1 00:00:00,347 --> 00:00:03,075 Beszélgessünk még egy kicsit arról, 2 00:00:03,075 --> 00:00:05,805 hogy a DNS hogyan másolja magát, 3 00:00:05,805 --> 00:00:06,845 miként replikálódik, 4 00:00:06,845 --> 00:00:09,381 és hogy mik azok a szereplők, 5 00:00:09,381 --> 00:00:11,120 amelyek közreműködnek e folyamatban. 6 00:00:11,120 --> 00:00:13,426 Eközben sokszor említjük majd 7 00:00:13,426 --> 00:00:17,514 a DNS molekula 3' és 5' (3 vessző és 5 vessző) végeit. 8 00:00:17,514 --> 00:00:19,823 Ha még sosem hallottál erről, 9 00:00:19,823 --> 00:00:21,944 akkor nézd meg a videót 10 00:00:21,944 --> 00:00:26,041 a DNS antiparallel szerkezetéről. 11 00:00:26,041 --> 00:00:28,163 Ismételjük át egy kicsit, 12 00:00:28,163 --> 00:00:31,177 ha esetleg régen láttad utoljára. 13 00:00:31,177 --> 00:00:33,042 Itt a DNS részletes ábrája 14 00:00:33,042 --> 00:00:35,394 az előbb említett videóból. 15 00:00:35,394 --> 00:00:37,694 Az 5' és 3' elnevezés 16 00:00:37,694 --> 00:00:40,762 arra utal, hogy mi zajlik azokon a ribózmolekulákon, 17 00:00:40,762 --> 00:00:44,840 amelyek ennek a foszfát-cukor gerincnek az alkotórészei. 18 00:00:44,840 --> 00:00:46,941 Itt egy ribóz, 19 00:00:46,941 --> 00:00:48,459 ami egy öt szénatomos cukor. 20 00:00:48,459 --> 00:00:50,630 Megszámozhatjuk a szénatomokat: 21 00:00:50,630 --> 00:00:54,716 ez az 1' helyzetű szénatom, ez a 2', 22 00:00:54,716 --> 00:00:58,326 ez a 3', ez a 4', 23 00:00:58,326 --> 00:01:00,551 ez pedig az 5' helyzetű szénatom. 24 00:01:00,551 --> 00:01:04,563 A létrának ezen az oldalán 25 00:01:04,563 --> 00:01:08,107 az úgynevezett haladási (lefutási) irány... 26 00:01:08,107 --> 00:01:10,216 (iderajzolok egy vonalat) 27 00:01:10,216 --> 00:01:15,098 Ez 3'-5' irányban halad. 28 00:01:15,098 --> 00:01:19,308 Ez vég a 3' vég, ez pedig az 5' vég. 29 00:01:19,308 --> 00:01:20,546 A lefutási iránya 3'-5'. 30 00:01:20,546 --> 00:01:23,550 Ez a foszfátcsoport az egyik gyűrű 3' atomjához csatlakozik. 31 00:01:23,550 --> 00:01:25,934 Ennek a gyűrűnek az 5' atomja egy foszfátcsoporthoz, 32 00:01:25,934 --> 00:01:27,358 az pedig a következő gyűrű 3' atomjához, 33 00:01:27,358 --> 00:01:28,464 az pedig... 34 00:01:28,464 --> 00:01:31,260 az 5' atomján át egy foszfátcsoporthoz kapcsolódik. 35 00:01:31,260 --> 00:01:34,003 A másik vég, mint mondtuk, antiparallel szál 36 00:01:34,003 --> 00:01:36,676 Párhuzamos az előbbivel, de fordított irányban fut. 37 00:01:36,676 --> 00:01:39,509 Tehát ez a 3' atom, ez az 5', 38 00:01:40,379 --> 00:01:43,515 ez 3', ez 5', 39 00:01:43,515 --> 00:01:44,979 Ezt jelenti tehát 40 00:01:44,979 --> 00:01:47,563 az antiparallel szerkezet. 41 00:01:47,563 --> 00:01:49,418 A molekula két gerince 42 00:01:49,418 --> 00:01:51,449 ez a két szál egymással párhuzamos, 43 00:01:51,449 --> 00:01:54,661 de ellentétes irányban futnak. 