1
00:00:00,000 --> 00:00:04,000
Hogyan táplálunk egy várost?

2
00:00:04,000 --> 00:00:06,000
Ez korunk egyik nagy kérdése.

3
00:00:06,000 --> 00:00:08,000
Mégis ritkán tesszük fel.

4
00:00:08,000 --> 00:00:11,000
Magától értetődőnek vesszük, hogyha bemegyünk

5
00:00:11,000 --> 00:00:15,000
egy üzletbe, vendéglőbe, vagy itt a színház előterébe egy óra múlva,

6
00:00:15,000 --> 00:00:18,000
ételek fognak ránk várni, amelyek

7
00:00:18,000 --> 00:00:20,000
varázslatosan kerültek ide valahonnan.

8
00:00:20,000 --> 00:00:25,000
De ha belegondolunk, hogy egy London méretű városban minden nap

9
00:00:25,000 --> 00:00:28,000
elegendő ennivalót kell termelni,

10
00:00:28,000 --> 00:00:31,000
szállítani, venni és eladni,

11
00:00:31,000 --> 00:00:35,000
megfőzni, megenni, kidobni,

12
00:00:35,000 --> 00:00:37,000
és valami hasonló történik minden nap

13
00:00:37,000 --> 00:00:39,000
a világ minden városában,

14
00:00:39,000 --> 00:00:42,000
figyelemreméltó, hogy egyáltalán etetni tudjuk a városainkat.

15
00:00:42,000 --> 00:00:44,000
Ilyen helyeken élünk, mintha

16
00:00:44,000 --> 00:00:47,000
ez lenne a világ legtermészetesebb dolga,

17
00:00:47,000 --> 00:00:49,000
elfelejtve, hogy mert állatok vagyunk,

18
00:00:49,000 --> 00:00:51,000
és muszáj ennünk,

19
00:00:51,000 --> 00:00:55,000
ugyanannyira függünk a természettől,

20
00:00:55,000 --> 00:00:57,000
mint az őseink.

21
00:00:57,000 --> 00:00:59,000
És miután egyre többen költözünk városokba,

22
00:00:59,000 --> 00:01:02,000
a természet egyre nagyobb részét

23
00:01:02,000 --> 00:01:05,000
alakítjuk ilyen elképesztő tájakká, mint ezen a képen,

24
00:01:05,000 --> 00:01:08,000
ez egy szójabab föld Mata Grossoban, Brazíliában,

25
00:01:08,000 --> 00:01:11,000
azért, hogy tápláljanak minket.

26
00:01:11,000 --> 00:01:13,000
Ezek elképesztő tájak.

27
00:01:13,000 --> 00:01:15,000
De közülünk nagyon kevesen látják őket.

28
00:01:15,000 --> 00:01:17,000
És egyre inkább ezek a tájak

29
00:01:17,000 --> 00:01:19,000
nem csak minket táplálnak.

30
00:01:19,000 --> 00:01:21,000
Ahogy egyre többen költözünk városokba,

31
00:01:21,000 --> 00:01:23,000
egyre többen eszünk húst,

32
00:01:23,000 --> 00:01:26,000
tehát az éves globális gabonatermés egyharmadát

33
00:01:26,000 --> 00:01:28,000
állatok eszik meg,

34
00:01:28,000 --> 00:01:30,000
helyettünk, emberi állatok helyett.

35
00:01:30,000 --> 00:01:34,000
És tekintve, hogy háromszor annyi gabona szükséges --

36
00:01:34,000 --> 00:01:36,000
igazából tízszer annyi gabona --

37
00:01:36,000 --> 00:01:39,000
egy ember táplálásához, ha az először egy állaton megy keresztül,

38
00:01:39,000 --> 00:01:44,000
ez nem egy hatékony módja a táplálásunknak.

39
00:01:44,000 --> 00:01:46,000
És ez egy növekvő probléma.

40
00:01:46,000 --> 00:01:49,000
A becslések szerint 2050-re kétszer annyian

41
00:01:49,000 --> 00:01:51,000
fogunk városokban élni.

42
00:01:51,000 --> 00:01:53,000
És azt is becslik, hogy kétszer annyi húst

43
00:01:53,000 --> 00:01:55,000
és tejterméket fogunk fogyasztani.

44
00:01:55,000 --> 00:02:00,000
Tehát a hús és az urbanizáció együtt növekednek.

45
00:02:00,000 --> 00:02:02,000
És ez hatalmas problémát fog jelenteni.

