WEBVTT 00:00:00.000 --> 00:00:04.000 Hogyan táplálunk egy várost? 00:00:04.000 --> 00:00:06.000 Ez korunk egyik nagy kérdése. 00:00:06.000 --> 00:00:08.000 Mégis ritkán tesszük fel. 00:00:08.000 --> 00:00:11.000 Magától értetődőnek vesszük, hogyha bemegyünk 00:00:11.000 --> 00:00:15.000 egy üzletbe, vendéglőbe, vagy itt a színház előterébe egy óra múlva, 00:00:15.000 --> 00:00:18.000 ételek fognak ránk várni, amelyek 00:00:18.000 --> 00:00:20.000 varázslatosan kerültek ide valahonnan. NOTE Paragraph 00:00:20.000 --> 00:00:25.000 De ha belegondolunk, hogy egy London méretű városban minden nap 00:00:25.000 --> 00:00:28.000 elegendő ennivalót kell termelni, 00:00:28.000 --> 00:00:31.000 szállítani, venni és eladni, 00:00:31.000 --> 00:00:35.000 megfőzni, megenni, kidobni, 00:00:35.000 --> 00:00:37.000 és valami hasonló történik minden nap 00:00:37.000 --> 00:00:39.000 a világ minden városában, 00:00:39.000 --> 00:00:42.000 figyelemreméltó, hogy egyáltalán etetni tudjuk a városainkat. NOTE Paragraph 00:00:42.000 --> 00:00:44.000 Ilyen helyeken élünk, mintha 00:00:44.000 --> 00:00:47.000 ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, 00:00:47.000 --> 00:00:49.000 elfelejtve, hogy mert állatok vagyunk, 00:00:49.000 --> 00:00:51.000 és muszáj ennünk, 00:00:51.000 --> 00:00:55.000 ugyanannyira függünk a természettől, 00:00:55.000 --> 00:00:57.000 mint az őseink. 00:00:57.000 --> 00:00:59.000 És miután egyre többen költözünk városokba, 00:00:59.000 --> 00:01:02.000 a természet egyre nagyobb részét 00:01:02.000 --> 00:01:05.000 alakítjuk ilyen elképesztő tájakká, mint ezen a képen, 00:01:05.000 --> 00:01:08.000 ez egy szójabab föld Mata Grossoban, Brazíliában, 00:01:08.000 --> 00:01:11.000 azért, hogy tápláljanak minket. 00:01:11.000 --> 00:01:13.000 Ezek elképesztő tájak. 00:01:13.000 --> 00:01:15.000 De közülünk nagyon kevesen látják őket. NOTE Paragraph 00:01:15.000 --> 00:01:17.000 És egyre inkább ezek a tájak 00:01:17.000 --> 00:01:19.000 nem csak minket táplálnak. 00:01:19.000 --> 00:01:21.000 Ahogy egyre többen költözünk városokba, 00:01:21.000 --> 00:01:23.000 egyre többen eszünk húst, 00:01:23.000 --> 00:01:26.000 tehát az éves globális gabonatermés egyharmadát 00:01:26.000 --> 00:01:28.000 állatok eszik meg, 00:01:28.000 --> 00:01:30.000 helyettünk, emberi állatok helyett. 00:01:30.000 --> 00:01:34.000 És tekintve, hogy háromszor annyi gabona szükséges -- 00:01:34.000 --> 00:01:36.000 igazából tízszer annyi gabona -- 00:01:36.000 --> 00:01:39.000 egy ember táplálásához, ha az először egy állaton megy keresztül, 00:01:39.000 --> 00:01:44.000 ez nem egy hatékony módja a táplálásunknak. NOTE Paragraph 00:01:44.000 --> 00:01:46.000 És ez egy növekvő probléma. 00:01:46.000 --> 00:01:49.000 A becslések szerint 2050-re kétszer annyian 00:01:49.000 --> 00:01:51.000 fogunk városokban élni. 00:01:51.000 --> 00:01:53.000 És azt is becslik, hogy kétszer annyi húst 00:01:53.000 --> 00:01:55.000 és tejterméket fogunk fogyasztani. 00:01:55.000 --> 00:02:00.000 Tehát a hús és az urbanizáció együtt növekednek. 00:02:00.000 --> 00:02:02.000 És ez hatalmas problémát fog jelenteni. 