Lejövök az Akropoliszról
hogy csapjak egy kis lármát
ne hozz gyenge rímeket
egy arcbavágós szimpóziumra
az őrült bögöly én vagyok
a filozófia az én találmányom
ő a legmenőbb nihilistával nyomja
és velem, a francia társsal
van itt bölcsesség
és szellemesség
amibe még én se tudok belekötni
nyugati gyógyszerekkel kúráljuk ki
ezeket a keleti fertőzéseket
egyértelmű
hogy soha nem voltatok
velünk egy szellemi szinten
jobb gondolkodók vagyunk
jobb szónokok
jobb szeretők
jobb férfiak
Az ilyesfajta gőg
teljesen várható
olyanoktól, akik bölcsességről beszélnek
de nem tudják, mi az a tisztelet
ti nyugatiak hanyagok vagytok
fegyelem kell az életetekbe
nincs uralmatok magatokon
se a mikrofonon
míg mi precíz csapásokkal
zavarjuk meg figyelmetek
olyan verést kaptok
hogy az utódaink
generációkig tisztelni fogják
egy egész nemzetet eltöltöttünk
türelemmel
és lélekjelenléttel
egy életen át
és soha fel nem érhettek
a bölcsességhez
amit mi
írtunk
Adok én majd nektek valamit
amihez meghajolhattok
leülök és kinyomom
a Szar és Erény könyvét Lao-cera
magatoknak kell irányítanotok
a saját életeteket
emberfeletti embernek hívnak
mert annyira elszánt vagyok
én meg egy szabad gondolkodó vagyok
szóval az ilyen konformisták ellen menni
az én dolgom
elmém éles, mint a pálca
ami felnyársal
akár egy Konfu-shish kebabot
elfuseráltad a küldetést
az engedelmes seggedet
behódolásig verem
több sértést ontok
mint az összes levél, pamflet és színdarab
amiket közzétettem
most, hogy megvagyunk a két
Yin-Yang testvérrel
jöhet Jackie Chan
Sun Tzu, szétszedlek
a vita-módszeremmel
a befolyásos tábornok
nem olyan kemény a mikin
az embereid mind azt mondják
mi a fene történt?
gyenge vagy szövegileg
a történelem szerencséjére
nem te írtad A rappelés művészetét
Én írtam A háború művészetét
szóval kapd elő a fegyvereidet
megégnek ezek a fehér fiúk
hisz nézd csak
felkelt a Nap
beteg dolgokat mondanak az ázsiaiak
de nem, ez nem a SARS
Lao-ce, add az ütemet
Konfuciusz, nyomd a szöveget
hadd legyek őszinte veled, Voltaire
te csuszás-hajú kávéfüggő
az egód annyira zavaró
a szólásszabadság nem azonos az állandó dumával
te meg megölted Istent, szóval hadd kérdezzem meg
szégyenben halt-e meg
amikor a bajszodat megalkotta?
megpróbáltál új nézetet adni a németeknek
de csak gyűlölet lett belőle
nem tetszeni nekem
az egész veled kezdődik
te vagy az atya, Szókratész
őszintén, azt hiszem tartozol
mindkét tanítványodnak egy bocsánatkéréssel
nem nevezném magam
eme plebejus tanítványának
ne kelljen Nietzschének odamenni
és megtérdelni a töködet
mert én vagyok
N-I-E-T-Z-S-C-H-E
és az összes szarházit úgy kivégzem
mint a nevem a betűzési versenyeken
plebejus, azt mondod?
mérges vagyok, mint a bürök
akassz egy szandált az ajtóra
mert leszophatod Szókratész faszát
sacré bleu, Szókratész
kicsit megnehezíted a dolgokat
gyere, vakítsuk meg ezeket a kínaiakat
egy kis felvilágosodással
ne tanítson nekem bajtársiasságot
egy béka, aki csalt a lottón
csúfot űzöl az etikából
szóval tartsd a nagy orrod a kávédban
hadd legyek őszinte
ne kezdj vitát a Frankkel
aki B. Frankkel lóg
és a hölgyeknek kolbászt ad
Egymás ellen fordítottam őket
az ő káoszuk a mi lehetőségünk
emlékeznünk kell
a tányér akkor a leghasznosabb, amikor üres
Lao-ce, nem tiszteletlenségből mondom
de meg kell töltened a tányérodat
valami értelmessel
ó, nem akarsz ma
Lao-ce útjába állni
megmozgatlak, te fasz
el az útból
hé, melyik rap harci
tradícióban van megírva
hogy két csávónak egy csapatban
csetepatézni kell
mint valami csirkéknek
Konfuciusz, haver
mindig megpróbálsz
valamit helyrerakni
miért nem mondod meg a szemöldökeidnek
hogy illjenek jobban az arcodra
rendben van, látom én
így akarsz játszani?
kiverem a háborúskodó fejedet
a dobozos kalapodból
itt az igazi aranyszabály
bőven felettetek vagyok, ti gyenge újoncok
Konfuciusz szerint
megtarthatjátok ezt az összes szerencsesütit
Mi az a győzelem?
Ki a következő?
Te döntesz!