1
00:00:00,896 --> 00:00:04,642
Többet tudunk más bolygókról,
mint a sajátunkról,

2
00:00:05,446 --> 00:00:08,670
és ma olyan újfajta robotot 
szeretnék bemutatni,

3
00:00:08,693 --> 00:00:12,733
amelyet arra terveztek, hogy segítsen
jobban megérteni a bolygónkat.

4
00:00:13,408 --> 00:00:15,020
Olyan kategóriába tartozik,

5
00:00:15,044 --> 00:00:19,998
melyet az oceanográfiában tengerfelszíni
kutatórobotként, USV-ként ismernek.

6
00:00:20,665 --> 00:00:22,595
Nem üzemanyaggal működik.

7
00:00:23,047 --> 00:00:26,981
Helyette szélenergia hajtja.

8
00:00:27,005 --> 00:00:30,760
Mégis körbehajózza a bolygót
hónapokon át.

9
00:00:31,474 --> 00:00:34,352
Elmondom, miért építettük meg,

10
00:00:34,376 --> 00:00:35,868
és mit jelent az önök számára.

11
00:00:37,814 --> 00:00:42,398
Néhány évvel ezelőtt vitorláshajón
utaztam keresztül a Csendes-óceánon,

12
00:00:42,422 --> 00:00:44,620
San Franciscóból Hawaiira.

13
00:00:45,296 --> 00:00:48,650
Az elmúlt 10 évet 
folyamatos munkával töltöttem.

14
00:00:48,674 --> 00:00:51,790
Videojátékokat fejlesztettem
felhasználók millióinak,

15
00:00:51,814 --> 00:00:55,335
és szerettem volna lehiggadni,
egészében látni a dolgokat,

16
00:00:55,359 --> 00:00:57,296
és elgondolkozni.

17
00:00:57,918 --> 00:00:59,463
A hajó navigátora voltam,

18
00:01:00,034 --> 00:01:03,698
és egy este, miután hosszasan
elemeztük az időjárási adatokat,

19
00:01:03,722 --> 00:01:05,351
és útvonalunkat vittük térképre,

20
00:01:05,375 --> 00:01:08,449
a fedélzetre érve ezt
a gyönyörű naplementét láttam.

21
00:01:08,814 --> 00:01:10,247
Belém hasított a gondolat:

22
00:01:10,747 --> 00:01:14,101
Mennyit tudunk valójában az óceánjainkról?

23
00:01:15,252 --> 00:01:19,131
A Csendes-óceán ott terült el
előttem, míg a szem ellát,

24
00:01:19,155 --> 00:01:21,470
és a hullámok erőteljesen
csapkodták a hajónkat,

25
00:01:21,494 --> 00:01:24,700
állandóan emlékeztetve hatalmas erejükre.

26
00:01:25,291 --> 00:01:28,523
Mennyit tudunk valójában az óceánjainkról?

27
00:01:29,235 --> 00:01:30,773
Úgy döntöttem, kiderítem.

28
00:01:32,362 --> 00:01:35,471
Hamar rájöttem, hogy nem sokat.

29
00:01:35,495 --> 00:01:38,621
Ennek egyik oka,
hogy az óceánok hatalmasak,

30
00:01:38,645 --> 00:01:40,986
a Föld 70%-át borítják,

31
00:01:41,010 --> 00:01:44,159
de tudjuk, hogy komplex
rendszereket irányítanak,

32
00:01:44,189 --> 00:01:45,759
pl. bolygónk időjárását,

33
00:01:45,783 --> 00:01:48,228
ami hatással van ránk nap mint nap,

34
00:01:48,252 --> 00:01:49,870
olykor drámaian.

35
00:01:50,562 --> 00:01:53,746
Mégis, ezek a folyamatok
számunkra nagyrészt láthatatlanok.

36
00:01:54,944 --> 00:01:58,709
Az óceánokra vonatkozó adatok
minden szempontból elégtelenek.

37
00:01:59,268 --> 00:02:04,372
Szárazföldön hozzászoktam,
hogy sok érzékelőhöz férek hozzá –

38
00:02:04,396 --> 00:02:06,024
valójában több milliárdhoz.

