WEBVTT

00:00:02.090 --> 00:00:05.220
Miután bejárta a szervezetünk vérereit,

00:00:05.220 --> 00:00:07.070
a hormon találkozik egy receptorral,

00:00:07.070 --> 00:00:10.420
amit kifejezetten ezen hormon
felismerésére készített az a célsejt,

00:00:10.420 --> 00:00:12.130
amire a hormon hat.

00:00:12.130 --> 00:00:17.160
A kapcsolódásuk kétféle,
nagyon különböző módon mehet végbe.

00:00:17.160 --> 00:00:19.920
Szeretném bemutatni,
hogy ez miképpen történik.

00:00:19.920 --> 00:00:24.920
Az első hormonális hatásmechanizmus

00:00:24.920 --> 00:00:33.460
a másodlagos hírvivőkön át megy végbe.

00:00:33.460 --> 00:00:35.480
Azért a másodlagos hírvivőkkel kezdjük,

00:00:35.480 --> 00:00:38.560
mert ez a bonyolultabb út.

00:00:38.560 --> 00:00:40.470
Lényegében úgy kezdődik,

00:00:40.470 --> 00:00:44.240
hogy a hormon hozzákötődik
a sejten egy receptorhoz.

00:00:44.240 --> 00:00:48.110
Rajzolok is egy sejtet egy receptorral,

00:00:48.110 --> 00:00:50.940
és egy hozzá kötődő hormont is.

00:00:50.940 --> 00:00:56.060
A megkötődés nem csak
egyszerű serkentést jelent,

00:00:56.060 --> 00:00:58.600
hanem egy láncreakciót indít el,

00:00:58.600 --> 00:01:00.173
amely másodlagos hírvivők

00:01:00.173 --> 00:01:01.680
felszabadulásához vezet a sejtben.

00:01:01.680 --> 00:01:03.890
Felrajzolom ezeket is.

00:01:03.890 --> 00:01:06.440
Tehát felszabadulnak
a másodlagos hírvivők,

00:01:06.440 --> 00:01:10.396
és valójában ezek váltják ki
a kívánt hatást,

00:01:10.396 --> 00:01:13.020
legyen az akár inzulin elválasztása,

00:01:13.020 --> 00:01:15.627
glükóz felvétele a sejtbe,

00:01:15.627 --> 00:01:17.390
vagy bármi a sokféle dolog közül,

00:01:17.390 --> 00:01:20.790
amit a szervezetünkben
hormonok szabályoznak.

00:01:20.790 --> 00:01:24.780
Hogy szemléltessem,
hogy is működik ez a sejtben,

00:01:24.780 --> 00:01:26.870
előre megrajzoltam néhány ábrát.

00:01:26.870 --> 00:01:28.590
Íme, itt is vannak.

00:01:28.590 --> 00:01:32.640
Fontos tudni, hogy a rajz
nem méretarányos,

00:01:32.640 --> 00:01:36.090
de így tudom a legjobban
elmagyarázni a folyamatot,

00:01:36.090 --> 00:01:39.130
mert mindez atomi szinten történik,

00:01:39.130 --> 00:01:40.630
és az atomok nagyon aprók.

00:01:40.630 --> 00:01:44.300
Mindenesetre az ábrán
egy receptor látható.

00:01:44.300 --> 00:01:45.860
Ezt pirossal(!) rajzoltam,

00:01:45.860 --> 00:01:47.990
és a sejthártyában helyezkedik el.

00:01:47.990 --> 00:01:52.250
Ez a sejthártya foszfolipid kettősrétege.

00:01:52.250 --> 00:01:57.510
Ez a sejt belseje, ez pedig a külseje.

00:01:57.510 --> 00:01:59.030
Szintén a sejthártyában

00:01:59.030 --> 00:02:03.170
van egy G-protein, ezt zölddel rajzoltam.

00:02:03.170 --> 00:02:04.590
Azért hívják G-proteinnek,

00:02:04.590 --> 00:02:08.520
mert guanin nukleotidot tartalmazó
molekulákat köt meg.

00:02:08.520 --> 00:02:11.450
Ugyanez a G szerepel
a DNS bázisai között.

00:02:11.450 --> 00:02:13.700
Onnan is ismerős lehet,

00:02:13.700 --> 00:02:18.990
itt viszont egy guanozin-difoszfát(!) nevű
molekulához kötődik.

00:02:18.990 --> 00:02:21.630
Majd látni fogjuk,
hogy ezzel mi történik.

00:02:21.630 --> 00:02:27.630
Van egy adenilát-cikláz enzim is
a sejthártyában.

00:02:27.630 --> 00:02:30.190
Ne feledjük, az enzimek
elősegítik a reakciókat.

00:02:30.190 --> 00:02:33.660
Látjuk majd, miként segít elő
az adenilát-cikláz egy reakciót.

