WEBVTT 00:00:00.920 --> 00:00:02.860 Már tanultunk egy kicsit a gravitációról. 00:00:02.860 --> 00:00:05.120 Szintén tanultunk az elektrosztatikáról. 00:00:05.120 --> 00:00:09.280 Szóval itt az ideje, hogy tanuljunk az univerzum 00:00:09.280 --> 00:00:10.300 következő alapvető erejéről. 00:00:10.300 --> 00:00:13.180 És talán ez a második legtermészetesebb számunkra 00:00:13.180 --> 00:00:13.890 a gravitáció mellet. 00:00:13.890 --> 00:00:15.140 Ez pedig a mágnesesség. 00:00:17.310 --> 00:00:18.240 Mégis honnan ered ez a szó? 00:00:18.240 --> 00:00:21.810 Hát, gondolom több civilizációban (nem vagyok történész) 00:00:21.810 --> 00:00:29.810 találtak természetes mágneseket, melyek 00:00:29.810 --> 00:00:33.260 vonzottak más mágneseket, 00:00:33.260 --> 00:00:37.720 vagy akár fémeket, mint például a vas, 00:00:37.720 --> 00:00:39.260 vagy ferromágneses anyagokat. 00:00:39.260 --> 00:00:41.320 És mi természetes mágneseknek hívjuk őket. 00:00:41.320 --> 00:00:43.150 Azt hiszem nyugaton így nevezik őket. 00:00:43.150 --> 00:00:45.800 És az ok amiért mágnesnek nevezik őket az, 00:00:45.800 --> 00:00:50.590 hogy ezeket a természetes mágneseket, a görögországi 00:00:50.590 --> 00:00:51.840 Magnesia provincia közelében találták. 00:00:56.800 --> 00:00:58.330 Azt hiszem, hogy az emberek akik ott életek 00:00:58.330 --> 00:01:00.160 ezeket "Magnetes" -nak hívták. 00:01:00.160 --> 00:01:03.790 Mindegy, a Wikipédián többet tudhatsz meg róla, 00:01:03.790 --> 00:01:05.459 mint amennyit én tudok. 00:01:05.459 --> 00:01:08.090 Na mindegy, inkább fókuszáljunk arra, hogy mi is a mágnesesség. 00:01:08.090 --> 00:01:12.010 Azt hiszem legtöbbünknek van alapvető ismerete arról, 00:01:12.010 --> 00:01:15.490 hogy is mi az; játszottunk már mágnesekkel, és használtunk már 00:01:15.490 --> 00:01:16.470 iránytűt is. 00:01:16.470 --> 00:01:20.910 De most jobban elmagyarázom mi is igazából, 00:01:20.910 --> 00:01:22.250 jó részletesen. 00:01:22.250 --> 00:01:25.740 Az hiszem ebben a videóban képesek leszünk 00:01:25.740 --> 00:01:28.940 matematikailag megérteni, kezelni és látni, 00:01:28.940 --> 00:01:31.410 hogyan is viszonyul az elektromossághoz. 00:01:31.410 --> 00:01:33.890 Azt is megmutatjuk hogy az elektromos mező erőhatása 00:01:33.890 --> 00:01:37.480 és a mágneses mezőé, lényegében ugyanaz, csak 00:01:37.480 --> 00:01:39.090 más vonatkoztatási rendszerből. 00:01:39.090 --> 00:01:40.420 Tudom, hogy mindez nagyon 00:01:40.420 --> 00:01:41.560 komplikáltnak tűnik. 00:01:41.560 --> 00:01:45.370 De a mi klasszikus newton-i fizikában két külön 00:01:45.370 --> 00:01:46.040 erőként tartjuk őket számon. 00:01:46.040 --> 00:01:48.830 De amit mondani akarok, hogy mi hozzászoktunk 00:01:48.830 --> 00:01:52.480 a mágnesességhez, akárcsak a gravitációhoz, 00:01:52.480 --> 00:01:54.620 ami még mindig rejtélyes hogy mi okozza valójában 00:01:54.620 --> 00:01:56.530 akárcsak a mágnesességet. 00:01:56.530 --> 00:01:59.290 Szóval, mindezek ellenére próbáljunk némi alapvető 00:01:59.290 --> 00:02:02.550 ismeretanyagra szert tenni, hogy hogy kezeljük a mágnesességet. 00:02:02.550 --> 00:02:07.650 Mindannyiunk számára ismerős a mágnes. 