39
00:02:06,576 --> 00:02:13,030
De a tengeren a helyi adatok
ritkák és drágák.

40
00:02:13,535 --> 00:02:17,530
Miért? Mert mennyiségük
a kevés hajótól és bójától függ.

41
00:02:17,919 --> 00:02:20,790
Hogy mennyire kevés, az meglepő volt.

42
00:02:21,329 --> 00:02:24,654
A Nemzeti Óceán- és Légkörhivatal,

43
00:02:24,674 --> 00:02:25,654
azaz a NOAA

44
00:02:25,654 --> 00:02:28,217
csak 16 hajóval rendelkezik,

45
00:02:28,757 --> 00:02:33,310
és a partok mentén az egész Földön
csak kevesebb mint 200 bója van.

46
00:02:33,580 --> 00:02:35,223
Ennek egyszerű az oka:

47
00:02:35,240 --> 00:02:37,435
az óceán engesztelhetetlen hely,

48
00:02:37,455 --> 00:02:40,515
helyi adatok gyűjtéséhez nagy hajó kell,

49
00:02:40,525 --> 00:02:42,013
mely sok üzemanyagot

50
00:02:42,023 --> 00:02:44,771
és nagyszámú legénységet képes szállítani.

51
00:02:45,163 --> 00:02:47,573
Mindegyik több millió dollárba kerül,

52
00:02:48,177 --> 00:02:53,456
vagy a tengerfenékhez
hat km-es kábellel kipányvázott,

53
00:02:54,300 --> 00:02:57,482
vonatkerekekkel lehorgonyzott nagy bóják,

54
00:02:57,482 --> 00:03:01,888
amelyeket veszélyes telepíteni,
és költséges fenntartani.

55
00:03:02,448 --> 00:03:04,501
Mi a helyzet a műholdakkal? – kérdezhetik.

56
00:03:04,951 --> 00:03:06,644
A műholdak fantasztikusak,

57
00:03:06,644 --> 00:03:09,451
és nagyon sokat megmutattak az összképből

58
00:03:09,451 --> 00:03:11,188
az elmúlt évtizedek alatt.

59
00:03:11,188 --> 00:03:13,993
De az a baj a műholdakkal,

60
00:03:13,993 --> 00:03:18,113
hogy az óceán felszínétől
egy mikronnyira látnak le.

61
00:03:19,103 --> 00:03:22,267
Viszonylag gyenge a térbeli
és időbeli felbontásuk,

62
00:03:23,827 --> 00:03:27,837
és a jelük javításra szorul 
felhők, földi hatások

63
00:03:27,837 --> 00:03:29,194
és egyéb tényezők miatt.

64
00:03:29,934 --> 00:03:33,146
Mi történik tehát az óceánokban,

65
00:03:33,954 --> 00:03:35,395
és mit próbálunk megmérni?

66
00:03:36,255 --> 00:03:38,761
Mi hasznát vesszük egy robotnak?

67
00:03:39,231 --> 00:03:43,009
Koncentráljunk az óceán
egy kis kockájára!

68
00:03:43,009 --> 00:03:46,189
Az egyik megértendő kulcskérdés 
a felszín,

69
00:03:46,189 --> 00:03:48,151
mert a felszín, ha belegondolunk,

70
00:03:48,151 --> 00:03:51,904
a kapocs a levegő és tenger
közötti minden kölcsönhatásban.

71
00:03:51,904 --> 00:03:57,217
Minden energia és gáz
e felületen keresztül áramlik.

72
00:03:57,327 --> 00:03:59,595
Napunk energiát sugároz,

73
00:03:59,605 --> 00:04:02,512
amit hőként nyel el az óceán,

74
00:04:02,512 --> 00:04:05,222
majd részben a légkörbe bocsátja.

75
00:04:05,222 --> 00:04:09,342
A légkörünkben lévő gázok,
pl. a CO₂, az óceánokba oldódnak.

76
00:04:09,782 --> 00:04:13,814
Az összes CO₂ kb. 30%-a oldódik be.

