WEBVTT

00:00:00.000 --> 00:00:03.000
1995-ben vagyunk.

00:00:03.000 --> 00:00:05.000
Főiskolás voltam,

00:00:05.000 --> 00:00:08.000
és egy barátommal utaztunk

00:00:08.000 --> 00:00:10.000
a rhode island-i Providence-ből

00:00:10.000 --> 00:00:12.000
az oregoni Portlandbe.

00:00:12.000 --> 00:00:15.000
Fiatalok voltunk, még nem léptünk be a munka világába,

00:00:15.000 --> 00:00:17.000
s így mindenféle eldugott kis utakon tettük meg az egész utat

00:00:17.000 --> 00:00:19.000
állami nemzeti parkokon

00:00:19.000 --> 00:00:22.000
és természetvédelmi területeken, erdőkön keresztül

00:00:22.000 --> 00:00:25.000
tulajdonképpen a lehető leghosszabb útvonalon.

00:00:26.000 --> 00:00:29.000
Valahol Dél-Dakota kellős közepén

00:00:29.000 --> 00:00:32.000
odafordultam a barátomhoz,

00:00:32.000 --> 00:00:34.000
és megkérdeztem tőle

00:00:34.000 --> 00:00:36.000
azt, ami már vagy 2000 mérföld

00:00:36.000 --> 00:00:39.000
óta fúrta az oldalamat.

00:00:40.000 --> 00:00:44.000
"Mik ezek a kínai írásjelek az út mellett?"

00:00:47.000 --> 00:00:51.000
A barátom totál értetlenül bámult rám.

00:00:51.000 --> 00:00:53.000
Van itt az első sorban egy úr,

00:00:53.000 --> 00:00:56.000
aki tökéletesen utánozza azt a nézést.

00:00:56.000 --> 00:00:59.000
(Nevetés)

00:00:59.000 --> 00:01:01.000
Én meg folytattam tovább hogy: "Tudod,

00:01:01.000 --> 00:01:03.000
azok a táblák a kínai írásjelekkel,

00:01:03.000 --> 00:01:06.000
amiket folyton látunk az út mentén."

00:01:07.000 --> 00:01:10.000
Csak nézett rám pár másodpercig,

00:01:10.000 --> 00:01:13.000
majd felnevetett,

00:01:13.000 --> 00:01:15.000
mert rájött, hogy miről beszélek.

00:01:15.000 --> 00:01:18.000
Erről beszéltem.

00:01:18.000 --> 00:01:24.000
(Nevetés)

00:01:24.000 --> 00:01:28.000
Na ja, a híres kínai írásjel, melynek jelentése: pihenőhely.

NOTE Paragraph

00:01:28.000 --> 00:01:30.000
(Nevetés)

NOTE Paragraph

00:01:30.000 --> 00:01:34.000
Az elmúlt 5 évet azzal töltöttem,

00:01:34.000 --> 00:01:36.000
hogy olyan szituációkról elmélkedtem,

00:01:36.000 --> 00:01:39.000
mint amilyen ez is --

00:01:39.000 --> 00:01:41.000
hogy miért értjük néha félre

00:01:41.000 --> 00:01:43.000
a körülöttünk lévő jeleket,

00:01:43.000 --> 00:01:46.000
és hogy miképp viselkedünk, amikor ez történik,

00:01:46.000 --> 00:01:50.000
és hogy mindez mit árul el az emberi természetről.

00:01:50.000 --> 00:01:52.000
Más szóval, ahogy Chris is mondta,

00:01:52.000 --> 00:01:54.000
az elmúlt 5 évben

00:01:54.000 --> 00:01:57.000
a tévedés, a hibázás természetén gondolkodtam.

00:01:57.000 --> 00:02:00.000
Kissé furcsa karrier-választásnak tűnhet,

00:02:00.000 --> 00:02:03.000
de van egy hatalmas előnye:

00:02:03.000 --> 00:02:05.000
nincs nagy konkurencia.

00:02:05.000 --> 00:02:07.000
(Nevetés)

00:02:07.000 --> 00:02:10.000
Valójában a legtöbbünk mindent megtesz,

00:02:10.000 --> 00:02:13.000
hogy elkerülje a tévedésen való gondolkodást,

00:02:13.000 --> 00:02:15.000
vagy legalábbis annak a gondolatnak a lehetőségét,

00:02:15.000 --> 00:02:17.000
hogy mi magunk tévedtünk valamiben.

00:02:17.000 --> 00:02:19.000
Elvont értelemben persze nagyon is értjük.

00:02:19.000 --> 00:02:21.000
Tisztában vagyunk vele, hogy mindenki a teremben követ el hibákat.

