Életünk majdnem minden területén azonnal tökéletes információk állnak rendelkezésünkre. A telefonom mindent el tud mondani a pénzügyeimről, hogy pontosan hol vagyok a térképen, a következő célomhoz vezető legjobb útvonalat, mindezt egy gombnyomásra. De az információk elérhetősége és az átláthatóság a fogyasztói termékek esetében majdnem teljesen eltűnik. Ha a helyi szupermarket tengeri pultjához mennek, biztosan több halféle közül választhatnak. De van esély rá, hogy a boltban nem tudják megmondani, ki és pontosan hol fogta a halat, fenntartható-e az, hogy ott halászták, és hogy miként szállították. Ez majdnem mindenre igaz, amit megveszünk. Minden zacskós levesre, minden húsfélére, minden pólóra. Mi, emberek éppen most pusztítjuk el az egyetlen dolgot, amire igazán szükségünk van a fennmaradáshoz: a bolygónkat. A legtöbb szörnyű probléma, amivel manapság szembesülünk – mint a klímaváltozás és az ellátási láncokba beépült modern rabszolgaság – begyűrűzik a döntéseinkbe. Az emberi döntésekbe arról, hogy valamit egy adott módon állítsunk elő, ne másképp. Így hozunk fogyasztóként olyan döntéseket, amelyek ártanak a bolygónak vagy embertársainknak. Azzal, hogy a rossz termékeket választjuk. De én nem vagyok hajlandó azt hinni, hogy bárki ebben a teremben, vagy őszintén, bárki ezen a bolygón valóban olyan terméket akar vásárolni, amely árt a bolygónak vagy embertársainknak, – ha lehetőséget kapna a választásra. De tudják, a választás szónak súlya van. Azt jelenti, hogy van másik lehetőség. Azt jelenti, hogy azt a lehetőséget meg tudják engedni maguknak. De a választás azt is jelenti, hogy elég tájékozottak megalapozott döntést hozni. De ez a tájékoztatás napjainkban egyszerűen nem létezik. Vagy legalábbis nagyon-nagyon nehéz hozzájutni. De úgy gondolom, a helyzet megváltozik. Mert felhasználhatjuk a technológiát a tájékoztatás hiányának megszüntetéséhez. Sok ehhez szükséges technológia az elmúlt években jobb és megfizethetőbb lett, és most már készen áll a széles körű használatra. Az elmúlt két évben a csapatom és én a világ egyik legnagyobb természetvédelmi szervezetével, a WWF-fel dolgoztunk, és megalapítottuk az OpenSC vállalatot, az SC a Supply Chaint, az ellátási láncot jelenti. Hiszünk abban, hogy a technológia alkalmazásával segíthetjük létrehozni az ellátási láncok átláthatóságát és nyomon követhetőségét, és ezáltal elősegíthetjük teljesen forradalmasítani, ahogyan az emberek vásárolnak és ahogyan termékeket állítanak elő. Kicsit sci-finek tűnhet annak egy része, amiről beszélek, de a folyamat már zajlik. Hadd magyarázzam el. A tájékoztatás hiányának megszüntetése érdekében három dolgot kell tennünk: Ellenőrizni, nyomon követni és megosztani. Ellenőrizni a meghatározott, fenntartható és erkölcsös termékre vonatkozó állításokat adat alapú ás automatizált módon. Ezután nyomon követni az egyedi fizikai termékeket az ellátási láncon keresztül, és végül a tájékoztatást megosztani a fogyasztókkal úgy, hogy valóban megadja nekik a választás esélyét és olyan fogyasztási döntések meghozását, amelyek jobban igazodnak az elveikhez. Bemutatok egy létező terméket és ellátási láncot, ahol mindezt már a gyakorlatban alkalmazzuk: ez a patagóniai fogas, vagy ahogy az USA-ban hívják, a chilei tengeri sügér. Első az ellenőrzés. Ellenőrizni azt, hogyan készítettek el valamit. De nemcsak azt mondván: "Higgyétek el nekünk, hogy ez jó, higgyetek abban, hogy mindent jól csináltunk", hanem bizonyítékot is szolgáltatva az adott fizikai termékről és előállítási módjáról. Bizonyítékot szolgáltatva a meghatározott, fenntartható, erkölcsös termékre vonatkozó állításról. Például a hal esetében olyan területen fogták, ahol elegendő van belőle, azaz fenntartható-e ott halászni, és nem védett-e a tengeri terület? Mi azt tesszük, hogy vesszük a hajó majdnem valós idejű GPS-adatát – az éppen halászó hajóét – amely megmondja nekünk, hol a