00:02:07.650 --> 00:02:10.610 Nem akartam hogy sárga legyen. 00:02:10.610 --> 00:02:12.060 Legyen a körvonala sárga. 00:02:12.060 --> 00:02:16.100 Á, nem akartam hogy ilyen legyen. 00:02:16.100 --> 00:02:21.360 Szóval ez egy mágnes, és mi tudjuk hogy egy mágnesnek 00:02:21.360 --> 00:02:24.120 mindig két pólusa van. 00:02:24.120 --> 00:02:28.330 Egy északi és egy déli. 00:02:28.330 --> 00:02:30.450 És ezek egy megegyezés alapján lettek elnevezve. 00:02:30.450 --> 00:02:33.630 Mert amikor az emberek először felfedezték ezeket a természetes mágneseket 00:02:33.630 --> 00:02:37.300 és magnetizáltak egy tűt 00:02:37.300 --> 00:02:40.190 és a tűt egy fadarabra helyezték 00:02:40.190 --> 00:02:44.840 egy vödör vízben, az a tű az Északi-sark 00:02:44.840 --> 00:02:46.000 felé mutatott. 00:02:46.000 --> 00:02:48.250 Azt mondták, hogy a tű azon részét mely 00:02:48.250 --> 00:02:50.820 északra mutat hívjuk északi pólusnak, 00:02:50.820 --> 00:02:52.860 és a tű azon részét mely dél felé mutat 00:02:52.860 --> 00:02:57.300 (bocsánat) tehát a a tű azon részét mely a 00:02:57.300 --> 00:02:59.210 földrajzi dél irányába mutat hívjuk 00:02:59.210 --> 00:03:00.230 déli pólusnak. 00:03:00.230 --> 00:03:03.050 Vagy van egy másik módszer, ha van mágnesünk, hogy 00:03:03.050 --> 00:03:05.790 a mágnes vége vagy az oldala 00:03:05.790 --> 00:03:07.980 betájolja magát - mármint ha tud szabadon mozogni, 00:03:07.980 --> 00:03:11.330 súrlódás nélkül-- északi irányba, azt hívjuk 00:03:11.330 --> 00:03:12.280 az északi pólusnak, 00:03:12.280 --> 00:03:14.820 a másik oldal pedig a déli pólus. 00:03:14.820 --> 00:03:23.710 És hát ez egy kicsit... -- Nyilvánvaló, hogy mi 00:03:23.710 --> 00:03:26.930 föld "tetejét" Északi-sarknak hívjuk. 00:03:26.930 --> 00:03:30.600 Tudod hogy ez az Északi-sark, 00:03:30.600 --> 00:03:34.530 ezt meg Déli-sarknak hívjuk. 00:03:34.530 --> 00:03:38.840 De van egy másik fogalom, az Északi mágneses sark 00:03:38.840 --> 00:03:42.380 és ez --gondolom te is meg tudnád mondani-- 00:03:42.380 --> 00:03:47.270 ott van ahova az iránytű 00:03:47.270 --> 00:03:48.690 északi része mutat 00:03:48.690 --> 00:03:51.730 És tulajdonképpen ez a Északi mágneses sark mozog 00:03:51.730 --> 00:03:54.150 a föld belsejében lévő folyadék miatt 00:03:54.150 --> 00:03:55.215 És egy csomó más kölcsönhatás miatt 00:03:55.215 --> 00:03:56.690 Ezek nagyon összetett kölcsönhatások. 00:03:56.690 --> 00:04:01.130 De a mágneses észak nagyjából Észak-Kanadában található 00:04:01.130 --> 00:04:04.240 Szóval a Északi mágneses sark itt lehet. 00:04:04.240 --> 00:04:05.510 Körülbelül itt. 00:04:05.510 --> 00:04:07.420 És a Déli mágneses sark, hát, pontosan nem tudom hol van 00:04:07.420 --> 00:04:09.340 de ez is mozoghat egy kicsit 00:04:09.340 --> 00:04:10.360 Nem ugyanott van. 00:04:10.360 --> 00:04:14.860 Nincs rajta az Északi-sark és 00:04:14.860 --> 00:04:16.180 a Déli-sark kereszttengelyén. 00:04:16.180 --> 00:04:19.540 És ez egy másik zavarba ejtő dolog. 00:04:19.540 --> 00:04:23.720 Az Északi mágneses sark arra van, amerre 00:04:23.720 --> 00:04:26.970 egy mágnes északi pólusa fog mutatni. 