1
00:00:00,000 --> 00:00:01,424
Sziasztok, nyelvtanászok!

2
00:00:01,424 --> 00:00:02,744
Ma a határozatlan névmásról
lesz szó.

3
00:00:02,744 --> 00:00:04,510


4
00:00:04,510 --> 00:00:06,182
Ez kicsit bonyolultnak tűnhet,

5
00:00:06,182 --> 00:00:08,598
de valójában csak azt teszi,
amit a neve is sugall.

6
00:00:08,598 --> 00:00:11,041
A határozatlan névmás ugyanis

7
00:00:11,041 --> 00:00:14,912
határozatlan, meghatározatlan, 
bizonytalan.

8
00:00:14,912 --> 00:00:16,793
Ezeket a névmásokat akkor használjuk,

9
00:00:16,793 --> 00:00:18,947
amikor nem vagyunk különösebben konkrétak.

10
00:00:18,947 --> 00:00:20,485
Ilyen szavak lehetnek:

11
00:00:20,485 --> 00:00:25,485
„any, anybody, each, everyone, nobody”.

12
00:00:26,405 --> 00:00:27,801
Amikor emlékeznem kell,

13
00:00:27,801 --> 00:00:29,924
mely szavak tartoznak

14
00:00:29,924 --> 00:00:30,999
a határozatlan névelők ezen kategóriájába,

15
00:00:30,999 --> 00:00:32,189
csak erre dalra gondolok:

16
00:00:32,189 --> 00:00:34,591
„Everybody Needs Somebody to Love”.

17
00:00:34,591 --> 00:00:36,182
Ez eredetileg Solomon Burke dala,

18
00:00:36,182 --> 00:00:37,819
amit aztán később a Rolling Stones

19
00:00:37,819 --> 00:00:39,524
és a Blues Brothers tett híressé.

20
00:00:39,524 --> 00:00:41,535
A jó dolog a határozatlan névmásokban

21
00:00:41,535 --> 00:00:42,749
– s több is van belőlük:

22
00:00:42,749 --> 00:00:44,540
Először: lehetnek a mondatban
alanyok és tárgyak is.

23
00:00:44,540 --> 00:00:47,229


24
00:00:48,372 --> 00:00:49,464
Ha megkérdezel:

25
00:00:49,464 --> 00:00:51,167
„David, do you want pizza?”

26
00:00:51,167 --> 00:00:52,521
Ezt válaszolom:

27
00:00:52,521 --> 00:00:54,689
„Yes, please! I'd love some”.

28
00:00:54,689 --> 00:00:56,959
Itt tárgyként használom.

29
00:00:56,959 --> 00:00:59,051
De ugyanakkor ezt is mondhatom:

30
00:00:59,051 --> 00:01:01,475
„Yes, please! Some would be great.”

31
00:01:01,475 --> 00:01:03,155
És itt alanyként használom.

32
00:01:03,155 --> 00:01:05,663
Egy másik remek dolog 
a határozatlan névmásokkal az,

33
00:01:05,663 --> 00:01:08,647
hogy a both [mindkettő], neither 
[egyik sem] és either [sem]

34
00:01:08,647 --> 00:01:10,581
az angolban kettőre vonatkozik.

35
00:01:10,581 --> 00:01:12,287
A kevés angol szó közé tartoznak,

36
00:01:12,287 --> 00:01:15,069
melyek csak két dologra vonatkoznak.

37
00:01:15,911 --> 00:01:17,283
Ez a három névmás valójában

38
00:01:17,283 --> 00:01:18,883
egy kicsit kevésbé határozatlan,

39
00:01:18,883 --> 00:01:21,827
mint a legtöbb határozatlan 
névmás,

40
00:01:21,827 --> 00:01:23,747
mert csak két dologra vonatkoznak.

41
00:01:23,747 --> 00:01:25,410
Ha valaki megkérdezi tőlem:

42
00:01:25,410 --> 00:01:28,174
„Do you like mangoes or cherries more?”,

43
00:01:28,174 --> 00:01:29,055
ezt válaszolhatom:

44
00:01:29,055 --> 00:01:30,911
„I like both equally,”,

45
00:01:30,911 --> 00:01:33,559
egyidejűleg utalva

46
00:01:33,559 --> 00:01:34,998
a cseresznyére és a mangóra.