00:02:22.000 --> 00:02:25.000
Az emberi faj általában véve esendő -- eddig rendben is van.

NOTE Paragraph

00:02:26.000 --> 00:02:29.000
De ha itt és most rólam van szó,

00:02:29.000 --> 00:02:31.000
az összes gondolatommal és a világról alkotott elképzeléseimmel,

00:02:31.000 --> 00:02:34.000
itt a jelenben,

00:02:34.000 --> 00:02:38.000
a gyarlóságaink elvont méltányolása

00:02:38.000 --> 00:02:41.000
hirtelen a szemetesben landol --

00:02:41.000 --> 00:02:44.000
és semmi nem jut eszembe, amiben tévedtem volna.

00:02:45.000 --> 00:02:48.000
És ez a lényeg, a jelen idő, melyben élünk.

00:02:48.000 --> 00:02:51.000
Jelen időben járunk találkozókra,

00:02:51.000 --> 00:02:53.000
jelen időben megyünk családi nyaralásokra,

00:02:53.000 --> 00:02:57.000
és jelen időben szavazunk a választásokon is.

00:02:57.000 --> 00:03:00.000
Tulajdonképpen az egész életünket

00:03:00.000 --> 00:03:02.000
annak buborékába zárva éljük át,

00:03:02.000 --> 00:03:05.000
hogy azt hisszük, mindenben igazunk van.

NOTE Paragraph

00:03:06.000 --> 00:03:08.000
És szerintem ez probléma.

00:03:08.000 --> 00:03:11.000
Szerintem ez mindannyiunk számára probléma az egyén szintjén,

00:03:11.000 --> 00:03:14.000
magánéletünkben és karrierünkben egyaránt,

00:03:14.000 --> 00:03:17.000
sőt, úgy vélem, hogy ez a probléma kollektíven az egész kultúránkra érvényes.

00:03:17.000 --> 00:03:19.000
Így hát ma azt szeretném csinálni,

00:03:19.000 --> 00:03:22.000
hogy először is beszélek arról, miért is ragaszkodunk

00:03:22.000 --> 00:03:24.000
az érzéshez, hogy igazunk van.

00:03:24.000 --> 00:03:27.000
Majd arról beszélek, hogy ez miért is akkora probléma.

00:03:27.000 --> 00:03:29.000
Végül pedig meg szeretném győzni önöket arról,

00:03:29.000 --> 00:03:31.000
hogy lehetséges

00:03:31.000 --> 00:03:33.000
kilépni ebből az érzésből,

00:03:33.000 --> 00:03:35.000
és ha ezt meg tudják tenni,

00:03:35.000 --> 00:03:37.000
az a legnagyobb

00:03:37.000 --> 00:03:40.000
erkölcsi, intellektuális és kreatív lépés, amit megtehetnek az életben.

NOTE Paragraph

00:03:42.000 --> 00:03:44.000
Akkor hát miért is ragadunk bele

00:03:44.000 --> 00:03:46.000
abba az érzésbe, hogy igazunk van?

00:03:46.000 --> 00:03:49.000
Az egyik oknak köze van a tévedés érzéséhez.

00:03:49.000 --> 00:03:51.000
Hadd kérdezzek valamit --

00:03:51.000 --> 00:03:55.000
vagyis hadd kérdezzek valamit önöktől, mert önök vannak itt:

00:03:55.000 --> 00:03:58.000
Milyen érzés -- emocionálisan --

00:03:58.000 --> 00:04:01.000
amikor tévednek?

00:04:01.000 --> 00:04:04.000
Szörnyű. Negatív.

00:04:04.000 --> 00:04:06.000
Kínos. OK, csodás, szuper.

00:04:06.000 --> 00:04:08.000
Szörnyű, negatív, kínos --

00:04:08.000 --> 00:04:11.000
köszönöm, nagyszerű válaszok,

00:04:11.000 --> 00:04:14.000
de nem arra válaszoltak, amit kérdeztem.

00:04:14.000 --> 00:04:16.000
Arra a kérdésre válaszoltak, hogy

00:04:16.000 --> 00:04:19.000
milyen érzés ráébredni a tévedésre?

00:04:19.000 --> 00:04:23.000
(Nevetés)

00:04:23.000 --> 00:04:26.000
Rájönni saját tévedésünkre bizony ilyen érzés, és még egy csomó más dolog, nem igaz?

00:04:26.000 --> 00:04:29.000
Úgy értem lehet pusztító érzés, lehet reveláció,

00:04:29.000 --> 00:04:31.000
és akár lehet vicces is,

00:04:31.000 --> 00:04:34.000
mint az én kínai írásjeleim esetében.

