1
00:00:00,000 --> 00:00:03,510
♪ [zene] ♪

2
00:00:09,170 --> 00:00:12,670
[Alex] Miután láttuk, 
hogyan határozzuk meg

3
00:00:12,670 --> 00:00:16,810
azt az értéket, ahol maximális a nyereség,
az átlagköltség-görbe segítségével

4
00:00:16,810 --> 00:00:19,005
meg tudjuk állapítani
a nyereség mértékét is.

5
00:00:24,055 --> 00:00:25,730
Ahogy az előző előadásban mondtam,

6
00:00:25,730 --> 00:00:28,580
az átlagköltség a termékek 
egy egységre eső ára.

7
00:00:28,810 --> 00:00:33,080
Azaz az átlagköltség 
a teljes költség osztva Q-val.

8
00:00:33,080 --> 00:00:35,300
Emlékezzünk arra is, 
hogy a teljes költség

9
00:00:35,340 --> 00:00:39,289
felbontható állandó költségekre 
és változó költségekre.

10
00:00:39,289 --> 00:00:42,758
Tehát az átlagköltséget kifejezhetjük 
kicsit hosszabban is.

11
00:00:42,758 --> 00:00:46,190
Az átlagköltség egyenlő
állandó költség osztva Q-val,

12
00:00:46,190 --> 00:00:50,650
plusz változó költség osztva Q-val, 
ahol Q a termelt egységek száma.

13
00:00:50,650 --> 00:00:55,275
Ez azért hasznos, mert így megsejthetjük,

14
00:00:55,275 --> 00:00:57,660
milyen egy tipikus 
átlagköltség-görbe alakja.

15
00:00:57,840 --> 00:01:02,460
Vegyük észre, hogy az állandó költségek 
nem változnak Q-val.

16
00:01:02,460 --> 00:01:04,240
Ezért állandóak.

17
00:01:04,240 --> 00:01:06,180
Tehát, amikor a mennyiség kicsi,

18
00:01:06,180 --> 00:01:09,660
az állandó költség legyen 100,

19
00:01:09,660 --> 00:01:13,260
és Q kicsi, ekkor ez a szám nagy lesz,

20
00:01:13,260 --> 00:01:15,160
mint 100 osztva 1-gyel.

21
00:01:15,160 --> 00:01:18,080
De ahogy Q nõ, ez a szám,

22
00:01:18,100 --> 00:01:20,870
az állandó költség osztva Q-val, 
egyre kisebb lesz.

23
00:01:20,870 --> 00:01:25,470
Ha Q=10, ez a szám 100/10, azaz 10 lesz.

24
00:01:25,470 --> 00:01:29,170
Tehát 100-ról indul és megy le, le, le,

25
00:01:29,350 --> 00:01:31,784
egyre kisebb lesz, ahogy egyre nagyobb

26
00:01:31,784 --> 00:01:33,499
mennyiséggel osztjuk.

27
00:01:33,499 --> 00:01:38,971
Ugyanakkor a változó költségek 
növekednek a mennyiséggel.

28
00:01:38,971 --> 00:01:41,765
Amint láttuk 
a határköltség-görbe esetében,

29
00:01:41,765 --> 00:01:44,442
egy ponton túl a változó költségek

30
00:01:44,442 --> 00:01:47,289
gyorsabban fognak nőni, mint a mennyiség.

31
00:01:47,289 --> 00:01:50,712
Így az történik, hogy valahol ez a szám,

32
00:01:50,712 --> 00:01:52,674
a változó költség osztva a mennyiséggel,

33
00:01:52,674 --> 00:01:54,522
egyre nagyobb és nagyobb lesz.

34
00:01:54,522 --> 00:01:59,301
Két dolog van, az egyik hatás lenyomja
az átlagköltséget.

35
00:01:59,301 --> 00:02:03,039
Ez kiváltképp erős lesz a kezdetekben.

36
00:02:03,220 --> 00:02:06,459
Végül azonban a második hatás

37
00:02:06,459 --> 00:02:09,670
megnöveli az átlagköltséget.

