WEBVTT

00:00:00.000 --> 00:00:01.424
-[Előadó] Üdv, nyelvtanászok!

00:00:01.424 --> 00:00:02.744
Ma a határozatlan névmásról

00:00:02.744 --> 00:00:04.510
fogok beszélni,

00:00:04.510 --> 00:00:06.182
ami egy kicsit bonyolultnak tűnhet,

00:00:06.182 --> 00:00:08.598
de valójában csak azt teszi,
amit a neve is sugall.

00:00:08.598 --> 00:00:11.041
A határozatlan névmás ugyanis

00:00:11.041 --> 00:00:14.912
határozatlan, meghatározatlan, 
bizonytalan.

00:00:14.912 --> 00:00:16.793
Ezeket a névmásokat akkor használjuk,

00:00:16.793 --> 00:00:18.947
amikor nem vagyunk különösebben konkrétak.

00:00:18.947 --> 00:00:20.485
Ilyen szavak lehetnek:

00:00:20.485 --> 00:00:25.485
bármelyik, bárki, minden egyes, 
mindenki, senki

00:00:26.405 --> 00:00:27.801
Amikor emlékeznem kell,

00:00:27.801 --> 00:00:29.924
mely szavak tartoznak 
a határozatlan névelők

00:00:29.924 --> 00:00:30.999
ezen kategóriájába,

00:00:30.999 --> 00:00:32.189
csak erre dalra gondolok:

00:00:32.189 --> 00:00:34.591
Mindenkinek szüksége van
valakire, akit szerethet.

00:00:34.591 --> 00:00:36.182
Ez eredetileg Solomon Burke dala,

00:00:36.182 --> 00:00:37.819
amit aztán később a Rolling Stones

00:00:37.819 --> 00:00:39.524
és a Blues Brothers tett híressé.

00:00:39.524 --> 00:00:41.535
Néhány jó dolog a határozatlan névmásokban

00:00:41.535 --> 00:00:42.749
– s ezekből jó pár van –:

00:00:42.749 --> 00:00:44.540
Először: a mondatban lehetnek

00:00:44.540 --> 00:00:47.229
alanyok és tárgyak is.

00:00:48.372 --> 00:00:49.464
Ha te megkérdezel,

00:00:49.464 --> 00:00:51.167
„David, szeretnél pizzát?”

00:00:51.167 --> 00:00:52.521
Én ezt válaszolom:

00:00:52.521 --> 00:00:54.689
„Igen, szívesen ennék valamennyit.”

00:00:54.689 --> 00:00:56.959
Itt tárgyként használom.

00:00:56.959 --> 00:00:59.051
De ugyanakkor ezt is mondhatom:

00:00:59.051 --> 00:01:01.475
„Igen! Jól jönne valamennyi.”

00:01:01.475 --> 00:01:03.155
És itt alanyként használom.

00:01:03.155 --> 00:01:05.663
Egy másik remek dolog 
a határozatlan névmásokkal az,

00:01:05.663 --> 00:01:08.647
hogy a both [mindkettő], neither 
[egyik sem] és either [sem]

00:01:08.647 --> 00:01:10.581
az angolban megtartja a 
kettős számot.

00:01:10.581 --> 00:01:12.287
Ezek azon kevés angol szó egyedei,

00:01:12.287 --> 00:01:15.069
melyek csak két dologra vonatkoznak

00:01:15.911 --> 00:01:17.283
Ez a három névmás valójában

00:01:17.283 --> 00:01:18.883
egy kicsit kevésbé határozatlan,

00:01:18.883 --> 00:01:21.827
mint a legtöbb határozatlan 
névmás, ugyanis ezek

00:01:21.827 --> 00:01:23.747
csak két dolog együttesére vonatkoznak.

00:01:23.747 --> 00:01:25.410
Tehát ha valaki megkérdezi tőlem:

00:01:25.410 --> 00:01:28.174
„Mit szeretsz jobban, a mangót 
vagy a cseresznyét?”,

00:01:28.174 --> 00:01:29.055
ezt válaszolhatom:

00:01:29.055 --> 00:01:30.911
„Mindkettőt egyformán szeretem.”,

00:01:30.911 --> 00:01:33.559
egyidejűleg hivatkozva

00:01:33.559 --> 00:01:34.998
a cseresznyére és a mangóra.