44 00:01:54,661 --> 00:01:58,833 Tehát ez a 3' vég, ez pedig az 5' vég. 45 00:01:58,833 --> 00:02:00,402 Ezt nagyon fontos tudni ahhoz 46 00:02:00,402 --> 00:02:02,070 hogy értsük a replikációt, 47 00:02:02,070 --> 00:02:04,030 mivel a DNS-polimeráz, 48 00:02:04,030 --> 00:02:06,767 ami beépíti az új nukleotidokat, 49 00:02:06,767 --> 00:02:09,327 a növekvő DNS-szálba, 50 00:02:09,327 --> 00:02:12,827 csak a 3' véghez tudja kapcsolni a nukleotidokat. 51 00:02:13,872 --> 00:02:16,828 Itt például 52 00:02:16,828 --> 00:02:18,456 a hosszbbítás csak... 53 00:02:18,456 --> 00:02:21,741 csak ebben az irányban végezhető. 54 00:02:21,741 --> 00:02:24,250 A másik irányban nem. 55 00:02:24,250 --> 00:02:27,000 v 56 00:02:27,000 --> 00:02:29,386 Úgy is mondhatjuk, hogy az új nukleotidokat 57 00:02:29,386 --> 00:02:33,074 csak a 3' véghez kapcsolhatjuk, 58 00:02:33,074 --> 00:02:36,741 vagyis a DNS hosszabbítása csak 5'- 3' irányban történhet. 59 00:02:38,793 --> 00:02:40,978 Ha csak a 3' véget hosszabbítjuk, 60 00:02:40,978 --> 00:02:45,038 akkor az 5' irányból a 3' irányba haladunk. 61 00:02:45,038 --> 00:02:47,733 Nem haladhatunk 3' - 5' irányba. 62 00:02:47,733 --> 00:02:52,410 A hosszabbítás az 5' végen polimerázzal nem lehetséges. 63 00:02:52,410 --> 00:02:55,146 Miről szól a polimeráz... 64 00:02:55,146 --> 00:02:57,046 Vizsgáljuk meg a fenti ábrát, 65 00:02:57,046 --> 00:02:58,985 ahol együtt látható 66 00:02:58,985 --> 00:03:01,023 a folyamat összes szereplője. 67 00:03:01,023 --> 00:03:03,512 Itt a DNS-szál, 68 00:03:03,512 --> 00:03:07,270 az eredeti formájában 69 00:03:07,270 --> 00:03:09,769 a megkettőződés előtti alakjában. 70 00:03:09,769 --> 00:03:13,591 Megjelöltük a 3' és az 5' végeket, 71 00:03:13,591 --> 00:03:15,436 és követhető a szálak iránya. 72 00:03:15,436 --> 00:03:19,204 Ez a 3', kövessük végig 73 00:03:19,204 --> 00:03:22,914 ez a hozzá tartozó 5' vég. 74 00:03:22,914 --> 00:03:26,741 Ezek tehát ugyanazon szál végei 75 00:03:26,741 --> 00:03:30,402 Ez pedig, ha égig követjük, 76 00:03:30,402 --> 00:03:32,409 ugyanaz a szál 77 00:03:32,409 --> 00:03:33,654 Ez a 3' vége 78 00:03:33,654 --> 00:03:37,821 ez pedig az 5' vége. 79 00:03:38,954 --> 00:03:40,118 Elsőként... 80 00:03:40,118 --> 00:03:41,795 amint elhangzott a korábbi videókban 81 00:03:41,795 --> 00:03:44,154 amelyekben áttekintettük a replikációt 82 00:03:44,154 --> 00:03:48,321 a hélixet alkotó két szál 83 00:03:49,992 --> 00:03:54,031 a két DNS-szálnak szét kell válnia, 84 00:03:54,031 --> 00:03:56,271 hogy felépülhessen a másik 85 00:03:56,271 --> 00:03:58,757 a létra másik oldala 86 00:03:58,757 --> 00:04:01,076 a szétvált szálak mentén. 