38
00:02:09,670 --> 00:02:12,620
Ilyen lesz a jellegzetes 
átlagköltség-görbe alakja:

39
00:02:12,620 --> 00:02:15,055
csökken, eléri a minimumát, majd nő.

40
00:02:15,055 --> 00:02:16,552
Rajzoljuk le így.

41
00:02:16,562 --> 00:02:19,410
Íme egy tipikus határköltség-görbe,

42
00:02:19,410 --> 00:02:22,229
és egy határbevétel-görbe, 
ami azonos az árral.

43
00:02:23,400 --> 00:02:25,980
Tudjuk, hogy a nyereség-maximalizáló 
hely ott van,

44
00:02:25,980 --> 00:02:28,260
ahol a határbevétel egyenlő 
a határköltséggel.

45
00:02:29,070 --> 00:02:32,150
Íme az átlagköltség-görbe. 
Látjuk, hogy olyan az alakja,

46
00:02:32,160 --> 00:02:34,505
ahogy leírtam, magasan indul, csökken,

47
00:02:34,505 --> 00:02:37,740
eléri a minimumot, és egyből visszamegy.

48
00:02:37,740 --> 00:02:43,480
Vegyük észre azt is, 
hogy a határköltség-görbe

49
00:02:43,480 --> 00:02:45,065
a minimum pontban metszi

50
00:02:45,065 --> 00:02:48,380
az átlagköltség-görbét.

51
00:02:48,380 --> 00:02:52,195
Ez csak egy matematikai tény,
de mit jelent ez a valóságban?

52
00:02:52,195 --> 00:02:54,610
Költségek helyett vegyük példának 
az osztályozást,

53
00:02:54,610 --> 00:02:57,480
és beszéljünk átlagteljesítményről 
és határteljesítményről.

54
00:02:57,480 --> 00:03:01,610
Tegyük fel, hogy átlageredményünk 80%.

55
00:03:01,610 --> 00:03:05,500
Azaz jól tanulunk, de a következő vizsgán

56
00:03:05,500 --> 00:03:08,551
csak 60%-ot érünk el, 
vagyis alacsonyabbat.

57
00:03:08,551 --> 00:03:11,162
Milyen hatással lesz ez az átlagunkra?

58
00:03:11,162 --> 00:03:13,721
Leviszi az átlagot.

59
00:03:14,091 --> 00:03:18,100
Valahányszor a határteljesítmény 
az átlag alatt van,

60
00:03:18,120 --> 00:03:20,180
az átlag esni fog.

61
00:03:20,600 --> 00:03:24,665
Ugyanakkor ha az átlagos teljesítmény 80%,

62
00:03:24,670 --> 00:03:27,755
de a következő vizsga 90%-os lesz,

63
00:03:27,755 --> 00:03:30,150
ez milyen hatással lesz az átlagra?

64
00:03:30,150 --> 00:03:31,915
Növeli az átlagot.

65
00:03:32,595 --> 00:03:36,047
Valahányszor a határteljesítmény 
az átlag felett van,

66
00:03:36,047 --> 00:03:37,730
az átlag nőni fel.

67
00:03:37,730 --> 00:03:42,020
Most nézzük, mi történik, 
ha 80% az átlagunk,

68
00:03:42,020 --> 00:03:45,775
és a következő vizsgánk is 80%-os lesz.

69
00:03:45,775 --> 00:03:49,630
Ekkor a határ- megegyezik 
az átlagteljesítménnyel.

70
00:03:49,640 --> 00:03:54,650
és az átlagteljesítmény nem változik, 
vízszintes.

71
00:03:55,010 --> 00:03:57,620
Ami igaz az átlag- 
és határteljesítményre,

72
00:03:57,620 --> 00:04:01,240
az igaz az átlag-
és határköltségre is.

73
00:04:01,420 --> 00:04:07,209
Ha a határköltség az átlag alatt van,

74
00:04:07,209 --> 00:04:08,980
az átlag csökken.

75
00:04:08,980 --> 00:04:12,085
Ha a határköltség az átlag felett van,

76
00:04:12,085 --> 00:04:13,657
az átlag nő.

