A víz jóformán mindenütt megtalálható, a talajvíztől kezdve a jégsapkákon át egészen a sejtjeinkig. Földrajzi helytől, testzsír-százaléktól, kortól és nemtől függően, az átlagos emberi test 55-60%-a víz. Születéskor a kisbabák teste még ennél is több vizet tartalmaz. Testük 75%-a víz, ami gyakorlatilag a halakéval egyezik. Ám mire betöltik az első évüket, testük víztartalma 65%-ra esik vissza. Milyen szerepet játszik a víz a testünkben, és mennyi vizet kell innunk, hogy megőrizzük az egészségünket? A testünkben lévő víz szerepe, hogy kipárnázza és nedvesítse az ízületeket, szabályozza a hőmérsékletet és táplálja az agyat és a gerincvelőt. A víz nemcsak a vérünkben van jelen. Egy felnőtt agyának és szívének majdnem háromnegyede víz. Ez nagyjából megegyezik a banán víztartalmával. A tüdők inkább az almára hasonlítanak, 83%-os víztartalommal. És még a száraznak tűnő csontok 31%-a is víz. Ha alapvetően vízből állunk, és víz vesz körül minket, miért kell olyan sokat innunk belőle? Naponta 2-3 liter vizet veszítünk az izzadás, a vizeletürítés és a bélmozgások során, és még a légzéssel is. S bár ezek alapvető élettani folyamatok, pótolnunk kell a folyadékveszteséget. A kiegyensúlyozott vízbevitel fontos, hogy elkerüljük a kiszáradást vagy a túlivást. Mindkettő pusztító hatással lehet az egészségünkre. A kiszáradás első jeleit észlelve a hipotalamuszban lévő receptorok jelt adnak az antidiuretikus hormon kiválasztására. Amikor a hormon eléri a veséket, ún. akvaporinokat hoz létre. Ezek a speciális csatornák lehetővé teszik, hogy a vér több vizet tároljon, s ez sűrű, sötét vizelethez vezet. A súlyosabb kiszáradás hatása lehet, hogy jelentősen csökken az energiaszint, romlik a közérzet, kiszárad a bőr, csökken a vérnyomás, és romlanak a kognitív képességek. A kiszáradt agy keményebben dolgozik, hogy elvégezze ugyanazt a munkát, mint a normális állapotú, és átmenetileg még a mérete is csökken a vízhiány miatt. A túlivás, vagy más néven nátriumhiány általában akkor alakul ki, ha túl sok vizet iszunk túl rövid idő alatt. Sportolók esetében ez gyakori, mert extrém fizikai igénybevétel közben nehéz szabályozni a test vízháztartását. Míg a dehidratált agy fokozza az antidiuretikus hormon termelését, addig a túlitatott agy lassítja vagy teljesen leállítja e hormon kibocsátását. A test nátriumegyensúlya megbomlik, ami a sejtek megduzzadásához vezet. Súlyos esetekben előfordul, hogy a vesék nem tudják elég gyorsan kiválasztani a felhígult vizeletet. Ilyenkor beszélünk vízmérgezésről, amely okozhat pl. fejfájást, hányást és ritka esetekben rohamokat és halált is. De ez elég szélsőséges helyzet. A mindennapi élet során könnyű fenntartani a megfelelő vízháztartást azoknak, akik olyan szerencsések, hogy hozzájutnak tiszta ivóvízhez. A népi bölcsesség sokáig azt tartotta, hogy napi 8 pohár vizet kell inni. Azóta finomodott ez a becslés. A mostani konszenzus szerint a napjában elfogyasztott víz mennyisége függ a testsúlytól és a környezetünktől. Az ajánlott napi vízbevitel férfiaknak 2,5-3,7 liter, nőknek pedig 2-2,7 liter. Ez lehet több vagy kevesebb, egészségi állapotunk, aktivitásunk, korunk és a túlhevültségünk függvényében. Bár a víz a legegészségesebb hidratáló, más italok, még a koffeintartalmú kávé vagy tea is pótolják a folyadékot. A táplálék víztartalma teszi ki a napi folyadékbevitelünk ötödét. Gyümölcsök és zöldségek, mint pl. az eper, az uborka, de még a brokkoli is több mint 90%-ban vízből állnak, és nemcsak a folyadékot pótolják, de tápanyagokkal és rosttal is ellátnak. A megfelelő folyadékfogyasztás más hosszútávú előnnyel is járhat. A megfelelő folyadékbevitel csökkentheti az agyvérzés kockázatát, segíthet cukorbetegség esetén, és csökkentheti egyes ráktípusok kialakulásának kockázatát. Emellett a megfelelő folyadékfogyasztás óriási hatással van a közérzetre, a gondolkodásra, és a napi életfunkciókra.