46
00:02:02,000 --> 00:02:05,000
Hat milliárd éhes húsevőt kell majd etetni

47
00:02:05,000 --> 00:02:09,000
2050-re.

48
00:02:09,000 --> 00:02:11,000
Ez egy nagy probléma. És ha úgy folytatjuk, ahogy eddig,

49
00:02:11,000 --> 00:02:14,000
egy probléma, amit nem valószínű, hogy meg tudunk oldani.

50
00:02:14,000 --> 00:02:18,000
Évente 19 millió hektárnyi esőerdőt veszítünk el,

51
00:02:18,000 --> 00:02:20,000
hogy új termőföldekhez jussunk.

52
00:02:20,000 --> 00:02:23,000
Ugyanakkor ugyanennyi művelhető területet veszítünk el

53
00:02:23,000 --> 00:02:27,000
a szikesedés és az erózió miatt.

54
00:02:27,000 --> 00:02:30,000
Szintén ki vagyunk éhezve a fosszilis üzemanyagokra.

55
00:02:30,000 --> 00:02:33,000
Kb. 10 kalóriába kerül minden kalóriányi étel,

56
00:02:33,000 --> 00:02:37,000
amit megeszünk Nyugaton.

57
00:02:37,000 --> 00:02:41,000
És hiába állítjuk elő nagyon drágán az ételeinket,

58
00:02:41,000 --> 00:02:43,000
nem becsüljük meg.

59
00:02:43,000 --> 00:02:47,000
Pillanatnyilag Amerikában az előállított ételek felét kidobják.

60
00:02:47,000 --> 00:02:50,000
És végül, ennek a hosszú folyamatnak a végén,

61
00:02:50,000 --> 00:02:53,000
még megfelelően táplálni sem vagyunk képesek a bolygót.

62
00:02:53,000 --> 00:02:58,000
Egymilliárd ember túlsúlyos, míg egy másik milliárd éhezik.

63
00:02:58,000 --> 00:03:00,000
Egyiknek sincs értelme.

64
00:03:00,000 --> 00:03:03,000
És ha belegondolunk, hogy a világ élelmiszer kereskedelmének

65
00:03:03,000 --> 00:03:08,000
80%-át csak öt multinacionális cég vezérli,

66
00:03:08,000 --> 00:03:10,000
elég sötét a kép.

67
00:03:10,000 --> 00:03:13,000
És ahogy a városokban költözünk, a világ magáévá teszi a nyugati étrendet.

68
00:03:13,000 --> 00:03:16,000
És a jövőt nézve ez egy

69
00:03:16,000 --> 00:03:18,000
nem fenntartható étrend.

70
00:03:18,000 --> 00:03:20,000
Hogy jutottunk idáig?

71
00:03:20,000 --> 00:03:23,000
És ami még fontosabb, mit teszünk ellene?

72
00:03:23,000 --> 00:03:27,000
Nos, hogy a kicsit könnyebb kérdésre válaszoljak először,

73
00:03:27,000 --> 00:03:29,000
szerintem kb. 10.000 évvel ezelőtt

74
00:03:29,000 --> 00:03:31,000
kezdődött ez a folyamat.

75
00:03:31,000 --> 00:03:33,000
Az ősi Közel-Keleten,

76
00:03:33,000 --> 00:03:35,000
amit a termékeny félholdnak neveztek.

77
00:03:35,000 --> 00:03:37,000
Mert, amint látják, félhold alakú.

78
00:03:37,000 --> 00:03:39,000
És termékeny volt.

79
00:03:39,000 --> 00:03:42,000
És itt történt, kb. 10.000 évvel ezelőtt,

80
00:03:42,000 --> 00:03:44,000
hogy megjelent két találmány,

81
00:03:44,000 --> 00:03:47,000
a földművelés és az urbanizmus,

82
00:03:47,000 --> 00:03:50,000
nagyjából ugyanazon a helyen és ugyanazon időben.

83
00:03:50,000 --> 00:03:52,000
Ez nem volt véletlen.

84
00:03:52,000 --> 00:03:56,000
Mert a földművelés és a városok összeforrtak. Szükségük van egymásra.

85
00:03:56,000 --> 00:03:58,000
A gabona felfedezése

86
00:03:58,000 --> 00:04:01,000
az őseink által, először biztosított

87
00:04:01,000 --> 00:04:04,000
elég nagy és megbízható táplálékforrást

88
00:04:04,000 --> 00:04:08,000
az állandó települések fenntartásához.