00:02:02.000 --> 00:02:05.000 Hat milliárd éhes húsevőt kell majd etetni 00:02:05.000 --> 00:02:09.000 2050-re. 00:02:09.000 --> 00:02:11.000 Ez egy nagy probléma. És ha úgy folytatjuk, ahogy eddig, 00:02:11.000 --> 00:02:14.000 egy probléma, amit nem valószínű, hogy meg tudunk oldani. NOTE Paragraph 00:02:14.000 --> 00:02:18.000 Évente 19 millió hektárnyi esőerdőt veszítünk el, 00:02:18.000 --> 00:02:20.000 hogy új termőföldekhez jussunk. 00:02:20.000 --> 00:02:23.000 Ugyanakkor ugyanennyi művelhető területet veszítünk el 00:02:23.000 --> 00:02:27.000 a szikesedés és az erózió miatt. 00:02:27.000 --> 00:02:30.000 Szintén ki vagyunk éhezve a fosszilis üzemanyagokra. 00:02:30.000 --> 00:02:33.000 Kb. 10 kalóriába kerül minden kalóriányi étel, 00:02:33.000 --> 00:02:37.000 amit megeszünk Nyugaton. 00:02:37.000 --> 00:02:41.000 És hiába állítjuk elő nagyon drágán az ételeinket, 00:02:41.000 --> 00:02:43.000 nem becsüljük meg. 00:02:43.000 --> 00:02:47.000 Pillanatnyilag Amerikában az előállított ételek felét kidobják. 00:02:47.000 --> 00:02:50.000 És végül, ennek a hosszú folyamatnak a végén, 00:02:50.000 --> 00:02:53.000 még megfelelően táplálni sem vagyunk képesek a bolygót. 00:02:53.000 --> 00:02:58.000 Egymilliárd ember túlsúlyos, míg egy másik milliárd éhezik. 00:02:58.000 --> 00:03:00.000 Egyiknek sincs értelme. NOTE Paragraph 00:03:00.000 --> 00:03:03.000 És ha belegondolunk, hogy a világ élelmiszer kereskedelmének 00:03:03.000 --> 00:03:08.000 80%-át csak öt multinacionális cég vezérli, 00:03:08.000 --> 00:03:10.000 elég sötét a kép. 00:03:10.000 --> 00:03:13.000 És ahogy a városokban költözünk, a világ magáévá teszi a nyugati étrendet. 00:03:13.000 --> 00:03:16.000 És a jövőt nézve ez egy 00:03:16.000 --> 00:03:18.000 nem fenntartható étrend. NOTE Paragraph 00:03:18.000 --> 00:03:20.000 Hogy jutottunk idáig? 00:03:20.000 --> 00:03:23.000 És ami még fontosabb, mit teszünk ellene? 00:03:23.000 --> 00:03:27.000 Nos, hogy a kicsit könnyebb kérdésre válaszoljak először, 00:03:27.000 --> 00:03:29.000 szerintem kb. 10.000 évvel ezelőtt 00:03:29.000 --> 00:03:31.000 kezdődött ez a folyamat. 00:03:31.000 --> 00:03:33.000 Az ősi Közel-Keleten, 00:03:33.000 --> 00:03:35.000 amit a termékeny félholdnak neveztek. 00:03:35.000 --> 00:03:37.000 Mert, amint látják, félhold alakú. 00:03:37.000 --> 00:03:39.000 És termékeny volt. 00:03:39.000 --> 00:03:42.000 És itt történt, kb. 10.000 évvel ezelőtt, 00:03:42.000 --> 00:03:44.000 hogy megjelent két találmány, 00:03:44.000 --> 00:03:47.000 a földművelés és az urbanizmus, 00:03:47.000 --> 00:03:50.000 nagyjából ugyanazon a helyen és ugyanazon időben. NOTE Paragraph 00:03:50.000 --> 00:03:52.000 Ez nem volt véletlen. 00:03:52.000 --> 00:03:56.000 Mert a földművelés és a városok összeforrtak. Szükségük van egymásra. 00:03:56.000 --> 00:03:58.000 A gabona felfedezése 00:03:58.000 --> 00:04:01.000 az őseink által, először biztosított 00:04:01.000 --> 00:04:04.000 elég nagy és megbízható táplálékforrást 00:04:04.000 --> 00:04:08.000 az állandó települések fenntartásához. 