hajó, merre tart és milyen sebességgel. Ezt az adatot más adatokkal összesítjük, mint például: milyen mély a tengerfenék. Az adatoknak összegzésével a gépi tanuló algoritmusunk automatikusan ellenőrizni tudja, hogy a hajó ott halászik, ahol kellene, vagy sem. Az érzékelők egyre olcsóbbá válnak, így több helyre tudjuk telepíteni őket. Így több adatot tudunk rögzíteni, ez az adattudomány fejlődésével együtt azt eredményezi, hogy ellenőrizhetünk konkrét fenntartható és erkölcsös termékre vonatkozó állításokat automatizált, valós idejű és folyamatos módon. Ez tényleg megteremti az alapját ennek az információs forradalomnak. Második a nyomon követés. Az egyedi fizikai termékek nyomon követése, hogy valóban elmondhassuk, az általunk ellenőrzött, adott termékre vonatkozó állítás tényleg igaz arra az egyedi termékre, amivel fogyasztóként kapcsolatba kerülünk. Mivel a nyomon követhetőség e szintje nélkül főleg annyit tudtunk igazolni, hogy valaki, valahol, valamikor fenntartható módon fogott halat, vagy nem ártott a munkavállalónak, mikor pólókészítésre kérte, vagy nem használt feleslegesen rovarirtót, amikor növényt termesztett. Csak a termékelőállítás kezdetekor történő azonosítással és a teljes ellátási láncon való követéssel igazolhatjuk, hogy az állítás és a megfelelő gyártás hozzáadott értéke valóban a termék jellemzője-e. Beszéltem az olcsóbb érzékelőkről. Sok más technológiai fejlesztés van, amelyek ma ezt az egészet sokkal inkább lehetővé teszik, mint eddig bármikor. Például a címkék csökkenő költsége. Adnak a terméküknek egy nevet, egy sorszámot, egy identitást; a címke a termék útlevele. Amit most látnak, az egy fogas kifogása. Ezt horogsoros halászatnak hívják; a halak külön horgokon kerülnek a hajóra. Amint a hal a fedélzetre kerül, megölik, és ezután egy apró címkét szúrunk a hal húsába. A címkében egyedi sorszámú RFID-csip található; ez a címke végigkíséri a halat a teljes ellátási láncon, és igazán megkönnyíti az észlelését bármelyik kikötőben, teherautóban vagy feldolgozóüzemben. De a fogyasztók nem tudnak RFID-címkéket olvasni. Így amikor a hal filézésre és csomagolásra kerül, leolvassuk és eltávolítjuk az RFID-címkét. Ezután egyedi QR-kódot adunk a hal csomagolásához. A QR-kód ugyanazokra az információkra utal, melyeket a legelején ellenőriztünk a halról. Az általunk kezelt termékfajtától függően használhatunk QR-kódot, vonalkódot, RFID-címkét vagy más címketechnológiát. De vannak más megoldások, amelyek széles körű elterjedése küszöbén áll, és a címkéket idejétmúlttá teszik. Mint például egy termék nyomelemek szerinti elemzése, amely elég pontosan ki tudja mutatni, honnan származik. És a blokklánc technológia. Egy decentralizált technológia ennek a forradalomnak katalizátoraként működhet. Mivel enyhíthet néhány olyan bizalmi problémát, amelyek az emberek tájékoztatásának velejárói, és ezután lehet felkérni őket a fogyasztási szokásuk módosítására az információ alapján. Ehhez használjuk a blokklánc technológiát ott, ahol a tevékenységünkhöz hozzáadott értéket nyújt. De nagyon fontos, nem hagyjuk, hogy technológia ma is tapasztalható korlátai – mint például a limitált tranzakciószám – akadályozzanak minket. És ez elvezet minket a harmadik ponthoz. Megosztás. Hogyan osztjuk meg az ellenőrzött és nyomon követett információt arról, honnan származik a termék, hogyan készült, és hogyan jutott el rendeltetési helyére? Az információ megosztásának módja termékenként teljesen eltér. Eltér a vásárlás helyszíne alapján is. Önök helyzettől függően másképp viselkednek. A szupermarketben idegesek és időszűkében vannak. Vagy rövid ideig tudnak figyelni vacsora közben, mert nagyon kedves a randevúpartnerük. Vagy kritikusak és kíváncsiak, mikor egy nagyobb online vásárlás miatt tájékozódnak. Mi a halunk esetében olyan digitális élményt fejlesztettünk, amely akkor működik, amikor megvásárolják a fogast a halszaküzlet