Ez az Air Jordan 3 Black Cement.

Ez talán a történelem
legfontosabb tornacipője.

1988-ban jelent meg először,

ez a cipő indította el a Nike
máig is működő marketingjét.

Ez volt az egész Air Jordan termékcsalád
hajtóereje,

és ami valószínűleg megmentette a Nike-t.

Az Air Jordan 3 Black Cement az volt
a tornacipőknek,

ami az iPhone a telefonoknak.

Négyszer gyártották újra.

Minden híresség lábán volt már.

Külön honlap szól arról,
mit hordjunk a Black Cement-tel.

Évtizedek óta az orruk előtt hever,

és pillantást sem vetettek rá.

És ebben a pillanatban is

a legtöbbjük azt gondolhatja,
"Tornacipők?!"

(Nevetés)

Igen.

Igen, tornacipők.

Néhány különleges dolog a tornacipőkről,

és adatokról,

valamint a Nike-ról,

és hogy ezek miként kapcsolódnak össze
a jövő online kereskedelmével.

2011-ben,

amikor utoljára kiadták
a Jordan 3 Black Cementet,

160 dolláros kiskereskedelmi áron,

néhány perc alatt
az összes elkelt a világon.

Azért, mert az emberek
a boltok előtt sátoroztak,

napokkal a megjelenés előtt.

És néhány percre rá,

cipők ezrei kerültek fel az eBayre
a bolti ár két-háromszorosáért.

Most is több, mint 1000 pár van
az eBayen, 4 év elteltével.

De mondok még jobbat:

ez minden egyes szombaton megtörténik.

Minden héten két-három újabb
változat jelenik meg,

és minden cipőnek története van,

legalább olyan gazdag és ellenállhatatlan,
mint a Jordan 3 BC cipőé.

A Nike így építi a piacát
a tornacipő-mániásoknak,

azoknak, akik tornacipőket gyűjtenek,

és a kislányomnak.

(Nevetés)

Az egy "Imádom aput" póló.

A márkák számára ezek a mániákusok
nagyon fontos demográfiai csoportok.

Ők alakítják a divatot, úgy
mint az Apple rajongók.

Mert ki más venne

8000 dollárért Vissza a jövőbe cipőt?

(Nevetés)

Bizony, 8000 dollárért.

És míg ez nyilván rendkívüli,

a cipők újraeladási piaca 
már közel sem az.

30 év alatt,

ami underground kultúraként kezdődött,

olyan emberekkel, akik kissé
túlságosan is szerették a cipőket,

(Nevetés)

az mostanra már tornacipő-függőség.

Egy olyan piacon, 
ahol az elmúlt 1 évben

több, mint 9 millió pár cipőt

adtak el újra, csak az USA-ban,

1,2 milliárd dollár értékben.

És ez csak egy óvatos becslés.

Én már csak tudom, én is függő vagyok.

Ez az én gyűjteményem.

A nagy gyűjtemények csarnokában
az enyém még csak nem is szerepel.

Kb. 250 pár tornacipőm van, de higgyék el,
én kispályás vagyok.

Vannak olyanok, akiknek több ezer van.

Én egy tipikus 37 éves
tornacipő-gyűjtő vagyok.

Gyerekként kosaraztam,
amikor Michael Jordan játszott,

mindig Air Jordan-t akartam,

anyám sosem vett nekem,

így amint pénzhez jutottam,
Air Jordan-t vettem,

tök ugyanaz a sztori.

De innentől az enyém már más.

Három saját cég után
stratégiai tanácsadó lettem,

amikor is nagyon hamar rájöttem, hogy
semmit sem tudok az adatokról.

De tanultam, mert muszáj volt,

és megtetszett.

Gondolkodtam, tudnék-e valamit
hasznosítani a tornacipőkkel kapcsolatban

csak önmagam szórakoztatására.

A cél egy árkalauz kifejlesztése volt,

egy tényeken alapuló útmutató a piacról.

Ma, 4 évvel később, több mint
25 millió tranzakciót elemzünk,

valós idejű elemzésekkel,
tornacipők ezreire vonatkozóan.

A gyűjtők ellenőrzik az árakat, miközben
kint sátoroznak a boltok előtt.

Vannak, akik a biztosítók felé
az adatok alapján igazolják az értéket.

A világ vezető befektetői bankjai

ezeket használják a 
cipő-kiskereskedelem elemzéséhez.