00:04:08.000 --> 00:04:10.000 És ha megnézzük milyenek voltak ezek a települések, 00:04:10.000 --> 00:04:12.000 látjuk, hogy tömörek voltak. 00:04:12.000 --> 00:04:14.000 Működő termőföldek vették körül őket, 00:04:14.000 --> 00:04:17.000 és nagy templom komplexumok uralták, 00:04:17.000 --> 00:04:19.000 mint ezt itt Urban, 00:04:19.000 --> 00:04:21.000 amelyek gyakorlatilag 00:04:21.000 --> 00:04:24.000 spiritualizált, centralizált ételosztó központok voltak, NOTE Paragraph 00:04:24.000 --> 00:04:27.000 mert a templomok szervezték az aratást, 00:04:27.000 --> 00:04:29.000 szedték be a gabonát, felajánlották az isteneknek, 00:04:29.000 --> 00:04:33.000 és utána felajánlották a gabonát, amit az istenek nem ettek meg az embereknek. 00:04:33.000 --> 00:04:35.000 Tehát, ha úgy tetszik, 00:04:35.000 --> 00:04:37.000 a városok szellemi és fizikai életét 00:04:37.000 --> 00:04:40.000 a gabona és az aratás határozta meg, 00:04:40.000 --> 00:04:43.000 ami táplálta őket. 00:04:43.000 --> 00:04:46.000 És valójában ez minden ősi városra igaz. 00:04:46.000 --> 00:04:48.000 De természetesen nem mindegyik volt ilyen kicsi. 00:04:48.000 --> 00:04:51.000 Róma híres volt arról, hogy kb. egymillió lakója volt 00:04:51.000 --> 00:04:53.000 az i.e. 1. évszázadra. 00:04:53.000 --> 00:04:57.000 Szóval egy ilyen város hogyan tartotta fenn magát? 00:04:57.000 --> 00:05:00.000 A választ én ősi "élelmiszer kilómétereknek" hívom. NOTE Paragraph 00:05:00.000 --> 00:05:03.000 Alapvetően, Rómának volt kapcsolata a tengerrel, 00:05:03.000 --> 00:05:06.000 ami lehetővé tette, hogy nagyon messziről importáljanak élelmiszereket. 00:05:06.000 --> 00:05:09.000 Ez volt az egyetlen lehetséges módja ennek az ókorban, 00:05:09.000 --> 00:05:12.000 mert nagyon nehéz volt élelmiszereket utakon szállítani, 00:05:12.000 --> 00:05:14.000 amelyek nagyon egyenetlenek voltak. 00:05:14.000 --> 00:05:16.000 És az ételek természetesen hamar megromlottak. 00:05:16.000 --> 00:05:18.000 Tehát Róma olyan helyeken háborúzott, 00:05:18.000 --> 00:05:21.000 mint Karthágó és Egyiptom, 00:05:21.000 --> 00:05:23.000 csak hogy megkaparintsa a gabona készletüket. 00:05:23.000 --> 00:05:26.000 Azt is mondhatnánk, hogy a Birodalom terjeszkedése 00:05:26.000 --> 00:05:29.000 igazából egy hosszú, elhúzódó, 00:05:29.000 --> 00:05:31.000 katonákkal támogatott bevásárló körút volt. 00:05:31.000 --> 00:05:33.000 (Nevetés) 00:05:33.000 --> 00:05:35.000 Valójában -- imádom ezt e tényt, meg kell említenem: 00:05:35.000 --> 00:05:38.000 Róma valójában kagylókat importált Britanniából 00:05:38.000 --> 00:05:40.000 egy időben. Azt hiszem ez elképesztő. NOTE Paragraph 00:05:40.000 --> 00:05:43.000 Tehát Róma étvágya formálta 00:05:43.000 --> 00:05:45.000 a hátországát. 00:05:45.000 --> 00:05:47.000 Az érdekes az, hogy a másik dolog is 00:05:47.000 --> 00:05:49.000 az ipari forradalom előtt történt. 00:05:49.000 --> 00:05:52.000 Ha megnézzük London 17. századi térképét 00:05:52.000 --> 00:05:55.000 láthatjuk, hogy a gabona a Temzén érkezik, 00:05:55.000 --> 00:05:57.000 ennek a térképnek az alján. 