fagyasztójából, és a halról és életútjáról szóló összes információt megosztja önökkel. Egy étteremmel is együtt dolgoztunk, és másféle digitális élményt találtunk ki, amely csak a legfontosabb tényeket összegzi a halról és az útjáról, és jobban működik vacsoraszituációban, és remélhetőleg a randevúpartnerét sem bosszantja túlságosan. Így rajzolódik ki számunkra a teljes kép. Ellenőriztük, hogy a halat halászatra fenntartható területen fogták-e. Azután végigkövettük a teljes ellátási láncon, hogy megőrizzük az identitását és minden hozzá kapcsolt információt. Majd úgy osztottuk meg az információt a fogyasztókkal, amely választási lehetőségét ad nekik, hogy olyan fogyasztási döntést hozzanak, amely jobban illeszkedik az értékeikhez. A halas példánk esetében ez már széleskörűen alkalmazott. Ebben az idényben a világ legnagyobb fogashalász társaságának teljes flottája – az Austral Fisheries – minden egyes kifogott halat felcímkéz, és ebből lesz végül a prémium márkás "51-es gleccser" termékük. Ezt a halat már meg is tudják vásárolni. Vele együtt minden, ma említett információhoz hozzájuthatnak, és még annál is többhöz, minden egyes megvásárlandó halhoz vagy halrészhez csatolva. De ez nemcsak egy halas vagy tengeri herkentyűs dolog. Nagyon sokféle árucikken, terméken és ezek ellátási láncán dolgozunk világszerte. Tejterméktől a gyümölcsökön és zöldségeken keresztül a fából készült nem élelmiszer-jellegű termékekig. Fogyasztóként mindez talán hatalmas tehernek tűnhet, mert nincs idejük áttekinteni ezeket az információkat minden alkalommal, amikor vesznek valamit. Nem is várom el önöktől, mivel lesz ehhez segítségük. A jövőben azt a döntést, hogy melyik konkrét terméket vásároljuk meg, egyre inkább gépekre fogjuk hagyni. Egy algoritmus eleget fog tudni önökről ahhoz, hogy meghozza ezeket a döntéseket, így önöknek már nem kell. Talán jobb munkát is fog végezni. Egy tanulmány szerint a vásárláshoz virtuális asszisztenst használók 85%-a mondta, hogy időnként inkább a virtuális asszisztens termékajánlását választották, mintsem azt a terméket vagy márkát, amelyet először terveztek megvásárolni. Mondjuk, szükségük van toalettpapírra, akkor algoritmus dönti el, hogy melyik márka és árkategória legyen, újrahasznosított legyen vagy sem. Manapság ez a folyamat általában a múltbeli vásárlásaink alapján történik, vagy aszerint, hogy ki fizeti a legtöbbet a virtuális asszisztenst működtető cégnek. De miért nem alapulhat ez a döntés is az értékeiken? Tudva azt, hogy környezetbarát módon akarnak vásárolni, és ismerve azt, hogy mennyit akarnak és tudnak fizetni ezért. Ez könnyűvé és gördülékennyé fogja tenni a dolgot, de így is minimális információ és adat alapján választja ki a megfelelő terméket. Nem szükségszerűen önök által, hanem egy algoritmus megkérésével, amely tudja, hogy önök mennyire törődnek ezzel a bolygóval. Nem szükségszerűen önök által, hanem egy algoritmus megkérésével, amely sosincs időszűkében, vagy sosem zaklatott, vagy nem csak rövid ideig tud odafigyelni a kedves randevúpartner miatt, és tudja, hogy önök mennyire törődnek ezzel a bolygóval és a rajta élő emberekkel, egy algoritmus megkérésével, hogy nézze át önök helyett az összes információt és döntsön önök helyett. Ha rendelkezésünkre állnak megbízható és hiteles információk és az ezeket hasznosítani képes rendszer, a fogyasztók azokat fogják támogatni, akik helyesen cselekszenek azzal, hogy a termékeket fenntartható és erkölcsös módon állítják elő. Mindig támogatni fogják őket azzal, hogy az áruikat választják másokéi helyett. Ez azt jelenti, hogy az árukat, gyártókat, feldolgozókat és viszonteladókat jutalmazni fogják. A rossz piaci szereplőket a módszereik megváltoztatására vagy az üzletből kiszállásra fogják kényszeríteni. Szükségünk van erre. Ha tovább együtt szeretnénk élni ezen a gyönyörű bolygón, komolyan szükségünk van erre. Köszönöm szépen. (Taps)