WEBVTT 00:00:06.648 --> 00:00:09.226 Egy elképesztő történetet mesélsz egy barátodnak, 00:00:09.226 --> 00:00:13.637 és pont amikor a legjobb részhez érsz, hirtelen félbeszakít: 00:00:13.637 --> 00:00:17.819 "az űrlény és én" és nem "én és az űrlény." 00:00:17.819 --> 00:00:19.813 A legtöbb ember megharagudna ezért, 00:00:19.813 --> 00:00:21.907 de az udvariatlan közbevágástól eltekintve 00:00:21.907 --> 00:00:23.713 igaza lehet a barátodnak? 00:00:23.713 --> 00:00:26.837 A mondatod tényleg helytelen volt nyelvtanilag? 00:00:26.837 --> 00:00:30.867 És ha így is érthető volt, akkor miért számít ez? 00:00:30.867 --> 00:00:32.722 Nyelvészeti szempontból 00:00:32.722 --> 00:00:36.547 a nyelvtan a szavakra vonatkozó szabályok gyűjteménye 00:00:36.547 --> 00:00:39.096 kifejezések és mondatok alkotásához, 00:00:39.096 --> 00:00:41.905 beszélt és írott formában egyaránt. 00:00:41.905 --> 00:00:44.090 Különböző nyelvekben más szerkezetek vannak. 00:00:44.090 --> 00:00:47.433 Az angolban az alany általában első helyen áll, 00:00:47.433 --> 00:00:48.689 ezt követi az állítmány 00:00:48.689 --> 00:00:50.007 és utána jön a tárgy, 00:00:50.007 --> 00:00:52.554 míg a japánban és sok más nyelvben 00:00:52.554 --> 00:00:55.898 alany, tárgy és állítmány a sorrend. 00:00:55.898 --> 00:01:00.151 Néhány tudós megpróbált minden nyelvben fellelhető szerkezeteket találni, 00:01:00.151 --> 00:01:02.496 de pár alapvonáson kívül, 00:01:02.496 --> 00:01:04.593 mint amilyen a főnevek és igék használata, 00:01:04.593 --> 00:01:08.939 kevés nyelvi univerzálét találtak. 00:01:08.939 --> 00:01:12.026 Bár minden nyelvnek szüksége van következetes szerkezetekre, 00:01:12.026 --> 00:01:17.306 ezeknek a tanulmányozása két ellentétes álláspontot eredményezett: 00:01:17.306 --> 00:01:20.913 az előíró és a leíró nyelvészetet. 00:01:20.913 --> 00:01:22.198 Durván leegyszerűsítve 00:01:22.198 --> 00:01:26.061 az előíró nyelvészek szerint a nyelvnek igazodnia kell a szabályokhoz, 00:01:26.061 --> 00:01:30.692 míg a leíró nyelvészek természetesnek és szükségesnek tartják 00:01:30.692 --> 00:01:33.880 a variációkat és a nyelv változásait. 00:01:33.880 --> 00:01:38.321 A történelem nagy részében a legtöbb nyelvet csak beszédre használták. 00:01:38.321 --> 00:01:42.286 Ám ahogy az emberek egyre közelebbi kapcsolatba kerültek egymással 00:01:42.286 --> 00:01:46.341 és megnőtt az írás jelentősége, szabványosították az írott nyelvet, 00:01:46.341 --> 00:01:51.081 hogy lehetővé váljon a szélesebb körű kommunikáció. 00:01:51.081 --> 00:01:56.741 Sok nyelvben a sztenderd változat lett az egyetlen elfogadható, 00:01:56.741 --> 00:02:00.665 annak ellenére, hogy a sok beszélt változat közül csak az egyikből ered, 00:02:00.665 --> 00:02:03.078 általában az uralkodó osztályéból. 00:02:03.078 --> 00:02:07.426 A nyelvi puristák azon dolgoztak, hogy meghonosítsák és elterjesszék 00:02:07.426 --> 00:02:13.021 a sztenderdet az adott korban elfogadott nyelvtan szabályainak részletezésével, 00:02:13.021 --> 00:02:17.245 és az írott nyelv szabályait a beszélt nyelvre is alkalmazták. 