47
00:01:34,998 --> 00:01:36,439
Ez valóban furcsa,

48
00:01:36,439 --> 00:01:40,546
mert az angolban a kettős szám
valójában már nem létezik,

49
00:01:40,546 --> 00:01:44,544
kivéve néhány igen limitált esetet,

50
00:01:44,544 --> 00:01:46,398
mivel az angol különbséget tesz aközött,

51
00:01:46,398 --> 00:01:48,278
hogy valamiből egy van-e,

52
00:01:48,278 --> 00:01:49,742
vagy egynél több.

53
00:01:49,742 --> 00:01:52,342
De ez azon kevés számú eset,

54
00:01:52,342 --> 00:01:53,922
ahol megkülönböztetjük

55
00:01:53,922 --> 00:01:55,502
a valamiből egynél többet

56
00:01:55,502 --> 00:01:57,792
és a valamiből konkrétan kettőt.

57
00:01:57,792 --> 00:01:59,738
Nincs igazán sok olyan szó az angolban,

58
00:01:59,738 --> 00:02:01,149
ami így viselkedik,

59
00:02:01,149 --> 00:02:03,076
ezért úgy gondolom, ez valóban érdekes.

60
00:02:03,558 --> 00:02:07,072
A harmadik remek dolog a határozatlan 
névmásokkal kapcsolatban az,

61
00:02:07,072 --> 00:02:09,372
hogy általában egyes
számúként használjuk őket.

62
00:02:09,372 --> 00:02:13,131
Az olyan szavak, mint a both [mindkettő],
neither [egyik sem] és az either [sem]

63
00:02:13,131 --> 00:02:15,616
természetszerűleg többes 
számúak,

64
00:02:15,616 --> 00:02:17,538
de van néhány,
melyek egy kicsit homályosak.

65
00:02:18,612 --> 00:02:20,052
Például ebben a mondatban:

66
00:02:20,052 --> 00:02:21,304
„Nobody was home,"

67
00:02:21,304 --> 00:02:24,110
a „was” igét egyes számban használjuk,

68
00:02:24,971 --> 00:02:28,083
ugyanakkor a „nobody” névmás
több személyre is vonatkozhat,

69
00:02:28,083 --> 00:02:30,493
vagy vonatkozhat valójában
bárkinek a távollétére.

70
00:02:30,572 --> 00:02:32,215
Hasonlóképpen, ebben a mondatban:

71
00:02:32,215 --> 00:02:34,485
„Everybody knows that I love onions,”

72
00:02:34,485 --> 00:02:37,521
a „knows” ige egyes számát használjuk,
mintha csak azt mondanánk,

73
00:02:37,521 --> 00:02:39,763
„he knows, she knows, it knows.”

74
00:02:39,763 --> 00:02:42,197
Tehát ez a ige egyes számú alakja,

75
00:02:43,411 --> 00:02:45,778
noha az „everybody” alapjelentése

76
00:02:45,778 --> 00:02:47,946
látszólag több mint egy 
személyre vonatkozik.

77
00:02:47,946 --> 00:02:51,088
Az „everybody” határozatlan névmás

78
00:02:51,088 --> 00:02:53,439
általában az ige egyes szám
harmadik személyű

79
00:02:54,477 --> 00:02:58,038
alakjával jár.

80
00:02:58,038 --> 00:03:01,102
Vegyük az egyik legfurcsább példát,

81
00:03:01,102 --> 00:03:02,770
minthogy a szövegkörnyezet időnként

82
00:03:02,770 --> 00:03:04,958
egy kissé „nyelvtanilag hibásnak” tűnő
helyzetbe hozhat minket,

83
00:03:04,958 --> 00:03:07,370


84
00:03:08,113 --> 00:03:09,717
de valójában csak azt tükrözi,

85
00:03:09,913 --> 00:03:11,853
hogyan használjuk manapság a nyelvet.