89
00:04:08,000 --> 00:04:10,000
És ha megnézzük milyenek voltak ezek a települések,

90
00:04:10,000 --> 00:04:12,000
látjuk, hogy tömörek voltak.

91
00:04:12,000 --> 00:04:14,000
Működő termőföldek vették körül őket,

92
00:04:14,000 --> 00:04:17,000
és nagy templom komplexumok uralták,

93
00:04:17,000 --> 00:04:19,000
mint ezt itt Urban,

94
00:04:19,000 --> 00:04:21,000
amelyek gyakorlatilag

95
00:04:21,000 --> 00:04:24,000
spiritualizált, centralizált ételosztó központok voltak,

96
00:04:24,000 --> 00:04:27,000
mert a templomok szervezték az aratást,

97
00:04:27,000 --> 00:04:29,000
szedték be a gabonát, felajánlották az isteneknek,

98
00:04:29,000 --> 00:04:33,000
és utána felajánlották a gabonát, amit az istenek nem ettek meg az embereknek.

99
00:04:33,000 --> 00:04:35,000
Tehát, ha úgy tetszik,

100
00:04:35,000 --> 00:04:37,000
a városok szellemi és fizikai életét

101
00:04:37,000 --> 00:04:40,000
a gabona és az aratás határozta meg,

102
00:04:40,000 --> 00:04:43,000
ami táplálta őket.

103
00:04:43,000 --> 00:04:46,000
És valójában ez minden ősi városra igaz.

104
00:04:46,000 --> 00:04:48,000
De természetesen nem mindegyik volt ilyen kicsi.

105
00:04:48,000 --> 00:04:51,000
Róma híres volt arról, hogy kb. egymillió lakója volt

106
00:04:51,000 --> 00:04:53,000
az i.e. 1. évszázadra.

107
00:04:53,000 --> 00:04:57,000
Szóval egy ilyen város hogyan tartotta fenn magát?

108
00:04:57,000 --> 00:05:00,000
A választ én ősi "élelmiszer kilómétereknek" hívom.

109
00:05:00,000 --> 00:05:03,000
Alapvetően, Rómának volt kapcsolata a tengerrel,

110
00:05:03,000 --> 00:05:06,000
ami lehetővé tette, hogy nagyon messziről importáljanak élelmiszereket.

111
00:05:06,000 --> 00:05:09,000
Ez volt az egyetlen lehetséges módja ennek az ókorban,

112
00:05:09,000 --> 00:05:12,000
mert nagyon nehéz volt élelmiszereket utakon szállítani,

113
00:05:12,000 --> 00:05:14,000
amelyek nagyon egyenetlenek voltak.

114
00:05:14,000 --> 00:05:16,000
És az ételek természetesen hamar megromlottak.

115
00:05:16,000 --> 00:05:18,000
Tehát Róma olyan helyeken háborúzott,

116
00:05:18,000 --> 00:05:21,000
mint Karthágó és Egyiptom,

117
00:05:21,000 --> 00:05:23,000
csak hogy megkaparintsa a gabona készletüket.

118
00:05:23,000 --> 00:05:26,000
Azt is mondhatnánk, hogy a Birodalom terjeszkedése

119
00:05:26,000 --> 00:05:29,000
igazából egy hosszú, elhúzódó,

120
00:05:29,000 --> 00:05:31,000
katonákkal támogatott bevásárló körút volt.

121
00:05:31,000 --> 00:05:33,000
(Nevetés)

122
00:05:33,000 --> 00:05:35,000
Valójában -- imádom ezt e tényt, meg kell említenem:

123
00:05:35,000 --> 00:05:38,000
Róma valójában kagylókat importált Britanniából

124
00:05:38,000 --> 00:05:40,000
egy időben. Azt hiszem ez elképesztő.

125
00:05:40,000 --> 00:05:43,000
Tehát Róma étvágya formálta

126
00:05:43,000 --> 00:05:45,000
a hátországát.

127
00:05:45,000 --> 00:05:47,000
Az érdekes az, hogy a másik dolog is

128
00:05:47,000 --> 00:05:49,000
az ipari forradalom előtt történt.

129
00:05:49,000 --> 00:05:52,000
Ha megnézzük London 17. századi térképét

130
00:05:52,000 --> 00:05:55,000
láthatjuk, hogy a gabona a Temzén érkezik,

131
00:05:55,000 --> 00:05:57,000
ennek a térképnek az alján.

132
00:05:57,000 --> 00:06:00,000
Tehát a gabonapiacok a város déli részén voltak.