00:01:34.998 --> 00:01:36.439
És ez valóban furcsa,

00:01:36.439 --> 00:01:40.546
mert az angolban a kettős szám
valójában már nem létezik,

00:01:40.546 --> 00:01:44.544
kivéve néhány igen limitált esetet,

00:01:44.544 --> 00:01:46.398
mivel az angol különbséget tesz

00:01:46.398 --> 00:01:48.278
aközött, hogy valamiből egy van-e,

00:01:48.278 --> 00:01:49.742
vagy egynél több.

00:01:49.742 --> 00:01:52.342
De ez azon kevés számú 
eset-típushoz tartozik,

00:01:52.342 --> 00:01:53.922
ahol megkülönböztetjük

00:01:53.922 --> 00:01:55.502
a valamiből egynél többet

00:01:55.502 --> 00:01:57.792
és a valamiből konkrétan kettőt.

00:01:57.792 --> 00:01:59.738
Nincs igazán sok olyan szó az angolban,

00:01:59.738 --> 00:02:01.149
ami erre vonatkozna,

00:02:01.149 --> 00:02:03.076
ezért úgy gondolom, ez valóban érdekes.

00:02:03.558 --> 00:02:07.072
A harmadik remek dolog a határozatlan 
névmásokkal kapcsolatban az,

00:02:07.072 --> 00:02:09.372
hogy általában egyes
számúként használjuk őket.

00:02:09.372 --> 00:02:13.131
Az olyan szavak, mint a both [mindkettő],
neither [egyik sem] és az either [sem]

00:02:13.131 --> 00:02:15.616
természetszerűleg többes 
számúak, de van néhány,

00:02:15.616 --> 00:02:17.538
melyek egy kicsit homályosak.

00:02:18.612 --> 00:02:20.052
Például ebben a mondatban:

00:02:20.052 --> 00:02:21.304
„Senki nem volt otthon,"

00:02:21.304 --> 00:02:24.110
a „volt” igét egyes számban használjuk,

00:02:24.971 --> 00:02:28.083
ugyanakkor a senki [nobody] névmás
több személyre is vonatkozhat,

00:02:28.083 --> 00:02:30.493
vagy vonatkozhat valójában
bárkinek a távollétére.

00:02:30.572 --> 00:02:32.215
Hasonlóképpen, ebben a mondatban:

00:02:32.215 --> 00:02:34.485
„Mindenki tudja, hogy szeretem 
a vöröshagymát,”

00:02:34.485 --> 00:02:37.521
a „tud” ige egyes számát használjuk,
mintha csak azt mondanánk,

00:02:37.521 --> 00:02:39.763
ő tudja, ő is tudja, az is tudja.

00:02:39.763 --> 00:02:42.197
Tehát ez a ige egyes számú formája,

00:02:43.411 --> 00:02:45.778
noha a „mindenki” alapjelentése

00:02:45.778 --> 00:02:47.946
látszólag több mint egy 
személyre vonatkozik.

00:02:47.946 --> 00:02:51.088
Az általunk a „mindenki” fogalmaként 
használt határozatlan névmás

00:02:51.088 --> 00:02:53.439
általában az ige egyes szám
harmadik személyű

00:02:54.477 --> 00:02:58.038
alakjával jár.

00:02:58.038 --> 00:03:01.102
Vegyük az egyik legfurcsább példát,

00:03:01.102 --> 00:03:02.770
minthogy a szövegkörnyezet időnként

00:03:02.770 --> 00:03:04.958
egy kissé "nyelvtanilag nem 
megfelelőnek" tűnő

00:03:04.958 --> 00:03:07.370
helyzetbe hozhat minket ,

00:03:08.113 --> 00:03:09.717
de valójában csak azt tükrözi,

00:03:09.913 --> 00:03:11.853
hogyan használjuk manapság a nyelvet.