00:04:26.970 --> 00:04:31.730 De ennek akkor a déli pólusnak kéne lennie, hogy ha 00:04:31.730 --> 00:04:32.980 a Földre egy mágnesként tekintesz. 00:04:35.240 --> 00:04:38.800 Szóval ha a Föld olyan nagy lenne mint egy nagy mágnes (földmágnes) 00:04:38.800 --> 00:04:40.820 akkor el tudnád képzelni ezt, mint a déli pólust. 00:04:40.820 --> 00:04:43.780 És a földrajzi Déli-sark pedig az 00:04:43.780 --> 00:04:44.640 északi pólusa lenne a "földmágnesnek" 00:04:44.640 --> 00:04:46.390 Olvashatsz róla többet a Wikipédián. Tudom hogy 00:04:46.390 --> 00:04:47.390 zavarba ejtő. 00:04:47.390 --> 00:04:49.520 De lényegében, amikor a legtöbb ember a mágneses északról, 00:04:49.520 --> 00:04:51.920 északról, vagy az Északi-sarkól beszél, akkor 00:04:51.920 --> 00:04:53.930 a földrajzi északra gondolnak. 00:04:53.930 --> 00:04:56.940 És a Déli-sark pedig a földrajzi déli terület. 00:04:56.940 --> 00:05:00.170 De az ok amiért ezt külön megemlítettem, az az hogy 00:05:00.170 --> 00:05:03.520 mikor a mágnesekkel foglalkozunk, vagy elektromossággal, vagy 00:05:03.520 --> 00:05:06.590 elektrosztatikával-- de legfőbb különbség röviden az, 00:05:06.590 --> 00:05:10.760 hogy mindig az ellenkező pólusok vonzzák egymást. 00:05:10.760 --> 00:05:14.770 Szóval, ha a mágnes ezen oldala a Föld Északi-sarka 00:05:14.770 --> 00:05:19.730 felé vonzódik, vagy a föld Északi mágneses sarkja felé, akkor 00:05:19.730 --> 00:05:22.690 a "földmágnesnek" a déli pólusa felé fog mutatni. 00:05:22.690 --> 00:05:23.370 És fordítva. 00:05:23.370 --> 00:05:26.110 A mágnesem déli pólusa a föld 00:05:26.110 --> 00:05:28.090 mágneses Déli-sarka felé fog vonzódni. 00:05:28.090 --> 00:05:29.770 Ami tulajdonképpen az északi pólusa a hatalmas "mágnesnek" 00:05:29.770 --> 00:05:31.660 amelyet földnek nevezünk. 00:05:31.660 --> 00:05:34.220 Mindegy, most hagyom egy kicsit ezt a földmágnes dolgot, mert 00:05:34.220 --> 00:05:35.070 kezd egy kicsit zavarba ejtő lenni. 00:05:35.070 --> 00:05:37.650 Inkább maradunk a rudaknál hogy elég 00:05:37.650 --> 00:05:40.930 következetes maradjak. 00:05:40.930 --> 00:05:44.220 Hadd töröljem ezt le. 00:05:44.220 --> 00:05:45.500 Na megvan. 00:05:45.500 --> 00:05:46.750 Letörlöm Magnesia-t is. 00:05:49.680 --> 00:05:52.200 Vajon a magnéziumot is Magnesia-ban 00:05:52.200 --> 00:05:53.370 fedezték fel? 00:05:53.370 --> 00:05:55.870 Talán. 00:05:55.870 --> 00:05:57.200 Nemrég találtam egy úgynevezett "Magnesia teje" nevű 00:05:57.200 --> 00:05:58.920 hashajtó készítményt. 00:05:58.920 --> 00:06:02.780 És bár ez nem Magnesia-ban fedezték fel, 00:06:02.780 --> 00:06:04.780 volt benne magnézium. 00:06:04.780 --> 00:06:08.060 Szóval azt hiszem a gyökerei lehetnek Magnesia-ban ha 00:06:08.060 --> 00:06:09.410 a magnéziumot ott fedezték fel. 00:06:09.410 --> 00:06:11.530 Mindegy, elég Magnesia-ból, 00:06:11.530 --> 00:06:13.870 vissza a mágnesekhez. 00:06:13.870 --> 00:06:18.350 Szóval ha ez egy mágnes, hadd rajzoljak egy másikat. 00:06:18.350 --> 00:06:20.700 Most meg hadd töröljem le mindezt. 00:06:23.990 --> 00:06:24.935 Rendben. 00:06:24.935 --> 00:06:26.730 Szóval rajzolok még két mágnest. 00:06:32.840 --> 00:06:36.700 Ismerjük ezt a kísérletet a gyermekkorunkból. 