Már tanultunk egy kicsit a gravitációról. Szintén tanultunk az elektrosztatikáról. Szóval itt az ideje, hogy tanuljunk az univerzum következő alapvető erejéről. És talán ez a második legtermészetesebb számunkra a gravitáció mellet. Ez pedig a mágnesesség. Mégis honnan ered ez a szó? Hát, gondolom több civilizációban (nem vagyok történész) találtak természetes mágneseket, melyek vonzottak más mágneseket, vagy akár fémeket, mint például a vas, vagy ferromágneses anyagokat. És mi természetes mágneseknek hívjuk őket. Azt hiszem nyugaton így nevezik őket. És az ok amiért mágnesnek nevezik őket az, hogy ezeket a természetes mágneseket, a görögországi Magnesia provincia közelében találták. Azt hiszem, hogy az emberek akik ott életek ezeket "Magnetes" -nak hívták. Mindegy, a Wikipédián többet tudhatsz meg róla, mint amennyit én tudok. Na mindegy, inkább fókuszáljunk arra, hogy mi is a mágnesesség. Azt hiszem legtöbbünknek van alapvető ismerete arról, hogy is mi az; játszottunk már mágnesekkel, és használtunk már iránytűt is. De most jobban elmagyarázom mi is igazából, jó részletesen. Az hiszem ebben a videóban képesek leszünk matematikailag megérteni, kezelni és látni, hogyan is viszonyul az elektromossághoz. Azt is megmutatjuk hogy az elektromos mező erőhatása és a mágneses mezőé, lényegében ugyanaz, csak más vonatkoztatási rendszerből. Tudom, hogy mindez nagyon komplikáltnak tűnik. De a mi klasszikus newton-i fizikában két külön erőként tartjuk őket számon. De amit mondani akarok, hogy mi hozzászoktunk a mágnesességhez, akárcsak a gravitációhoz, ami még mindig rejtélyes hogy mi okozza valójában akárcsak a mágnesességet. Szóval, mindezek ellenére próbáljunk némi alapvető ismeretanyagra szert tenni, hogy hogy kezeljük a mágnesességet. Mindannyiunk számára ismerős a mágnes. Nem akartam hogy sárga legyen. Legyen a körvonala sárga. Á, nem akartam hogy ilyen legyen. Szóval ez egy mágnes, és mi tudjuk hogy egy mágnesnek mindig két pólusa van. Egy északi és egy déli. És ezek egy megegyezés alapján lettek elnevezve. Mert amikor az emberek először felfedezték ezeket a természetes mágneseket és magnetizáltak egy tűt és a tűt egy fadarabra helyezték egy vödör vízben, az a tű az Északi-sark felé mutatott. Azt mondták, hogy a tű azon részét mely északra mutat hívjuk északi pólusnak, és a tű azon részét mely dél felé mutat (bocsánat) tehát a a tű azon részét mely a földrajzi dél irányába mutat hívjuk déli pólusnak. Vagy van egy másik módszer, ha van mágnesünk, hogy a mágnes vége vagy az oldala betájolja magát - mármint ha tud szabadon mozogni, súrlódás nélkül-- északi irányba, azt hívjuk az északi pólusnak, a másik oldal pedig a déli pólus. És hát ez egy kicsit... -- Nyilvánvaló, hogy mi föld "tetejét" Északi-sarknak hívjuk. Tudod hogy ez az Északi-sark, ezt meg Déli-sarknak hívjuk. De van egy másik fogalom, az Északi mágneses sark és ez --gondolom te is meg tudnád mondani-- ott van ahova az iránytű északi része mutat És tulajdonképpen ez a Északi mágneses sark mozog a föld belsejében lévő folyadék miatt És egy csomó más kölcsönhatás miatt Ezek nagyon összetett kölcsönhatások. De a mágneses észak nagyjából Észak-Kanadában található Szóval a Északi mágneses sark itt lehet. Körülbelül itt. És a Déli mágneses sark, hát, pontosan nem tudom hol van de ez is mozoghat egy kicsit Nem ugyanott van. Nincs rajta az Északi-sark és a Déli-sark kereszttengelyén. És ez egy másik zavarba ejtő dolog. Az Északi mágneses sark arra van, amerre egy mágnes északi pólusa fog mutatni. De ennek akkor a déli pólusnak kéne lennie, hogy ha a Földre egy mágnesként tekintesz. Szóval ha a Föld olyan nagy lenne mint egy nagy mágnes (földmágnes) akkor el tudnád képzelni ezt, mint a déli pólust. És a földrajzi Déli-sark pedig az északi pólusa lenne a "földmágnesnek" Olvashatsz róla többet a Wikipédián. Tudom hogy zavarba ejtő. De lényegében, amikor a legtöbb ember a mágneses északról, északról, vagy az Északi-sarkól beszél, akkor a földrajzi északra gondolnak. És a Déli-sark pedig a földrajzi déli terület. De az ok amiért ezt külön megemlítettem, az az hogy mikor a mágnesekkel foglalkozunk, vagy elektromossággal, vagy elektrosztatikával-- de legfőbb különbség röviden az, hogy mindig az ellenkező pólusok vonzzák egymást. Szóval, ha a mágnes ezen oldala a Föld Északi-sarka felé vonzódik, vagy a föld Északi mágneses sarkja felé, akkor a "földmágnesnek" a déli pólusa felé fog mutatni. És fordítva. A