00:05:57.000 --> 00:06:00.000 Tehát a gabonapiacok a város déli részén voltak. 00:06:00.000 --> 00:06:02.000 És az utak innen fölfelé, 00:06:02.000 --> 00:06:04.000 Cheapside felé, ami a fő piac volt, 00:06:04.000 --> 00:06:06.000 szintén gabonapiacok voltak. NOTE Paragraph 00:06:06.000 --> 00:06:08.000 És ha megnézzük ezeknek az utcáknak a neveit, 00:06:08.000 --> 00:06:11.000 Kenyér utca, látszik, 00:06:11.000 --> 00:06:14.000 hogy mi zajlott ott 300 évvel ezelőtt. 00:06:14.000 --> 00:06:16.000 És ugyanez igaz a halra is. 00:06:16.000 --> 00:06:19.000 Természetesen a hal is a folyón érkezett. Ugyanez a helyzet. 00:06:19.000 --> 00:06:22.000 És természetesen Billingsgate London híres halpiaca volt, 00:06:22.000 --> 00:06:26.000 ami itt működött az 1980-as évek közepéig. 00:06:26.000 --> 00:06:28.000 Ami elképesztő, ha belegondolunk. 00:06:28.000 --> 00:06:30.000 Mindenki tégla méretű 00:06:30.000 --> 00:06:32.000 mobilokkal sétálgatott, 00:06:32.000 --> 00:06:35.000 miközben halaktól bűzlött a kikötő. NOTE Paragraph 00:06:35.000 --> 00:06:38.000 Ez a másik dolog az élelmiszerekkel a városokban: 00:06:38.000 --> 00:06:41.000 ha egyszer megvetette a lábát, 00:06:41.000 --> 00:06:43.000 nagyon ritkán költözik. 00:06:43.000 --> 00:06:45.000 A hússal egészen más a helyzet, 00:06:45.000 --> 00:06:47.000 mert az állatok természetesen be tudtak jönni a városba. 00:06:47.000 --> 00:06:49.000 Londonba a legtöbb hús 00:06:49.000 --> 00:06:51.000 északnyugatról, Skóciából 00:06:51.000 --> 00:06:53.000 és Walesből érkezett. 00:06:53.000 --> 00:06:56.000 Szóval megérkezett a város északnyugati részén, 00:06:56.000 --> 00:06:58.000 ezért volt Smithfield, 00:06:58.000 --> 00:07:01.000 London híres húspiaca itt fent. 00:07:01.000 --> 00:07:05.000 A szárnyasok East Angliából, északkeletről érkeztek. 00:07:05.000 --> 00:07:06.000 Kicsit úgy érzem magam, mint egy meteorológus eközben. 00:07:06.000 --> 00:07:10.000 Szóval a madarak megjöttek, 00:07:10.000 --> 00:07:13.000 kis vászon csizmácskák védték a lábukat. 00:07:13.000 --> 00:07:15.000 És elérték Cheapside keleti végét, 00:07:15.000 --> 00:07:17.000 és itt adták el őket. 00:07:17.000 --> 00:07:19.000 Ezért hívják Poultry-nak. [Szárnyas] NOTE Paragraph 00:07:19.000 --> 00:07:22.000 És igazából ha megnézzük bármelyik város térképét, 00:07:22.000 --> 00:07:26.000 amit az ipari kor előtt építettek, 00:07:26.000 --> 00:07:28.000 végig lehet követni, hogy hol jönnek be az élelmiszerek. 00:07:28.000 --> 00:07:31.000 Látható, hogy hogyan formálta fizikailag az étel, 00:07:31.000 --> 00:07:34.000 úgy, hogy elolvassuk az utcaneveket, amik sok nyomot tartalmaznak. 00:07:34.000 --> 00:07:36.000 Péntek utca, az előző életében 00:07:36.000 --> 00:07:38.000 az a hely volt, ahol az emberek halat vettek péntekre. 00:07:38.000 --> 00:07:40.000 De ennivalóval tele kell elképzelnünk. 00:07:40.000 --> 00:07:43.000 Mert az utcák és a közterek voltak az egyetlen helyek, 00:07:43.000 --> 00:07:46.000 ahol élelmiszereket vettek és árultak. NOTE Paragraph 00:07:46.000 --> 00:07:49.000 Ha megnézünk egy képet Smithfieldről 1830-ból, 00:07:49.000 --> 00:07:52.000 láthatjuk hogy nagyon nehéz lehetett egy ilyen városban élni anélkül, 00:07:52.000 --> 00:07:54.000 hogy tudatában vagyunk, hogy honnan származnak az ételeink. 