00:04:34.000 --> 00:04:37.000
De önmagában a tévedés

00:04:37.000 --> 00:04:39.000
nem jár semmilyen érzéssel.

NOTE Paragraph

00:04:39.000 --> 00:04:42.000
Megpróbálom szemléltetni.

00:04:42.000 --> 00:04:44.000
Emlékeznek még a Bolondos Dallamok rajzfilmekre,

00:04:44.000 --> 00:04:46.000
amelyekben van ez a szánalomraméltó prérifarkas,

00:04:46.000 --> 00:04:48.000
aki mindig el akarja kapni a gyalogkakukkot, de sosem sikerül neki?

00:04:48.000 --> 00:04:51.000
Majdnem minden epizódban

00:04:51.000 --> 00:04:53.000
van egy pillanat, amikor a prérifarkas üldözi a gyalogkakukkot,

00:04:53.000 --> 00:04:55.000
és a gyalogkakukk leugrik egy szikláról,

00:04:55.000 --> 00:04:58.000
ami rendben van hisz madár, tud repülni.

00:04:58.000 --> 00:05:02.000
Csakhogy a prérifarkas utánaugrik.

00:05:02.000 --> 00:05:04.000
És ami a fura az egészben, az az --

00:05:04.000 --> 00:05:06.000
legalábbis 6 évesen --,

00:05:06.000 --> 00:05:08.000
hogy a prérifarkas is teljesen rendben van.

00:05:08.000 --> 00:05:10.000
Csak fut tovább --

00:05:10.000 --> 00:05:12.000
egészen addig a pillanatig, amíg egyszer csak lenéz,

00:05:12.000 --> 00:05:15.000
és ráébred, hogy a levegőben van.

00:05:15.000 --> 00:05:18.000
És ekkor lezuhan.

00:05:19.000 --> 00:05:21.000
Amikor valamiben tévedünk --

00:05:21.000 --> 00:05:24.000
de még mielőtt ráébrednénk tévedésünkre --,

00:05:24.000 --> 00:05:27.000
olyanok vagyunk, mint a prérifarkas,

00:05:27.000 --> 00:05:30.000
aki már leugrott a szikláról, de még nem nézett le.

00:05:31.000 --> 00:05:34.000
Már tévedésben vagyunk,

00:05:34.000 --> 00:05:36.000
már benne vagyunk a problémában,

00:05:36.000 --> 00:05:39.000
de úgy érezzük, hogy szilárd talajon állunk.

00:05:40.000 --> 00:05:43.000
Így most korrigálnom kell azt, amit korábban mondtam.

00:05:43.000 --> 00:05:46.000
Igenis valamilyen érzés az, amikor tévedésben vagyunk;

00:05:46.000 --> 00:05:49.000
olyan érzés, mintha igazunk lenne.

NOTE Paragraph

00:05:49.000 --> 00:05:52.000
(Nevetés)

NOTE Paragraph

00:05:52.000 --> 00:05:55.000
Ez az egyik oka, a struktúrális oka

00:05:55.000 --> 00:05:57.000
annak, hogy miért ragadunk meg tévedéseinknél.

00:05:57.000 --> 00:05:59.000
Én ezt hibavakságnak hívom.

00:05:59.000 --> 00:06:01.000
Legtöbbször

00:06:01.000 --> 00:06:04.000
semmilyen belső figyelmeztetést nem kapunk

00:06:04.000 --> 00:06:06.000
arról, hogy valamiben tévednénk,

00:06:06.000 --> 00:06:09.000
csak ha már túl késő.

00:06:09.000 --> 00:06:12.000
De van egy második oka is annak, hogy benne ragadunk ebben az érzetben --

00:06:12.000 --> 00:06:14.000
és ez az ok kulturális.

00:06:15.000 --> 00:06:18.000
Emlékezzenek vissza az általános iskolás időkre.

00:06:18.000 --> 00:06:20.000
Ülnek az órán,

00:06:20.000 --> 00:06:23.000
és a tanár kiosztja a kijavított teszteket,

00:06:23.000 --> 00:06:25.000
és az egyik így néz ki.

00:06:25.000 --> 00:06:27.000
Amúgy ez nem az enyém.

00:06:27.000 --> 00:06:29.000
(Nevetés)

00:06:29.000 --> 00:06:32.000
Szóval, ott vannak az általánosban,

00:06:32.000 --> 00:06:34.000
és tudják, hogy mit kell gondolniuk

00:06:34.000 --> 00:06:37.000
arról a gyerekről, akié ez a dolgozat.

00:06:37.000 --> 00:06:40.000
Egy hülye bajkeverő,

00:06:40.000 --> 00:06:43.000
aki sosem csinálja meg a háziját.

