[Danny Hillis provokatív kezdeményezése:]
[Ideje beszélni az éghajlatmérnökségről]
Mi lenne, ha tudnánk építeni
egy hőmérséklet-szabályzót
a Föld hőmérsékletének csökkentésére,
mely bármikor bekapcsolható?
Azt gondoljuk, hogy ha lenne
elfogadható ötlet,
mindenki izgatottan foglalkozna vele,
és több kutatást végeznének
a megvalósítására.
Valójában sokan nagyon is jól tudják,
hogyan lehetne ezt kivitelezni.
De nem sok támogatott kutatás
folyik ebbe az irányba.
Ez részben azért van,
mert komoly félreértések vannak róla.
Nem fogom győzködni önöket,
hogy ez jó ötlet.
Próbálom felébreszteni az érdeklődésüket,
és tisztázni pár tévhitet.
A napsugárzás-menedzsment alapgondolata,
hogy a dolgok lehűthetőek,
ha kicsit több napsugárzást
verünk vissza a világűrbe.
Ennek megvalósítására évtizedek óta
különböző ötletek merülnek fel.
Remek módszert jelentenek a felhők,
ezek az alacsonyan szálló fellegek.
Közismert dolog,
hogy a felhők alatt hűvösebb van.
Ez a kedvencem,
mert ugyanolyan vizet tartalmaz,
mint a környező átlátszó levegőréteg.
Éppen arra utal, hogy egy kis
levegőáramlás-változás
felhő kialakulásához vezet.
Folyamatosan készítünk
mesterséges felhőket.
Ezek a kondenzcsíkok mesterséges felhők,
melyek lökhajtásos gépek
nyomában keletkeznek.
Tehát máris megváltoztatjuk
a felhőket a földön.
Véletlenül.
Vagy ha jobban tetszik, akkor szupertitkos
kormányzati összeesküvéssel.
(Nevetés)
Elég sok változást idézünk elő.
Ezek a NASA felvételei
a repülési csíkokról.
Az elhaladó repülők nyomában
felhők alakulnak,
és ez elég jelentős hatást gyakorol,
mert egy fokkal segített csökkenteni
a globális felszíni hőmérséklet.
Már alkalmazzuk
a napsugárzás-menedzsmentet.
Több ötlet létezik a megvalósítására.
Az emberek mindent megnéztek,
a fényvisszaverő lemezek
elhelyezésétől az űrben,
az óceánok vizének felpezsdítéséig.
Vannak közöttük
egészen elfogadható ötletek.
Ilyen David Keith, a Harvard kutatójának
nemrég publikált ötlete,
hogy juttassunk a légkörbe mészkőport,
mely visszaveri a napsugárzást.
Ez valóban nagyszerű ötlet,
mert a mészkő az egyik legelterjedtebb
ásvány a földön,
és nagyon biztonságos – annyira,
hogy a babák tápszerében is használjuk.
Ha mészkőport szórunk a sztratoszférába,
esővízben oldódva néhány éven belül
visszahull a felszínre.
Mielőtt aggódni kezdenek
az esővizünkbe kerülő mészkő miatt,
engedjék meg, hogy elmagyarázzam
milyen jelentéktelen mennyiségről van szó.
Könnyen ki lehet számolni.
Elfér egy borítékon a számolásom.
(Nevetés)
(Taps)
Biztosíthatom önöket, hogy ennél sokkal
körültekintőbb számítások is készültek,
és ugyanarra a következtetésre jutottak,
hogy évi átlag 10 teragramm
mészkőpor feljuttatása
semlegesíti a jelenlegi CO₂ hatását.
Nem mindent, csak a hőmérsékleti hatást.
Hogy is van ez?
Nem tudom elképzelni, mit jelent
a 10 teragram éves mennyiség.
Ezért segítséget kértem
a cambridge-i tűzoltóságtól
és Taylor Milsaltól.
Ez a tömlő 10 teragramm
vizet pumpál évente.
Ezt a mennyiséget
kellene a sztratoszférába juttatni,
hogy lehűtsük a Földet
az iparosodás előtti hőmérséklet-szintre.
Döbbenetesen kevés;
csak egyetlen tömlő az egész bolygóra.
Természetesen nem tömlőt használnánk.
Repülőkkel juttatnánk fel,
vagy valami hasonló megoldással.
Oly kevés, mintha egy maroknyi
mészkövet szórnánk
minden esővízzel telt
olimpiai úszómedencébe.
Majdnem semmi.
Miért nem kedvelik
az emberek ezt az ötletet?
Miért nem veszik komolyabban?
Fontos érvek szólnak mellette.
Sokan úgy gondolják, hogy erről
egyáltalán nem is kellene beszélnünk.
Vannak a hallgatóság
soraiban igen jó barátaim,
akiket tisztelek,
és akik valóban úgy gondolják,
hogy nem kellene erről beszélnem.
Azért nem, mert aggódnak,
hogyha az emberek megtudják,
hogy létezik egy könnyebb út,
akkor nem fogják kiváltani
a fosszilis tüzelőanyagokat.
Ez engem is aggaszt.
Valóban komoly probléma.
De van egy mélyebb gond,
mégpedig, hogy senki sem szeretné
az egész bolygót veszélybe sodorni,
én biztosan nem.
Szeretem ezt a bolygót, igazán.
Nem szeretném veszélybe sodorni.
De már most megváltoztatjuk a légkört,
már most veszélybe sodorjuk.
Ezért gondolom,
hogy van értelme megkeresni
a hatások csökkentésének lehetőségeit.
Kutatnunk kell a módszereket.
Meg kell értenünk a tudományos alapját.
Láttam, hogy van egy TED-témakör,
ilyesmi, hogy félelem versus remény,
vagy kreativitás versus elővigyázatosság.
Természetesen ez mind fontos.
És nincs csodafegyver.
Ez sem csodafegyverként működő megoldás.
Tudományosan kell kidolgoznunk
a lehetőségeket,
figyelembe véve kreativitásunkat
és elővigyázatosságunkat.
Optimista vagyok a jövőnkkel kapcsolatban,
de nem azért, mert a problémáink
elhanyagolhatóan kicsik.
Optimista vagyok, mert hiszem,
hogy kezelni tudjuk a problémáinkat
jobban, mint képzeljük.
Köszönöm szépen.
(Taps)
Ez a beszéd heves vitát
váltott ki a TED2017-en.
Bátorítunk, hogy nézd meg
az online vitafórumot,
hogy megismerj más nézőpontokat.