00:07:54.000 --> 00:07:56.000 Sőt, ha vasárnapi ebédet ettél, 00:07:56.000 --> 00:07:58.000 nagy eséllyel az ablakod alatt bégetett vagy bőgött 00:07:58.000 --> 00:08:00.000 három nappal korábban. 00:08:00.000 --> 00:08:03.000 Tehát ez nyílvánvalóan egy organikus város volt, 00:08:03.000 --> 00:08:06.000 egy organikus körforgás része. 00:08:06.000 --> 00:08:09.000 Aztán tíz évvel később minden megváltozott. NOTE Paragraph 00:08:09.000 --> 00:08:12.000 Ez kép a Great Western Railway-ről 1840-ből. 00:08:12.000 --> 00:08:14.000 Látható, hogy a legkorábbi utasok a vonatokon 00:08:14.000 --> 00:08:16.000 disznók és birkák voltak. 00:08:16.000 --> 00:08:20.000 Szóval hirtelen ezek az állatok nem lábon mennek be a piacra. 00:08:20.000 --> 00:08:22.000 Láthatatlanul mészárolják le őket 00:08:22.000 --> 00:08:24.000 valahol vidéken. 00:08:24.000 --> 00:08:26.000 És vonattal érkeznek a városba. 00:08:26.000 --> 00:08:29.000 És ez mindent megváltoztat. 00:08:29.000 --> 00:08:31.000 Először is, lehetővé teszi, hogy 00:08:31.000 --> 00:08:32.000 a városok a történelemben először 00:08:32.000 --> 00:08:34.000 akármekkorára nőjenek, akárhol. 00:08:34.000 --> 00:08:38.000 A városokat régen megkötötte a földrajz: 00:08:38.000 --> 00:08:41.000 fizikailag nagyon nehéz módokon kellett beszerezni az élelmüket. 00:08:41.000 --> 00:08:45.000 Hirtelen gyakorlatilag függetlenné váltak a földrajztól. NOTE Paragraph 00:08:45.000 --> 00:08:48.000 És ahogy ezeken a térképeken látszik, London 00:08:48.000 --> 00:08:50.000 a vonat érkezése utáni 90 év alatt 00:08:50.000 --> 00:08:54.000 egy kis pacából, amit elég könnyű volt etetni 00:08:54.000 --> 00:08:56.000 lábon érkező állatokkal és hasonlókkal, 00:08:56.000 --> 00:08:58.000 hatalmas masszává vált, 00:08:58.000 --> 00:09:01.000 amit nagyon nehéz lenne etetni gyalog, legyen szó 00:09:01.000 --> 00:09:04.000 emberekről vagy állatokról. 00:09:04.000 --> 00:09:07.000 És ez persze csak a kezdet. A vonatok után jöttek az autók. 00:09:07.000 --> 00:09:11.000 És ez jelöli ennek a folyamatnak a végét. 00:09:11.000 --> 00:09:13.000 Ez a város végső függetlenedése 00:09:13.000 --> 00:09:16.000 bármilyen kapcsolattól a természettel. NOTE Paragraph 00:09:16.000 --> 00:09:19.000 Ez az a város, amiben nincsenek szagok, 00:09:19.000 --> 00:09:21.000 nincs rendetlenség, és nincsenek emberek. 00:09:21.000 --> 00:09:24.000 Mert senkinek sem jutna eszébe gyalogolni egy ilyen tájon. 00:09:24.000 --> 00:09:27.000 Sőt, úgy szerezték be az ennivalót, hogy beszálltak a kocsiba, 00:09:27.000 --> 00:09:30.000 elvezettek egy dobozhoz valahol a külvárosban, 00:09:30.000 --> 00:09:32.000 és több heti vásárlással jöttek vissza, 00:09:32.000 --> 00:09:34.000 és nem tudták, mit kezdjenek vele. 00:09:34.000 --> 00:09:37.000 És ez az a pillanat, amikor a kapcsolatunk 00:09:37.000 --> 00:09:40.000 az étellel és a városokkal, teljesen megváltozik. NOTE Paragraph 00:09:40.000 --> 00:09:43.000 Az étel -- ami valaha a központ volt, 00:09:43.000 --> 00:09:46.000 a város társadalmi központja -- a peremre szorult. 