87 00:04:01,076 --> 00:04:04,092 Akárcsak egy cipzár, 88 00:04:04,092 --> 00:04:08,299 amit szétnyitunk, majd mindkét feléhez egy új cipzárat erősítünk 89 00:04:08,299 --> 00:04:10,041 x 90 00:04:10,041 --> 00:04:12,419 A valóságban viszont sokkal bonyolultabb, 91 00:04:12,419 --> 00:04:15,300 mintha csak szétnyitnánk egy cipzárat, aztán újat teszünk rá. 92 00:04:15,300 --> 00:04:18,296 Kell hozzá egy rakás enzim, és egyebek, 93 00:04:18,296 --> 00:04:20,151 még ezen az ábrán sem látható 94 00:04:20,151 --> 00:04:21,845 az összes közreműködő. 95 00:04:21,845 --> 00:04:24,000 De a legfontosabb résztvevők igen 96 00:04:24,000 --> 00:04:26,459 legalábbis azok, amiket megemlítünk 97 00:04:26,459 --> 00:04:30,249 amikor a DNS-replikációró beszélünk. 98 00:04:30,249 --> 00:04:31,576 Először is az történik, 99 00:04:31,576 --> 00:04:35,484 ez itt szorosan fel van tekeredve. 100 00:04:35,484 --> 00:04:36,445 Ezt ide is írom. 101 00:04:36,445 --> 00:04:38,862 Szorosan fel van tekeredve. 102 00:04:40,302 --> 00:04:41,443 Ha belegondolunk, ez úgy működik, 103 00:04:41,443 --> 00:04:44,052 hogy minél jobban széttekerjük az egyik oldalon, 104 00:04:44,052 --> 00:04:46,421 annál szorosabban tekeredik a másik oldalon. 105 00:04:46,421 --> 00:04:48,903 A cipzár felnyitásához tehát 106 00:04:48,903 --> 00:04:50,584 szükséges egy enzim, 107 00:04:50,584 --> 00:04:54,861 ami segít széttekerni ezt a szorosan feltekert hélixet. 108 00:04:54,861 --> 00:04:58,676 Ez az enzim a topoizomeráz. 109 00:04:58,676 --> 00:05:00,993 Úgy működik, 110 00:05:00,993 --> 00:05:04,776 hogy időlegesen felhasítja a gerincek egyes pontjait, 111 00:05:04,776 --> 00:05:07,982 hogy szétttekeredjen, aztán újra összekapcsolódnak, 112 00:05:07,982 --> 00:05:11,097 De a lényeg, hogy széttekeri, 113 00:05:11,097 --> 00:05:12,762 hogy aztán a helikáz enzim... 114 00:05:12,762 --> 00:05:14,044 A helikáz persze nem úgy néz ki, 115 00:05:14,044 --> 00:05:16,351 mint ez a kis háromszög, ami épp hasítja a .. 116 00:05:16,351 --> 00:05:18,057 A valóságban ezek sokkal .... 117 00:05:18,057 --> 00:05:19,427 ha a valóságban látnánk 118 00:05:19,427 --> 00:05:21,659 a helikáz molekuláris szerkezetét. 119 00:05:21,659 --> 00:05:23,437 A helikáz feladata az, 120 00:05:23,437 --> 00:05:26,874 hogy felszakítsa a hidrogénkötéseket 121 00:05:26,874 --> 00:05:29,156 a nitrogéntartalmú bázisok között. 122 00:05:29,156 --> 00:05:31,550 Itt épp egy adenin és egy timin közt 123 00:05:31,550 --> 00:05:35,514 szakítja fel a hidrogénkötéseket. 124 00:05:35,514 --> 00:05:37,514 Első tehát a széttekeredés 125 00:05:39,511 --> 00:05:40,841 aztán a hlkáz. 126 00:05:40,841 --> 00:05:42,831 A topoizomeráz széttekeri 127 00:05:42,831 --> 00:05:45,555 aztán a helikáz felszakítja a kötéseket. 128 00:05:45,555 --> 00:05:47,504 Innentől kezdve 129 00:05:47,504 --> 00:05:49,744 külön tárgyaljuk a két szálat, 130 00:05:49,744 --> 00:05:51,109 mivel, mint említettem, 131 00:05:51,109 --> 00:05:53,633 az új nukleotidokat 132 00:05:53,633 --> 00:05:56,466 csak 5'-3' irányban kapcsolhatjuk hozzá. 