77
00:04:14,164 --> 00:04:18,228
A planktonok és mikroorganizmusok
annyi oxigént engednek a légkörbe,

78
00:04:18,228 --> 00:04:21,731
hogy minden második levegővételünk 
az óceánból származik.

79
00:04:22,301 --> 00:04:25,386
A hő egy része párolgást okoz,
amiből felhők lesznek,

80
00:04:25,386 --> 00:04:27,542
és ez végül csapadékhoz vezet.

81
00:04:27,542 --> 00:04:30,090
A levegő nyomásváltozása
felszíni szelet okoz,

82
00:04:30,090 --> 00:04:32,757
ami a páratartalmat mozgatja a légkörben.

83
00:04:33,627 --> 00:04:37,368
A hő egy része az óceán mélyéig sugároz,

84
00:04:37,368 --> 00:04:39,394
és különböző rétegekben raktározódik el.

85
00:04:39,394 --> 00:04:43,006
Az óceán mint bolygóméretű melegvíztároló

86
00:04:43,006 --> 00:04:44,655
raktározza el az összes energiát,

87
00:04:44,655 --> 00:04:48,200
amely később rövidtávú események,
pl. hurrikánok során,

88
00:04:48,290 --> 00:04:51,161
vagy hosszútávú jelenségként,
mint az El Niño, szabadul fel.

89
00:04:51,351 --> 00:04:53,486
E rétegek függőleges felszálló áramlás

90
00:04:53,516 --> 00:04:56,318
vagy vízszintes áramlatok
révén keveredhetnek;

91
00:04:56,349 --> 00:05:01,634
ezek a trópusoktól a sarkok felé
irányuló hőátadás fontos elemei.

92
00:05:01,634 --> 00:05:03,962
És persze van tengeri élet,

93
00:05:04,272 --> 00:05:08,722
ami bolygónk legnagyobb ökorendszere,

94
00:05:09,212 --> 00:05:12,962
és a mikroorganizmusoktól,
a halaktól a tengeri emlősökig,

95
00:05:12,962 --> 00:05:16,198
pl. fókákig, delfinekig s bálnákig terjed.

96
00:05:16,198 --> 00:05:19,720
De ezek nagyrészt láthatatlanok számunkra.

97
00:05:21,580 --> 00:05:26,751
Az óceán változóinak tanulmányozásában

98
00:05:26,751 --> 00:05:28,667
az egyik nehézség az energia,

99
00:05:29,177 --> 00:05:33,505
amely érzékelőknek az óceán
mélyébe merítéséhez szükséges.

100
00:05:34,345 --> 00:05:36,672
Persze, sok megoldást próbáltak már –

101
00:05:36,672 --> 00:05:38,530
hullám működtette eszközöktől

102
00:05:38,530 --> 00:05:40,035
a vízfelszíni járművekig,

103
00:05:40,035 --> 00:05:42,590
a napelemes eszközökig –

104
00:05:42,820 --> 00:05:44,926
mind a maga kompromisszumával.

105
00:05:45,796 --> 00:05:48,352
A csapatunk áttörése
meglepő forrásból jött:

106
00:05:48,812 --> 00:05:53,305
szélhajtású jachtokkal folytatott
gyorsaságirekord-versenyből.

107
00:05:53,755 --> 00:05:55,898
Tízévnyi kutatásba és fejlesztésbe került,

108
00:05:55,898 --> 00:05:58,343
hogy újféle szárnyat tervezzünk,

109
00:05:58,343 --> 00:06:02,466
ami csak három wattot használ
az irányításhoz

110
00:06:02,466 --> 00:06:05,668
és látszólag korlátlan
autonómiájú járművet

111
00:06:05,668 --> 00:06:07,790
is tud hajtani az egész bolygón át.

112
00:06:07,990 --> 00:06:11,804
Ezt a szárnyat tengeri járműre alkalmazva

113
00:06:12,324 --> 00:06:14,648
óceáni drón keletkezett.

114
00:06:15,258 --> 00:06:17,682
Ezek nagyobbak, mint amekkorának tűnnek.

115
00:06:17,682 --> 00:06:21,964
Kb. öt méter magasak,
hét méter hosszúak, két méter szélesek.

116
00:06:21,964 --> 00:06:24,084
Felszíni műholdként gondoljanak rájuk.