00:06:36.700 --> 00:06:38.810 Ez az északi pólus, és ez a déli. 00:06:38.810 --> 00:06:43.210 Ez az északi pólus a mágnes 00:06:43.210 --> 00:06:45.700 déli pólusához fog vonzódni. 00:06:45.700 --> 00:06:48.490 És ha ezt a mágnest megforítanám 00:06:48.490 --> 00:06:52.480 akkor a két szemben álló északi pólus 00:06:52.480 --> 00:06:54.330 taszítaná egymást. 00:06:54.330 --> 00:06:56.930 Nyilván akkor van egy észrevételünk, akár csak az 00:06:56.930 --> 00:07:01.120 elektrosztatikában volt, hogy a mágnesek mezőt hoznak létre. 00:07:01.120 --> 00:07:05.520 Létrehozzák azokat a vektorokat maguk körül, és ha 00:07:05.520 --> 00:07:09.840 beleraksz valamit amire tud hatni a mező, akkor arra a testre 00:07:09.840 --> 00:07:15.630 valamekkora erő fog hatni. 00:07:15.630 --> 00:07:17.850 Mielőtt az mágneses mezőről beszélnék, 00:07:17.850 --> 00:07:24.030 szeretnék a mágnesesség és az elektrosztatika egy nagy 00:07:24.030 --> 00:07:25.360 különbségét kiemelni. 00:07:25.360 --> 00:07:30.140 A mágnesesség mindig dipólus. 00:07:30.140 --> 00:07:30.910 Mit jelent az hogy dipólus? 00:07:30.910 --> 00:07:32.700 Az azt jelenti hogy mindig két pólus van. 00:07:32.700 --> 00:07:34.520 Egy északi és egy déli pólus. 00:07:34.520 --> 00:07:40.430 Elektrosztatikában két előjelű töltés létezik: 00:07:40.430 --> 00:07:43.480 a pozitív és a negatív. 00:07:43.480 --> 00:07:44.630 Szóval két előjelű töltés. 00:07:44.630 --> 00:07:46.530 És azok meglennének önmagukban. 00:07:46.530 --> 00:07:48.230 Lehet csak egy protonod, és 00:07:48.230 --> 00:07:49.600 nem kell hogy legyen egy elektronod 00:07:49.600 --> 00:07:50.490 mellette. 00:07:50.490 --> 00:07:54.620 Lehetne csak egy protonod és az létrehozna egy pozitív 00:07:54.620 --> 00:07:56.140 elektromos mezőt. 00:07:56.140 --> 00:07:57.950 És az erővonalaink egy másik pozitív töltésre 00:07:57.950 --> 00:07:59.000 mutatnának. 00:07:59.000 --> 00:08:00.260 És így taszítás jönne létre. 00:08:00.260 --> 00:08:05.340 Szóval nem kell hogy ott legyen negatív töltés. 00:08:05.340 --> 00:08:07.250 Ugyanúgy lehet csak egy elektronod, úgy 00:08:07.250 --> 00:08:08.690 hogy nincs ott egy proton sem. 00:08:08.690 --> 00:08:10.460 Szóval lehetnek monopólusaid. 00:08:10.460 --> 00:08:12.740 Ezeket azért hívják monopólusoknak, mert csak egy féle töltésed van 00:08:12.740 --> 00:08:14.770 ez van amikor az elektrosztatikáról beszélsz. 00:08:14.770 --> 00:08:17.420 De a mágnesességnél mindig dipólusod van. 00:08:17.420 --> 00:08:20.200 Szóval ha lenne itt egy mágnes, és 00:08:20.200 --> 00:08:28.510 ketté vágnám, érdekes módon 00:08:28.510 --> 00:08:30.150 az a két fél mágnes 00:08:30.150 --> 00:08:31.560 két kicsi mágnessé válna. 00:08:31.560 --> 00:08:34.260 Ahol ez lenne a déli, ez az északi, 00:08:34.260 --> 00:08:36.679 ez a déli, és ez végül az északi. 00:08:36.679 --> 00:08:41.200 Olvastam arról hogy elméletben 00:08:41.200 --> 00:08:44.110 lehetne olyan dolog mint 00:08:44.110 --> 00:08:46.200 a mágneses monopól, még ha nem is sikerült 00:08:46.200 --> 00:08:48.320 megfigyelni ilyet a temészetben. 00:08:48.320 --> 00:08:51.130 Viszont eddig mindent amit a természetben láttunk dipól volt. 00:08:51.130 --> 00:08:54.260 Szóval darabolhatnád a mágnest egyre kisebb, és kisebb darabra 00:08:54.260 --> 00:08:56.000 akár egy elektron nagyságúra. 