00:06:43.000 --> 00:06:46.000
Mire 9 évesek lesznek,

00:06:46.000 --> 00:06:48.000
már megtanulják, hogy először is,

00:06:48.000 --> 00:06:50.000
azok az emberek, akik tévednek,

00:06:50.000 --> 00:06:53.000
lusták, felelőtlenek és ostobák --

00:06:53.000 --> 00:06:55.000
és másodszor,

00:06:55.000 --> 00:06:57.000
úgy lehet a legsikeresebben boldogulni az életben,

00:06:57.000 --> 00:07:00.000
ha soha nem hibázunk.

NOTE Paragraph

00:07:01.000 --> 00:07:05.000
Ezeket a rossz leckéket aztán nagyon jól megtanuljuk.

00:07:06.000 --> 00:07:08.000
Sokunk --

00:07:08.000 --> 00:07:12.000
és gyanítom, hogy különösen sokan a teremben ülők közül --

00:07:12.000 --> 00:07:14.000
úgy birkóztak meg ezzel,

00:07:14.000 --> 00:07:16.000
hogy mintadiákok lettek,

00:07:16.000 --> 00:07:19.000
perfekcionisták, túlteljesítők.

00:07:19.000 --> 00:07:21.000
Igaz,

00:07:21.000 --> 00:07:25.000
gazdasági igazgató-asztrofizikus-ultramaratonista úr?

00:07:25.000 --> 00:07:32.000
(Nevetés)

00:07:32.000 --> 00:07:36.000
Önök mindannyian gazdasági vezetők, asztrofizikusok és ultramaratonisták, úgy tűnik.

00:07:36.000 --> 00:07:38.000
OK, rendben van.

00:07:38.000 --> 00:07:41.000
Kivéve, hogy kiborulunk

00:07:41.000 --> 00:07:43.000
annak a lehetőségétől, hogy valamiben tévedtünk.

00:07:43.000 --> 00:07:46.000
Mert e szerint a gondolkodás szerint

00:07:46.000 --> 00:07:48.000
ha valamiben hibázunk,

00:07:48.000 --> 00:07:51.000
az azt jelenti, hogy velünk nincs rendben valami.

00:07:51.000 --> 00:07:53.000
Így inkább ragaszkodunk ahhoz, hogy nem tévedtünk,

00:07:53.000 --> 00:07:55.000
mert így okosnak és felelősségteljesnek,

00:07:55.000 --> 00:07:58.000
erkölcsösnek, és bizonságban érezhetjük magunkat.

NOTE Paragraph

00:07:59.000 --> 00:08:01.000
Hadd meséljek el egy történetet.

00:08:01.000 --> 00:08:03.000
Páv évvel ezelőtt

00:08:03.000 --> 00:08:06.000
egy nő jelentkezett be műtétre a Beth Israel Diakonissza egészségügyi központba.

00:08:06.000 --> 00:08:08.000
A Beth Israel Bostonban van.

00:08:08.000 --> 00:08:10.000
A Harvard oktatókorháza --

00:08:10.000 --> 00:08:12.000
az egyik legjobb kórház az országban.

00:08:12.000 --> 00:08:15.000
Tehát ez a nő befeküdt a kórházba és bevitték a műtőbe.

00:08:15.000 --> 00:08:17.000
Elaltatták, a sebész elvégezte a műtétet --

00:08:17.000 --> 00:08:20.000
összevarrta a beteget, és továbbküldte az ébresztőbe.

00:08:20.000 --> 00:08:23.000
Úgy tűnt, minden rendben történt.

00:08:23.000 --> 00:08:26.000
A beteg felébredt, végignézett magán,

00:08:26.000 --> 00:08:30.000
és azt mondta: "Miért vagyok a rossz oldalon bekötözve?"

00:08:30.000 --> 00:08:33.000
Hát, azért volt a rossz oldalon bekötözve,

00:08:33.000 --> 00:08:35.000
mert a sebész a műtétet a jobb helyett

00:08:35.000 --> 00:08:38.000
a bal lábán hajtotta végre.

00:08:39.000 --> 00:08:42.000
Amikor a kórház egészségügyi ellátás minőségéért felelős igazgatóhelyettese

00:08:42.000 --> 00:08:45.000
az esetről beszélt,

00:08:45.000 --> 00:08:48.000
valami nagyon érdekeset talált mondani.

00:08:48.000 --> 00:08:51.000
Azt mondta: "Valamilyen okból

00:08:51.000 --> 00:08:53.000
a sebész úgy érezte,

00:08:53.000 --> 00:08:55.000
hogy a beteg jó oldalán áll."