00:09:46.000 --> 00:09:48.000 Valaha társadalmi esemény volt élelmiszert venni és árulni. 00:09:48.000 --> 00:09:50.000 Most névtelen. 00:09:50.000 --> 00:09:52.000 Régen főztünk, most csak vizet adunk hozzá, 00:09:52.000 --> 00:09:57.000 vagy egy kis tojást, ha sütit vagy ilyesmit sütünk. 00:09:57.000 --> 00:10:01.000 Nem szagoljuk meg az ételt, hogy romlott-e. 00:10:01.000 --> 00:10:04.000 Csak elolvassuk a cédulát a csomagoláson. 00:10:04.000 --> 00:10:07.000 És nem értékeljük az ételt. Nem bízunk benne. 00:10:07.000 --> 00:10:09.000 Ahelyett, hogy bíznánk benne, félünk tőle. 00:10:09.000 --> 00:10:13.000 Ahelyett, hogy értékelnénk, eldobjuk. NOTE Paragraph 00:10:13.000 --> 00:10:16.000 A modern élelmiszer rendszerek iróniája, hogy 00:10:16.000 --> 00:10:18.000 sokkal nehezebbé tették, amiről azt ígérték, 00:10:18.000 --> 00:10:20.000 hogy meg fogják könnyíteni. 00:10:20.000 --> 00:10:24.000 Azáltal, hogy lehetővé tették, hogy bárhol és bármikor építsünk városokat, 00:10:24.000 --> 00:10:28.000 elidegenítettek a legtermészetesebb kapcsolatunktól, 00:10:28.000 --> 00:10:31.000 köztünk és a természet között. 00:10:31.000 --> 00:10:34.000 És függővé tettek azoktól a rendszerektől, amiket csak ők tudnak kiszolgálni, 00:10:34.000 --> 00:10:36.000 amelyek, ahogy láttuk, fenntarthatatlanok. NOTE Paragraph 00:10:36.000 --> 00:10:39.000 Mit fogunk tenni ez ellen? 00:10:39.000 --> 00:10:41.000 Ez nem egy új kérdés. 00:10:41.000 --> 00:10:45.000 500 évvel ezelőtt ezt kérdezte magától Thomas More. 00:10:45.000 --> 00:10:48.000 Ez a kép az "Utópia" c. könyvéből. 00:10:48.000 --> 00:10:51.000 Ez félig független városállamok sorozata, 00:10:51.000 --> 00:10:53.000 és ha ez ismerősen hangzik, 00:10:53.000 --> 00:10:56.000 egy napi járóföldre egymástól, ahol gyakorlatilag mindenki földművelés őrült, 00:10:56.000 --> 00:10:58.000 és zöldségeket növeszt a kertjében, 00:10:58.000 --> 00:11:00.000 és közösen étkeznek, és így tovább. 00:11:00.000 --> 00:11:02.000 És azt hiszem mondhatjuk, 00:11:02.000 --> 00:11:05.000 hogy az ennivaló az Utópia alapvető rendezési alapelve. 00:11:05.000 --> 00:11:08.000 Még akkor is, ha More nem így állította be. NOTE Paragraph 00:11:08.000 --> 00:11:11.000 És itt egy másik nagyon híres utópisztikus látomás, 00:11:11.000 --> 00:11:13.000 Ebenezer Howard "Kertváros"-a. 00:11:13.000 --> 00:11:16.000 Ugyanaz az ötlet. Félig független városállamok sorozata. 00:11:16.000 --> 00:11:20.000 Kis városi pacák termőfölddel körülvéve, 00:11:20.000 --> 00:11:22.000 amiket vasút köt össze. 00:11:22.000 --> 00:11:24.000 És megint mondhatjuk, hogy 00:11:24.000 --> 00:11:27.000 az étel a fő rendezési alapelv. 00:11:27.000 --> 00:11:29.000 Meg is építették, de semmi köze nem lett 00:11:29.000 --> 00:11:31.000 Howard elképzeléséhez. 