00:02:33.660 --> 00:02:35.320
Az egész a folyamatot az indítja el,

00:02:35.320 --> 00:02:38.540
hogy a hormon hozzákötődik a receptorhoz.

00:02:38.540 --> 00:02:41.210
Ez így történik.

00:02:41.210 --> 00:02:43.910
A hormon megkötődött a receptoron.

00:02:43.910 --> 00:02:46.240
Ahogy a hormon hozzákötődik a receptorhoz,

00:02:46.240 --> 00:02:47.970
annak megváltozik az alakja.

00:02:47.970 --> 00:02:51.640
Ez teszi lehetővé,
hogy kapcsolódjon a G-proteinnel.

00:02:51.640 --> 00:02:54.710
Ez pedig így történik.

00:02:54.710 --> 00:02:58.700
Figyeld meg, hogy miközben
a G-protein hozzákapcsolódik

00:02:58.700 --> 00:03:02.270
a hormon-komplexben lévő receptorhoz,

00:03:02.270 --> 00:03:05.210
kicseréli a hozzá kapcsolódó GDP-t,

00:03:05.210 --> 00:03:07.930
a guanozin-difoszfátot GTP-re.

00:03:07.930 --> 00:03:12.710
Kicseréli a guanozint,
amely két foszfáthoz kapcsolódott,

00:03:12.710 --> 00:03:15.620
egy olyanra,
amely három foszfáthoz kapcsolódik.

00:03:15.620 --> 00:03:17.750
Ez lehetővé teszi,

00:03:17.750 --> 00:03:21.100
hogy a G-protein a sejthártyában haladva

00:03:21.100 --> 00:03:24.540
kapcsolódjon az adenilát-ciklázzal.

00:03:24.540 --> 00:03:30.900
Ez aktiválja az adenilát-ciklázt.

00:03:30.900 --> 00:03:34.280
Mivel ez egy enzim,
az aktivált adenilát-cikláz

00:03:34.280 --> 00:03:36.490
elősegíti az ATP átalakulását

00:03:36.490 --> 00:03:41.070
– ami a sejt energiavalutája –
cAMP-vé.

00:03:41.070 --> 00:03:44.860
A cAMP jelentése:
ciklikus adenozin-monofoszfát.

00:03:44.860 --> 00:03:49.770
Tehát az ATP-ből,
az adenozin-trifoszfátból

00:03:49.770 --> 00:03:52.590
ciklikus adenozin-monofoszfát
jött létre,

00:03:52.590 --> 00:03:56.280
és felszabadult két foszfát
(PPᵢ, azaz pirofoszfát)

00:03:56.280 --> 00:03:58.640
A cAMP molekula az, ami aktiválja

00:03:58.640 --> 00:04:00.720
azt a fehérjét a sejtben,

00:04:00.720 --> 00:04:09.350
aminek a működése
a hormon célja volt eredetileg.

00:04:09.350 --> 00:04:11.340
Végül minden visszaalakul,

00:04:11.340 --> 00:04:17.010
de addigra sok
adenilát-cikláz enzim aktiválódott,

00:04:17.010 --> 00:04:22.120
ezáltal rengeteg cAMP termelődött.

00:04:22.120 --> 00:04:26.410
Ezt nevezzük jelerősítésnek.

00:04:26.410 --> 00:04:29.050
A jelerősítés lényege,

00:04:29.050 --> 00:04:32.610
hogy elméletileg csak egyetlen
hormonmolekula kötődik meg egy receptoron

00:04:32.610 --> 00:04:35.470
de ez elindít egy láncreakciót,

00:04:35.470 --> 00:04:38.760
ami rengeteg cAMP termelődéséhez vezet.

00:04:38.760 --> 00:04:43.190
Ez azt jelenti, 
hogy kevés hormon is elegendő

00:04:43.190 --> 00:04:48.180
a fehérje aktiválásához,
vagy a kívánt hatás eléréséhez.

00:04:48.180 --> 00:04:51.450
Tehát a másodlagos hírvivők biztosítják 
az egyik lehetőséget arra,

00:04:51.450 --> 00:04:53.950
hogy a hormon kifejtse hatását a sejtre.

00:04:53.950 --> 00:04:55.980
De ha őszinték akarunk lenni,

00:04:55.980 --> 00:04:59.410
ez sok sejtben másképp zajlik.

00:04:59.410 --> 00:05:02.657
A másodlagos hírvivők hatása

00:05:02.657 --> 00:05:04.450
sem teljesen tisztázott.

00:05:04.450 --> 00:05:07.273
És persze rengeteg egyéb
másodlagos hírvivő is van

00:05:07.273 --> 00:05:09.220
a cAMP mellett.

00:05:09.220 --> 00:05:13.660
A lényeg, hogy a szervezeted
legtöbb hormonja esetében

00:05:13.660 --> 00:05:15.110
a sejtfelszínhez való kötődés

00:05:15.110 --> 00:05:17.380
aktivál egy reakciósorozatot,

00:05:17.380 --> 00:05:19.810
ami elindítja a sejten belüli választ.