00:08:55.000 --> 00:08:58.000
(Nevetés)

00:09:00.000 --> 00:09:02.000
A történet lényege,

00:09:02.000 --> 00:09:05.000
hogy szimplán bízni az érzésben,

00:09:05.000 --> 00:09:08.000
hogy valaminek a helyes oldalán állunk és igazunk van,

00:09:08.000 --> 00:09:11.000
nagyon veszélyes is lehet.

NOTE Paragraph

00:09:11.000 --> 00:09:14.000
Az igazunknak e belső érzete,

00:09:14.000 --> 00:09:16.000
melyet oly sokszor megtapasztalunk,

00:09:16.000 --> 00:09:18.000
nem megbízható kalauz

00:09:18.000 --> 00:09:21.000
a tekintetben, hogy mi is történik a valóságban.

00:09:21.000 --> 00:09:23.000
Amikor viszont vélt igazunknak megfelelően cselekszünk,

00:09:23.000 --> 00:09:27.000
és kiiktatjuk annak szórakoztató lehetőségét, hogy akár tévedhetünk is,

00:09:27.000 --> 00:09:29.000
nos olyankor csinálunk a végén olyanokat, mint

00:09:29.000 --> 00:09:33.000
pl. 200 millió gallon olaj belezúdítása a Mexikói-öbölbe,

00:09:33.000 --> 00:09:36.000
vagy a globális gazdaság megtorpedózása.

00:09:37.000 --> 00:09:40.000
Szóval ez egy hatalmas gyakorlati probléma.

00:09:40.000 --> 00:09:43.000
De ugyanakkor óriási társadalmi probléma is.

NOTE Paragraph

00:09:43.000 --> 00:09:47.000
Egy pillanatra gondoljunk bele, mit is jelent azt érezni, hogy igazunk van.

00:09:47.000 --> 00:09:49.000
Azt jelenti, hogy azt gondolod, hogy a világról alkotott elképzeléseid

00:09:49.000 --> 00:09:52.000
tökéletesen fedik a valóságot.

00:09:52.000 --> 00:09:54.000
És amikor így érzel,

00:09:54.000 --> 00:09:56.000
akkor azzal a problémával szembesülsz,

00:09:56.000 --> 00:09:58.000
hogy mivel magyarázod

00:09:58.000 --> 00:10:01.000
mindazokat az embereket, akik nem értenek egyet veled?

00:10:01.000 --> 00:10:04.000
Nos, az derült ki, hogy legtöbbünk ugyanazt a magyarázatot adja,

00:10:04.000 --> 00:10:07.000
egy pár szerencsétlen feltevéshez folyamodva.

00:10:08.000 --> 00:10:11.000
Az első dolog, amit csinálunk, amikor valaki nem ért egyet velünk

00:10:11.000 --> 00:10:14.000
az az, hogy azt feltételezzünk, hogy a másik fél tudatlan.

00:10:14.000 --> 00:10:16.000
Nincs hozzáférése ugyanahhoz az információhoz, mint nekünk,

00:10:16.000 --> 00:10:19.000
mi pedig nagylelkűen megosztjuk vele azt,

00:10:19.000 --> 00:10:22.000
ő pedig belátja tévedését és csatlakozik hozzánk.

00:10:22.000 --> 00:10:25.000
Ha ez nem működik,

00:10:25.000 --> 00:10:27.000
mert kiderül, hogy a másik félnek is ugyanaz az információ áll rendelkezésére, mint nekünk

00:10:27.000 --> 00:10:29.000
és mégsem ért egyet velünk,

00:10:29.000 --> 00:10:31.000
akkor továbblépünk a második feltevésre,

00:10:31.000 --> 00:10:33.000
mégpedig, hogy idiótával állunk szemben.

00:10:33.000 --> 00:10:35.000
(Nevetés)

00:10:35.000 --> 00:10:37.000
Megvan neki a kirakósjáték összes darabja,

00:10:37.000 --> 00:10:40.000
de túl hülye ahhoz, hogy jól rakja össze.

00:10:40.000 --> 00:10:42.000
És amikor ez az elgondolás sem működik,

00:10:42.000 --> 00:10:45.000
mert kiderül, hogy a velünk egyet nem értő emberek,

00:10:45.000 --> 00:10:47.000
akiknek ugyanazok az információik,

00:10:47.000 --> 00:10:50.000
valójában nagyon is okosak,

00:10:50.000 --> 00:10:53.000
na akkor jön a harmadik feltevés:

00:10:53.000 --> 00:10:56.000
tudják az igazságot,

00:10:56.000 --> 00:10:58.000
és szándékosan eltorzítják azt

00:10:58.000 --> 00:11:01.000
saját gonosz céljaikból.

