Ha gyerek lennék, és szeretnék szemléltetni egy valamit, lehet, hogy csak így rajzolnám le. Mint egy vonal vagy egy pálcika. Aztán két valamit lehet, hogy két vonallal jelölnék, így, egy meg egy. Három, három vonal. Egyik a másik után. Csak ilyeneket rajzolnék, és mondanám, hogy mennyim van, egy meg egy meg egy. Ezzel az írásmóddal csak összeadjuk a jelek egyenkénti értékét. Tudom, hogy ez az I-hez hasonló vonal egyet jelent, és az I, I, I, három I, az a 3. A római számírás is ezen az elven működik, összeadjuk a jelek értékét. Kezdjük az 1-gyel, mi az 1? Idejövök, megnézem a táblázatot. Az 1-et úgy írom, mint egy nagy I-t. Tehát ez csak egy I. A kettőhöz két egyes kell, csak egymás mellé kell írni ezeket, II. És a három III lesz. A négy IIII lesz. Nem igazán. Jónak tűnik így. Három I az három, négy I pedig 4. De az a helyzet, hogy nem így írjuk, legalábbis napjainkban. Úgyhogy a 4-hez teszek egy kérdőjelet. Fogunk még beszélni a négyről. És mi a helyzet az öttel? Felmegyek ide. Esetleg lehetne az, hogy IIIII. De aztán hogy folytatjuk? Már ezt is elég nehéz kiolvasni. És van is egy új betű a táblázatban az ötre. Tehát ide a V-t teszem, mert így egyszerűbb. Mi legyen a hatos? Kezd érdekes lenni, hogy írjam a hatost? Ha a hatot nézem, felmegyek ide, és azt kérdezem, melyik a legnagyobb olyan jel, ami kisebb, mint a 6? A 6 az öt és a 10 között van, tehát tudom, hogy a hatot úgy írhatom, hogy öt plusz valami. Szóval először leírom az ötöt, a V-t, és megkérdezem, hogy mennyit kell még hozzáadni? Egyet kell hozzáadni, meg egy, ezt tudom, hogy írjuk, csak ideírok egy egyest. Ugyanez történik a hétnél is, öt plusz kettő. A 8 az % plusz 3. A 9-hez szintén kérdőjelet teszek, mert ezt másképp írjuk. Nem úgy írjuk, hogy VIIII. Ez túl hosszú lenne. Tehát teszek ide egy kérdőjelet. Meg fogom mutatni, hogy írjuk a 9-et. A 10-hez felmegyek ide, erre már van egy betűnk, egyszerűen ezt használom, Most nézzünk egy feladatot. Ha le szeretnénk írni a 23-at, hogyan kellene gondolkodni? Megnézem a táblázatban. hogy a 23 nagyobb, mint 10 és kisebb, mint 50. Tehát tízeseket kellene összeadni, aztán a többit majd meglátjuk. Hány tízes van itt? Látjuk, hogy két tízesünk van Tehát leírok két tízest. Másik színt használok. Két tízes, XX. Elég ennyi? Nem, mert ez eddig 20. A 23-at vettük, amit úgy is írhatunk, hogy 20 + 3. 20 + 3. A 20-at már leírtuk, mi lesz ez a 3? Elölről kezdem, mintha egy új feladat lenne. Azt kérdezem, melyik két szám között van a 3? Az 1 és az 5 között. Tudjuk már, hogy írjuk a hármat., tehát csak ideírom a hármat, egy, kettő, három. Tehát az XXIII lesz a 23. És ha ez a szám lenne megadva, és az lenne a kérdés, hogy ez mivel egyenlő, hogy kellene kiolvasni, akkor úgy csinálnám, hogy az X az 10, ez az X is 10, tehát 10 + 10 az 20, az I az 1, III az 3, tehát ez 20, ez pedig 3, 20 + 3 = 23. Tehát ezzel a módszerrel lehet visszaalakítani a római számokat. Láthatod, hogy eddig a nagyobb számokat írtuk le először, és utána a kisebb számokat. XX és utána III. Látod, hogy itt is a V van először, és utána az I.