WEBVTT

00:00:00.540 --> 00:00:01.614
Sziasztok, nyelvtanászok!

00:00:01.614 --> 00:00:04.510
Ma a határozatlan névmásról
lesz szó.

00:00:04.510 --> 00:00:06.182
Ez kicsit bonyolultnak tűnhet,

00:00:06.182 --> 00:00:08.598
de valójában csak azt teszi,
amit a neve is sugall.

00:00:08.598 --> 00:00:11.041
A határozatlan névmás ugyanis

00:00:11.041 --> 00:00:15.574
határozatlan, meghatározatlan, 
bizonytalan.

00:00:15.574 --> 00:00:16.793
Ezeket a névmásokat akkor használjuk,

00:00:16.793 --> 00:00:19.718
amikor nem vagyunk különösebben konkrétak.

00:00:19.718 --> 00:00:20.485
Ilyen szavak lehetnek:

00:00:20.485 --> 00:00:26.405
„any, anybody, each, everyone, nobody”.

00:00:26.405 --> 00:00:27.801
Amikor emlékeznem kell,

00:00:27.801 --> 00:00:30.224
mely szavak tartoznak ebbe a kategóriába

00:00:30.224 --> 00:00:31.526
a határozatlan névelők közé,

00:00:31.526 --> 00:00:32.727
csak erre dalra gondolok:

00:00:32.727 --> 00:00:34.591
„Everybody Needs Somebody to Love”.

00:00:34.591 --> 00:00:36.182
Ez eredetileg Solomon Burke dala,

00:00:36.182 --> 00:00:38.189
amit később híressé tett a Rolling Stones

00:00:38.189 --> 00:00:39.524
és a Blues Brothers.

00:00:39.524 --> 00:00:41.535
A jó dolog a határozatlan névmásokban

00:00:41.535 --> 00:00:42.749
– s több is van belőlük:

00:00:42.749 --> 00:00:48.372
Először is: lehetnek a mondatban
alanyok és tárgyak is.

00:00:48.372 --> 00:00:49.464
Ha megkérdezel:

00:00:49.464 --> 00:00:51.167
„David, do you want pizza?”

00:00:51.167 --> 00:00:52.521
Ezt válaszolom:

00:00:52.521 --> 00:00:55.119
„Yes, please! I'd love some”.

00:00:55.119 --> 00:00:56.959
Itt tárgyként használom.

00:00:56.959 --> 00:00:59.051
De ugyanakkor ezt is mondhatom:

00:00:59.051 --> 00:01:01.475
„Yes, please! Some would be great.”

00:01:01.475 --> 00:01:03.745
És itt alanyként használom.

00:01:03.745 --> 00:01:06.293
Egy másik remek dolog 
a határozatlan névmásokkal az,

00:01:06.293 --> 00:01:08.967
hogy a „both”, „neither” és „either”

00:01:08.967 --> 00:01:10.581
az angolban kettőre vonatkozik.

00:01:10.581 --> 00:01:12.287
A kevés angol szó közé tartoznak,

00:01:12.287 --> 00:01:15.911
melyek csak két dologra vonatkoznak.

00:01:15.911 --> 00:01:17.283
Ez a három névmás valójában

00:01:17.283 --> 00:01:18.883
egy kicsit kevésbé határozatlan,

00:01:18.883 --> 00:01:20.883
mint a legtöbb határozatlan névmás,

00:01:20.883 --> 00:01:24.367
mert csak két dologra vonatkoznak.

00:01:24.367 --> 00:01:25.591
Ha valaki megkérdezi tőlem:

00:01:25.591 --> 00:01:28.174
„Do you like mangoes or cherries more?”,

00:01:28.174 --> 00:01:29.055
ezt válaszolhatom:

00:01:29.055 --> 00:01:30.911
„I like both equally,”,

00:01:30.911 --> 00:01:34.998
egyidejűleg utalva
a cseresznyére és a mangóra.

00:01:34.998 --> 00:01:36.439
Ez valóban furcsa,

00:01:36.439 --> 00:01:40.886
mert az angolban a kettős szám
valójában már nem létezik,

00:01:40.886 --> 00:01:44.544
kivéve néhány igen limitált esetet,

00:01:44.544 --> 00:01:46.398
mivel az angol különbséget tesz aközött,

00:01:46.398 --> 00:01:48.278
hogy valamiből egy van-e,

00:01:48.278 --> 00:01:49.742
vagy egynél több.

00:01:49.742 --> 00:01:52.342
De ez azon kevés számú eset,

00:01:52.342 --> 00:01:53.922
ahol megkülönböztetjük

00:01:53.922 --> 00:01:55.502
a valamiből egynél többet

00:01:55.502 --> 00:01:58.313
és a valamiből konkrétan kettőt.

00:01:58.313 --> 00:02:00.008
Nincs sok olyan szó az angolban,

00:02:00.008 --> 00:02:01.149
ami így viselkedik,

00:02:01.149 --> 00:02:03.881
ezért úgy gondolom, ez valóban érdekes.

00:02:03.881 --> 00:02:07.072
A harmadik remek dolog a határozatlan 
névmásokkal kapcsolatban az,

00:02:07.072 --> 00:02:11.263
hogy általában egyes
számúként használjuk őket.

00:02:11.263 --> 00:02:13.509
Az olyan szavak, mint a „both”,
„neither” és az „either”

00:02:13.509 --> 00:02:15.086
nyilvánvalóan többes számúak,

00:02:15.086 --> 00:02:18.924
de van néhány,
melyek egy kicsit homályosak.

