1
00:00:02,090 --> 00:00:05,220
Miután bejárta a szervezetünk vérereit,

2
00:00:05,220 --> 00:00:07,070
a hormon találkozik egy receptorral,

3
00:00:07,070 --> 00:00:10,420
amit kifejezetten ezen hormon
felismerésére készített az a célsejt,

4
00:00:10,420 --> 00:00:12,130
amire a hormon hat.

5
00:00:12,130 --> 00:00:17,160
A kapcsolódásuk kétféle,
nagyon különböző módon mehet végbe.

6
00:00:17,160 --> 00:00:19,920
Szeretném bemutatni,
hogy ez miképpen történik.

7
00:00:19,920 --> 00:00:24,920
Az első hormonális hatásmechanizmus

8
00:00:24,920 --> 00:00:33,460
a másodlagos hírvivőkön át megy végbe.

9
00:00:33,460 --> 00:00:35,480
Azért a másodlagos hírvivőkkel kezdjük,

10
00:00:35,480 --> 00:00:38,560
mert ez a bonyolultabb út.

11
00:00:38,560 --> 00:00:40,470
Lényegében úgy kezdődik,

12
00:00:40,470 --> 00:00:44,240
hogy a hormon hozzákötődik
a sejten egy receptorhoz.

13
00:00:44,240 --> 00:00:48,110
Rajzolok is egy sejtet egy receptorral,

14
00:00:48,110 --> 00:00:50,940
és egy hozzá kötődő hormont is.

15
00:00:50,940 --> 00:00:56,060
A megkötődés nem csak
egyszerű serkentést jelent,

16
00:00:56,060 --> 00:00:58,600
hanem egy láncreakciót indít el,

17
00:00:58,600 --> 00:01:00,173
amely másodlagos hírvivők

18
00:01:00,173 --> 00:01:01,680
felszabadulásához vezet a sejtben.

19
00:01:01,680 --> 00:01:03,890
Felrajzolom ezeket is.

20
00:01:03,890 --> 00:01:06,440
Tehát felszabadulnak
a másodlagos hírvivők,

21
00:01:06,440 --> 00:01:10,396
és valójában ezek váltják ki
a kívánt hatást,

22
00:01:10,396 --> 00:01:13,020
legyen az akár inzulin elválasztása,

23
00:01:13,020 --> 00:01:15,627
glükóz felvétele a sejtbe,

24
00:01:15,627 --> 00:01:17,390
vagy bármi a sokféle dolog közül,

25
00:01:17,390 --> 00:01:20,790
amit a szervezetünkben
hormonok szabályoznak.

26
00:01:20,790 --> 00:01:24,780
Hogy szemléltessem,
hogy is működik ez a sejtben,

27
00:01:24,780 --> 00:01:26,870
előre megrajzoltam néhány ábrát.

28
00:01:26,870 --> 00:01:28,590
Íme, itt is vannak.

29
00:01:28,590 --> 00:01:32,640
Fontos tudni, hogy a rajz
nem méretarányos,

30
00:01:32,640 --> 00:01:36,090
de így tudom a legjobban
elmagyarázni a folyamatot,

31
00:01:36,090 --> 00:01:39,130
mert mindez atomi szinten történik,

32
00:01:39,130 --> 00:01:40,630
és az atomok nagyon aprók.

33
00:01:40,630 --> 00:01:44,300
Mindenesetre az ábrán
egy receptor látható.

34
00:01:44,300 --> 00:01:45,860
Ezt pirossal(!) rajzoltam,

35
00:01:45,860 --> 00:01:47,990
és a sejthártyában helyezkedik el.

36
00:01:47,990 --> 00:01:52,250
Ez a sejthártya foszfolipid kettősrétege.

37
00:01:52,250 --> 00:01:57,510
Ez a sejt belseje, ez pedig a külseje.

38
00:01:57,510 --> 00:01:59,030
Szintén a sejthártyában

39
00:01:59,030 --> 00:02:03,170
van egy G-protein, ezt zölddel rajzoltam.

40
00:02:03,170 --> 00:02:04,590
Azért hívják G-proteinnek,

41
00:02:04,590 --> 00:02:08,520
mert guanin nukleotidot tartalmazó
molekulákat köt meg.

42
00:02:08,520 --> 00:02:11,450
Ugyanez a G szerepel
a DNS bázisai között.

43
00:02:11,450 --> 00:02:13,700
Onnan is ismerős lehet,

44
00:02:13,700 --> 00:02:18,990
itt viszont egy guanozin-difoszfát(!) nevű
molekulához kötődik.

45
00:02:18,990 --> 00:02:21,630
Majd látni fogjuk,
hogy ezzel mi történik.

46
00:02:21,630 --> 00:02:27,630
Van egy adenilát-cikláz enzim is
a sejthártyában.

47
00:02:27,630 --> 00:02:30,190
Ne feledjük, az enzimek
elősegítik a reakciókat.

48
00:02:30,190 --> 00:02:33,660
Látjuk majd, miként segít elő
az adenilát-cikláz egy reakciót.