00:05:19.810 --> 00:05:27.080
Ez nagyon hasonlít
a telefonos szolgáltatókhoz.

00:05:27.080 --> 00:05:32.090
Mi, emberek
– ide is rajzolom magunkat –

00:05:32.090 --> 00:05:36.250
néha nem tudunk
közvetlenül beszélni másokkal,

00:05:36.250 --> 00:05:40.850
– a távolság, a kényelem,
vagy a ...... hiánya miatt –

00:05:40.850 --> 00:05:43.010
ezért egy szolgáltatót
használunk ahhoz,

00:05:43.010 --> 00:05:47.790
hogy közvetítse a hangunkat
egy telefonbeszélgetésen keresztül.

00:05:47.790 --> 00:05:50.030
A telefonbeszélgetésen át

00:05:50.030 --> 00:05:56.100
azokhoz juttatjuk el a hangunkat,
akikkel beszélgetni szeretnénk.

00:05:56.100 --> 00:06:00.980
Akár szöveges üzenetet is küldhetünk.

00:06:00.980 --> 00:06:07.335
A szöveges üzenet is eljuttatja
az üzenetünket azokhoz,

00:06:07.335 --> 00:06:11.750
akikkel valamiért
nem tudunk közvetlenül beszélni.

00:06:11.750 --> 00:06:15.980
Ez nagyon hasonló ahhoz,
ahogy a másodlagos hírvivők

00:06:15.980 --> 00:06:18.297
segítenek a hormonoknak,
amik nem tudnak beszélni

00:06:18.297 --> 00:06:22.020
közvetlenül egy sejten belüli receptorral.

00:06:22.020 --> 00:06:28.830
A fehérjehormonok és a katekolaminok,

00:06:28.830 --> 00:06:31.560
amik nem képesek átjutni a sejthártyán,

00:06:31.560 --> 00:06:34.920
másodlagos hírvivők útján kommunikálnak.

00:06:34.920 --> 00:06:36.320
A második jelátviteli mód az,

00:06:36.320 --> 00:06:48.310
hogy a hormon elsődleges hírvivőként
fejti ki a hatását.

00:06:48.310 --> 00:06:52.460
Egyes hormonok, mint a szteroidok

00:06:52.460 --> 00:06:58.340
és a pajzsmirigyhormonok,

00:06:58.340 --> 00:07:01.020
át tudnak jutni a sejthártyán.

00:07:01.020 --> 00:07:04.080
Így nincs szükség
erre a közvetítői rendszerre,

00:07:04.080 --> 00:07:05.310
amit felvázoltunk.

00:07:05.310 --> 00:07:09.550
Iderajzoltam egy másik sejthártyát.

00:07:09.550 --> 00:07:14.070
A hormon átjut a sejthártyán,

00:07:14.070 --> 00:07:15.420
és olyan receptorhoz kötődik,

00:07:15.420 --> 00:07:19.790
ami a sejtplazmában,
vagy a sejtmagban található.

00:07:19.790 --> 00:07:23.650
Legyen ez a sejtmag,

00:07:23.650 --> 00:07:26.880
benne a DNS.

00:07:26.880 --> 00:07:28.890
Amikor a hormon
hozzákötődik a receptorhoz,

00:07:28.890 --> 00:07:32.870
a sejtplazmában vagy a sejtmagban,

00:07:32.870 --> 00:07:36.690
a kötődési folyamat közvetlenül hat

00:07:36.690 --> 00:07:38.770
arra a transzkripcióra a sejtmagban,

00:07:38.770 --> 00:07:41.470
vagy arra a transzlációra
a sejtplazmában,

00:07:41.470 --> 00:07:47.790
amiben az aktiválandó fehérje keletkezik.

00:07:47.790 --> 00:07:51.190
Ebben a folyamatban
jóval kevesebb szereplő van,

00:07:51.190 --> 00:07:53.840
mint a másodlagos hírvivő
rendszerben volt.

00:07:53.840 --> 00:07:56.970
Ennek az az oka,

00:07:56.970 --> 00:07:59.620
hogy ezek szteroid-
vagy pajzsmirigyhormonok,

00:07:59.620 --> 00:08:02.220
amik jellemzően zsíroldékonyak,
és képesek átjutni

00:08:02.220 --> 00:08:04.890
maguktól a sejthártyán.

00:08:04.890 --> 00:08:09.660
Így nincs szükségük
erre az extra gépezetre.

00:08:09.660 --> 00:08:12.610
Mindenesetre,
ezek az elsődleges hírvivők

00:08:12.610 --> 00:08:13.980
és a másodlagos hírvivők.

00:08:13.980 --> 00:08:17.360
És ez a két fő folyamat,

00:08:17.360 --> 00:08:22.526
amivel a hormonok
a célsejtjeikre hatnak.