00:11:31.000 --> 00:11:34.000 És ez a baj az utópisztikus ötletekkel, 00:11:34.000 --> 00:11:36.000 hogy utópisztikusak. NOTE Paragraph 00:11:36.000 --> 00:11:39.000 Thomas More tudatosan használta az utópia szót. 00:11:39.000 --> 00:11:43.000 Egyfajta vicc volt. Mert kettős görög gyökere van. 00:11:43.000 --> 00:11:45.000 Jelenthet "jó helyet", vagy "nem létező helyet". 00:11:45.000 --> 00:11:49.000 Mert ez egy eszmény. Egy képzeletbeli dolog. Nem lehet a miénk. 00:11:49.000 --> 00:11:51.000 És így, mint egy elméleti segédeszköz ahhoz, 00:11:51.000 --> 00:11:54.000 hogy az emberi lakhatás nagyon komoly problémájáról gondolkodjunk 00:11:54.000 --> 00:11:56.000 nem túl hasznos. 00:11:56.000 --> 00:11:59.000 Tehát kitaláltam egy alternatívát, 00:11:59.000 --> 00:12:02.000 ami a Sitopia, az ókori görögből, 00:12:02.000 --> 00:12:04.000 "sitos" mint étel és "topos" mint hely. NOTE Paragraph 00:12:04.000 --> 00:12:06.000 Úgy hiszem, hogy már most Sitopiában élünk. 00:12:06.000 --> 00:12:09.000 Az étel formálta világban élünk, 00:12:09.000 --> 00:12:12.000 és ha felismerjük ezt, hatékony eszközként használhatjuk az ételt -- 00:12:12.000 --> 00:12:16.000 elméleti eszközként, tervező eszközként, hogy máshogy alakítsuk a világot. 00:12:16.000 --> 00:12:21.000 Ha ezt tesszük, hogy nézne ki ez a Sitopia? 00:12:21.000 --> 00:12:23.000 Nos, azt hiszem valahogy így. 00:12:23.000 --> 00:12:25.000 Muszáj volt ezt a diát használnom, csak a kutya arckifejezése miatt. 00:12:25.000 --> 00:12:28.000 De egyébként ez -- (Nevetés) 00:12:28.000 --> 00:12:30.000 az étel a élet középpontjában, 00:12:30.000 --> 00:12:32.000 a család középpontjában, amit ünnepelünk, 00:12:32.000 --> 00:12:34.000 élvezünk, amire időt szánunk. 00:12:34.000 --> 00:12:37.000 Ez kéne hogy legyen az étel helye a társadalmunkban. NOTE Paragraph 00:12:37.000 --> 00:12:42.000 De ez a jelenet nem jöhet létre ilyen emberek nélkül. 00:12:42.000 --> 00:12:44.000 Mellesleg, ez lehet egy férfi is. 00:12:44.000 --> 00:12:47.000 Olyan emberek, akik gondolkodnak az ételről, 00:12:47.000 --> 00:12:49.000 akik előre terveznek, 00:12:49.000 --> 00:12:51.000 akik ránéznek egy rakás nyers zöldségre 00:12:51.000 --> 00:12:53.000 és felismerik őket. 00:12:53.000 --> 00:12:56.000 Szükségünk van ezekre az emberekre. Egy hálózat része vagyunk. 00:12:56.000 --> 00:12:59.000 Mert ezek nélkül az emberek nélkül nem létezhetnek ezek a helyek. 00:12:59.000 --> 00:13:02.000 Ezt direkt azért választottam, mert itt egy férfi vesz zöldségeket. 00:13:02.000 --> 00:13:06.000 Hálózatok, piacok, ahol a zöldségek helyben termesztettek. 00:13:06.000 --> 00:13:08.000 Mindennapos. Friss. 00:13:08.000 --> 00:13:10.000 A város társadalmi életének a része. 00:13:10.000 --> 00:13:13.000 Mert enélkül nem lehetnek ilyen helyek, 00:13:13.000 --> 00:13:16.000 ahol az étel helyben termesztett és a táj része, 00:13:16.000 --> 00:13:18.000 és nem csak egy nulla összegű árucikk 00:13:18.000 --> 00:13:20.000 a pokol egy sosem látott bugyrából. 00:13:20.000 --> 00:13:22.000 Tehenek kilátással. 00:13:22.000 --> 00:13:24.000 Gőzölgő komposzt rakás. 00:13:24.000 --> 00:13:27.000 Ez alapvetően összehozza az egészet. NOTE Paragraph 00:13:27.000 --> 00:13:29.000 És ez egy közösségi projekt, 00:13:29.000 --> 00:13:31.000 amit nem rég látogattam meg Torontóban. 