Életünk majdnem minden területén
azonnal tökéletes információk
állnak rendelkezésünkre.
A telefonom mindent
el tud mondani a pénzügyeimről,
hogy pontosan hol vagyok a térképen,
a következő célomhoz
vezető legjobb útvonalat,
mindezt egy gombnyomásra.
De az információk elérhetősége
és az átláthatóság
a fogyasztói termékek esetében
majdnem teljesen eltűnik.
Ha a helyi szupermarket
tengeri pultjához mennek,
biztosan több halféle közül választhatnak.
De van esély rá, hogy a boltban
nem tudják megmondani,
ki és pontosan hol fogta a halat,
fenntartható-e az, hogy ott halászták,
és hogy miként szállították.
Ez majdnem mindenre igaz, amit megveszünk.
Minden zacskós levesre,
minden húsfélére, minden pólóra.
Mi, emberek éppen most pusztítjuk el
az egyetlen dolgot, amire igazán
szükségünk van a fennmaradáshoz:
a bolygónkat.
A legtöbb szörnyű probléma,
amivel manapság szembesülünk –
mint a klímaváltozás
és az ellátási láncokba beépült
modern rabszolgaság –
begyűrűzik a döntéseinkbe.
Az emberi döntésekbe arról, hogy valamit
egy adott módon állítsunk elő, ne másképp.
Így hozunk fogyasztóként olyan döntéseket,
amelyek ártanak a bolygónak
vagy embertársainknak.
Azzal, hogy a rossz termékeket választjuk.
De én nem vagyok hajlandó azt hinni,
hogy bárki ebben a teremben,
vagy őszintén, bárki ezen a bolygón
valóban olyan terméket akar vásárolni,
amely árt a bolygónak
vagy embertársainknak, –
ha lehetőséget kapna a választásra.
De tudják, a választás szónak súlya van.
Azt jelenti, hogy van másik lehetőség.
Azt jelenti, hogy azt a lehetőséget
meg tudják engedni maguknak.
De a választás azt is jelenti,
hogy elég tájékozottak
megalapozott döntést hozni.
De ez a tájékoztatás napjainkban
egyszerűen nem létezik.
Vagy legalábbis nagyon-nagyon
nehéz hozzájutni.
De úgy gondolom, a helyzet megváltozik.
Mert felhasználhatjuk a technológiát
a tájékoztatás hiányának megszüntetéséhez.
Sok ehhez szükséges technológia
az elmúlt években
jobb és megfizethetőbb lett,
és most már készen áll
a széles körű használatra.
Az elmúlt két évben
a csapatom és én
a világ egyik legnagyobb természetvédelmi
szervezetével, a WWF-fel dolgoztunk,
és megalapítottuk az OpenSC vállalatot,
az SC a Supply Chaint,
az ellátási láncot jelenti.
Hiszünk abban, hogy
a technológia alkalmazásával
segíthetjük létrehozni
az ellátási láncok átláthatóságát
és nyomon követhetőségét,
és ezáltal elősegíthetjük
teljesen forradalmasítani,
ahogyan az emberek vásárolnak
és ahogyan termékeket állítanak elő.
Kicsit sci-finek tűnhet annak
egy része, amiről beszélek,
de a folyamat már zajlik.
Hadd magyarázzam el.
A tájékoztatás hiányának
megszüntetése érdekében
három dolgot kell tennünk:
Ellenőrizni, nyomon követni
és megosztani.
Ellenőrizni a meghatározott, fenntartható
és erkölcsös termékre
vonatkozó állításokat
adat alapú ás automatizált módon.
Ezután nyomon követni
az egyedi fizikai termékeket
az ellátási láncon keresztül,
és végül a tájékoztatást megosztani
a fogyasztókkal úgy,
hogy valóban megadja nekik
a választás esélyét
és olyan fogyasztási döntések meghozását,
amelyek jobban igazodnak az elveikhez.
Bemutatok egy létező terméket
és ellátási láncot, ahol mindezt
már a gyakorlatban alkalmazzuk:
ez a patagóniai fogas,
vagy ahogy az USA-ban hívják,
a chilei tengeri sügér.
Első az ellenőrzés.
Ellenőrizni azt,
hogyan készítettek el valamit.
De nemcsak azt mondván:
"Higgyétek el nekünk, hogy ez jó,
higgyetek abban,
hogy mindent jól csináltunk",
hanem bizonyítékot is szolgáltatva
az adott fizikai termékről
és előállítási módjáról.
Bizonyítékot szolgáltatva
a meghatározott, fenntartható, erkölcsös
termékre vonatkozó állításról.
Például a hal esetében
olyan területen fogták,
ahol elegendő van belőle,
azaz fenntartható-e ott halászni,
és nem védett-e a tengeri terület?
Mi azt tesszük,
hogy vesszük a hajó majdnem
valós idejű GPS-adatát –
az éppen halászó hajóét –
amely megmondja nekünk, hol a hajó,
merre tart és milyen sebességgel.