mágnesem déli pólusa a föld mágneses Déli-sarka felé fog vonzódni. Ami tulajdonképpen az északi pólusa a hatalmas "mágnesnek" amelyet földnek nevezünk. Mindegy, most hagyom egy kicsit ezt a földmágnes dolgot, mert kezd egy kicsit zavarba ejtő lenni. Inkább maradunk a rudaknál hogy elég következetes maradjak. Hadd töröljem ezt le. Na megvan. Letörlöm Magnesia-t is. Vajon a magnéziumot is Magnesia-ban fedezték fel? Talán. Nemrég találtam egy úgynevezett "Magnesia teje" nevű hashajtó készítményt. És bár ez nem Magnesia-ban fedezték fel, volt benne magnézium. Szóval azt hiszem a gyökerei lehetnek Magnesia-ban ha a magnéziumot ott fedezték fel. Mindegy, elég Magnesia-ból, vissza a mágnesekhez. Szóval ha ez egy mágnes, hadd rajzoljak egy másikat. Most meg hadd töröljem le mindezt. Rendben. Szóval rajzolok még két mágnest. Ismerjük ezt a kísérletet a gyermekkorunkból. Ez az északi pólus, és ez a déli. Ez az északi pólus a mágnes déli pólusához fog vonzódni. És ha ezt a mágnest megforítanám akkor a két szemben álló északi pólus taszítaná egymást. Nyilván akkor van egy észrevételünk, akár csak az elektrosztatikában volt, hogy a mágnesek mezőt hoznak létre. Létrehozzák azokat a vektorokat maguk körül, és ha beleraksz valamit amire tud hatni a mező, akkor arra a testre valamekkora erő fog hatni. Mielőtt az mágneses mezőről beszélnék, szeretnék a mágnesesség és az elektrosztatika egy nagy különbségét kiemelni. A mágnesesség mindig dipólus. Mit jelent az hogy dipólus? Az azt jelenti hogy mindig két pólus van. Egy északi és egy déli pólus. Elektrosztatikában két előjelű töltés létezik: a pozitív és a negatív. Szóval két előjelű töltés. És azok meglennének önmagukban. Lehet csak egy protonod, és nem kell hogy legyen egy elektronod mellette. Lehetne csak egy protonod és az létrehozna egy pozitív elektromos mezőt. És az erővonalaink egy másik pozitív töltésre mutatnának. És így taszítás jönne létre. Szóval nem kell hogy ott legyen negatív töltés. Ugyanúgy lehet csak egy elektronod, úgy hogy nincs ott egy proton sem. Szóval lehetnek monopólusaid. Ezeket azért hívják monopólusoknak, mert csak egy féle töltésed van ez van amikor az elektrosztatikáról beszélsz. De a mágnesességnél mindig dipólusod van. Szóval ha lenne itt egy mágnes, és ketté vágnám, érdekes módon az a két fél mágnes két kicsi mágnessé válna. Ahol ez lenne a déli, ez az északi, ez a déli, és ez végül az északi. Olvastam arról hogy elméletben lehetne olyan dolog mint a mágneses monopól, még ha nem is sikerült megfigyelni ilyet a temészetben. Viszont eddig mindent amit a természetben láttunk dipól volt. Szóval darabolhatnád a mágnest egyre kisebb, és kisebb darabra akár egy elektron nagyságúra. Kiderülne, hogy még az az egy elektron is egy mágneses dipólus. És még mindig van neki északi és egy déli pólusa is. És az is kiderül, hogy minden mágnes, és a mágneses mező a bennük lévő elektronok miatt jönnek létre. Az elektronok pörgése miatt, és amikor mikor pörgő elektronokról beszélünk, akkor képzeljünk el egy kis labdányi pörgő töltést. De az elektronoknak, mint tudjuk, van tömegük. Az már jó kérdés hogy ezek tiszta energiából állnak, vagy tömegből De hogyan is pörög egy kis labdányi energia? és a többi, és a többi.. Ez már majdnem metafizikai kezd lenni, szóval nem merülök el benne mélyebben. Őszintén, nem hiszem hogy igazán meg lehet érteni. Ez majdnem-- tudod egy olyan terület amivel most nem igazán foglalkozunk De még ezeknél a nagy mágneseknél amivel foglalkozunk, az elektromos mező az elektronok pörgése miatt keletkezik és az aktuális eletromos mező az elekronok protonok körüli mozgása miatt alakul ki. Hát, remélem nem terhellek ezzel túl. És talán azt kérdezed hogy lehet hogy egyszer a fémrudakat lehet magnetizálni máskor pedig nem? Hát, az minden elektron véletlenszerűen mozog a fémrúdban, akkor az nem magnetizált mert az elektromos pörgés, más néven a mágnesesség az egymást leállító elektronok miatt keletkezik mert ez véletlenszerű. De ha te sorba állítod a az elektronok pörgését és ha te rendezed a forgást akkor kapsz egy mágnesesen töltött rudat. De mindegy, letelt a 10 percem, de remélem hogy ez ad némi alapfokú ismeretet arról hogy mi is a mágnes. A következő videóban megmutatom, hogy mik a hatásai. És arról és beszélek hogy mit gondolunk a mágneses mezőről, azután hogy mi a hatása a mágneses mezőnek egy elektronra. Vagy nem egy elektronra, hanem mozgó töltésre. Hamarosan a következő videóban!