133 00:05:57,693 --> 00:05:59,864 Az alsó szálat tehát 134 00:05:59,864 --> 00:06:02,399 vezető szálnak nevezzük. 135 00:06:02,399 --> 00:06:04,236 Ezen tök egyszerűen halad a folyamat 136 00:06:04,236 --> 00:06:06,428 emlékezz, ez az 5' vége, 137 00:06:06,428 --> 00:06:07,829 a lánc hosszabbítása tehát 138 00:06:07,829 --> 00:06:10,349 ebben az irányban folytatódhat. 139 00:06:10,349 --> 00:06:13,527 c 140 00:06:13,527 --> 00:06:15,277 Ez az 5'-3' irány. 141 00:06:16,496 --> 00:06:20,116 Itt a folyamat elindításához 142 00:06:20,116 --> 00:06:21,949 kell egy RNS-primer 143 00:06:22,818 --> 00:06:26,234 és az az enzim, amelyik létrehozza az RNS-primert. 144 00:06:26,234 --> 00:06:28,107 Ez a DNS-primáz. 145 00:06:28,107 --> 00:06:29,684 Erről még beszélünk 146 00:06:29,684 --> 00:06:31,967 a követő szál kapcsán 147 00:06:31,967 --> 00:06:33,328 de a lányeg, hogy RNS-t kapcsolnak 148 00:06:33,328 --> 00:06:35,650 ezt egy másik színnel jelölöm. 149 00:06:35,650 --> 00:06:37,768 Ide kapcsolódik egy RNS-primer. 150 00:06:37,768 --> 00:06:39,598 Miután a primer ide kapcsolódott, 151 00:06:39,598 --> 00:06:44,239 A DNS-polimeráz megkezdheti a további nukleotidok hozzáadását. 152 00:06:44,239 --> 00:06:47,159 a 3' véghez. 153 00:06:47,159 --> 00:06:49,430 Azért olyan egyszerű a vezető szálon, 154 00:06:49,430 --> 00:06:52,680 mert ez a DNS-polimeráz... 155 00:06:53,613 --> 00:06:55,692 ismétlem, 156 00:06:55,692 --> 00:06:59,107 ezek nem olyan háromszögek, mint ezen a képen, 157 00:06:59,107 --> 00:07:01,326 A valóságban sokkal .............. 158 00:07:01,326 --> 00:07:02,712 Itt láthatók 159 00:07:02,712 --> 00:07:07,079 c 160 00:07:07,079 --> 00:07:08,477 Ez a polimeráz 161 00:07:08,477 --> 00:07:11,601 csak a cipzár felnyílását követi 162 00:07:11,601 --> 00:07:13,473 és eközben újabb és újabb 163 00:07:13,473 --> 00:07:17,191 nukleotidokat kapcsol a 3' véghez. 164 00:07:17,191 --> 00:07:20,831 Ez elég egyszerű. 165 00:07:20,831 --> 00:07:23,232 Könnyű lenne, 166 00:07:23,232 --> 00:07:26,893 ha az 5' véghez is kapcsolhatnánk nukleotidokat, 167 00:07:26,893 --> 00:07:28,433 hiszen akkor úgy vehetnénk, 168 00:07:28,433 --> 00:07:31,128 hogy ez a szál 3'-5' irányban halad, 169 00:07:31,128 --> 00:07:33,399 akkor mondjuk egy másik fajta polimeráz 170 00:07:33,399 --> 00:07:35,563 hozzákapcsolhatná a nukleotidokat 171 00:07:35,563 --> 00:07:37,308 és ezzel a dolog el lenne intézve. 172 00:07:37,308 --> 00:07:40,011 A valóságban ez nem így működik. 173 00:07:40,011 --> 00:07:43,841 Az 5' véghez nem lehet újabb nukkleotidokat kapcsolni 174 00:07:43,841 --> 00:07:46,620 Ez pedig láthatóan a 3' vég 175 00:07:46,620 --> 00:07:48,401 erről a szálról beszélek.c 176 00:07:48,401 --> 00:07:50,295 Másik színnel rajzolom. 