00:11:02.000 --> 00:11:04.000
Na, ez egy katasztrófa.

NOTE Paragraph

00:11:04.000 --> 00:11:07.000
Igazunkhoz való ragaszkodásunk

00:11:07.000 --> 00:11:09.000
meggátolja, hogy megelőzzük a hibákat

00:11:09.000 --> 00:11:11.000
olyankor, amikor az mindenképpen szükséges lenne,

00:11:11.000 --> 00:11:14.000
és emiatt szörnyű dolgokat művelünk egymással.

00:11:15.000 --> 00:11:17.000
De ami számomra a legnagyobb rejtély,

00:11:17.000 --> 00:11:20.000
és a legtragikusabb az egészben,

00:11:20.000 --> 00:11:24.000
hogy így szem elől tévesztjük az emberi lét leglényegét.

00:11:24.000 --> 00:11:26.000
Mintha azt akarnánk hinni,

00:11:26.000 --> 00:11:29.000
hogy az elménk tökéletesen áttetsző ablak,

00:11:29.000 --> 00:11:31.000
amin elég, ha kitekintünk,

00:11:31.000 --> 00:11:34.000
s leírhatjuk a változó világot.

00:11:34.000 --> 00:11:36.000
És azt szeretnénk, ha mindenki ugyanazon az ablakon keresztül nézné a világot,

00:11:36.000 --> 00:11:38.000
és pontosan ugyanazt látná.

00:11:38.000 --> 00:11:40.000
Azonban ez nincs így,

00:11:40.000 --> 00:11:43.000
és ha így lenne, az élet borzasztóan unalmas lenne.

00:11:43.000 --> 00:11:46.000
Az elme működésének csodája

00:11:46.000 --> 00:11:49.000
nem az, hogy olyannak látjuk a világot, amilyen,

00:11:50.000 --> 00:11:53.000
hanem hogy olyannak látjuk, amilyen nem.

00:11:54.000 --> 00:11:56.000
Emlékezhetünk a múltra,

00:11:56.000 --> 00:11:59.000
gondolhatunk a jövőre,

00:11:59.000 --> 00:12:01.000
és elképzelhetjük, milyen lehet

00:12:01.000 --> 00:12:04.000
valaki másnak lenni egy más helyen.

00:12:04.000 --> 00:12:06.000
És ezeket mind kicsit máshogyan csináljuk,

00:12:06.000 --> 00:12:08.000
ezért van az, hogy mindannyian felnézünk ugyanarra az éjszakai égboltra,

00:12:08.000 --> 00:12:10.000
és ezt látjuk,

00:12:10.000 --> 00:12:12.000
és ezt is,

00:12:12.000 --> 00:12:15.000
és ezt is.

00:12:15.000 --> 00:12:18.000
És ugyanezért tévedünk is.

NOTE Paragraph

00:12:19.000 --> 00:12:21.000
1200 évvel Descartes híres mondása előtt

00:12:21.000 --> 00:12:23.000
-- "Gondolkodom, tehát vagyok" --,

00:12:23.000 --> 00:12:25.000
Szent Ágoston azt írta:

00:12:25.000 --> 00:12:28.000
"Fallor ergo sum" --

00:12:28.000 --> 00:12:32.000
"Tévedek, tehát vagyok."

00:12:32.000 --> 00:12:34.000
Ágoston megértette,

00:12:34.000 --> 00:12:36.000
hogy tévedésre való képességünk

00:12:36.000 --> 00:12:38.000
nem valamiféle zavarbaejtő defektus

00:12:38.000 --> 00:12:40.000
az emberben,

00:12:40.000 --> 00:12:43.000
nem olyasvalami, amit eltörölhetünk vagy legyőzhetünk.

00:12:43.000 --> 00:12:46.000
Teljesen alapvető részét képezi lényünknek.

00:12:46.000 --> 00:12:48.000
Mert mi, Istennel ellentétben

00:12:48.000 --> 00:12:51.000
nem igazán tudjuk, mi történik a világban, hogy miről szól ez az egész.

00:12:51.000 --> 00:12:54.000
Ám az összes többi állattal szemben,

00:12:54.000 --> 00:12:58.000
szenvedélyesen próbálunk rájönni.

00:12:58.000 --> 00:13:00.000
Számomra ez a szenvedély

00:13:00.000 --> 00:13:02.000
a forrása és gyökere

00:13:02.000 --> 00:13:05.000
az összes produktivitásunknak és kreativitásunknak.