133
00:06:00,000 --> 00:06:02,000
És az utak innen fölfelé,

134
00:06:02,000 --> 00:06:04,000
Cheapside felé, ami a fő piac volt,

135
00:06:04,000 --> 00:06:06,000
szintén gabonapiacok voltak.

136
00:06:06,000 --> 00:06:08,000
És ha megnézzük ezeknek az utcáknak a neveit,

137
00:06:08,000 --> 00:06:11,000
Kenyér utca, látszik,

138
00:06:11,000 --> 00:06:14,000
hogy mi zajlott ott 300 évvel ezelőtt.

139
00:06:14,000 --> 00:06:16,000
És ugyanez igaz a halra is.

140
00:06:16,000 --> 00:06:19,000
Természetesen a hal is a folyón érkezett. Ugyanez a helyzet.

141
00:06:19,000 --> 00:06:22,000
És természetesen Billingsgate London híres halpiaca volt,

142
00:06:22,000 --> 00:06:26,000
ami itt működött az 1980-as évek közepéig.

143
00:06:26,000 --> 00:06:28,000
Ami elképesztő, ha belegondolunk.

144
00:06:28,000 --> 00:06:30,000
Mindenki tégla méretű

145
00:06:30,000 --> 00:06:32,000
mobilokkal sétálgatott,

146
00:06:32,000 --> 00:06:35,000
miközben halaktól bűzlött a kikötő.

147
00:06:35,000 --> 00:06:38,000
Ez a másik dolog az élelmiszerekkel a városokban:

148
00:06:38,000 --> 00:06:41,000
ha egyszer megvetette a lábát,

149
00:06:41,000 --> 00:06:43,000
nagyon ritkán költözik.

150
00:06:43,000 --> 00:06:45,000
A hússal egészen más a helyzet,

151
00:06:45,000 --> 00:06:47,000
mert az állatok természetesen be tudtak jönni a városba.

152
00:06:47,000 --> 00:06:49,000
Londonba a legtöbb hús

153
00:06:49,000 --> 00:06:51,000
északnyugatról, Skóciából

154
00:06:51,000 --> 00:06:53,000
és Walesből érkezett.

155
00:06:53,000 --> 00:06:56,000
Szóval megérkezett a város északnyugati részén,

156
00:06:56,000 --> 00:06:58,000
ezért volt Smithfield,

157
00:06:58,000 --> 00:07:01,000
London híres húspiaca itt fent.

158
00:07:01,000 --> 00:07:05,000
A szárnyasok East Angliából, északkeletről érkeztek.

159
00:07:05,000 --> 00:07:06,000
Kicsit úgy érzem magam, mint egy meteorológus eközben.

160
00:07:06,000 --> 00:07:10,000
Szóval a madarak megjöttek,

161
00:07:10,000 --> 00:07:13,000
kis vászon csizmácskák védték a lábukat.

162
00:07:13,000 --> 00:07:15,000
És elérték Cheapside keleti végét,

163
00:07:15,000 --> 00:07:17,000
és itt adták el őket.

164
00:07:17,000 --> 00:07:19,000
Ezért hívják Poultry-nak. [Szárnyas]

165
00:07:19,000 --> 00:07:22,000
És igazából ha megnézzük bármelyik város térképét,

166
00:07:22,000 --> 00:07:26,000
amit az ipari kor előtt építettek,

167
00:07:26,000 --> 00:07:28,000
végig lehet követni, hogy hol jönnek be az élelmiszerek.

168
00:07:28,000 --> 00:07:31,000
Látható, hogy hogyan formálta fizikailag az étel,

169
00:07:31,000 --> 00:07:34,000
úgy, hogy elolvassuk az utcaneveket, amik sok nyomot tartalmaznak.

170
00:07:34,000 --> 00:07:36,000
Péntek utca, az előző életében

171
00:07:36,000 --> 00:07:38,000
az a hely volt, ahol az emberek halat vettek péntekre.

172
00:07:38,000 --> 00:07:40,000
De ennivalóval tele kell elképzelnünk.

173
00:07:40,000 --> 00:07:43,000
Mert az utcák és a közterek voltak az egyetlen helyek,

174
00:07:43,000 --> 00:07:46,000
ahol élelmiszereket vettek és árultak.

175
00:07:46,000 --> 00:07:49,000
Ha megnézünk egy képet Smithfieldről 1830-ból,

176
00:07:49,000 --> 00:07:52,000
láthatjuk hogy nagyon nehéz lehetett egy ilyen városban élni anélkül,

177
00:07:52,000 --> 00:07:54,000
hogy tudatában vagyunk, hogy honnan származnak az ételeink.