És ami a legjobb:

a gyűjtőknek tornacipő-portfóliójuk van.

(Nevetés)

Nyomon követhetik a gyűjteményük értékét,

másokéval összehasonlíthatják,

és ugyanolyan elemzésekhez férnek hozzá,

mint amit önök használnak befektetéshez.

Tehát Dan építgeti gyűjteményét
és már 352 párja van.

Láthatja, hogy 103 ezer dollárt ér,

ami frankón jó kis gyűjtemény.

Cipőkre lebontva láthatja, hogy
nyereséges vagy veszteséges-e.

Itt épp 600 dollárnyi nyeresége
van egyetlen páron.

Nekem is van egy ilyenem.

(Nevetés)

Tehát ez egy szabályozatlan,
1,2 milliárd dolláros iparág,

ami ugyanannyira növekszik az utcán,
mint ahogy online,

és létrehozott-e alapvető pénzügyi 
szolgáltatásokat az értékesítéshez?

Egy idő után megkérdeztem magamtól,
mi is folyik ezen a piacon,

és két hasonlat
kezdett kivilágosodni előttem.

A tornacipők olyanok, mint
a részvények vagy a drogok?

(Nevetés)

Egyszer egy fickó azt írta, hogy

azt hitte, hogy a 15 éves fia drogot árul,

és csak később derült ki,
hogy tornacipőket.

(Nevetés)

Ma már az adatokat felhasználva
együtt árulják a cipőket.

A tornacipő mára egy 
befektetési lehetőség,

főleg ha nincs más lehetőség.

És nemcsak gyerekre gondolok,
akik drog helyett cipőket árulnak.

És ha minden gyerek ezt tenné?

18 év a korhatár a részvénypiacon.

Hatodikosként rágót árultam,

kilencedikesként nyalókát,

és gimiben kosaras kártyákat gyűjtöttem.

A kártyák már ósdiak,

a cukorkapiac pedig jórészt
csak helyben működik.

Sok ember számára a tornacipő legális 
és hozzáférhető befektetési lehetőség,

egy demokratizált tőzsde,

ugyanakkor szabályozatlan.

Emiatt az a történet járja, 
bizonyára hallottak róla,

hogy emberek megölik egymást
a tornacipőkért.

És miközben ez valóban előfordul,
és tragikus,

egyáltalán nem olyan gyakori, mint
ahogy azt néhány média el akarja hitetni.

Ez egy nagyon kis szelete egy sokkal
nagyobb és jobb történetnek.

A cipők egyértelműen hasonlítanak

a részvénypiacra és
az illegális drogkereskedelemre,

de talán a leglényegesebb,
hogy van egy központi alak.

Valaki szabályokat hoz.

A mi esetünkben ez a valaki a Nike.

Hadd mondjak el néhány számot.

A másodeladások piaca 1,2 milliárd dollár.

A Nike cipők, a Jordan
márkát is beleértve,

ezen eladások 96 százalékát teszik ki.

Totális dominancia.

A gyűjtők imádják a Jordant.

A haszon ezen a piacon 33%.

Ez azt jelenti, hogy a gyűjtők
380 millió dollárt kerestek tavaly

Nike cipők eladásával.

Ugorjunk csak a kiskereskedelmi piacra!

A Skechers ez évben

az ország második számú cége
lett a cipőpiacon,

leelőzve az Adidast, ami nagy dolog.

És június végével, egy év alatt

a Skechers internetes bevétele
209 millió dollár volt.

Ez azt jelenti, hogy a Nike vásárlói

majdnem kétszer annyi profitot termeltek,
mint a legközelebbi versenytárs.

Ez...

(nevetés)

Ez mégis hogyan lehetséges?

A tornacipő-piac egyszerű
kereslet és kínálat,

de a Nike nagyon jól alakítja
a kínálatot – limitált kiadású cipőkkel –

és e cipők elosztását úgy,
hogy az neki kedvezzen.

Tehát csak kínálat kérdése az egész.

A gyűjtők azzal poénkodnak, hogy amíg
valami Nike és limitált, ők megveszik.

Némelyik cipő 8000 dollárért kel el,
csak mert nagyon ritka.

Nem különbözik egyik gyűjtői piactól sem,

csak annyiban, hogy
ez egyáltalán nem is piac.