77
00:04:13,657 --> 00:04:16,580
És mikor a határ pont egyenlő az átlaggal,

78
00:04:16,580 --> 00:04:18,719
az átlag vízszintes.

79
00:04:18,719 --> 00:04:21,789
Más szóval, az átlagköltség-görbe

80
00:04:21,789 --> 00:04:23,394
minimumánál vagyunk.

81
00:04:24,475 --> 00:04:27,077
Azt ígértem, hogy 
az átlagköltség-görbét használhatjuk

82
00:04:27,077 --> 00:04:29,790
a nyereség megállapítására, 
és grafikonon ábrázolására.

83
00:04:29,790 --> 00:04:32,339
Egy kis átrendezéssel meg is tehetjük.

84
00:04:32,339 --> 00:04:36,400
Tudjuk, hogy nyereség = teljes bevétel
mínusz teljes költség,

85
00:04:36,580 --> 00:04:39,909
a teljes költség = ár szorozva mennyiség, 
P x Q.

86
00:04:39,909 --> 00:04:41,719
Azt is tudjuk, hogy az átlagköltség

87
00:04:41,900 --> 00:04:44,685
egyenlő teljes költség osztva mennyiség.

88
00:04:44,685 --> 00:04:46,830
Rendezzük ezt át egy kicsit,

89
00:04:47,010 --> 00:04:51,150
hogy megkapjuk, hogy teljes költség 
egyenlő átlagköltség szorozva mennyiség.

90
00:04:51,150 --> 00:04:54,670
Vegyük ezt és szorozzuk meg 
mindkét oldalt Q-val.

91
00:04:55,980 --> 00:05:00,060
Helyettesítsünk be 
a nyereség egyenletünkbe.

92
00:05:00,750 --> 00:05:04,320
Így nyereség = teljes bevétel:

93
00:05:04,500 --> 00:05:06,985
ár szorozva mennyiség,
mínusz teljes költség:

94
00:05:06,985 --> 00:05:08,827
átlagköltség szorozva mennyiség.

95
00:05:08,827 --> 00:05:12,670
Most emeljük ki Q-t 
az egyenlet mindkét részéből,

96
00:05:12,670 --> 00:05:16,520
és megkapjuk, 
hogy nyereség egyenlő

97
00:05:16,700 --> 00:05:20,465
ár mínusz átlagköltség, 
mindez megszorozva a mennyiséggel.

98
00:05:20,465 --> 00:05:23,732
Ez azért szép, mert ezeket mind

99
00:05:23,732 --> 00:05:26,560
megtaláljuk a grafikonon.

100
00:05:26,560 --> 00:05:28,430
Itt van az ár.

101
00:05:28,460 --> 00:05:32,420
Itt van az átlagköltség abban a pontban, 
ahol maximális a nyereség.

102
00:05:33,580 --> 00:05:35,230
Nézzük. Itt az ár.

103
00:05:36,600 --> 00:05:39,985
Ez az átlagköltség 
a nyereség-maximalizáló mennyiségnél.

104
00:05:41,245 --> 00:05:44,250
Tehát a nyereség-maximalizáló ponthoz 
tartozó nyereség értéke

105
00:05:44,250 --> 00:05:46,700
ez a zöld terület itt.

106
00:05:48,680 --> 00:05:51,930
Ár mínusz átlagköltség, 
szorozva mennyiséggel.

107
00:05:52,610 --> 00:05:54,725
Most már van egy szép módszerünk

108
00:05:54,725 --> 00:05:57,640
a nyereség pontos mértékének 
ábrázolására.

109
00:05:57,640 --> 00:06:00,015
Használjuk még ezt az eszközt.

110
00:06:00,015 --> 00:06:03,297
Íme egy másik példa, amikor 
az átlagköltség-görbére akcióba lép.

111
00:06:03,297 --> 00:06:07,250
Ha emlékszünk, a nyereség-maximalizálás 
nem feltétlenül jelenti,

112
00:06:07,250 --> 00:06:09,640
hogy a cég pozitív profitot termel.