177 00:07:50,295 --> 00:07:52,332 c 178 00:07:52,332 --> 00:07:55,454 Ezen a szálon 179 00:07:55,454 --> 00:07:58,856 ez a 3' vég, ez pedig az 5' vég, 180 00:07:58,856 --> 00:07:59,689 c 181 00:07:59,689 --> 00:08:03,343 ezért így nem lehet nukleotidokat. 182 00:08:03,343 --> 00:08:06,343 Hogyan oldja meg ezt a dolgot a biológia? 183 00:08:07,439 --> 00:08:10,659 Primereket ad, 184 00:08:10,659 --> 00:08:14,278 ahogy a szétnyílás megtörténik 185 00:08:14,278 --> 00:08:17,197 a képen látható, hogy a primer nem csak egy nukleotid 186 00:08:17,197 --> 00:08:19,570 hanem általában több 187 00:08:19,570 --> 00:08:21,467 mintegy 10 nukleotid 188 00:08:21,467 --> 00:08:25,634 Tehát kb. 10 RNS nukleotidot ad 189 00:08:27,151 --> 00:08:29,060 ezt a DNS primáz végzi. 190 00:08:29,060 --> 00:08:32,415 A DNS-primáz tehát a követő szálon 191 00:08:32,415 --> 00:08:36,800 ezen az oldalon, felül, 192 00:08:36,800 --> 00:08:38,382 és ad. 193 00:08:38,382 --> 00:08:41,280 Bekapcsolja az RNS-primert, 194 00:08:41,280 --> 00:08:42,773 ami nem csak egy nukleotid 195 00:08:42,773 --> 00:08:45,186 hanem sok 196 00:08:45,186 --> 00:08:48,008 Amint megvan az RNS-primer 197 00:08:48,008 --> 00:08:52,175 a polimeráz hozzákapcsolhat 5'-3' irányban 198 00:08:53,349 --> 00:08:55,432 mindig a 3' véghez. 199 00:08:56,408 --> 00:08:58,606 hozzá 200 00:08:58,606 --> 00:09:00,918 így 201 00:09:00,918 --> 00:09:02,286 Úgy képzelhető el a folyamat 202 00:09:02,286 --> 00:09:06,766 jön a promáz, hozzákapcsolja a primert 203 00:09:06,766 --> 00:09:10,933 és megkezdődik a lánchosszabbítás 5'-3' irányban. 204 00:09:12,465 --> 00:09:14,684 így 205 00:09:14,684 --> 00:09:16,818 aztán egy kis ugrás, és ismétlődik. 206 00:09:16,818 --> 00:09:20,665 Keletkezik egy sor kis szakasz 207 00:09:20,665 --> 00:09:24,492 amelyeket Okazaki-fragmenteknek nevezünk. 208 00:09:24,492 --> 00:09:26,909 Okazaki-fragmentek, 209 00:09:28,251 --> 00:09:30,750 a követő szálon 210 00:09:30,750 --> 00:09:31,621 d 211 00:09:31,621 --> 00:09:32,705 miért hívják követő szálnak 212 00:09:32,705 --> 00:09:34,996 s 213 00:09:34,996 --> 00:09:36,555 mintha tökéletlen volna 214 00:09:36,555 --> 00:09:39,020 ezeket az Okazaki-fragmenteket 215 00:09:39,020 --> 00:09:41,337 ahogy a felnyílás irányába haladva. 216 00:09:41,337 --> 00:09:45,600 így kullog, ez a folyamat lassúbb 217 00:09:45,600 --> 00:09:49,074 de a végén minden összekapcsolható 218 00:09:49,074 --> 00:09:50,824 a DNS-ligáz segítségével. 219 00:09:52,195 --> 00:09:55,927 A DNS-ligáz nem csak összekapcsolja a töredékekeket 220 00:09:55,927 --> 00:09:59,148 hanem az RNS-t is 221 00:09:59,148 --> 00:10:02,102 kicseréli DNS-re. 222 00:10:02,102 --> 00:10:05,623 Így mindezek után van egy másolat 223 00:10:05,623 --> 00:10:08,293 d 224 00:10:08,293 --> 00:10:10,995 A végére tehát létrejön a két kettős szál. 225 00:10:10,995 --> 00:10:12,904 Egy itt fent, a követő szálon, 226 00:10:12,904 --> 00:10:16,321 a másik lent a vezető szálon