Valamikor az I. és az V. század között Patandzsali, a hindu bölcs elkezdte írásba foglalni az ősi meditációs hagyományokat, amelyeket mindenütt gyakoroltak Indiában. Az indiai civilizációval majdnem egyidős technikákat rögzített 196 kézikönyvben, a Jóga-szútrákban. A szövegek szerint a jóga az elme "leigázása", melynek során megakadályozzuk, hogy figyelmünk külső tárgyakra irányuljon, annak érdekében, hogy elérjük a tiszta tudatosság állapotát. Idővel a jóga fizikai elemeket olvasztott magába a gimnasztikából és a birkózásból. Ma számos megközelítése van a modern jógának, a legtöbb mégis megőrizte Patandzsali gyakorlatának három központi elemét: a testhelyzeteket, légzőgyakorlatokat és a spirituális elmélkedést. E fizikai és szellemi gyakorlatok keverékéről széles körben úgy tartják, hogy különleges egészségügyi előnyei vannak: mint az erő és hajlékonyság fejlesztése, a szív-és tüdőfunkció fokozása és a lelkiállapot javítása. De mit mutattak a modern tanulmányok ennek az ősi hagyománynak az előnyeiről? Számos kutatás ellenére nehéz konkrétan meghatározni a jóga előnyeit. Mivel a jóga gyakorlatok egyedi kombinációja, nehéz meghatározni, melyik alkotóeleme felelős egy konkrét egészségügyi előnyért. Továbbá a jógatanulmányok gyakran kevés és változatosságot alig mutató alany vizsgálatán alapulnak, és nagymértékben önbevallásra épülnek, ami szubjektívvá teszi az eredményt. Azonban van néhány egészségügyi előny, amelyeknek nagyobb tudományos támogatottsága van. Kezdjük a hajlékonysággal és erővel. Ha jógapozíciókat veszünk fel, több izomcsoportot is megnyújtunk. Rövid távon a nyújtás megváltoztathatja az érintett izmok, ínszalagok és inak víztartalmát, így téve rugalmasabbá őket. Egy idő után a rendszeres nyújtás stimulálja az őssejteket, amelyek beépülnek az új izomszövetekbe és más sejtekbe, melyek rugalmas kollagént állítanak elő. Továbbá a rendszeres nyújtás csökkenti a test természetes reflexét az izmok összehúzására, növeli a fájdalomtűrő képességet a hajlékonyság érdekében. A kutatók nem találtak egy konkrét jógagyakorlatot, amely jobban javítja a hajlékonyságot, mint a többi, így az egyes pozitúrák hatása tisztázatlan. De más alacsony terheléssel járó gyakorlatokhoz hasonlóan a jóga is biztonságosan javítja a fittséget és a hajlékonyságot egészséges emberek esetében. A jóga potenciálisan hatékony terápiás eszköznek is bizonyult. Különböző izom- és csontrendszeri rendellenességben szenvedő pácienseknél a tanulmányok kimutatták, hogy a jóga hatásosabb volt a fájdalom csökkentésében és a mobilitás javításában, mint más alacsony intenzitású gyakorlatok. A jóga hozzáadása egy meglévő edzésprogramhoz javítja az erőt és hajlékonyságot olyan nehezen kezelhető állapotoknál, mint a krónikus derékfájás, a reumás ízületi gyulladás és a csontritkulás. A jóga fizikai és légzőgyakorlatok keverékeként jótékony hatással van a tüdő egészségére is. Olyan tüdőbetegségek, mint a krónikus hörghurut, a tüdőtágulás és az asztma szűkítik az oxigént szállító légutakat, és közben gyengítik azt a membránt, amely oxigént juttat a vérbe. De a légzőgyakorlatok, mint amilyenek a jógában is találhatók, lazítják ezekben az átjárókban az izom-összehúzódást, és javítják az oxigénáramlást. A véroxigénszint növelése különösen fontos azoknak, akiknek a szívizma gyenge, és akiknek ezért nehézséget jelent az oxigén áramoltatása a testben. Azoknál, akiknek egészséges a szíve, ez a mozgásforma csökkentheti a magas vérnyomást, valamint más szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatát. A jóga legszélesebb körben hangoztatott előnye bizonyítható a legnehezebben: a pszichológiai hatása. Bár a jóga és a lelki jóllét között régóta kapcsolatot vélnek felfedezni, kevés meggyőző bizonyíték van arra, hogyan hat a mentális egészségre. Az egyik legnagyobb állítás, hogy a jóga javítja a depresszió és a szorongás tüneteit. Mivel ezen állapotok diagnózisa jelentősen különbözik, épp úgy, ahogy az eredetük és a súlyosságuk, nehéz a jóga hatását számszerűsíteni. Azonban vannak bizonyítékok arra, hogy a jóga képes csökkenteni a stresszt ugyanúgy, ahogy a meditáció és a relaxáció is. A jóga hatásairól szóló kutatások újabb és újabb eredményeket hoznak. A jövőben átfogóbb tanulmányok szükségesek, több résztvevő bevonásával, amelyek mérhetik a jóga hatását a szívroham és a rák gyakoriságára, a kognitív funkcióra és még sok másra. De egyelőre a jóga a testedzés, az elmélkedés és a relaxáció ősi hagyománya marad.