Ő Lucy. Matekszakos volt a főiskolán. Valószínűségszámításból és statisztikából mindig kitűnőre vizsgázott. Mi a valószínűbb: Lucy arcképfestő vagy arcképfestő és pókerező is? Hasonló kérdésekre a válaszadók 80%-a a második állítással egyenértékű feleletet ad: Lucy arcképfestő és pókerező. Hiszen semmit sem tudunk Lucy művészi hajlamairól, viszont a valószínűségszámítás és a statisztika hasznos a pókerban. Viszont a válasz rossz. Nézzük még egyszer a lehetőségeket! Honnan tudjuk, hogy az első állítás nagyobb eséllyel lesz igaz? Onnan, hogy a másik állítás kevésbé konkrét változata. Az állítás, hogy Lucy arcképfestő, semmit sem mond arra nézve, hogy még mivel foglalkozhat vagy nem foglalkozhat. Noha sokkal könnyebb elképzelnünk pókerezőnek, mint művésznek a háttértudásunkra alapozva, a második állítás csak akkor igaz, ha Lucy mindkét dolgot műveli. Bármilyen logikátlannak látszik is, hogy művésznek képzeljük el, a második állítás újabb feltételt ad hozzá az elsőhöz, s azzal kevésbé valószínűsíti. Bármely lehetséges eseményhalmazra igaz, hogy A előfordulásának valószínűsége mindig nagyobb lesz, mint A és B együttes előfordulásáé. Ha véletlen mintát veszünk egymilliónyi matekszakos közül, az arcképfestők részhalmaza viszonylag kicsinynek bizonyulhat. De szükségszerűen nagyobb lesz az arcképfestők és pókerezők részhalmazánál. A második csoportba tartozók az első csoportba is beletartoznak. De fordítva ez nem igaz. Minél több a feltétel, annál valószínűtlenebb lesz az esemény. Miért hihetőbb olykor mégis a több feltételt tartalmazó állítás? A jelenség "összekapcsolási téveszme" néven ismeretes. Amikor gyorsan kell döntenünk, igyekszünk rövidebb utat választani. Esetünkben a kézenfekvőt keressük, semmint a statisztikailag leginkább valószínűt. Önmagában Lucy művész mivolta nem illeszkedik az előző információból fakadó elváráshoz. A pókerjátékra vonatkozó kiegészítő részlettel együtt már megérzésünkkel összhangban álló történet kerekedik ki: mert kézenfekvőbbnek tűnik. Mi pedig azt a változatot fogadjuk el, amelyik az összképbe jobban beleillik, függetlenül attól, hogy valójában mennyire valószínű. E hatást számos kutatásban megfigyelték, még olyan alanyoknál is, akik kitűnően értették a statisztikát: kockadobásra fogadó diákoktól kezdve diplomáciai viszályok valószínűségét előre látó külpolitikai szakértőkig. Az összekapcsolási téveszme nem csak elméleti esetekben okoz gondot. Összeesküvés-elméletek és álhírek gyakran hihető összekapcsolási téveszme-változatokon alapulnak: minél különösebb részlet kerül valami szokatlan történetbe, annál kézenfekvőbbnek fog tűnni. De végtére is, annak valószínűsége, hogy a történet igaz, sosem lehet nagyobb, mint annak valószínűsége, hogy a legkevésbé valószínű elem igaz.