49
00:02:33,660 --> 00:02:35,320
Az egész a folyamatot az indítja el,

50
00:02:35,320 --> 00:02:38,540
hogy a hormon hozzákötődik a receptorhoz.

51
00:02:38,540 --> 00:02:41,210
Ez így történik.

52
00:02:41,210 --> 00:02:43,910
A hormon megkötődött a receptoron.

53
00:02:43,910 --> 00:02:46,240
Ahogy a hormon hozzákötődik a receptorhoz,

54
00:02:46,240 --> 00:02:47,970
annak megváltozik az alakja.

55
00:02:47,970 --> 00:02:51,640
Ez teszi lehetővé,
hogy kapcsolódjon a G-proteinnel.

56
00:02:51,640 --> 00:02:54,710
Ez pedig így történik.

57
00:02:54,710 --> 00:02:58,700
Figyeld meg, hogy miközben
a G-protein hozzákapcsolódik

58
00:02:58,700 --> 00:03:02,270
a hormon-komplexben lévő receptorhoz,

59
00:03:02,270 --> 00:03:05,210
kicseréli a hozzá kapcsolódó GDP-t,

60
00:03:05,210 --> 00:03:07,930
a guanozin-difoszfátot GTP-re.

61
00:03:07,930 --> 00:03:12,710
Kicseréli a guanozint,
amely két foszfáthoz kapcsolódott,

62
00:03:12,710 --> 00:03:15,620
egy olyanra,
amely három foszfáthoz kapcsolódik.

63
00:03:15,620 --> 00:03:17,750
Ez lehetővé teszi,

64
00:03:17,750 --> 00:03:21,100
hogy a G-protein a sejthártyában haladva

65
00:03:21,100 --> 00:03:24,540
kapcsolódjon az adenilát-ciklázzal.

66
00:03:24,540 --> 00:03:30,900
Ez aktiválja az adenilát-ciklázt.

67
00:03:30,900 --> 00:03:34,280
Mivel ez egy enzim,
az aktivált adenilát-cikláz

68
00:03:34,280 --> 00:03:36,490
elősegíti az ATP átalakulását

69
00:03:36,490 --> 00:03:41,070
– ami a sejt energiavalutája –
cAMP-vé.

70
00:03:41,070 --> 00:03:44,860
A cAMP jelentése:
ciklikus adenozin-monofoszfát.

71
00:03:44,860 --> 00:03:49,770
Tehát az ATP-ből,
az adenozin-trifoszfátból

72
00:03:49,770 --> 00:03:52,590
ciklikus adenozin-monofoszfát
jött létre,

73
00:03:52,590 --> 00:03:56,280
és felszabadult két foszfát
(PPᵢ, azaz pirofoszfát)

74
00:03:56,280 --> 00:03:58,640
A cAMP molekula az, ami aktiválja

75
00:03:58,640 --> 00:04:00,720
azt a fehérjét a sejtben,

76
00:04:00,720 --> 00:04:09,350
aminek a működése
a hormon célja volt eredetileg.

77
00:04:09,350 --> 00:04:11,340
Végül minden visszaalakul,

78
00:04:11,340 --> 00:04:17,010
de addigra sok
adenilát-cikláz enzim aktiválódott,

79
00:04:17,010 --> 00:04:22,120
ezáltal rengeteg cAMP termelődött.

80
00:04:22,120 --> 00:04:26,410
Ezt nevezzük jelerősítésnek.

81
00:04:26,410 --> 00:04:29,050
A jelerősítés lényege,

82
00:04:29,050 --> 00:04:32,610
hogy elméletileg csak egyetlen
hormonmolekula kötődik meg egy receptoron

83
00:04:32,610 --> 00:04:35,470
de ez elindít egy láncreakciót,

84
00:04:35,470 --> 00:04:38,760
ami rengeteg cAMP termelődéséhez vezet.

85
00:04:38,760 --> 00:04:43,190
Ez azt jelenti, 
hogy kevés hormon is elegendő

86
00:04:43,190 --> 00:04:48,180
a fehérje aktiválásához,
vagy a kívánt hatás eléréséhez.

87
00:04:48,180 --> 00:04:51,450
Tehát a másodlagos hírvivők biztosítják 
az egyik lehetőséget arra,

88
00:04:51,450 --> 00:04:53,950
hogy a hormon kifejtse hatását a sejtre.

89
00:04:53,950 --> 00:04:55,980
De ha őszinték akarunk lenni,

90
00:04:55,980 --> 00:04:59,410
ez sok sejtben másképp zajlik.

91
00:04:59,410 --> 00:05:02,657
A másodlagos hírvivők hatása

92
00:05:02,657 --> 00:05:04,450
sem teljesen tisztázott.

93
00:05:04,450 --> 00:05:07,273
És persze rengeteg egyéb
másodlagos hírvivő is van

94
00:05:07,273 --> 00:05:09,220
a cAMP mellett.

95
00:05:09,220 --> 00:05:13,660
A lényeg, hogy a szervezeted
legtöbb hormonja esetében

96
00:05:13,660 --> 00:05:15,110
a sejtfelszínhez való kötődés

97
00:05:15,110 --> 00:05:17,380
aktivál egy reakciósorozatot,

98
00:05:17,380 --> 00:05:19,810
ami elindítja a sejten belüli választ.