117
00:06:24,084 --> 00:06:27,441
Tudományos minőségű
érzékelőkkel vannak ellátva,

118
00:06:27,441 --> 00:06:31,973
melyek fontos oceanográfiai
és légköri változókat mérnek,

119
00:06:32,213 --> 00:06:34,918
és élő műholdas kapcsolat továbbítja

120
00:06:34,918 --> 00:06:37,758
e nagy felbontású adatokat a partra,

121
00:06:37,758 --> 00:06:38,868
valós időben.

122
00:06:39,388 --> 00:06:42,474
Csapatunk szorgalmasan dolgozott
az elmúlt években,

123
00:06:42,474 --> 00:06:44,093
bevetéseket irányított olykor

124
00:06:44,093 --> 00:06:46,825
a legkeményebb óceáni
körülmények között a bolygón,

125
00:06:46,825 --> 00:06:49,583
az Északi-sarkvidéktől
a csendes-óceáni térségig.

126
00:06:49,583 --> 00:06:52,502
Vitorláztunk a sarki jégsapkáknál.

127
00:06:52,502 --> 00:06:54,890
Vitorláztunk 
az Atlanti-óceáni hurrikánokban.

128
00:06:55,010 --> 00:06:57,163
Megkerültük a Horn-fokot,

129
00:06:57,163 --> 00:07:00,137
és a Mexikói-öböl olajfúró tornyai
között szlalomoztunk.

130
00:07:00,137 --> 00:07:02,529
Ez egy kemény robot.

131
00:07:03,350 --> 00:07:04,662
Hadd beszéljek

132
00:07:04,679 --> 00:07:08,116
a Pribilof-szigetek táján végzett
egyik legutóbbi munkánkról.

133
00:07:08,310 --> 00:07:12,338
Ez az apró szigetcsoport
a hideg Bering-tenger közepén terül el,

134
00:07:12,338 --> 00:07:14,661
az USA és Oroszország között.

135
00:07:14,661 --> 00:07:17,827
A Bering-tenger
az alaszkai tőkehal hazája,

136
00:07:17,827 --> 00:07:20,451
mely fehér húsú hal,
talán nem ismernék fel,

137
00:07:20,451 --> 00:07:25,010
de tán kóstolták, ha szeretik
a halrudacskákat vagy a surimit.

138
00:07:25,110 --> 00:07:29,071
A surimi ráknak néz ki,
de valójában tőkehal.

139
00:07:29,631 --> 00:07:32,737
A tőkehalászat a nép
legnagyobb halgazdasága,

140
00:07:32,737 --> 00:07:35,598
érték- és mennyiségi szempontból is.

141
00:07:35,598 --> 00:07:38,897
1,4 millió tonna halat fognak ki évente.

142
00:07:39,137 --> 00:07:42,010
Az elmúlt években
óceáni drónok hada dolgozott

143
00:07:42,010 --> 00:07:44,534
a Bering-tengeren,

144
00:07:44,534 --> 00:07:48,924
hogy tájékoztasson
a tőkehalállomány méretéről.

145
00:07:48,924 --> 00:07:52,583
Ez elősegíti a halászatot szabályozó
kvótarendszer fejlesztését,

146
00:07:52,583 --> 00:07:55,018
segít megelőzni
a halállomány összeomlását,

147
00:07:55,018 --> 00:07:57,840
és védi ezt az érzékeny ökorendszert.

148
00:07:58,980 --> 00:08:03,508
A drónok akusztikus úton
mérik fel a halászterületet,

149
00:08:03,508 --> 00:08:04,817
azaz hanglokátorral.

150
00:08:04,817 --> 00:08:08,045
Ez hanghullámot küld lefele,

151
00:08:08,045 --> 00:08:09,691
majd a hanghullám keltette,

152
00:08:09,701 --> 00:08:12,684
a tengerfenékről vagy a halakról
visszaverődő visszhangból

153
00:08:12,714 --> 00:08:15,346
fogalmat alkothatunk arról,
mi történik a felszín alatt.