113
00:06:09,640 --> 00:06:13,170
Néha a legjobb, amit tehetünk,
a veszteségek minimalizálása.

114
00:06:13,170 --> 00:06:15,350
Lehet, hogy veszteséget kell elszenvedni.

115
00:06:15,350 --> 00:06:18,940
Tegyük fel pl., 
hogy az ár 17 $ alatt van.

116
00:06:18,940 --> 00:06:22,400
Azaz ez a piaci ár, 
ami egyenlő a cég

117
00:06:22,400 --> 00:06:24,095
határbevételi görbéjével.

118
00:06:24,095 --> 00:06:26,537
Hogyan maximalizálja a cég a nyereséget?

119
00:06:26,537 --> 00:06:28,090
Megválasztja a mennyiséget,

120
00:06:28,090 --> 00:06:30,660
ahol a határbevétel egyenlő
a határköltséggel.

121
00:06:30,660 --> 00:06:33,390
Ebben az esetben, a mennyiség 1.

122
00:06:33,570 --> 00:06:35,365
Mi a cég nyeresége?

123
00:06:35,365 --> 00:06:41,312
A profit az ár mínusz átlagköltség,

124
00:06:41,312 --> 00:06:43,100
szorozva a mennyiséggel.

125
00:06:43,100 --> 00:06:47,300
De vegyük észre, hogy az ár 
az átlagköltség alatt van

126
00:06:47,300 --> 00:06:51,134
a nyereség-maximalizáló 
mennyiségnél, egynél.

127
00:06:51,134 --> 00:06:55,886
Mivel az ár az átlagköltség alatt van,
ez veszteséget jelent.

128
00:06:55,886 --> 00:06:57,830
Negatív érték.

129
00:06:57,830 --> 00:06:59,400
Veszteség.

130
00:07:00,610 --> 00:07:09,410
Igazából a megtérülési ár 17 $,
az az átlagköltség-görbe minimuma.

131
00:07:09,410 --> 00:07:13,670
A nyereség érdekében a cégnek el kell érni

132
00:07:13,670 --> 00:07:17,690
legalább átlagköltség-görbe minimumát.

133
00:07:17,690 --> 00:07:21,810
Bármilyen 17 $ alatti árnál 
nyereséget maximalizálunk,

134
00:07:21,810 --> 00:07:24,550
ott, ahol az ár megegyezik 
a határköltséggel,

135
00:07:24,550 --> 00:07:28,990
és látjuk, hogy az összes ilyen ár 
az átlagköltség alatt van.

136
00:07:28,990 --> 00:07:31,270
Ez az egész alsó terület, 


137
00:07:31,270 --> 00:07:36,605
még a nyereség-maximalizáló mennyiség is 
veszteséget jelent.

138
00:07:36,605 --> 00:07:40,342
Másrészről, amint 17 $ fölé megyünk,

139
00:07:40,342 --> 00:07:42,591
az átlagköltség-görbe minimuma fölé,

140
00:07:42,591 --> 00:07:49,330
meg tudjuk választani a mennyiséget úgy, 
hogy az ár egyenlő a határköltséggel.

141
00:07:49,330 --> 00:07:54,460
Ez az ár az átlagköltség fölött lesz, 
tehát nyereséget hoz.

142
00:07:54,460 --> 00:07:59,130
Ezért a 17 $, 
az átlagköltség-görbe minimuma

143
00:07:59,130 --> 00:08:01,875
a megtérülési pont.

144
00:08:01,875 --> 00:08:05,530
Ha az ár kevesebb, mint 
az átlagköltség-görbe minimuma,

145
00:08:05,530 --> 00:08:07,110
veszteségünk lesz.

146
00:08:07,110 --> 00:08:10,750
Ha az ár nagyobb, mint
az átlagköltség görbe minimuma,

147
00:08:10,750 --> 00:08:12,969
akkor nyereségünk lesz.

148
00:08:13,409 --> 00:08:16,239
Tehát mikor kell egy cégnek 
ki- ill. belépnie a termelésbe?