00:03:11.853 --> 00:03:13.051
Így, noha mondhatjuk,

00:03:13.051 --> 00:03:16.370
„Mindenki engem néz,”
itt van egy példamondat

00:03:16.370 --> 00:03:20.094
a Garner's Modern American Usage [modern 
amerikai nyelvhasználat] c. könyből,

00:03:20.094 --> 00:03:22.065
amely egyike annak a sok
méretes könyvnek,

00:03:22.065 --> 00:03:25.353
melyeket ennek a nyelvtani 
kurzusnak alapanyagául használok:

00:03:25.353 --> 00:03:28.747
„Mindenki elrejtőzött a bútorok mögött,
hogy meglepjen engem,

00:03:28.747 --> 00:03:33.017
de én már tudtam, hogy ott vannak.”

00:03:33.017 --> 00:03:34.926
Láthatod, hogy a mondat elején

00:03:34.926 --> 00:03:37.522
azt mondjuk, „Mindenki elrejtőzött”,

00:03:37.522 --> 00:03:39.705
de a mondat második részében

00:03:39.705 --> 00:03:41.792
azt mondjuk „[ők] ott vannak”,

00:03:41.792 --> 00:03:47.285
és ez mindenkire vonatkozik.

00:03:47.285 --> 00:03:48.266
Hogy lehetséges ez?

00:03:48.266 --> 00:03:51.198
Ez nem tűnik nyelvtanilag helyesnek.

00:03:51.198 --> 00:03:52.965
De ahogy a Garner's mondja,

00:03:52.965 --> 00:03:58.212
„A szóegyeztetést időnként nem a 
nyelvtan, hanem a jelentés diktálja.”

00:03:58.212 --> 00:04:00.173
Helyes ez nyelvtanilag?

00:04:00.173 --> 00:04:03.152
Igen, jelen esetben ennek van értelme.

00:04:03.152 --> 00:04:06.697
Tökéletesen megfelel ez

00:04:06.697 --> 00:04:08.571
az általunk felállított szabályoknak?

00:04:08.571 --> 00:04:12.384
Nem, de a nyelv ilyen szempontból
eléggé kusza.

00:04:12.384 --> 00:04:14.627
Időnként a mondat értelme,

00:04:14.627 --> 00:04:17.581
vagyis hogy a mindenki itt
több emberre utal,

00:04:17.581 --> 00:04:20.557
felülírja

00:04:20.557 --> 00:04:22.599
az előzetesen felállított szabályokat.

00:04:22.599 --> 00:04:23.869
És ez így rendben is van,

00:04:23.869 --> 00:04:26.374
amíg van értelme.

00:04:26.374 --> 00:04:29.133
Tehát a vonatkozó névmások
általában egyes számban vannak,

00:04:29.133 --> 00:04:33.305
hacsak a szövegkörnyezet
nem kívánja meg a többes számot.

00:04:33.305 --> 00:04:34.918
Vagyis amint a nevük is sugallja,

00:04:34.918 --> 00:04:37.539
a határozatlan névmások néha

00:04:37.539 --> 00:04:39.176
egy kicsit határozatlanok.

00:04:39.176 --> 00:04:40.742
Nos, itt van a három remek dolog

00:04:40.742 --> 00:04:42.722
a határozatlan névmásokkal kapcsolatban:

00:04:42.722 --> 00:04:45.543
Az első, hogy alanyként 
és tárgyként is használhatjuk őket

00:04:45.543 --> 00:04:49.175
A both [mindkettő], a neither [egyik sem]
és az either [bármelyik] megtartja

00:04:49.175 --> 00:04:50.866
a kettős formát,
ami ugyancsak fura.

00:04:50.866 --> 00:04:53.407
És a harmadik dolog az, hogy
a határozatlan névmásokat

00:04:53.407 --> 00:04:54.948
általában egyes számúként kezeljük.

00:04:54.948 --> 00:04:55.928
Általában.

00:04:55.928 --> 00:04:57.159
Tudom, ez kissé megtévesztő,

00:04:57.159 --> 00:04:58.389
de én bízom benned.

00:04:58.389 --> 00:05:00.330
Bármit meg tudsz tanulni.

00:05:00.330 --> 00:05:00.957
Vége.