Ezt az adatot más adatokkal összesítjük,
mint például: milyen mély a tengerfenék.
Az adatoknak összegzésével
a gépi tanuló algoritmusunk
automatikusan ellenőrizni tudja,
hogy a hajó ott halászik,
ahol kellene, vagy sem.
Az érzékelők egyre olcsóbbá válnak,
így több helyre tudjuk telepíteni őket.
Így több adatot tudunk rögzíteni,
ez az adattudomány fejlődésével
együtt azt eredményezi,
hogy ellenőrizhetünk
konkrét fenntartható és erkölcsös
termékre vonatkozó állításokat
automatizált, valós idejű
és folyamatos módon.
Ez tényleg megteremti az alapját
ennek az információs forradalomnak.
Második a nyomon követés.
Az egyedi fizikai termékek
nyomon követése,
hogy valóban elmondhassuk,
az általunk ellenőrzött, adott
termékre vonatkozó állítás
tényleg igaz arra az egyedi termékre,
amivel fogyasztóként kapcsolatba kerülünk.
Mivel a nyomon követhetőség
e szintje nélkül
főleg annyit tudtunk igazolni,
hogy valaki, valahol, valamikor
fenntartható módon fogott halat,
vagy nem ártott a munkavállalónak,
mikor pólókészítésre kérte,
vagy nem használt feleslegesen rovarirtót,
amikor növényt termesztett.
Csak a termékelőállítás
kezdetekor történő azonosítással
és a teljes ellátási láncon való
követéssel igazolhatjuk,
hogy az állítás
és a megfelelő gyártás hozzáadott értéke
valóban a termék jellemzője-e.
Beszéltem az olcsóbb érzékelőkről.
Sok más technológiai fejlesztés van,
amelyek ma ezt az egészet sokkal inkább
lehetővé teszik, mint eddig bármikor.
Például a címkék csökkenő költsége.
Adnak a terméküknek egy nevet,
egy sorszámot, egy identitást;
a címke a termék útlevele.
Amit most látnak, az egy fogas kifogása.
Ezt horogsoros halászatnak hívják;
a halak külön horgokon kerülnek a hajóra.
Amint a hal a fedélzetre kerül,
megölik, és ezután
egy apró címkét szúrunk a hal húsába.
A címkében egyedi sorszámú
RFID csip található;
ez a címke végigkíséri a halat
a teljes ellátási láncon,
és igazán megkönnyíti az észlelését
bármelyik kikötőben, teherautóban
vagy feldolgozóüzemben.
De a fogyasztók nem tudnak
RFID címkéket olvasni.
Így amikor a hal filézésre
és csomagolásra kerül,
leolvassuk és eltávolítjuk az RFID címkét.
Ezután egyedi QR-kódot
adunk a hal csomagolásához.
A QR-kód ugyanazokra
az információkra utal,
melyeket a legelején
ellenőriztünk a halról.
Az általunk kezelt termékfajtától függően
használhatunk QR-kódot,
vonalkódot, RFID címkét
vagy más címketechnológiát.
De vannak más megoldások,
amelyek széles körű elterjedése
küszöbén áll,
és a címkéket idejétmúlttá teszik.
Mint például
egy termék nyomelemek szerinti elemzése,
amely elég pontosan ki tudja mutatni,
honnan származik.
És a blokklánc technológia.
Egy decentralizált technológia ennek
a forradalomnak katalizátoraként működhet.
Mivel enyhíthet néhány
olyan bizalmi problémát,
amelyek az emberek
tájékoztatásának velejárói,
és ezután lehet felkérni őket
a fogyasztási szokásuk módosítására
az információ alapján.
Ehhez használjuk
a blokklánc technológiát ott,
ahol a tevékenységünkhöz
hozzáadott értéket nyújt.
De nagyon fontos,
nem hagyjuk, hogy technológia
ma is tapasztalható korlátai –
mint például a limitált tranzakciószám –
akadályozzanak minket.
És ez elvezet minket a harmadik ponthoz.
Megosztás.
Hogyan osztjuk meg az ellenőrzött
és nyomon követett információt arról,
honnan származik a termék, hogyan készült,
és hogyan jutott el rendeltetési helyére?
Az információ megosztásának módja
termékenként teljesen eltér.
Eltér a vásárlás helyszíne alapján is.
Önök helyzettől függően
másképp viselkednek.
A szupermarketben idegesek
és időszűkében vannak.
Vagy rövid ideig tudnak
figyelni vacsora közben,
mert nagyon kedves a randevúpartnerük.
Vagy kritikusak és kíváncsiak,
mikor egy nagyobb online vásárlás
miatt tájékozódnak.