149
00:08:16,239 --> 00:08:19,180
Hosszú távon a cégek akkor lépnek be,

150
00:08:19,180 --> 00:08:21,485
amikor az ár az átlagköltség fölött van.

151
00:08:21,485 --> 00:08:24,160
Ha az ár valahol 
az átlagköltség-görbe fölött van,

152
00:08:24,160 --> 00:08:26,755
akkor a vállalat tud 
nyereséget termelni a belépéssel,

153
00:08:26,755 --> 00:08:28,470
és ez az, amit a cégek szeretnének.

154
00:08:28,470 --> 00:08:31,155
Nyereséget akarnak, 
tehát be akarnak lépni bárhova

155
00:08:31,155 --> 00:08:32,740
ahol nyereségesek lehetnek.

156
00:08:32,740 --> 00:08:34,900
A vállalatok akkor lépnek ki,

157
00:08:34,900 --> 00:08:37,475
ha az ár az átlagköltség-görbe alatt van.

158
00:08:37,475 --> 00:08:39,027
Ekkor veszteségük lesz,

159
00:08:39,027 --> 00:08:40,710
és ki akarnak lépni.

160
00:08:40,710 --> 00:08:45,720
Végül, amikor az ár egyenlő 
az átlagköltség minimumával,

161
00:08:45,730 --> 00:08:48,724
az átlagköltség-görbe legalján van,

162
00:08:48,724 --> 00:08:50,350
a nyereség nulla,

163
00:08:50,350 --> 00:08:51,880
ami nem ösztönöz

164
00:08:51,880 --> 00:08:54,485
sem kilépésre, sem belépésre.

165
00:08:54,485 --> 00:08:55,970
Felmerül a kérdés, hogy miért

166
00:08:55,970 --> 00:08:59,715
marad egy cég az iparban, 
ha a nyeresége nulla?

167
00:08:59,715 --> 00:09:03,490
A nulla nyereség csak egy szakkifejezés,

168
00:09:03,490 --> 00:09:08,259
azt jelenti, hogy az adott piaci árnál 
a vállalat fedezi az összes költségét,

169
00:09:08,259 --> 00:09:11,160
beleértve a munkaerő kifizetését 
és a tőkét,

170
00:09:11,160 --> 00:09:13,730
a szokásos alternatív költségeket.

171
00:09:13,730 --> 00:09:17,490
A nullás nyereség azt jelenti, 
hogy mindenkit kifizetnek,

172
00:09:17,490 --> 00:09:19,915
mindenki elégedett.

173
00:09:19,915 --> 00:09:22,380
Más szóval, a nulla nyereség az,

174
00:09:22,380 --> 00:09:25,765
amit normál emberek 
normál nyereségen értenek.

175
00:09:25,765 --> 00:09:28,387
Tehát amikor egy közgazdász azt mondja, 
nulla nyereség,

176
00:09:28,387 --> 00:09:30,680
értsünk alatta normál nyereséget.

177
00:09:30,680 --> 00:09:32,800
Még egy dolog a be- és kilépésről.

178
00:09:32,800 --> 00:09:36,660
Nem mindig van értelme 
azonnal kilépni a piacról,

179
00:09:36,660 --> 00:09:39,155
amint az ár az átlagköltség alá esik,

180
00:09:39,155 --> 00:09:43,380
vagy belépni azonnal,
ha az ár az átlagköltség fölé emelkedik.

181
00:09:43,380 --> 00:09:48,320
Miért? A be- és kilépésnek is 
vannak költségei.

182
00:09:48,500 --> 00:09:51,970
Tegyük fel pl., hogy jelenleg az olaj ára

183
00:09:51,970 --> 00:09:57,180
a kitermelés átlagköltsége fölött van,
feltéve, hogy már van kutunk.

184
00:09:57,180 --> 00:09:59,260
Belépjünk-e az iparba?

185
00:09:59,440 --> 00:10:01,465
Nem feltétlenül.

186
00:10:01,465 --> 00:10:05,250
A belépéshez kutat kell fúrni,

187
00:10:05,250 --> 00:10:09,459
és a kútfúrás elsüllyedt költség, 
itt a szó valódi értelmében is.

