Valamikor az I. és az V. század között
Patandzsali, a hindu bölcs
elkezdte írásba foglalni
az ősi meditációs hagyományokat,
amelyeket mindenütt gyakoroltak Indiában.
Az indiai civilizációval majdnem egyidős
technikákat rögzített
196 kézikönyvben, a Jóga-szútrákban.
A szövegek szerint a jóga
az elme "leigázása",
melynek során megakadályozzuk, hogy
figyelmünk külső tárgyakra irányuljon,
annak érdekében, hogy elérjük
a tiszta tudatosság állapotát.
Idővel a jóga fizikai elemeket
olvasztott magába
a gimnasztikából és a birkózásból.
Ma számos megközelítése van
a modern jógának,
a legtöbb mégis megőrizte Patandzsali
gyakorlatának három központi elemét:
a testhelyzeteket, légzőgyakorlatokat
és a spirituális elmélkedést.
E fizikai és szellemi
gyakorlatok keverékéről
széles körben úgy tartják, hogy
különleges egészségügyi előnyei vannak:
mint az erő és hajlékonyság fejlesztése,
a szív-és tüdőfunkció fokozása
és a lelkiállapot javítása.
De mit mutattak a modern tanulmányok
ennek az ősi hagyománynak az előnyeiről?
Számos kutatás ellenére
nehéz konkrétan meghatározni
a jóga előnyeit.
Mivel a jóga gyakorlatok egyedi
kombinációja, nehéz meghatározni,
melyik alkotóeleme felelős
egy konkrét egészségügyi előnyért.
Továbbá a jógatanulmányok gyakran
kevés és változatosságot alig mutató
alany vizsgálatán alapulnak,
és nagymértékben önbevallásra épülnek,
ami szubjektívvá teszi az eredményt.
Azonban van néhány egészségügyi előny,
amelyeknek nagyobb
tudományos támogatottsága van.
Kezdjük a hajlékonysággal és erővel.
Ha jógapozíciókat veszünk fel,
több izomcsoportot is megnyújtunk.
Rövid távon a nyújtás megváltoztathatja
az érintett izmok, ínszalagok és inak
víztartalmát, így téve rugalmasabbá őket.
Egy idő után a rendszeres nyújtás
stimulálja az őssejteket,
amelyek beépülnek az új izomszövetekbe
és más sejtekbe,
melyek rugalmas kollagént állítanak elő.
Továbbá a rendszeres nyújtás
csökkenti a test természetes reflexét
az izmok összehúzására,
növeli a fájdalomtűrő képességet
a hajlékonyság érdekében.
A kutatók nem találtak
egy konkrét jógagyakorlatot,
amely jobban javítja
a hajlékonyságot, mint a többi,
így az egyes pozitúrák
hatása tisztázatlan.
De más alacsony terheléssel járó
gyakorlatokhoz hasonlóan
a jóga is biztonságosan javítja
a fittséget és a hajlékonyságot
egészséges emberek esetében.
A jóga potenciálisan hatékony
terápiás eszköznek is bizonyult.
Különböző izom- és csontrendszeri
rendellenességben szenvedő pácienseknél
a tanulmányok kimutatták,
hogy a jóga hatásosabb volt
a fájdalom csökkentésében
és a mobilitás javításában,
mint más alacsony intenzitású gyakorlatok.
A jóga hozzáadása
egy meglévő edzésprogramhoz
javítja az erőt és hajlékonyságot
olyan nehezen kezelhető állapotoknál,
mint a krónikus derékfájás,
a reumás ízületi gyulladás
és a csontritkulás.
A jóga fizikai és légzőgyakorlatok
keverékeként
jótékony hatással van
a tüdő egészségére is.
Olyan tüdőbetegségek, mint a krónikus
hörghurut, a tüdőtágulás és az asztma
szűkítik az oxigént szállító légutakat,
és közben gyengítik azt a membránt,
amely oxigént juttat a vérbe.
De a légzőgyakorlatok,
mint amilyenek a jógában is találhatók,
lazítják ezekben az átjárókban
az izom-összehúzódást,
és javítják az oxigénáramlást.
A véroxigénszint növelése
különösen fontos azoknak,
akiknek a szívizma gyenge,
és akiknek ezért nehézséget jelent
az oxigén áramoltatása a testben.
Azoknál, akiknek egészséges a szíve,
ez a mozgásforma csökkentheti
a magas vérnyomást,
valamint más szív- és érrendszeri
megbetegedés kockázatát.
A jóga legszélesebb körben hangoztatott
előnye bizonyítható a legnehezebben:
a pszichológiai hatása.
Bár a jóga és a lelki jóllét között
régóta kapcsolatot vélnek felfedezni,
kevés meggyőző bizonyíték van arra,
hogyan hat a mentális egészségre.
Az egyik legnagyobb állítás,
hogy a jóga javítja
a depresszió és a szorongás tüneteit.
Mivel ezen állapotok diagnózisa
jelentősen különbözik,
épp úgy, ahogy az eredetük
és a súlyosságuk,
nehéz a jóga hatását számszerűsíteni.
Azonban vannak bizonyítékok arra,
hogy a jóga képes csökkenteni a stresszt
ugyanúgy, ahogy a meditáció
és a relaxáció is.
A jóga hatásairól szóló kutatások
újabb és újabb eredményeket hoznak.
A jövőben átfogóbb tanulmányok
szükségesek, több résztvevő bevonásával,
amelyek mérhetik a jóga hatását
a szívroham és a rák gyakoriságára,
a kognitív funkcióra és még sok másra.
De egyelőre a jóga
a testedzés, az elmélkedés
és a relaxáció ősi hagyománya marad.