86
00:03:11,853 --> 00:03:13,051
Noha mondhatjuk:
„Everyone is looking at me,”

87
00:03:13,051 --> 00:03:16,370
itt van egy példamondat

88
00:03:16,370 --> 00:03:20,094
a Garner's Modern American Usage [modern 
amerikai nyelvhasználat] c. könyből,

89
00:03:20,094 --> 00:03:22,065
amely egyike annak a sok
méretes könyvnek,

90
00:03:22,065 --> 00:03:25,353
melyeket ennek a nyelvtani 
kurzusnak alapanyagául használok:

91
00:03:25,353 --> 00:03:28,747
„Everyone was crouched behind
furniture to surprise me,

92
00:03:28,747 --> 00:03:33,017
but I already knew they were there..”

93
00:03:33,017 --> 00:03:34,926
A mondat elején azt mondjuk:

94
00:03:34,926 --> 00:03:37,522
„Everyone was”,

95
00:03:37,522 --> 00:03:39,705
de a mondat második részében
azt mondjuk:

96
00:03:39,705 --> 00:03:41,792
„they were”,

97
00:03:41,792 --> 00:03:47,285
és ez az „everyone”-ra utal.

98
00:03:47,285 --> 00:03:48,266
Hogy lehetséges ez?

99
00:03:48,266 --> 00:03:51,198
Nyelvtanilag nem tűnik helyesnek.

100
00:03:51,198 --> 00:03:52,965
De ahogy a Garner's mondja,

101
00:03:52,965 --> 00:03:58,212
„A szóegyeztetést időnként nem a 
nyelvtan, hanem a jelentés diktálja.”

102
00:03:58,212 --> 00:04:00,173
Helyes ez nyelvtanilag?

103
00:04:00,173 --> 00:04:03,152
Igen, annyiban hogy van értelme.

104
00:04:03,152 --> 00:04:06,697
Tökéletesen megfelel

105
00:04:06,697 --> 00:04:08,571
az általunk felállított szabályoknak?

106
00:04:08,571 --> 00:04:12,384
Nem, de a nyelv ilyen szempontból
eléggé kusza.

107
00:04:12,384 --> 00:04:14,627
Időnként a mondat értelme

108
00:04:14,627 --> 00:04:17,581
– vagyis hogy az „everyone”i itt
több emberre utal,

109
00:04:17,581 --> 00:04:20,557
felülírja
az előzetesen felállított szabályokat.

110
00:04:20,557 --> 00:04:22,599


111
00:04:22,599 --> 00:04:23,869
És ez így rendben is van,

112
00:04:23,869 --> 00:04:26,374
amíg van értelme.

113
00:04:26,374 --> 00:04:29,133
A vonatkozó névmások tehát
általában egyes számban vannak,

114
00:04:29,133 --> 00:04:33,305
hacsak a szövegkörnyezet
nem kívánja meg a többes számot.

115
00:04:33,305 --> 00:04:34,918
Vagyis, amint a nevük is sugallja,

116
00:04:34,918 --> 00:04:37,539
a határozatlan névmások néha

117
00:04:37,539 --> 00:04:39,176
egy kicsit határozatlanok.

118
00:04:39,176 --> 00:04:40,742
Nos, itt van a három remek dolog

119
00:04:40,742 --> 00:04:42,722
a határozatlan névmásokkal kapcsolatban:

120
00:04:42,722 --> 00:04:45,543
Az első, hogy alanyként 
és tárgyként is használhatjuk őket.

121
00:04:45,543 --> 00:04:49,175
A „both”, a „neither”és az either
megtartja a kettős formát,

122
00:04:49,175 --> 00:04:50,866
ami ugyancsak fura.

123
00:04:50,866 --> 00:04:53,407
És a harmadik dolog az, hogy
a határozatlan névmásokat

124
00:04:53,407 --> 00:04:54,948
általában egyes számúként kezeljük.

125
00:04:54,948 --> 00:04:55,928
Általában.

126
00:04:55,928 --> 00:04:57,159
Tudom, ez kissé megtévesztő,

127
00:04:57,159 --> 00:04:58,389
de bízom benned.

128
00:04:58,389 --> 00:05:00,330
Bármit meg tudsz tanulni.

129
00:05:00,330 --> 00:05:00,957
Vége.