188
00:10:09,459 --> 00:10:14,670
Az elsüllyedt költség olyan költség, 
ami ha megtörtént, nem nyerhető vissza.

189
00:10:14,670 --> 00:10:18,110
Tehát ha a belépéskor fúrunk egy kutat,

190
00:10:18,110 --> 00:10:22,040
azt a pénzt nem kapjuk vissza, 
mikor később kilépünk.

191
00:10:22,040 --> 00:10:24,515
Ez azt jelenti, hogy nem akarunk belépni,

192
00:10:24,515 --> 00:10:29,500
csak ha arra számítunk, hogy az olaj ára

193
00:10:29,500 --> 00:10:35,640
tartósan az átlagköltség-görbe 
minimuma fölött marad,

194
00:10:35,640 --> 00:10:39,720
hogy megtérüljenek a belépési költségek.

195
00:10:39,720 --> 00:10:43,800
Tehát csak azért, mert az ár egy kicsit
az átlagköltség fölé emelkedett,

196
00:10:43,800 --> 00:10:46,700
még nem akarunk azonnal beugrani.

197
00:10:46,700 --> 00:10:50,275
Az kell, hogy az ár elég sokáig

198
00:10:50,275 --> 00:10:52,300
az átlagköltség fölött maradjon,

199
00:10:52,300 --> 00:10:56,310
hogy visszahozza a belépési költségeket.

200
00:10:57,290 --> 00:11:00,190
Ugyanígy, ha vannak kilépési költségek,

201
00:11:00,190 --> 00:11:03,050
ha pl. kilépéskor el kell zárni a kutat,

202
00:11:03,050 --> 00:11:04,400
vagy fel kell tölteni cementtel,

203
00:11:04,400 --> 00:11:06,875
ahogy az Egyesült Államokban kell,

204
00:11:06,875 --> 00:11:09,960
akkor ha az ár az átlagköltség alá esik,

205
00:11:09,960 --> 00:11:15,029
lehet, hogy jobb átvészelni vihart, 
legalább egy ideig, mielőtt kilépünk.

206
00:11:15,029 --> 00:11:18,870
Ha arra lehet számítani, hogy az olajár

207
00:11:18,870 --> 00:11:24,585
hosszabb ideig
az átlagköltség minimumunk alatt marad,

208
00:11:24,585 --> 00:11:26,810
akkor ki kell lépni az iparból.

209
00:11:26,810 --> 00:11:31,670
Elvégre, ha az olajár csak kicsit esik 
az átlagköltség alá,

210
00:11:31,680 --> 00:11:33,575
és utána visszamegy,

211
00:11:33,575 --> 00:11:36,860
a teljes élethosszra nézve még
lehetséges a nyereségesség.

212
00:11:36,860 --> 00:11:39,385
A ki- és belépés nagyon bonyolult lehet,

213
00:11:39,385 --> 00:11:42,120
mert gondolni kell 
a teljes élethosszra vetített,

214
00:11:42,120 --> 00:11:45,136
nem csak az azonnali nyereségre.

215
00:11:45,136 --> 00:11:48,183
A lényeg nagyon egyszerű.

216
00:11:48,183 --> 00:11:52,653
A vállalatok nyereségre törekszenek 
és el akarják kerülni a veszteséget.

217
00:11:52,653 --> 00:11:57,447
Ezért akkor lépnek be az iparba, ha az ár 
az átlagköltség fölött van,

218
00:11:57,447 --> 00:11:59,361
és tudnak nyereséget termelni,

219
00:11:59,361 --> 00:12:02,126
és kilépnek, ha az ár 
az átlagköltség alatt van.

220
00:12:02,126 --> 00:12:03,791
Köszönöm.

221
00:12:05,460 --> 00:12:09,180
[Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni, 
kattintson a kérdésekre.

222
00:12:09,180 --> 00:12:12,367
Ha pedig készen áll a folytatásra, 
kattintson a következő videóra.

223
00:12:12,377 --> 00:12:15,170
♪ [zene] ♪