NOTE Paragraph

00:13:05.000 --> 00:13:08.000
Tavaly különböző okokból

00:13:08.000 --> 00:13:10.000
egy csomó epizódot meghallgattam

00:13:10.000 --> 00:13:12.000
a közszolgálati rádió Ez az amerikai élet c. műsorából.

00:13:12.000 --> 00:13:15.000
Hallgatom, hallgatom, egyre csak hallgatom,

00:13:15.000 --> 00:13:18.000
és egy adott ponton kezdem úgy érezni,

00:13:18.000 --> 00:13:21.000
hogy azt összes sztori a tévedésről szól.

00:13:22.000 --> 00:13:24.000
Első gondolatom az volt,

00:13:24.000 --> 00:13:26.000
hogy nyilván begolyóztam.

00:13:26.000 --> 00:13:28.000
Én lettem az az őrült tévedéskutató nő.

00:13:28.000 --> 00:13:30.000
Mindenbe beleképzeltem,

00:13:30.000 --> 00:13:32.000
így történt.

00:13:32.000 --> 00:13:34.000
De pár hónappal később

00:13:34.000 --> 00:13:36.000
lehetőségem nyílt interjút készíteni a műsor házigazdájával, Ira Glass-szal.

00:13:36.000 --> 00:13:38.000
Megemlítettem neki ezt a dolgot,

00:13:38.000 --> 00:13:41.000
mire ő így reagált: "Nem, ez tényleg így van."

00:13:41.000 --> 00:13:43.000
"Valójában" - mondta -,

00:13:43.000 --> 00:13:45.000
"a munkatársakkal azon szoktunk poénkodni,

00:13:45.000 --> 00:13:47.000
hogy a műsorunk minden epizódjának

00:13:47.000 --> 00:13:50.000
ugyanaz a rejtett témája.

00:13:50.000 --> 00:13:52.000
És ez a rejtett téma a következő:

00:13:52.000 --> 00:13:55.000
'Azt gondoltam, hogy ez a dolog fog történni,

00:13:55.000 --> 00:13:58.000
de ehelyett valami teljesen más történt.'

00:13:58.000 --> 00:14:01.000
"És a lényeg - mondja Ira Glass -, hogy erre szükségünk van.

00:14:01.000 --> 00:14:03.000
Szükségünk van ezekre a meglepő, sorsfordító

00:14:03.000 --> 00:14:05.000
és tévedésekről árulkodó pillanatokra,

00:14:05.000 --> 00:14:07.000
hogy a működjenek a sztorik, melyeket leadunk."

00:14:07.000 --> 00:14:09.000
És mi, a közönség,

00:14:09.000 --> 00:14:12.000
a hallgatók és olvasók,

00:14:12.000 --> 00:14:14.000
valósággal zabáljuk az ilyesmit.

00:14:14.000 --> 00:14:17.000
Imádjuk a fordulatokat,

00:14:17.000 --> 00:14:20.000
a félrevezető nyomokat és a meglepő befejezéseket.

00:14:20.000 --> 00:14:23.000
Ami a történeteinket illeti,

00:14:23.000 --> 00:14:26.000
imádjuk a tévedéseket.

NOTE Paragraph

00:14:26.000 --> 00:14:28.000
De tudják, a történeteink

00:14:28.000 --> 00:14:31.000
az életünkből táplálkoznak.

00:14:31.000 --> 00:14:34.000
Azt gondoljuk, hogy valami be fog következni,

00:14:34.000 --> 00:14:37.000
de aztán mégis valami más történik helyette.

00:14:37.000 --> 00:14:39.000
George Bush azt gondolta, lerohanja Irakot,

00:14:39.000 --> 00:14:41.000
talál egy rakás tömegpusztító fegyvert,

00:14:41.000 --> 00:14:44.000
felszabadítja a népet, és demokráciát hoz a Közel-Keletre.

00:14:45.000 --> 00:14:47.000
És valami más történt.

00:14:48.000 --> 00:14:50.000
Hoszni Mubarak

00:14:50.000 --> 00:14:52.000
azt gondolta, hogy ő marad Egyiptom diktátora élete végéig,

00:14:52.000 --> 00:14:54.000
mígnem már túl öreg vagy beteg lesz,

00:14:54.000 --> 00:14:57.000
és akkor majd átadja a hatalmat a fiának.

00:14:57.000 --> 00:15:00.000
És valami más történt ehelyett.

00:15:01.000 --> 00:15:03.000
Önök meg talán azt gondolták,

00:15:03.000 --> 00:15:05.000
hogy összeházasodnak a gimis szerelmükkel,

00:15:05.000 --> 00:15:08.000
hazaköltöznek a szülővárosukba és egy csomó gyereket nevelnek fel együtt.