154
00:08:15,466 --> 00:08:19,250
Óceáni drónjaink elég jók
ebben az ismétlődő feladatban,

155
00:08:19,440 --> 00:08:23,565
így nap mint nap a Bering-tengert
térképezték fel.

156
00:08:23,565 --> 00:08:30,894
A Priblof-szigetek szintén a medvefókák
hatalmas kolóniájának otthona.

157
00:08:31,134 --> 00:08:35,727
1950-ben kb. kétmillió egyede volt
a kolóniának.

158
00:08:36,147 --> 00:08:39,994
Sajnos, napjainkban
a populáció jelentősen csökkent.

159
00:08:39,994 --> 00:08:42,544
Kevesebb mint 50%-uk maradt,

160
00:08:42,544 --> 00:08:44,911
és a populáció továbbra is gyorsan fogy.

161
00:08:45,711 --> 00:08:47,943
Hogy megértsük, miért,

162
00:08:48,493 --> 00:08:51,297
tudományos partnerünk
a Nemzeti Tengeriemlős-laboratóriumban

163
00:08:51,297 --> 00:08:54,480
GPS-nyomkövetőt rögzített


164
00:08:54,480 --> 00:08:56,081
néhány anyafóka bundájára.

165
00:08:56,081 --> 00:08:59,362
Ezek a nyomkövetők mérik
a helyzetet és a mélységet

166
00:08:59,362 --> 00:09:01,697
és van egy remek apró kamerájuk is,

167
00:09:01,697 --> 00:09:03,933
ami a hirtelen gyorsulásra reagál.

168
00:09:03,933 --> 00:09:08,023
Itt egy film egy művészi hajlamú fókától,

169
00:09:08,023 --> 00:09:10,725
amely példátlan betekintést enged

170
00:09:10,742 --> 00:09:13,156
az Északi-sarkvidéken folyó
víz alatti vadászatba,

171
00:09:13,456 --> 00:09:15,814
a felvételen a tőkehal a zsákmány,

172
00:09:15,814 --> 00:09:18,480
pillanatokkal a felfalása előtt.

173
00:09:18,480 --> 00:09:22,420
A Sarkvidéken végzett munka még
egy robotnak is nagyon kemény.

174
00:09:22,420 --> 00:09:25,370
Túl kellett élniük augusztusi hóvihart

175
00:09:25,370 --> 00:09:28,394
és bámészkodók zavaró hatását –

176
00:09:28,394 --> 00:09:32,259
az a kicsi pöttyös fóka élvezi az utat.

177
00:09:32,259 --> 00:09:33,961
(Nevetés)

178
00:09:35,011 --> 00:09:41,776
A fókamegfigyelők több mint
200 000 merülést rögzítettek az évszakban,

179
00:09:42,246 --> 00:09:44,005
és ha jobban megnézzük,

180
00:09:44,005 --> 00:09:48,784
látjuk az egyedi számokat
és az ismétlődő merüléseket.

181
00:09:49,244 --> 00:09:51,009
Folyamatosan dekódoljuk,

182
00:09:51,009 --> 00:09:53,760
mi történik e vadászterületeken,

183
00:09:53,760 --> 00:09:55,513
és ez gyönyörű.

184
00:09:56,173 --> 00:09:59,722
Amikor a drónok gyűjtötte
hangadatokat összerakjuk,

185
00:09:59,732 --> 00:10:01,735
kirajzolódik a kép.

186
00:10:01,735 --> 00:10:05,973
Mikor a fókák elhagyják a szigeteket,
és balról jobbra úsznak,

187
00:10:05,973 --> 00:10:10,349
látható, hogy viszonylag sekély, 
20 méteres mélységbe merülnek,

188
00:10:10,349 --> 00:10:12,305
melyben, ahogy a drón mutatja,

189
00:10:12,335 --> 00:10:17,079
alacsony kalóriatartalmú,
apró, fiatal tőkehalak vannak.

190
00:10:17,079 --> 00:10:20,786
Majd távolabbra és mélyebbre úsznak,

191
00:10:20,826 --> 00:10:25,984
oda, ahol a drón nagyobb, idősebb,

192
00:10:25,984 --> 00:10:28,030
táplálóbb tőkehalakat észlelt.