178
00:07:54,000 --> 00:07:56,000
Sőt, ha vasárnapi ebédet ettél,

179
00:07:56,000 --> 00:07:58,000
nagy eséllyel az ablakod alatt bégetett vagy bőgött

180
00:07:58,000 --> 00:08:00,000
három nappal korábban.

181
00:08:00,000 --> 00:08:03,000
Tehát ez nyílvánvalóan egy organikus város volt,

182
00:08:03,000 --> 00:08:06,000
egy organikus körforgás része.

183
00:08:06,000 --> 00:08:09,000
Aztán tíz évvel később minden megváltozott.

184
00:08:09,000 --> 00:08:12,000
Ez kép a Great Western Railway-ről 1840-ből.

185
00:08:12,000 --> 00:08:14,000
Látható, hogy a legkorábbi utasok a vonatokon

186
00:08:14,000 --> 00:08:16,000
disznók és birkák voltak.

187
00:08:16,000 --> 00:08:20,000
Szóval hirtelen ezek az állatok nem lábon mennek be a piacra.

188
00:08:20,000 --> 00:08:22,000
Láthatatlanul mészárolják le őket

189
00:08:22,000 --> 00:08:24,000
valahol vidéken.

190
00:08:24,000 --> 00:08:26,000
És vonattal érkeznek a városba.

191
00:08:26,000 --> 00:08:29,000
És ez mindent megváltoztat.

192
00:08:29,000 --> 00:08:31,000
Először is, lehetővé teszi, hogy

193
00:08:31,000 --> 00:08:32,000
a városok a történelemben először

194
00:08:32,000 --> 00:08:34,000
akármekkorára nőjenek, akárhol.

195
00:08:34,000 --> 00:08:38,000
A városokat régen megkötötte a földrajz:

196
00:08:38,000 --> 00:08:41,000
fizikailag nagyon nehéz módokon kellett beszerezni az élelmüket.

197
00:08:41,000 --> 00:08:45,000
Hirtelen gyakorlatilag függetlenné váltak a földrajztól.

198
00:08:45,000 --> 00:08:48,000
És ahogy ezeken a térképeken látszik, London

199
00:08:48,000 --> 00:08:50,000
a vonat érkezése utáni 90 év alatt

200
00:08:50,000 --> 00:08:54,000
egy kis pacából, amit elég könnyű volt etetni

201
00:08:54,000 --> 00:08:56,000
lábon érkező állatokkal és hasonlókkal,

202
00:08:56,000 --> 00:08:58,000
hatalmas masszává vált,

203
00:08:58,000 --> 00:09:01,000
amit nagyon nehéz lenne etetni gyalog, legyen szó

204
00:09:01,000 --> 00:09:04,000
emberekről vagy állatokról.

205
00:09:04,000 --> 00:09:07,000
És ez persze csak a kezdet. A vonatok után jöttek az autók.

206
00:09:07,000 --> 00:09:11,000
És ez jelöli ennek a folyamatnak a végét.

207
00:09:11,000 --> 00:09:13,000
Ez a város végső függetlenedése

208
00:09:13,000 --> 00:09:16,000
bármilyen kapcsolattól a természettel.

209
00:09:16,000 --> 00:09:19,000
Ez az a város, amiben nincsenek szagok,

210
00:09:19,000 --> 00:09:21,000
nincs rendetlenség, és nincsenek emberek.

211
00:09:21,000 --> 00:09:24,000
Mert senkinek sem jutna eszébe gyalogolni egy ilyen tájon.

212
00:09:24,000 --> 00:09:27,000
Sőt, úgy szerezték be az ennivalót, hogy beszálltak a kocsiba,

213
00:09:27,000 --> 00:09:30,000
elvezettek egy dobozhoz valahol a külvárosban,

214
00:09:30,000 --> 00:09:32,000
és több heti vásárlással jöttek vissza,

215
00:09:32,000 --> 00:09:34,000
és nem tudták, mit kezdjenek vele.

216
00:09:34,000 --> 00:09:37,000
És ez az a pillanat, amikor a kapcsolatunk

217
00:09:37,000 --> 00:09:40,000
az étellel és a városokkal, teljesen megváltozik.

218
00:09:40,000 --> 00:09:43,000
Az étel -- ami valaha a központ volt,

219
00:09:43,000 --> 00:09:46,000
a város társadalmi központja -- a peremre szorult.