99
00:05:19,810 --> 00:05:27,080
Ez nagyon hasonlít
a telefonos szolgáltatókhoz.

100
00:05:27,080 --> 00:05:32,090
Mi, emberek
– ide is rajzolom magunkat –

101
00:05:32,090 --> 00:05:36,250
néha nem tudunk
közvetlenül beszélni másokkal,

102
00:05:36,250 --> 00:05:40,850
– a távolság, a kényelem,
vagy a ...... hiánya miatt –

103
00:05:40,850 --> 00:05:43,010
ezért egy szolgáltatót
használunk ahhoz,

104
00:05:43,010 --> 00:05:47,790
hogy közvetítse a hangunkat
egy telefonbeszélgetésen keresztül.

105
00:05:47,790 --> 00:05:50,030
A telefonbeszélgetésen át

106
00:05:50,030 --> 00:05:56,100
azokhoz juttatjuk el a hangunkat,
akikkel beszélgetni szeretnénk.

107
00:05:56,100 --> 00:06:00,980
Akár szöveges üzenetet is küldhetünk.

108
00:06:00,980 --> 00:06:07,335
A szöveges üzenet is eljuttatja
az üzenetünket azokhoz,

109
00:06:07,335 --> 00:06:11,750
akikkel valamiért
nem tudunk közvetlenül beszélni.

110
00:06:11,750 --> 00:06:15,980
Ez nagyon hasonló ahhoz,
ahogy a másodlagos hírvivők

111
00:06:15,980 --> 00:06:18,297
segítenek a hormonoknak,
amik nem tudnak beszélni

112
00:06:18,297 --> 00:06:22,020
közvetlenül egy sejten belüli receptorral.

113
00:06:22,020 --> 00:06:28,830
A fehérjehormonok és a katekolaminok,

114
00:06:28,830 --> 00:06:31,560
amik nem képesek átjutni a sejthártyán,

115
00:06:31,560 --> 00:06:34,920
másodlagos hírvivők útján kommunikálnak.

116
00:06:34,920 --> 00:06:36,320
A második jelátviteli mód az,

117
00:06:36,320 --> 00:06:48,310
hogy a hormon elsődleges hírvivőként
fejti ki a hatását.

118
00:06:48,310 --> 00:06:52,460
Egyes hormonok, mint a szteroidok

119
00:06:52,460 --> 00:06:58,340
és a pajzsmirigyhormonok,

120
00:06:58,340 --> 00:07:01,020
át tudnak jutni a sejthártyán.

121
00:07:01,020 --> 00:07:04,080
Így nincs szükség
erre a közvetítői rendszerre,

122
00:07:04,080 --> 00:07:05,310
amit felvázoltunk.

123
00:07:05,310 --> 00:07:09,550
Iderajzoltam egy másik sejthártyát.

124
00:07:09,550 --> 00:07:14,070
A hormon átjut a sejthártyán,

125
00:07:14,070 --> 00:07:15,420
és olyan receptorhoz kötődik,

126
00:07:15,420 --> 00:07:19,790
ami a sejtplazmában,
vagy a sejtmagban található.

127
00:07:19,790 --> 00:07:23,650
Legyen ez a sejtmag,

128
00:07:23,650 --> 00:07:26,880
benne a DNS.

129
00:07:26,880 --> 00:07:28,890
Amikor a hormon
hozzákötődik a receptorhoz,

130
00:07:28,890 --> 00:07:32,870
a sejtplazmában vagy a sejtmagban,

131
00:07:32,870 --> 00:07:36,690
a kötődési folyamat közvetlenül hat

132
00:07:36,690 --> 00:07:38,770
arra a transzkripcióra a sejtmagban,

133
00:07:38,770 --> 00:07:41,470
vagy arra a transzlációra
a sejtplazmában,

134
00:07:41,470 --> 00:07:47,790
amiben az aktiválandó fehérje keletkezik.

135
00:07:47,790 --> 00:07:51,190
Ebben a folyamatban
jóval kevesebb szereplő van,

136
00:07:51,190 --> 00:07:53,840
mint a másodlagos hírvivő
rendszerben volt.

137
00:07:53,840 --> 00:07:56,970
Ennek az az oka,

138
00:07:56,970 --> 00:07:59,620
hogy ezek szteroid-
vagy pajzsmirigyhormonok,

139
00:07:59,620 --> 00:08:02,220
amik jellemzően zsíroldékonyak,
és képesek átjutni

140
00:08:02,220 --> 00:08:04,890
maguktól a sejthártyán.

141
00:08:04,890 --> 00:08:09,660
Így nincs szükségük
erre az extra gépezetre.

142
00:08:09,660 --> 00:08:12,610
Mindenesetre,
ezek az elsődleges hírvivők

143
00:08:12,610 --> 00:08:13,980
és a másodlagos hírvivők.

144
00:08:13,980 --> 00:08:17,360
És ez a két fő folyamat,

145
00:08:17,360 --> 00:08:22,526
amivel a hormonok
a célsejtjeikre hatnak.