WEBVTT 00:00:02.090 --> 00:00:05.220 Miután bejárta a szervezetünk vérereit, 00:00:05.220 --> 00:00:07.070 a hormon találkozik egy receptorral, 00:00:07.070 --> 00:00:10.420 amit kifejezetten ezen hormon felismerésére készített az a célsejt, 00:00:10.420 --> 00:00:12.130 amire ez a hormon hat. 00:00:12.130 --> 00:00:17.160 A hormon kétféleképpen léphet kapcsolatba a receptorral. 00:00:17.160 --> 00:00:19.920 Most azt szeretném megmutatni, hogy ez miképpen történik. 00:00:19.920 --> 00:00:23.420 A sejtben végbemenő hormonális hatás egyik lehetősége, 00:00:23.420 --> 00:00:24.920 amivel kezdeni fogok, 00:00:24.920 --> 00:00:33.460 a másodlagos hírvivők használata. 00:00:33.460 --> 00:00:35.480 Azért a másodlagos hírvivőkkel kezdjük, 00:00:35.480 --> 00:00:38.560 mert ezek kissé bonyolultabbak. 00:00:38.560 --> 00:00:40.470 Lényegében úgy kezdődik, 00:00:40.470 --> 00:00:44.240 hogy a hormon hozzákötődik a sejten egy receptorhoz. 00:00:44.240 --> 00:00:48.110 Rajzolok is egy sejtet egy receptorral, 00:00:48.110 --> 00:00:50.940 és rajzolok egy hozzá kötődő hormont is. 00:00:50.940 --> 00:00:56.580 A kötődés folyamata nem csak egyszeri hatást vált ki, 00:00:56.580 --> 00:00:58.600 hanem egy láncreakciót indít el, 00:00:58.600 --> 00:01:01.680 amelynek során másodlagos hírvivők szabadulnak fel a sejten belül. 00:01:01.680 --> 00:01:03.890 Felrajzolom ezeket is. 00:01:03.890 --> 00:01:06.440 Felszabadulnak ezek a másodlagos hírvivők, 00:01:06.440 --> 00:01:10.396 és ezek váltják ki a kívánt hatást, 00:01:10.396 --> 00:01:13.020 legyen az akár inzulin elválasztása, 00:01:13.020 --> 00:01:15.627 glükóz felvétele a sejtbe, 00:01:15.627 --> 00:01:17.390 vagy bármi a sokféle dolog közül, 00:01:17.390 --> 00:01:20.790 amit a szervezetünkben hormonok szabályoznak. 00:01:20.790 --> 00:01:24.780 Hogy szemléltessem, hogy is működhet ez a sejtben, 00:01:24.780 --> 00:01:26.870 előre megrajzoltam néhány ábrát. 00:01:26.870 --> 00:01:28.590 Íme, itt is vannak. 00:01:28.590 --> 00:01:32.640 Szeretném leszögezni, hogy ezek az ábrák egyáltalán nem méretarányosak. 00:01:32.640 --> 00:01:36.090 De ezzel tudom a legjobban elmagyarázni a folyamatot, 00:01:36.090 --> 00:01:39.130 mert mindez atomi szinten történik, 00:01:39.130 --> 00:01:40.630 és az atomok nagyon aprók. 00:01:40.630 --> 00:01:44.300 Mindenesetre az ábrán egy receptor látható. 00:01:44.300 --> 00:01:45.860 Pirossal(!) rajzoltam, 00:01:45.860 --> 00:01:47.990 és a sejthártyában helyezkedik el. 00:01:47.990 --> 00:01:52.250 Ez a sejthártya foszfolipid kettősrétege. 00:01:52.250 --> 00:01:57.510 Ez a sejt belseje, ez pedig a külseje. 00:01:57.510 --> 00:01:59.030 Szintén a sejthártyában 00:01:59.030 --> 00:02:03.170 van egy G-protein, ezt zölddel rajzoltam. 00:02:03.170 --> 00:02:04.590 Azért hívják G-proteinnek, 00:02:04.590 --> 00:02:08.520 mert guanin nukleotid-tartalmú molekulákat köt meg. 00:02:08.520 --> 00:02:11.450 Ugyanez a G szerepel a DNS bázisai között, 00:02:11.450 --> 00:02:13.700 onnan is ismerős lehet. 00:02:13.700 --> 00:02:18.990 Itt viszont egy guanin-difoszfát nevű molekulához kötődik. 00:02:18.990 --> 00:02:21.630 Majd látni fogjuk, hogy ez hogyan változik. 00:02:21.630 --> 00:02:27.630 Van egy adenilát-cikláz enzim is a sejthártyában. 00:02:27.630 --> 00:02:30.190 Ne feledjük, az enzimek reakciókat gyorsítanak. 