220
00:09:46,000 --> 00:09:48,000
Valaha társadalmi esemény volt élelmiszert venni és árulni.

221
00:09:48,000 --> 00:09:50,000
Most névtelen.

222
00:09:50,000 --> 00:09:52,000
Régen főztünk, most csak vizet adunk hozzá,

223
00:09:52,000 --> 00:09:57,000
vagy egy kis tojást, ha sütit vagy ilyesmit sütünk.

224
00:09:57,000 --> 00:10:01,000
Nem szagoljuk meg az ételt, hogy romlott-e.

225
00:10:01,000 --> 00:10:04,000
Csak elolvassuk a cédulát a csomagoláson.

226
00:10:04,000 --> 00:10:07,000
És nem értékeljük az ételt. Nem bízunk benne.

227
00:10:07,000 --> 00:10:09,000
Ahelyett, hogy bíznánk benne, félünk tőle.

228
00:10:09,000 --> 00:10:13,000
Ahelyett, hogy értékelnénk, eldobjuk.

229
00:10:13,000 --> 00:10:16,000
A modern élelmiszer rendszerek iróniája, hogy

230
00:10:16,000 --> 00:10:18,000
sokkal nehezebbé tették, amiről azt ígérték,

231
00:10:18,000 --> 00:10:20,000
hogy meg fogják könnyíteni.

232
00:10:20,000 --> 00:10:24,000
Azáltal, hogy lehetővé tették, hogy bárhol és bármikor építsünk városokat,

233
00:10:24,000 --> 00:10:28,000
elidegenítettek a legtermészetesebb kapcsolatunktól,

234
00:10:28,000 --> 00:10:31,000
köztünk és a természet között.

235
00:10:31,000 --> 00:10:34,000
És függővé tettek azoktól a rendszerektől, amiket csak ők tudnak kiszolgálni,

236
00:10:34,000 --> 00:10:36,000
amelyek, ahogy láttuk, fenntarthatatlanok.

237
00:10:36,000 --> 00:10:39,000
Mit fogunk tenni ez ellen?

238
00:10:39,000 --> 00:10:41,000
Ez nem egy új kérdés.

239
00:10:41,000 --> 00:10:45,000
500 évvel ezelőtt ezt kérdezte magától Thomas More.

240
00:10:45,000 --> 00:10:48,000
Ez a kép az "Utópia" c. könyvéből.

241
00:10:48,000 --> 00:10:51,000
Ez félig független városállamok sorozata,

242
00:10:51,000 --> 00:10:53,000
és ha ez ismerősen hangzik,

243
00:10:53,000 --> 00:10:56,000
egy napi járóföldre egymástól, ahol gyakorlatilag mindenki földművelés őrült,

244
00:10:56,000 --> 00:10:58,000
és zöldségeket növeszt a kertjében,

245
00:10:58,000 --> 00:11:00,000
és közösen étkeznek, és így tovább.

246
00:11:00,000 --> 00:11:02,000
És azt hiszem mondhatjuk,

247
00:11:02,000 --> 00:11:05,000
hogy az ennivaló az Utópia alapvető rendezési alapelve.

248
00:11:05,000 --> 00:11:08,000
Még akkor is, ha More nem így állította be.

249
00:11:08,000 --> 00:11:11,000
És itt egy másik nagyon híres utópisztikus látomás,

250
00:11:11,000 --> 00:11:13,000
Ebenezer Howard "Kertváros"-a.

251
00:11:13,000 --> 00:11:16,000
Ugyanaz az ötlet. Félig független városállamok sorozata.

252
00:11:16,000 --> 00:11:20,000
Kis városi pacák termőfölddel körülvéve,

253
00:11:20,000 --> 00:11:22,000
amiket vasút köt össze.

254
00:11:22,000 --> 00:11:24,000
És megint mondhatjuk, hogy

255
00:11:24,000 --> 00:11:27,000
az étel a fő rendezési alapelv.

256
00:11:27,000 --> 00:11:29,000
Meg is építették, de semmi köze nem lett

257
00:11:29,000 --> 00:11:31,000
Howard elképzeléséhez.

258
00:11:31,000 --> 00:11:34,000
És ez a baj az utópisztikus ötletekkel,

259
00:11:34,000 --> 00:11:36,000
hogy utópisztikusak.

260
00:11:36,000 --> 00:11:39,000
Thomas More tudatosan használta az utópia szót.

261
00:11:39,000 --> 00:11:43,000
Egyfajta vicc volt. Mert kettős görög gyökere van.