00:02:18.924 --> 00:02:20.052
Például ebben a mondatban:

00:02:20.052 --> 00:02:21.304
„Nobody was home,"

00:02:21.304 --> 00:02:24.971
a „was” igét egyes számban használjuk,

00:02:24.971 --> 00:02:28.083
bár a „nobody” névmás
több személyre is vonatkozhat,

00:02:28.083 --> 00:02:31.152
vagy vonatkozhat valójában
bárkinek a távollétére.

00:02:31.152 --> 00:02:32.888
Hasonlóképpen, ebben a mondatban:

00:02:32.888 --> 00:02:34.945
„Everybody knows that I love onions”,

00:02:34.945 --> 00:02:37.521
a „knows”alakot használjuk,
mintha csak azt mondanánk,

00:02:37.521 --> 00:02:39.763
„he knows, she knows, it knows.”

00:02:39.763 --> 00:02:43.411
Tehát ez a ige egyes számú alakja,

00:02:43.411 --> 00:02:45.778
noha az „everybody” alapjelentése

00:02:45.778 --> 00:02:48.366
látszólag több mint egy 
személyre vonatkozik.

00:02:48.366 --> 00:02:52.618
Az „everybody” határozatlan névmás

00:02:52.618 --> 00:02:58.038
általában az ige egyes szám
harmadik személyű alakjával jár.

00:02:58.038 --> 00:03:01.102
Vegyük az egyik legfurcsább példát,

00:03:01.102 --> 00:03:02.770
minthogy a szövegkörnyezet időnként

00:03:02.770 --> 00:03:08.383
egy kissé „nyelvtanilag hibásnak” tűnő
helyzetbe hozhat minket,

00:03:08.383 --> 00:03:09.913
de valójában csak azt tükrözi,

00:03:09.913 --> 00:03:11.853
hogyan használjuk manapság a nyelvet.

00:03:11.853 --> 00:03:17.089
Noha mondhatjuk:
„Everyone is looking at me”,

00:03:17.089 --> 00:03:18.250
itt van egy példamondat

00:03:18.250 --> 00:03:20.067
a Garner's Modern American Usage
c. könyből,

00:03:20.067 --> 00:03:22.065
amely egyike annak a sok
méretes könyvnek,

00:03:22.065 --> 00:03:25.353
melyeket ennek a nyelvtani 
kurzusnak alapanyagául használok:

00:03:25.353 --> 00:03:29.287
„Everyone was crouched behind
furniture to surprise me,

00:03:29.287 --> 00:03:33.017
but I already knew they were there.”

00:03:33.017 --> 00:03:35.276
A mondat elején azt mondjuk:

00:03:35.276 --> 00:03:37.522
„Everyone was”,

00:03:37.522 --> 00:03:40.174
de a mondat második részében
azt mondjuk:

00:03:40.174 --> 00:03:41.792
„they were”,

00:03:41.792 --> 00:03:47.285
és a „they” az „everyone”-ra utal.

00:03:47.285 --> 00:03:48.266
Hogy lehetséges ez?

00:03:48.266 --> 00:03:51.198
Nyelvtanilag nem tűnik helyesnek.

00:03:51.198 --> 00:03:52.965
De ahogy a Garner's mondja,

00:03:52.965 --> 00:03:58.212
„A szóegyeztetést időnként nem a 
nyelvtan, hanem a jelentés diktálja.”

00:03:58.212 --> 00:04:00.173
Helyes ez nyelvtanilag?

00:04:00.173 --> 00:04:03.152
Igen, annyiban hogy van értelme.

00:04:03.152 --> 00:04:06.907
Tökéletesen megfelel

00:04:06.907 --> 00:04:08.571
az általunk felállított szabályoknak?

00:04:08.571 --> 00:04:12.384
Nem, de a nyelv ilyen szempontból
eléggé kusza.

00:04:12.384 --> 00:04:14.627
Időnként a mondat értelme

00:04:14.627 --> 00:04:17.581
– vagyis hogy az „everyone” itt
több emberre utal –

00:04:17.581 --> 00:04:22.599
felülírja
az előzetesen felállított szabályokat.

00:04:22.599 --> 00:04:23.869
És ez így rendben is van,

00:04:23.869 --> 00:04:26.374
amíg van értelme.

00:04:26.374 --> 00:04:29.133
A vonatkozó névmások tehát
általában egyes számban vannak,

00:04:29.133 --> 00:04:33.305
hacsak a szövegkörnyezet
nem kívánja meg a többes számot.

00:04:33.305 --> 00:04:34.918
Vagyis, amint a nevük is sugallja,

00:04:34.918 --> 00:04:37.039
a határozatlan névmások néha

00:04:37.039 --> 00:04:39.176
egy kicsit határozatlanok.

00:04:39.176 --> 00:04:42.224
Nos, itt van a határozatlan névmások
három remek tulajdonsága:

00:04:42.224 --> 00:04:45.543
Az első, hogy alanyként 
és tárgyként is használhatjuk őket.

00:04:45.543 --> 00:04:48.835
A „both”, a „neither”és az *either”
megtartja a kettős formát,

00:04:48.835 --> 00:04:49.756
ami rettentő fura.

00:04:49.756 --> 00:04:52.197
És a harmadik, hogy
a határozatlan névmásokat

00:04:52.197 --> 00:04:54.948
általában egyes számúként kezeljük.

00:04:54.948 --> 00:04:55.928
Általában.

00:04:55.928 --> 00:04:57.159
Tudom, ez kissé megtévesztő,

00:04:57.159 --> 00:04:58.389
de bízom benned.

00:04:58.389 --> 00:05:00.330
Bármit meg tudsz tanulni.

00:05:00.330 --> 00:05:01.307
Vége.