00:02:30.190 --> 00:02:33.660 Látjuk majd, miként gyorsít fel az adenilát-cikláz egy reakciót. 00:02:33.660 --> 00:02:35.320 Ami elindítja ezt a folyamatot, 00:02:35.320 --> 00:02:38.540 az a hormon kötődése a receptorhoz. 00:02:38.540 --> 00:02:41.210 Így fog kinézni. 00:02:41.210 --> 00:02:43.910 A hormon hozzá lesz kötődve a receptorhoz. 00:02:43.910 --> 00:02:46.240 Ahogy a hormon hozzákötődik a receptorhoz, 00:02:46.240 --> 00:02:47.970 annak megváltozik az alakja. 00:02:47.970 --> 00:02:51.640 Ez teszi majd lehetővé, hogy kapcsolódjon a G-proteinnel. 00:02:51.640 --> 00:02:54.710 Ez pedig így néz ki. 00:02:54.710 --> 00:02:58.700 Láthattuk, hogy amint a G-protein kapcsolódott 00:02:58.700 --> 00:03:02.270 a hormon-komplexben lévő receptorhoz, 00:03:02.270 --> 00:03:05.210 kicserélte a kezdeti GDP-jét, 00:03:05.210 --> 00:03:07.930 a guanin-difoszfátot GTP-re. 00:03:07.930 --> 00:03:12.710 Lényegében kicseréli a két foszfáthoz kapcsolódó guanint 00:03:12.710 --> 00:03:15.620 egy három foszfáthoz kapcsolódó guaninra. 00:03:15.620 --> 00:03:17.750 Ez lehetővé teszi, 00:03:17.750 --> 00:03:21.100 hogy a G-protein a sejthártyában haladva 00:03:21.100 --> 00:03:24.540 kapcsolódjon az adenilát-ciklázzal. 00:03:24.540 --> 00:03:30.900 Ez aktiválja az adenilát-ciklázt. 00:03:30.900 --> 00:03:34.280 Mivel ez egy enzim, az aktivált adenilát-cikláz 00:03:34.280 --> 00:03:36.490 elősegíti az ATP átalakulását 00:03:36.490 --> 00:03:41.070 – ami a sejt energiavalutája – cAMP-vé. 00:03:41.070 --> 00:03:44.860 A cAMP azt jelenti, hogy: ciklikus adenozin-monofoszfát. 00:03:44.860 --> 00:03:49.770 Tehát ATP-vel, adenozin-trifoszfáttal indultunk, 00:03:49.770 --> 00:03:52.590 és ciklikus adenozin-monofoszfát jött létre. 00:03:52.590 --> 00:03:56.280 Emellett felszabadul az extra két foszfát. 00:03:56.280 --> 00:03:58.640 Ez a cAMP molekula az, 00:03:58.640 --> 00:04:00.720 ami aktiválja a sejten belül azt a fehérjét, 00:04:00.720 --> 00:04:09.350 ami eredetileg a hormon célja volt. 00:04:09.350 --> 00:04:11.340 Végül a rendszer visszaáll, 00:04:11.340 --> 00:04:17.010 de ezalatt sok adenilát-cikláz enzim aktiválódott, 00:04:17.010 --> 00:04:22.120 ezáltal rengeteg cAMP termelődött. 00:04:22.120 --> 00:04:26.410 Ez jelerősítésnek nevezzük. 00:04:26.410 --> 00:04:29.050 Jelerősítés alatt azt értem, 00:04:29.050 --> 00:04:32.610 hogy elméletileg egy hormon egy receptorhoz tud kötődni. 00:04:32.610 --> 00:04:35.470 Ez a folyamat el tud indítani egy láncreakciót, 00:04:35.470 --> 00:04:38.760 ami rengeteg cAMP termelődéséhez vezet. 00:04:38.760 --> 00:04:43.190 Ez azt jelenti, hogy kevesebb hormon elegendő 00:04:43.190 --> 00:04:48.180 a fehérje aktiválásához vagy a kívánt hatás eléréséhez. 00:04:48.180 --> 00:04:51.450 Tehát a másodlagos hírvivők egy módja annak, 00:04:51.450 --> 00:04:53.950 ahogy a hormonok hatnak a sejtekre. 00:04:53.950 --> 00:04:55.980 De valójában, őszintén, 00:04:55.980 --> 00:04:59.410 ez sok sejtnél máshogy zajlik. 00:04:59.410 --> 00:05:04.450 A másodlagos hírvivők hatásának nem minden folyamata ismert jelenleg. 00:05:04.450 --> 00:05:09.220 És őszintén, a cAMP-n kívül rengeteg másodlagos hírvivő van még. 00:05:09.220 --> 00:05:13.660 A lényeg, hogy a szervezeted legtöbb hormonja esetében 00:05:13.660 --> 00:05:15.110 a sejtfelszínhez való kötődés 00:05:15.110 --> 00:05:17.380 aktivál egy reakciósorozatot, 00:05:17.380 --> 00:05:19.810 ami elindítja a sejten belül a választ. 