0:00:00.000,0:00:01.424 -[Előadó] Üdv, nyelvtanászok! 0:00:01.424,0:00:02.744 Ma a határozatlan névmásról 0:00:02.744,0:00:04.510 fogok beszélni, 0:00:04.510,0:00:06.182 ami egy kicsit bonyolultnak tűnhet, 0:00:06.182,0:00:08.598 de valójában csak azt teszi,[br]amit a neve is sugall. 0:00:08.598,0:00:11.041 A határozatlan névmás ugyanis 0:00:11.041,0:00:14.912 határozatlan, meghatározatlan, [br]bizonytalan. 0:00:14.912,0:00:16.793 Ezeket a névmásokat akkor használjuk, 0:00:16.793,0:00:18.947 amikor nem vagyunk különösebben konkrétak. 0:00:18.947,0:00:20.485 Ilyen szavak lehetnek: 0:00:20.485,0:00:25.485 bármelyik, bárki, minden egyes, [br]mindenki, senki 0:00:26.405,0:00:27.801 Amikor emlékeznem kell, 0:00:27.801,0:00:29.924 mely szavak tartoznak [br]a határozatlan névelők 0:00:29.924,0:00:30.999 ezen kategóriájába, 0:00:30.999,0:00:32.189 csak erre dalra gondolok: 0:00:32.189,0:00:34.591 Mindenkinek szüksége van[br]valakire, akit szerethet. 0:00:34.591,0:00:36.182 Ez eredetileg Solomon Burke dala, 0:00:36.182,0:00:37.819 amit aztán később a Rolling Stones 0:00:37.819,0:00:39.524 és a Blues Brothers tett híressé. 0:00:39.524,0:00:41.535 Néhány jó dolog a határozatlan névmásokban 0:00:41.535,0:00:42.749 – s ezekből jó pár van –: 0:00:42.749,0:00:44.540 Először: a mondatban lehetnek 0:00:44.540,0:00:47.229 alanyok és tárgyak is. 0:00:48.372,0:00:49.464 Ha te megkérdezel, 0:00:49.464,0:00:51.167 „David, szeretnél pizzát?” 0:00:51.167,0:00:52.521 Én ezt válaszolom: 0:00:52.521,0:00:54.689 „Igen, szívesen ennék valamennyit.” 0:00:54.689,0:00:56.959 Itt tárgyként használom. 0:00:56.959,0:00:59.051 De ugyanakkor ezt is mondhatom: 0:00:59.051,0:01:01.475 „Igen! Jól jönne valamennyi.” 0:01:01.475,0:01:03.155 És itt alanyként használom. 0:01:03.155,0:01:05.663 Egy másik remek dolog [br]a határozatlan névmásokkal az, 0:01:05.663,0:01:08.647 hogy a both [mindkettő], neither [br][egyik sem] és either [sem] 0:01:08.647,0:01:10.581 az angolban megtartja a [br]kettős számot. 0:01:10.581,0:01:12.287 Ezek azon kevés angol szó egyedei, 0:01:12.287,0:01:15.069 melyek csak két dologra vonatkoznak 0:01:15.911,0:01:17.283 Ez a három névmás valójában 0:01:17.283,0:01:18.883 egy kicsit kevésbé határozatlan, 0:01:18.883,0:01:21.827 mint a legtöbb határozatlan [br]névmás, ugyanis ezek 0:01:21.827,0:01:23.747 csak két dolog együttesére vonatkoznak. 0:01:23.747,0:01:25.410 Tehát ha valaki megkérdezi tőlem: 0:01:25.410,0:01:28.174 „Mit szeretsz jobban, a mangót [br]vagy a cseresznyét?”, 0:01:28.174,0:01:29.055 ezt válaszolhatom: 0:01:29.055,0:01:30.911 „Mindkettőt egyformán szeretem.”, 0:01:30.911,0:01:33.559 egyidejűleg hivatkozva 0:01:33.559,0:01:34.998 a cseresznyére és a mangóra. 0:01:34.998,0:01:36.439 És ez valóban furcsa, 0:01:36.439,0:01:40.546 mert az angolban a kettős szám[br]valójában már nem létezik, 0:01:40.546,0:01:44.544 kivéve néhány igen limitált esetet, 0:01:44.544,0:01:46.398 mivel az angol különbséget tesz 0:01:46.398,0:01:48.278 aközött, hogy valamiből egy van-e, 0:01:48.278,0:01:49.742 vagy egynél több. 0:01:49.742,0:01:52.342 De ez azon kevés számú [br]eset-típushoz tartozik, 0:01:52.342,0:01:53.922 ahol megkülönböztetjük 0:01:53.922,0:01:55.502 a valamiből egynél többet 0:01:55.502,0:01:57.792 és a valamiből konkrétan kettőt. 0:01:57.792,0:01:59.738 Nincs igazán sok olyan szó az angolban, 0:01:59.738,0:02:01.149 ami erre vonatkozna, 0:02:01.149,0:02:03.076 ezért úgy gondolom, ez valóban érdekes. 0:02:03.558,0:02:07.072 A harmadik remek dolog a határozatlan [br]névmásokkal kapcsolatban az, 0:02:07.072,0:02:09.372 hogy általában egyes[br]számúként használjuk őket. 0:02:09.372,0:02:13.131 Az olyan szavak, mint a both [mindkettő],[br]neither [egyik sem] és az either [sem] 0:02:13.131,0:02:15.616 természetszerűleg többes [br]számúak, de van néhány, 0:02:15.616,0:02:17.538 melyek egy kicsit homályosak. 