262
00:11:43,000 --> 00:11:45,000
Jelenthet "jó helyet", vagy "nem létező helyet".

263
00:11:45,000 --> 00:11:49,000
Mert ez egy eszmény. Egy képzeletbeli dolog. Nem lehet a miénk.

264
00:11:49,000 --> 00:11:51,000
És így, mint egy elméleti segédeszköz ahhoz,

265
00:11:51,000 --> 00:11:54,000
hogy az emberi lakhatás nagyon komoly problémájáról gondolkodjunk

266
00:11:54,000 --> 00:11:56,000
nem túl hasznos.

267
00:11:56,000 --> 00:11:59,000
Tehát kitaláltam egy alternatívát,

268
00:11:59,000 --> 00:12:02,000
ami a Sitopia, az ókori görögből,

269
00:12:02,000 --> 00:12:04,000
"sitos" mint étel és "topos" mint hely.

270
00:12:04,000 --> 00:12:06,000
Úgy hiszem, hogy már most Sitopiában élünk.

271
00:12:06,000 --> 00:12:09,000
Az étel formálta világban élünk,

272
00:12:09,000 --> 00:12:12,000
és ha felismerjük ezt, hatékony eszközként használhatjuk az ételt --

273
00:12:12,000 --> 00:12:16,000
elméleti eszközként, tervező eszközként, hogy máshogy alakítsuk a világot.

274
00:12:16,000 --> 00:12:21,000
Ha ezt tesszük, hogy nézne ki ez a Sitopia?

275
00:12:21,000 --> 00:12:23,000
Nos, azt hiszem valahogy így.

276
00:12:23,000 --> 00:12:25,000
Muszáj volt ezt a diát használnom, csak a kutya arckifejezése miatt.

277
00:12:25,000 --> 00:12:28,000
De egyébként ez -- (Nevetés)

278
00:12:28,000 --> 00:12:30,000
az étel a élet középpontjában,

279
00:12:30,000 --> 00:12:32,000
a család középpontjában, amit ünnepelünk,

280
00:12:32,000 --> 00:12:34,000
élvezünk, amire időt szánunk.

281
00:12:34,000 --> 00:12:37,000
Ez kéne hogy legyen az étel helye a társadalmunkban.

282
00:12:37,000 --> 00:12:42,000
De ez a jelenet nem jöhet létre ilyen emberek nélkül.

283
00:12:42,000 --> 00:12:44,000
Mellesleg, ez lehet egy férfi is.

284
00:12:44,000 --> 00:12:47,000
Olyan emberek, akik gondolkodnak az ételről,

285
00:12:47,000 --> 00:12:49,000
akik előre terveznek,

286
00:12:49,000 --> 00:12:51,000
akik ránéznek egy rakás nyers zöldségre

287
00:12:51,000 --> 00:12:53,000
és felismerik őket.

288
00:12:53,000 --> 00:12:56,000
Szükségünk van ezekre az emberekre. Egy hálózat része vagyunk.

289
00:12:56,000 --> 00:12:59,000
Mert ezek nélkül az emberek nélkül nem létezhetnek ezek a helyek.

290
00:12:59,000 --> 00:13:02,000
Ezt direkt azért választottam, mert itt egy férfi vesz zöldségeket.

291
00:13:02,000 --> 00:13:06,000
Hálózatok, piacok, ahol a zöldségek helyben termesztettek.

292
00:13:06,000 --> 00:13:08,000
Mindennapos. Friss.

293
00:13:08,000 --> 00:13:10,000
A város társadalmi életének a része.

294
00:13:10,000 --> 00:13:13,000
Mert enélkül nem lehetnek ilyen helyek,

295
00:13:13,000 --> 00:13:16,000
ahol az étel helyben termesztett és a táj része,

296
00:13:16,000 --> 00:13:18,000
és nem csak egy nulla összegű árucikk

297
00:13:18,000 --> 00:13:20,000
a pokol egy sosem látott bugyrából.

298
00:13:20,000 --> 00:13:22,000
Tehenek kilátással.

299
00:13:22,000 --> 00:13:24,000
Gőzölgő komposzt rakás.

300
00:13:24,000 --> 00:13:27,000
Ez alapvetően összehozza az egészet.

301
00:13:27,000 --> 00:13:29,000
És ez egy közösségi projekt,

302
00:13:29,000 --> 00:13:31,000
amit nem rég látogattam meg Torontóban.