00:05:19.810 --> 00:05:27.080 Nagyon hasonló egy telefonszolgáltatóhoz. 00:05:27.080 --> 00:05:32.090 Mivel mi emberek – fel is rajzolom magunkat – 00:05:32.090 --> 00:05:36.250 mivel néha nem tudunk közvetlenül beszélni másokkal, 00:05:36.250 --> 00:05:40.850 – akár a távolság, a kényelem, vagy az egyszerűsége miatt – 00:05:40.850 --> 00:05:43.010 egy telefonszolgáltatót használunk ahhoz, 00:05:43.010 --> 00:05:47.790 hogy közvetítse a hangunkat feléjük egy telefonbeszélgetésen keresztül. 00:05:47.790 --> 00:05:50.030 A telefonbeszélgetésen keresztül 00:05:50.030 --> 00:05:56.100 azokhoz juttatjuk a hangunkat, akikkel beszélgetni szeretnénk. 00:05:56.100 --> 00:06:00.980 Akár szöveges üzenetet is küldhetünk. 00:06:00.980 --> 00:06:07.335 A szöveges üzenet is eljuttatja az üzenetünket azokhoz, 00:06:07.335 --> 00:06:11.750 akikkel bármilyen okból nem vagyunk képesek közvetlenül beszélni. 00:06:11.750 --> 00:06:15.980 Ez nagyon hasonló ahhoz, ahogy a másodlagos hírvivők segítenek 00:06:15.980 --> 00:06:20.260 a hormonoknak, amik nem képesek közvetlenül beszélni 00:06:20.260 --> 00:06:22.020 egy sejten belüli receptorral. 00:06:22.020 --> 00:06:28.830 Így a fehérjék és katekolaminok 00:06:28.830 --> 00:06:31.560 – amik nem képesek átjutni a sejthártyán – 00:06:31.560 --> 00:06:34.920 másodlagos hírvivőkkel kommunikálnak. 00:06:34.920 --> 00:06:36.320 A másik fő jelátviteli mód, 00:06:36.320 --> 00:06:48.310 hogy a hormon elsődleges hírvivőként fejti ki hatását a sejten. 00:06:48.310 --> 00:06:52.460 Egyes hormonok, mint a szteroidok 00:06:52.460 --> 00:06:58.340 és a pajzsmirigyhormonok, 00:06:58.340 --> 00:07:01.020 át tudnak jutni a sejthártyán. 00:07:01.020 --> 00:07:04.080 Így nincs szükség erre az egész jelátadós rendszerre, 00:07:04.080 --> 00:07:05.310 amit az előbb felépítettünk. 00:07:05.310 --> 00:07:09.550 Hozok egy másik sejthártyát. 00:07:09.550 --> 00:07:14.070 A hormon átjut a sejthártyán, 00:07:14.070 --> 00:07:15.420 és hozzáköt egy receptorhoz, 00:07:15.420 --> 00:07:19.790 ami vagy a sejtplazmában, vagy a sejtmagban található. 00:07:19.790 --> 00:07:23.650 Legyen itt egy sejtmag, 00:07:23.650 --> 00:07:26.880 benne pedig DNS. 00:07:26.880 --> 00:07:28.890 Amikor a hormon hozzáköt a receptorhoz, 00:07:28.890 --> 00:07:32.870 ami vagy a sejtplazmában, vagy a sejtmagon belül van, 00:07:32.870 --> 00:07:36.690 a kötődési folyamat közvetlenül befolyásolni fogja 00:07:36.690 --> 00:07:41.470 a transzkripcióját a sejtmagban, vagy a transzlációját a sejtplazmában 00:07:41.470 --> 00:07:47.790 annak a fehérjének, amit a hormon aktivál. 00:07:47.790 --> 00:07:51.190 Ebben a folyamatban jóval kevesebb szereplő van, 00:07:51.190 --> 00:07:53.840 mint a másodlagos hírvivő rendszerben volt. 00:07:53.840 --> 00:07:56.460 Ez abból ered, 00:07:56.460 --> 00:07:59.620 hogy ezek szteroid- vagy pajzsmirigyhormonok, 00:07:59.620 --> 00:08:03.080 amik jellemzően zsíroldékonyak és képesek átjutni 00:08:03.080 --> 00:08:04.890 maguktól a sejthártyán. 00:08:04.890 --> 00:08:09.660 Így nincs szükségük erre az extra gépezetre. 00:08:09.660 --> 00:08:12.610 Mindenesetre, ezek az elsődleges hírvivők 00:08:12.610 --> 00:08:13.980 és a másodlagos hírvivők. 00:08:13.980 --> 00:08:17.360 És ez a két fő folyamat, 00:08:17.360 --> 00:08:22.526 amivel a hormonok a célsejtjeikre hatnak.