00:15:09.000 --> 00:15:12.000
És ehelyett valami más történt.

00:15:12.000 --> 00:15:14.000
Azt kell mondanom,

00:15:14.000 --> 00:15:16.000
hogy azt hittem, hogy egy borzasztóan uncsi könyvet fogok írni

00:15:16.000 --> 00:15:18.000
egy olyan témáról, amit mindenki utál,

00:15:18.000 --> 00:15:21.000
egy olyan közönségnek, amely nem is létezik.

00:15:21.000 --> 00:15:23.000
És valami teljesen más történt.

NOTE Paragraph

00:15:23.000 --> 00:15:25.000
(Nevetés)

NOTE Paragraph

00:15:25.000 --> 00:15:27.000
Ez az élet.

00:15:27.000 --> 00:15:29.000
Jóban és rosszban,

00:15:29.000 --> 00:15:32.000
egyre csak gyártjuk ezeket a hihetetlen sztorikat

00:15:32.000 --> 00:15:34.000
a körülöttünk lévő világról,

00:15:34.000 --> 00:15:37.000
a világ meg folyton változik és meglep minket.

00:15:40.000 --> 00:15:43.000
Nem bántásból mondom, de ez az egész konferencia

00:15:43.000 --> 00:15:45.000
egy hihetetlen emlékmű,

00:15:45.000 --> 00:15:47.000
amelyet a tévedés iránti fogékonyságunknak állítottunk.

00:15:47.000 --> 00:15:49.000
Egy egész hetet töltöttünk el azzal,

00:15:49.000 --> 00:15:51.000
hogy innovációkról és fejlesztésekről

00:15:51.000 --> 00:15:53.000
és újításokról beszéltünk,

00:15:53.000 --> 00:15:56.000
de tudják, miért van szükségünk mindezekre az újításokra

00:15:56.000 --> 00:15:58.000
és fejlesztésekre?

00:15:58.000 --> 00:16:00.000
Mert a fele annak a sok párját ritkító

00:16:00.000 --> 00:16:03.000
világmegváltó dolognak --

00:16:03.000 --> 00:16:05.000
TED 1998 --

00:16:05.000 --> 00:16:07.000
eh!

00:16:07.000 --> 00:16:11.000
(Nevetés)

00:16:11.000 --> 00:16:13.000
Nem igazán úgy működött, ahogy elvártuk, nem igaz?

00:16:13.000 --> 00:16:15.000
(Nevetés)

00:16:15.000 --> 00:16:18.000
Hol a jet packem, Chris?

NOTE Paragraph

00:16:18.000 --> 00:16:22.000
(Nevetés)

NOTE Paragraph

00:16:22.000 --> 00:16:27.000
(Taps)

NOTE Paragraph

00:16:27.000 --> 00:16:30.000
Hát, itt vagyunk megint.

00:16:30.000 --> 00:16:32.000
És így működnek a dolgok.

00:16:32.000 --> 00:16:34.000
Jön egy új ötlet.

00:16:34.000 --> 00:16:37.000
Egy újabb történet.

00:16:37.000 --> 00:16:40.000
Tartunk egy újabb konferenciát.

00:16:40.000 --> 00:16:42.000
A mostani főtémája,

00:16:42.000 --> 00:16:44.000
ahogy azt már kismilliószor hallották,

00:16:44.000 --> 00:16:46.000
a csoda újrafelfedezése.

00:16:46.000 --> 00:16:48.000
Szerintem,

00:16:48.000 --> 00:16:51.000
ha tényleg újra fel akarjuk fedezni a csodát,

00:16:51.000 --> 00:16:53.000
akkor ki kell lépnünk

00:16:53.000 --> 00:16:59.000
az igazunkhoz való ragaszkodás szűk, rémisztő teréből,

00:16:59.000 --> 00:17:02.000
egymásra kell néznünk,

00:17:02.000 --> 00:17:05.000
ránézni az univerzum végtelenségére,

00:17:05.000 --> 00:17:08.000
komplexitására

00:17:08.000 --> 00:17:11.000
és titokzatosságára,

00:17:11.000 --> 00:17:14.000
és tudnunk kell azt mondani:

00:17:14.000 --> 00:17:18.000
"Ejha, nem is tudom.

00:17:18.000 --> 00:17:20.000
Talán tévedtem."

NOTE Paragraph

00:17:20.000 --> 00:17:22.000
Köszönöm a figyelmet.

NOTE Paragraph

00:17:22.000 --> 00:17:25.000
(Taps)

NOTE Paragraph

00:17:25.000 --> 00:17:27.000
Köszönöm szépen.

NOTE Paragraph

00:17:27.000 --> 00:17:30.000
(Taps)