Mi a halunk esetében
olyan digitális élményt fejlesztettünk,
amely akkor működik, amikor megvásárolják
a fogast a halszaküzlet fagyasztójából,
és a halról és életútjáról szóló
összes információt megosztja önökkel.
Egy étteremmel is együtt dolgoztunk,
és másféle digitális élményt találtunk ki,
amely csak a legfontosabb tényeket
összegzi a halról és az útjáról,
és jobban működik vacsoraszituációban,
és remélhetőleg a randevúpartnerét
sem bosszantja túlságosan.
Így rajzolódik ki számunkra a teljes kép.
Ellenőriztük, hogy a halat
halászatra fenntartható
területen fogták-e.
Azután végigkövettük
a teljes ellátási láncon,
hogy megőrizzük az identitását
és minden hozzá kapcsolt információt.
Majd úgy osztottuk meg
az információt a fogyasztókkal,
amely választási lehetőségét ad nekik,
hogy olyan fogyasztási döntést hozzanak,
amely jobban illeszkedik az értékeikhez.
A halas példánk esetében
ez már széleskörűen alkalmazott.
Ebben az idényben
a világ legnagyobb fogashalász
társaságának teljes flottája –
az Austral Fisheries –
minden egyes kifogott halat felcímkéz,
és ebből lesz végül a prémium
márkás "51-es gleccser" termékük.
Ezt a halat már meg is tudják vásárolni.
Vele együtt minden, ma említett
információhoz hozzájuthatnak,
és még annál is többhöz,
minden egyes megvásárlandó halhoz
vagy halrészhez csatolva.
De ez nemcsak egy halas
vagy tengeri herkentyűs dolog.
Nagyon sokféle árucikken, terméken
és ezek ellátási láncán
dolgozunk világszerte.
Tejterméktől a gyümölcsökön
és zöldségeken keresztül
a fából készült nem
élelmiszer-jellegű termékekig.
Fogyasztóként mindez talán
hatalmas tehernek tűnhet,
mert nincs idejük áttekinteni
ezeket az információkat
minden alkalommal, amikor vesznek valamit.
Nem is várom el önöktől,
mivel lesz ehhez segítségük.
A jövőben azt a döntést, hogy melyik
konkrét terméket vásároljuk meg,
egyre inkább gépekre fogjuk hagyni.
Egy algoritmus eleget
fog tudni önökről ahhoz,
hogy meghozza ezeket a döntéseket,
így önöknek már nem kell.
Talán jobb munkát is fog végezni.
Egy tanulmány szerint
a vásárláshoz virtuális asszisztenst
használók 85%-a mondta,
hogy időnként
inkább
a virtuális asszisztens
termékajánlását választották,
mintsem azt a terméket vagy márkát,
amelyet először terveztek megvásárolni.
Mondjuk, szükségük van toalettpapírra,
akkor algoritmus dönti el,
hogy melyik márka és árkategória legyen,
újrahasznosított legyen vagy sem.
Manapság ez a folyamat általában
a múltbeli vásárlásaink alapján történik,
vagy aszerint, hogy ki fizeti a legtöbbet
a virtuális asszisztenst működtető cégnek.
De miért nem alapulhat ez
a döntés is az értékeiken?
Tudva azt, hogy környezetbarát
módon akarnak vásárolni,
és ismerve azt, hogy mennyit
akarnak és tudnak fizetni ezért.
Ez könnyűvé és gördülékennyé
fogja tenni a dolgot,
de így is minimális információ
és adat alapján
választja ki a megfelelő terméket.
Nem szükségszerűen önök által,
hanem egy algoritmus megkérésével,
amely tudja, hogy önök mennyire
törődnek ezzel a bolygóval.
Nem szükségszerűen önök által,
hanem egy algoritmus megkérésével,
amely sosincs időszűkében,
vagy sosem zaklatott,
vagy nem csak rövid ideig tud odafigyelni
a kedves randevúpartner miatt,
és tudja, hogy önök mennyire
törődnek ezzel a bolygóval
és a rajta élő emberekkel,
egy algoritmus megkérésével, hogy nézze át
önök helyett az összes információt
és döntsön önök helyett.
Ha rendelkezésünkre állnak
megbízható és hiteles információk
és az ezeket hasznosítani képes rendszer,
a fogyasztók azokat fogják támogatni,
akik helyesen cselekszenek azzal,
hogy a termékeket fenntartható
és erkölcsös módon állítják elő.
Mindig támogatni fogják őket azzal,
hogy az áruikat választják
másokéi helyett.
Ez azt jelenti, hogy az árukat, gyártókat,
feldolgozókat és viszonteladókat
jutalmazni fogják.
A rossz piaci szereplőket
a módszereik megváltoztatására
vagy az üzletből kiszállásra
fogják kényszeríteni.
Szükségünk van erre.
Ha tovább együtt szeretnénk élni
ezen a gyönyörű bolygón,
komolyan szükségünk van erre.
Köszönöm szépen.
(Taps)