0:02:18.612,0:02:20.052 Például ebben a mondatban: 0:02:20.052,0:02:21.304 „Senki nem volt otthon," 0:02:21.304,0:02:24.110 a „volt” igét egyes számban használjuk, 0:02:24.971,0:02:28.083 ugyanakkor a senki [nobody] névmás[br]több személyre is vonatkozhat, 0:02:28.083,0:02:30.493 vagy vonatkozhat valójában[br]bárkinek a távollétére. 0:02:30.572,0:02:32.215 Hasonlóképpen, ebben a mondatban: 0:02:32.215,0:02:34.485 „Mindenki tudja, hogy szeretem [br]a vöröshagymát,” 0:02:34.485,0:02:37.521 a „tud” ige egyes számát használjuk,[br]mintha csak azt mondanánk, 0:02:37.521,0:02:39.763 ő tudja, ő is tudja, az is tudja. 0:02:39.763,0:02:42.197 Tehát ez a ige egyes számú formája, 0:02:43.411,0:02:45.778 noha a „mindenki” alapjelentése 0:02:45.778,0:02:47.946 látszólag több mint egy [br]személyre vonatkozik. 0:02:47.946,0:02:51.088 Az általunk a „mindenki” fogalmaként [br]használt határozatlan névmás 0:02:51.088,0:02:53.439 általában az ige egyes szám[br]harmadik személyű 0:02:54.477,0:02:58.038 alakjával jár. 0:02:58.038,0:03:01.102 Vegyük az egyik legfurcsább példát, 0:03:01.102,0:03:02.770 minthogy a szövegkörnyezet időnként 0:03:02.770,0:03:04.958 egy kissé "nyelvtanilag nem [br]megfelelőnek" tűnő 0:03:04.958,0:03:07.370 helyzetbe hozhat minket , 0:03:08.113,0:03:09.717 de valójában csak azt tükrözi, 0:03:09.913,0:03:11.853 hogyan használjuk manapság a nyelvet. 0:03:11.853,0:03:13.051 Így, noha mondhatjuk, 0:03:13.051,0:03:16.370 „Mindenki engem néz,”[br]itt van egy példamondat 0:03:16.370,0:03:20.094 a Garner's Modern American Usage [modern [br]amerikai nyelvhasználat] c. könyből, 0:03:20.094,0:03:22.065 amely egyike annak a sok[br]méretes könyvnek, 0:03:22.065,0:03:25.353 melyeket ennek a nyelvtani [br]kurzusnak alapanyagául használok: 0:03:25.353,0:03:28.747 „Mindenki elrejtőzött a bútorok mögött,[br]hogy meglepjen engem, 0:03:28.747,0:03:33.017 de én már tudtam, hogy ott vannak.” 0:03:33.017,0:03:34.926 Láthatod, hogy a mondat elején 0:03:34.926,0:03:37.522 azt mondjuk, „Mindenki elrejtőzött”, 0:03:37.522,0:03:39.705 de a mondat második részében 0:03:39.705,0:03:41.792 azt mondjuk „[ők] ott vannak”, 0:03:41.792,0:03:47.285 és ez mindenkire vonatkozik. 0:03:47.285,0:03:48.266 Hogy lehetséges ez? 0:03:48.266,0:03:51.198 Ez nem tűnik nyelvtanilag helyesnek. 0:03:51.198,0:03:52.965 De ahogy a Garner's mondja, 0:03:52.965,0:03:58.212 „A szóegyeztetést időnként nem a [br]nyelvtan, hanem a jelentés diktálja.” 0:03:58.212,0:04:00.173 Helyes ez nyelvtanilag? 0:04:00.173,0:04:03.152 Igen, jelen esetben ennek van értelme. 0:04:03.152,0:04:06.697 Tökéletesen megfelel ez 0:04:06.697,0:04:08.571 az általunk felállított szabályoknak? 0:04:08.571,0:04:12.384 Nem, de a nyelv ilyen szempontból[br]eléggé kusza. 0:04:12.384,0:04:14.627 Időnként a mondat értelme, 0:04:14.627,0:04:17.581 vagyis hogy a mindenki itt[br]több emberre utal, 0:04:17.581,0:04:20.557 felülírja 0:04:20.557,0:04:22.599 az előzetesen felállított szabályokat. 0:04:22.599,0:04:23.869 És ez így rendben is van, 0:04:23.869,0:04:26.374 amíg van értelme. 0:04:26.374,0:04:29.133 Tehát a vonatkozó névmások[br]általában egyes számban vannak, 0:04:29.133,0:04:33.305 hacsak a szövegkörnyezet[br]nem kívánja meg a többes számot. 0:04:33.305,0:04:34.918 Vagyis amint a nevük is sugallja, 0:04:34.918,0:04:37.539 a határozatlan névmások néha 0:04:37.539,0:04:39.176 egy kicsit határozatlanok. 0:04:39.176,0:04:40.742 Nos, itt van a három remek dolog 0:04:40.742,0:04:42.722 a határozatlan névmásokkal kapcsolatban: 0:04:42.722,0:04:45.543 Az első, hogy alanyként [br]és tárgyként is használhatjuk őket 0:04:45.543,0:04:49.175 A both [mindkettő], a neither [egyik sem][br]és az either [bármelyik] megtartja 0:04:49.175,0:04:50.866 a kettős formát,[br]ami ugyancsak fura. 0:04:50.866,0:04:53.407 És a harmadik dolog az, hogy[br]a határozatlan névmásokat 0:04:53.407,0:04:55.188 általában egyes számúként kezeljük. 0:04:55.188,0:04:56.138 Általában. 0:04:56.138,0:04:57.580 Tudom, ez kissé megtévesztő, 0:04:57.580,0:04:58.497 de én bízom benned. 0:04:58.497,9:59:59.000 Bármit meg tudsz tanulni. [br]David távozik. 9:59:59.000,9:59:59.000