A víz jóformán mindenütt megtalálható,
a talajvíztől kezdve a jégsapkákon át
egészen a sejtjeinkig.
Földrajzi helytől,
testzsír-százaléktól,
kortól
és nemtől függően,
az átlagos emberi test 55-60%-a víz.
Születéskor a kisbabák teste
még ennél is több vizet tartalmaz.
Testük 75%-a víz, ami gyakorlatilag
a halakéval egyezik.
Ám mire betöltik az első évüket,
testük víztartalma 65%-ra esik vissza.
Milyen szerepet játszik
a víz a testünkben,
és mennyi vizet kell innunk,
hogy megőrizzük az egészségünket?
A testünkben lévő víz szerepe, hogy
kipárnázza és nedvesítse az ízületeket,
szabályozza a hőmérsékletet
és táplálja az agyat és a gerincvelőt.
A víz nemcsak a vérünkben van jelen.
Egy felnőtt agyának és szívének
majdnem háromnegyede víz.
Ez nagyjából megegyezik
a banán víztartalmával.
A tüdők inkább az almára hasonlítanak,
83%-os víztartalommal.
És még a száraznak tűnő
csontok 31%-a is víz.
Ha alapvetően vízből állunk,
és víz vesz körül minket,
miért kell olyan sokat innunk belőle?
Naponta 2-3 liter vizet veszítünk
az izzadás,
a vizeletürítés
és a bélmozgások során,
és még a légzéssel is.
S bár ezek alapvető élettani folyamatok,
pótolnunk kell a folyadékveszteséget.
A kiegyensúlyozott vízbevitel fontos,
hogy elkerüljük a kiszáradást
vagy a túlivást.
Mindkettő pusztító hatással lehet
az egészségünkre.
A kiszáradás első jeleit észlelve
a hipotalamuszban lévő receptorok
jelt adnak az antidiuretikus
hormon kiválasztására.
Amikor a hormon eléri a veséket,
ún. akvaporinokat hoz létre.
Ezek a speciális csatornák lehetővé
teszik, hogy a vér több vizet tároljon,
s ez sűrű, sötét vizelethez vezet.
A súlyosabb kiszáradás hatása lehet,
hogy jelentősen csökken az energiaszint,
romlik a közérzet,
kiszárad a bőr,
csökken a vérnyomás,
és romlanak a kognitív képességek.
A kiszáradt agy keményebben dolgozik,
hogy elvégezze ugyanazt a munkát,
mint a normális állapotú,
és átmenetileg még a mérete is
csökken a vízhiány miatt.
A túlivás, vagy más néven nátriumhiány
általában akkor alakul ki, ha túl sok
vizet iszunk túl rövid idő alatt.
Sportolók esetében ez gyakori,
mert extrém fizikai igénybevétel közben
nehéz szabályozni a test vízháztartását.
Míg a dehidratált agy fokozza
az antidiuretikus hormon termelését,
addig a túlitatott agy lassítja vagy
teljesen leállítja e hormon kibocsátását.
A test nátriumegyensúlya megbomlik,
ami a sejtek megduzzadásához vezet.
Súlyos esetekben előfordul,
hogy a vesék nem tudják elég gyorsan
kiválasztani a felhígult vizeletet.
Ilyenkor beszélünk vízmérgezésről,
amely okozhat pl. fejfájást,
hányást
és ritka esetekben rohamokat és halált is.
De ez elég szélsőséges helyzet.
A mindennapi élet során
könnyű fenntartani
a megfelelő vízháztartást azoknak,
akik olyan szerencsések,
hogy hozzájutnak tiszta ivóvízhez.
A népi bölcsesség sokáig azt tartotta,
hogy napi 8 pohár vizet kell inni.
Azóta finomodott ez a becslés.
A mostani konszenzus szerint a napjában
elfogyasztott víz mennyisége függ
a testsúlytól és a környezetünktől.
Az ajánlott napi vízbevitel
férfiaknak 2,5-3,7 liter,
nőknek pedig 2-2,7 liter.
Ez lehet több vagy kevesebb,
egészségi állapotunk,
aktivitásunk,
korunk
és a túlhevültségünk függvényében.
Bár a víz a legegészségesebb hidratáló,
más italok,
még a koffeintartalmú kávé vagy tea is
pótolják a folyadékot.
A táplálék víztartalma teszi ki a
napi folyadékbevitelünk ötödét.
Gyümölcsök és zöldségek, mint pl. az eper,
az uborka,
de még a brokkoli is
több mint 90%-ban vízből állnak,
és nemcsak a folyadékot pótolják,
de tápanyagokkal és rosttal is ellátnak.
A megfelelő folyadékfogyasztás
más hosszútávú előnnyel is járhat.
A megfelelő folyadékbevitel
csökkentheti az agyvérzés kockázatát,
segíthet cukorbetegség esetén,
és csökkentheti egyes ráktípusok
kialakulásának kockázatát.
Emellett a megfelelő folyadékfogyasztás
óriási hatással van
a közérzetre,
a gondolkodásra,
és a napi életfunkciókra.