00:13:31.000 --> 00:13:33.000 Egy üvegház, ahol a gyerekek mindent 00:13:33.000 --> 00:13:36.000 megtanulnak az ételekről és a saját ételüket növesztik. 00:13:36.000 --> 00:13:39.000 Ez itt egy Kevin nevű növény, vagy talán 00:13:39.000 --> 00:13:41.000 egy növény, ami egy Kevin nevű gyereké. Nem tudom. 00:13:41.000 --> 00:13:44.000 Mindenesetre ezek a projektek, amelyek 00:13:44.000 --> 00:13:48.000 megpróbálnak újra kapcsolatba hozni minket a természettel nagyon fontosak. NOTE Paragraph 00:13:48.000 --> 00:13:50.000 Szóval a Sitopia számomra egy látásmód. 00:13:50.000 --> 00:13:54.000 Felismerése annak, hogy a Sitopia 00:13:54.000 --> 00:13:56.000 már most is létezik kis zugokban mindenhol. 00:13:56.000 --> 00:13:58.000 A lényeg, hogy összekössük őket, 00:13:58.000 --> 00:14:01.000 hogy az étel egy látásmód legyen. 00:14:01.000 --> 00:14:04.000 És ha ezt tesszük, akkor a városokat többé nem 00:14:04.000 --> 00:14:07.000 nagy, urbánus, haszontalan masszákként fogjuk látni. 00:14:07.000 --> 00:14:09.000 Inkább úgy fogunk rájuk tekinteni, 00:14:09.000 --> 00:14:12.000 mint egy hasznos, organikus szerkezet részére, 00:14:12.000 --> 00:14:14.000 aminek elkerülhetetlenül részei, 00:14:14.000 --> 00:14:16.000 szimbiotikusan összekötve. 00:14:16.000 --> 00:14:18.000 Persz ez sem egy jó kép. 00:14:18.000 --> 00:14:21.000 Mert már nem kell így előállítanunk élelmiszereket. 00:14:21.000 --> 00:14:23.000 Sokkal inkább egy permakultúrában kell gondolkodnunk. 00:14:23.000 --> 00:14:25.000 Ezért gondolom, hogy ez a kép 00:14:25.000 --> 00:14:27.000 összefoglalja azt a fajta gondolkodást, amire szükségünk van. 00:14:27.000 --> 00:14:29.000 Ez egy újrafogalmazása annak, 00:14:29.000 --> 00:14:32.000 ahogy az étel formálja az életünket. NOTE Paragraph 00:14:32.000 --> 00:14:35.000 A legjobb kép erre 650 évvel ezelőttről származik. 00:14:35.000 --> 00:14:38.000 Ez Ambrogio Lorenzetti "A jó kormányzás allegóriája". 00:14:38.000 --> 00:14:41.000 A kapcsolatról szól a város és a vidék között. 00:14:41.000 --> 00:14:44.000 És azt hiszem nagyon világos az üzenete. 00:14:44.000 --> 00:14:46.000 Ha a város gondozza a vidéket, 00:14:46.000 --> 00:14:48.000 a vidék gondozni fogja a várost. 00:14:48.000 --> 00:14:50.000 És azt akarom, hogy kérdezzük meg, 00:14:50.000 --> 00:14:53.000 mit festene Ambrogio Lorenzetti, 00:14:53.000 --> 00:14:55.000 ha ma festené meg ezt a képet. 00:14:55.000 --> 00:14:58.000 Hogy nézne ki ma a jó kormányzás allegóriája? 00:14:58.000 --> 00:15:00.000 Mert azt hiszem ez egy sürgős kérdés. 00:15:00.000 --> 00:15:02.000 Ezt a kérdést fel kell tennünk, 00:15:02.000 --> 00:15:04.000 és el kell kezdenünk megválaszolni. 00:15:04.000 --> 00:15:07.000 Tudjuk, hogy az vagyunk, amit eszünk. 00:15:07.000 --> 00:15:09.000 Rá kell jöjjünk, hogy a világ is az, amit eszünk. 00:15:09.000 --> 00:15:11.000 De ha fogjuk ezt a gondolatot, hasznos 00:15:11.000 --> 00:15:15.000 eszközként használhatjuk az ételt, hogy jobbá tegyük a világot. 00:15:15.000 --> 00:15:17.000 Nagyon köszönöm. 00:15:17.000 --> 00:15:20.000 (Taps)