303
00:13:31,000 --> 00:13:33,000
Egy üvegház, ahol a gyerekek mindent

304
00:13:33,000 --> 00:13:36,000
megtanulnak az ételekről és a saját ételüket növesztik.

305
00:13:36,000 --> 00:13:39,000
Ez itt egy Kevin nevű növény, vagy talán

306
00:13:39,000 --> 00:13:41,000
egy növény, ami egy Kevin nevű gyereké. Nem tudom.

307
00:13:41,000 --> 00:13:44,000
Mindenesetre ezek a projektek, amelyek

308
00:13:44,000 --> 00:13:48,000
megpróbálnak újra kapcsolatba hozni minket a természettel nagyon fontosak.

309
00:13:48,000 --> 00:13:50,000
Szóval a Sitopia számomra egy látásmód.

310
00:13:50,000 --> 00:13:54,000
Felismerése annak, hogy a Sitopia

311
00:13:54,000 --> 00:13:56,000
már most is létezik kis zugokban mindenhol.

312
00:13:56,000 --> 00:13:58,000
A lényeg, hogy összekössük őket,

313
00:13:58,000 --> 00:14:01,000
hogy az étel egy látásmód legyen.

314
00:14:01,000 --> 00:14:04,000
És ha ezt tesszük, akkor a városokat többé nem

315
00:14:04,000 --> 00:14:07,000
nagy, urbánus, haszontalan masszákként fogjuk látni.

316
00:14:07,000 --> 00:14:09,000
Inkább úgy fogunk rájuk tekinteni,

317
00:14:09,000 --> 00:14:12,000
mint egy hasznos, organikus szerkezet részére,

318
00:14:12,000 --> 00:14:14,000
aminek elkerülhetetlenül részei,

319
00:14:14,000 --> 00:14:16,000
szimbiotikusan összekötve.

320
00:14:16,000 --> 00:14:18,000
Persz ez sem egy jó kép.

321
00:14:18,000 --> 00:14:21,000
Mert már nem kell így előállítanunk élelmiszereket.

322
00:14:21,000 --> 00:14:23,000
Sokkal inkább egy permakultúrában kell gondolkodnunk.

323
00:14:23,000 --> 00:14:25,000
Ezért gondolom, hogy ez a kép

324
00:14:25,000 --> 00:14:27,000
összefoglalja azt a fajta gondolkodást, amire szükségünk van.

325
00:14:27,000 --> 00:14:29,000
Ez egy újrafogalmazása annak,

326
00:14:29,000 --> 00:14:32,000
ahogy az étel formálja az életünket.

327
00:14:32,000 --> 00:14:35,000
A legjobb kép erre 650 évvel ezelőttről származik.

328
00:14:35,000 --> 00:14:38,000
Ez Ambrogio Lorenzetti "A jó kormányzás allegóriája".

329
00:14:38,000 --> 00:14:41,000
A kapcsolatról szól a város és a vidék között.

330
00:14:41,000 --> 00:14:44,000
És azt hiszem nagyon világos az üzenete.

331
00:14:44,000 --> 00:14:46,000
Ha a város gondozza a vidéket,

332
00:14:46,000 --> 00:14:48,000
a vidék gondozni fogja a várost.

333
00:14:48,000 --> 00:14:50,000
És azt akarom, hogy kérdezzük meg,

334
00:14:50,000 --> 00:14:53,000
mit festene Ambrogio Lorenzetti,

335
00:14:53,000 --> 00:14:55,000
ha ma festené meg ezt a képet.

336
00:14:55,000 --> 00:14:58,000
Hogy nézne ki ma a jó kormányzás allegóriája?

337
00:14:58,000 --> 00:15:00,000
Mert azt hiszem ez egy sürgős kérdés.

338
00:15:00,000 --> 00:15:02,000
Ezt a kérdést fel kell tennünk,

339
00:15:02,000 --> 00:15:04,000
és el kell kezdenünk megválaszolni.

340
00:15:04,000 --> 00:15:07,000
Tudjuk, hogy az vagyunk, amit eszünk.

341
00:15:07,000 --> 00:15:09,000
Rá kell jöjjünk, hogy a világ is az, amit eszünk.

342
00:15:09,000 --> 00:15:11,000
De ha fogjuk ezt a gondolatot, hasznos

343
00:15:11,000 --> 00:15:15,000
eszközként használhatjuk az ételt, hogy jobbá tegyük a világot.

344
00:15:15,000 --> 00:15:17,000
Nagyon köszönöm.

345
00:15:17,000 --> 00:15:20,000
(Taps)