00:08:56.000 --> 00:08:59.230 Kiderülne, hogy még az az egy elektron is egy 00:08:59.230 --> 00:09:00.400 mágneses dipólus. 00:09:00.400 --> 00:09:04.400 És még mindig van neki északi és 00:09:04.400 --> 00:09:05.310 egy déli pólusa is. 00:09:05.310 --> 00:09:08.830 És az is kiderül, hogy minden mágnes, és a mágneses mező 00:09:08.830 --> 00:09:12.380 a bennük lévő elektronok miatt jönnek létre. 00:09:12.380 --> 00:09:14.710 Az elektronok pörgése miatt, és amikor mikor pörgő 00:09:14.710 --> 00:09:16.970 elektronokról beszélünk, akkor képzeljünk el egy 00:09:16.970 --> 00:09:18.430 kis labdányi pörgő töltést. 00:09:18.430 --> 00:09:20.910 De az elektronoknak, mint tudjuk, 00:09:20.910 --> 00:09:21.900 van tömegük. 00:09:21.900 --> 00:09:23.590 Az már jó kérdés hogy ezek tiszta 00:09:23.590 --> 00:09:24.720 energiából állnak, vagy tömegből 00:09:24.720 --> 00:09:26.990 De hogyan is pörög egy kis labdányi energia? 00:09:26.990 --> 00:09:27.510 és a többi, és a többi.. 00:09:27.510 --> 00:09:31.900 Ez már majdnem metafizikai kezd lenni, 00:09:31.900 --> 00:09:33.220 szóval nem merülök el benne mélyebben. 00:09:33.220 --> 00:09:35.710 Őszintén, nem hiszem hogy igazán meg lehet érteni. 00:09:35.710 --> 00:09:38.080 Ez majdnem-- tudod egy olyan terület amivel most 00:09:38.080 --> 00:09:39.790 nem igazán foglalkozunk 00:09:39.790 --> 00:09:43.340 De még ezeknél a nagy mágneseknél amivel foglalkozunk, az elektromos 00:09:43.340 --> 00:09:47.120 mező az elektronok pörgése miatt keletkezik 00:09:47.120 --> 00:09:51.040 és az aktuális eletromos mező az elekronok 00:09:51.040 --> 00:09:53.620 protonok körüli mozgása miatt alakul ki. 00:09:53.620 --> 00:09:56.350 Hát, remélem nem terhellek ezzel túl. 00:09:56.350 --> 00:09:58.370 És talán azt kérdezed hogy lehet hogy egyszer a fémrudakat lehet 00:09:58.370 --> 00:10:00.700 magnetizálni máskor pedig nem? 00:10:00.700 --> 00:10:02.940 Hát, az minden elektron véletlenszerűen mozog 00:10:02.940 --> 00:10:06.220 a fémrúdban, akkor az nem magnetizált 00:10:06.220 --> 00:10:10.590 mert az elektromos pörgés, más néven a mágnesesség 00:10:10.590 --> 00:10:11.920 az egymást leállító elektronok miatt keletkezik 00:10:11.920 --> 00:10:12.790 mert ez véletlenszerű. 00:10:12.790 --> 00:10:16.100 De ha te sorba állítod a az elektronok pörgését és ha te 00:10:16.100 --> 00:10:20.130 rendezed a forgást akkor kapsz egy mágnesesen 00:10:20.130 --> 00:10:21.060 töltött rudat. 00:10:21.060 --> 00:10:23.620 De mindegy, letelt a 10 percem, de remélem 00:10:23.620 --> 00:10:26.140 hogy ez ad némi alapfokú ismeretet arról 00:10:26.140 --> 00:10:27.190 hogy mi is a mágnes. 00:10:27.190 --> 00:10:31.170 A következő videóban megmutatom, hogy mik a hatásai. 00:10:31.170 --> 00:10:34.490 És arról és beszélek hogy mit gondolunk a mágneses mezőről, 00:10:34.490 --> 00:10:36.100 azután hogy mi a hatása a mágneses 00:10:36.100 --> 00:10:38.870 mezőnek egy elektronra. 00:10:38.870 --> 00:10:41.140 Vagy nem egy elektronra, hanem mozgó töltésre. 00:10:41.140 --> 00:10:43.010 Hamarosan a következő videóban!