00:02:17.245 --> 00:02:21.443 Az írott nyelvtől eltérő szerkezeteket helytelennek, 00:02:21.443 --> 00:02:24.100 vagy az alacsony társadalmi státusz jelének tekintették, 00:02:24.100 --> 00:02:26.675 és sokan, akik így beszéltek, 00:02:26.675 --> 00:02:30.570 kénytelenek voltak áttérni a sztenderdre. 00:02:30.570 --> 00:02:31.886 Azonban az utóbbi időben 00:02:31.886 --> 00:02:36.140 a nyelvészek rájöttek, hogy a beszéd más, mint az írás, 00:02:36.140 --> 00:02:38.287 és saját szabályai és szerkezetei vannak. 00:02:38.287 --> 00:02:42.891 A legtöbben olyan korán megtanulunk beszélni, hogy nem is emlékszünk rá. 00:02:42.891 --> 00:02:46.468 A beszélt nyelvismeretünkre öntudatlanul, 00:02:46.468 --> 00:02:48.828 nem pedig tanult szabályok révén teszünk szert. 00:02:48.828 --> 00:02:52.621 És mivel a beszélt nyelvben a hangnem és a hanglejtés is jelentést közvetít, 00:02:52.621 --> 00:02:54.775 a beszéd szerkezete sokszor rugalmasabb, 00:02:54.775 --> 00:02:58.727 és alkalmazkodik a beszélő és a hallgató igényeihez. 00:02:58.727 --> 00:03:03.241 Pl. a beszélt nyelv kerüli az összetett, valós időben nehezen követhető mondatokat, 00:03:03.241 --> 00:03:06.037 a hangok hasonulásával kerüli a furcsa kiejtést, 00:03:06.037 --> 00:03:09.388 vagy elhagy hangokat a gyorsabb kiejtés kedvéért. 00:03:09.388 --> 00:03:13.571 A leíró nyelvészet e különbségek feltérképezésével foglalkozik, 00:03:13.571 --> 00:03:17.765 anélkül hogy előírná, mi a helyes. 00:03:17.765 --> 00:03:20.521 A nyelv helyes használatának előírása helyett azt írja le, 00:03:20.521 --> 00:03:23.131 hogy az emberek hogyan használják a nyelvet, 00:03:23.131 --> 00:03:27.259 és követi a nyelv változásait. 00:03:27.259 --> 00:03:28.878 De bár folyik a vita 00:03:28.878 --> 00:03:31.175 az előíró és a leíró nyelvészek között, 00:03:31.175 --> 00:03:33.598 e kettő nem zárja ki egymást. 00:03:33.598 --> 00:03:37.072 Az előíró nyelvészet leginkább arra jó, hogy tájékoztassa az embereket 00:03:37.072 --> 00:03:41.675 egy adott kor leggyakoribb elfogadott szerkezeteiről. 00:03:41.675 --> 00:03:44.471 Ez nemcsak hivatalos kontextusban fontos, 00:03:44.471 --> 00:03:48.432 hanem megkönnyíti a különböző hátterű, nem anyanyelvi beszélők közti 00:03:48.432 --> 00:03:50.620 kommunikációt is. 00:03:50.620 --> 00:03:52.194 A leíró nyelvészet viszont 00:03:52.194 --> 00:03:54.447 bepillantást enged az agyunk működésébe 00:03:54.447 --> 00:03:58.855 és abba, ahogy ösztönösen megalkotjuk a világképünket. 00:03:58.855 --> 00:04:03.461 Végtére is a nyelvtan leginkább nyelvi szokások összessége, 00:04:03.461 --> 00:04:06.751 amit a nyelvhasználók közössége 00:04:06.751 --> 00:04:09.966 folyamatosan újratárgyal és újraalkot. 00:04:09.966 --> 00:04:11.352 Mint maga a nyelv, 00:04:11.352 --> 00:04:13.217 a nyelvtan csodás és összetett szövet, 00:04:13.217 --> 00:04:17.080 aminek megalkotásában közreműködnek beszélők és hallgatók, 00:04:17.080 --> 00:04:18.565 írók és olvasók, 00:04:18.565 --> 00:04:20.781 előíró és leíró nyelvészek, 00:04:20.781 --> 00:04:22.663 a világ minden tájáról.