193
00:10:28,030 --> 00:10:32,443
Sajnos, az e hosszú távon
felemésztett kalóriák miatt

194
00:10:32,443 --> 00:10:34,469
a fókáknak már nem marad elég energiájuk,

195
00:10:34,469 --> 00:10:39,176

hogy szoptassák kicsinyeiket a szigeten,

196
00:10:39,316 --> 00:10:41,556
így a populáció csökken.

197
00:10:42,316 --> 00:10:47,664
Továbbá, a drón jelezte,
hogy a víz hőmérséklete

198
00:10:47,664 --> 00:10:49,205
a szigetnél jelentősen megnőtt.

199
00:10:49,205 --> 00:10:53,664
Talán ez az egyik fő oka annak,
ami a tőkehalakat északra űzi,

200
00:10:53,664 --> 00:10:56,168
hogy hidegebb régiók után kutassanak.

201
00:10:56,328 --> 00:10:58,557
Az adatfeldolgozás folyamatban van,

202
00:10:58,557 --> 00:10:59,680
de már látható,

203
00:10:59,710 --> 00:11:03,453
hogy a medvefóka-rejtély
kirakósának pár darabja

204
00:11:03,453 --> 00:11:04,901
már a helyére kerül.

205
00:11:06,530 --> 00:11:08,700
De ha az összképet nézzük,

206
00:11:08,700 --> 00:11:10,309
mi is emlősök vagyunk.

207
00:11:10,839 --> 00:11:14,854
Az óceánok évente akár 20 kiló halat
nyújtanak egy-egy embernek.

208
00:11:14,854 --> 00:11:17,986
Ahogy kimerítjük a halállományunkat,
mit tanulhatunk mi, emberek

209
00:11:17,986 --> 00:11:19,649
a medvefókák történetéből?

210
00:11:20,609 --> 00:11:23,527
Az óceán a halakon kívül is
nap mint nap hatással van ránk

211
00:11:23,559 --> 00:11:25,432
a globális időjárási rendszerek révén,

212
00:11:25,432 --> 00:11:28,200
ami befolyásolja a világ
mezőgazdasági termelését,

213
00:11:28,200 --> 00:11:31,875
vagy elpusztítja 
az életet és a tulajdonunkat

214
00:11:31,875 --> 00:11:35,148
hurrikánokkal, árvizekkel
és szélsőséges hőmérséklettel.

215
00:11:35,568 --> 00:11:39,633
Óceánjaink nagyjából
ismeretlenek és felfedezetlenek,

216
00:11:39,633 --> 00:11:43,766
és még mindig többet tudunk 
más bolygókról, mint a sajátunkról.

217
00:11:43,766 --> 00:11:47,897
De ha felosztjuk a hatalmas óceánt

218
00:11:47,897 --> 00:11:50,889
650 km oldalú négyzetekre,

219
00:11:51,289 --> 00:11:53,390
nagyjából 1 000 négyzetet kapunk.

220
00:11:53,390 --> 00:11:56,083
Így partereinkkel együtt lassacskán

221
00:11:56,083 --> 00:11:59,363
minden négyzetbe egy-egy drónt telepítünk,

222
00:11:59,763 --> 00:12:02,475
azt remélve, hogy a bolygót lefedve

223
00:12:02,475 --> 00:12:05,751
jobban belelátunk a bolygó rendszereibe,

224
00:12:05,751 --> 00:12:07,625
melyek hatással vannak az emberiségre.

225
00:12:07,625 --> 00:12:09,670
Már jó ideje robotokat használunk

226
00:12:09,670 --> 00:12:12,615
naprendszerünk távoli
világainak vizsgálatára.

227
00:12:12,855 --> 00:12:15,909
Eljött az idő, hogy saját
bolygónkat is számba vegyük,

228
00:12:16,499 --> 00:12:19,400
mert nem tudunk javítani azon,
amit nem tudunk megmérni,

229
00:12:20,120 --> 00:12:22,999
és nem tudunk felkészülni arra,
amit nem ismerünk.

230
00:12:23,409 --> 00:12:24,412
Köszönöm.

231
00:12:24,845 --> 00:12:25,811
(Taps)