Ez egy hamis konstrukció,
amit a Nike hozott létre –

zseniális húzás, a lehető legpozitívabb
értelemben: hogy több cipőt adjon el.

És mindeközben

emberek tízezreinek biztosít
élethosszig tartó szenvedélyt,

önmagamat is beleértve.

Ha a Nike ki akarná nyírni ezt a piacot,
akár már holnap megtehetné,

egyszerűen csak több cipőt kéne kiadniuk.

De mi természetesen ezt nem akarjuk,
és ez nekik sem lenne érdekük.

Mert az Apple-lel ellentétben, aki
mindenkinek elad iPhone-t, aki akar egyet,

a Nike nem abból csinál pénzt, hogy
200 dolláros tornacipőt ad el.

Hanem milliónyi cipőt ad el
emberek millióinak, 60 dollárért.

És a gyűjtők azok, akik
motiválják a marketinget,

a reklámot, a PR-t,
és erősítik a márkanevet,

így a Nike millióknak adhat el
60 dolláros cipőt.

Ez marketing.

Olyasfajta marketing, amit
eddig még nem láttunk,

nincs benne a tankönyvekben.

15 év alatt a Nike felépített
egy mesterséges árupiacot,

mintha minden egyes hétvégén
népszerű részvényeket bocsátana ki.

Amit szombatonként 8-kor
megvehetsz bármely Footlockerben,

és ahol kígyózó sorok állnak a bolt előtt,

köztük olyanok, akik egész héten
ott várakoztak.

Ismerik az iPhone-ra várakozó
őrületes tömeget minden második évben?

A Nike-ra 104-szer gyakrabban várnak így.

A Nike diktálja a szabályokat.

A kínálat és az elosztás irányításával.

De ha egy cipő elhagyja a kiskereskedelmi
csatornát, az onnan már a vadnyugat.

Kevés ekkora legális és szabályozatlan
piac létezik – ha létezik egyáltalán.

Szóval a Nike biztosan nem részvénypiac.

Valójában nincs is központi cserehely.

Legutóbb 48 különböző
online piacról volt tudomásom.

Van néhány eBay-klón,
néhány mobiltelefonos piac,

vannak bizományi üzletek,
és hagyományos boltok,

tornacipő-gyülekezetek,
eladói oldalak,

Facebook, Instagram, Twitter...

szó szerint mindenhol, ahol a gyűjtők
kapcsolatba léphetnek egymással,

ott cipők fognak gazdát cserélni.

Ami viszont azt jelenti, hogy 
nincs hatékonyság, átláthatóság,

sőt néha nincs garancia az eredetiségre.

Elképzelhető lenne ez
részvényvásárláskor?

Mi lenne, ha úgy vennénk Apple részvényt,

hogy 100 helyen rákeresnénk
online és offline,

akár az utcán sétálva is azt figyelnénk,

hogy hátha belefutunk valakibe,
akinél van néhány?

Sosem tudnánk, kinél van
a legjobb áron,

vagy hogy egyáltalán igazi-e,
amit kinéztünk.

Biztosan azt mondanánk ilyenkor:

[Mi a fene?]

Persze, hogy nem így veszünk részvényeket.

De mi van, ha cipőt sem így kell vennünk?

Mi van, ha fordítva igaz,

ha úgy vehetnénk cipőket,

ahogyan részvényt is?

És ha nemcsak cipőket, hanem
bármilyen hasonló terméket,

például karórát, táskát,
női cipőt,

bármilyen gyűjtői darabot,
idényterméket, akciós terméket?

Mi lenne, ha lenne egy tőzsde
a kereskedelem számára?

Dolgok tőzsdéje.

És nemcsak sokkal képzettebben és
hatékonyabban vásárolhatnánk,

de részt vehetnénk kifinomult
pénzügyi tranzakciókban,

ahogy a részvénypiacon is lehet.

Short, opciós és future ügyletek,

és talán már látják, hová vezet ez.

Talán befektetne a dolgok tőzsdéjébe.

Mert ha befektetett egy
Air Jordan 3 Black Cement-be 2011-ben,

azt viselheti színpadon,

(Nevetés)

vagy 162 százalékos hasznot húzhat belőle,

ami az S&P duplája, és 20%-kal több,
mint az Apple-részvényeké.

(Nevetés)

Ezért beszélünk hát a tornacipőkről.

Köszönöm.

(taps)