1
00:00:00,031 --> 00:00:02,635
A 18. században komoly kapcsolat

2
00:00:02,635 --> 00:00:06,353
alakult ki az angolok és indiaiak között,

3
00:00:06,353 --> 00:00:08,783
főként a Brit Kelet-indiai Társaságnál.

4
00:00:08,783 --> 00:00:09,616
Ennek részeként

5
00:00:09,616 --> 00:00:12,174
a nyugati nyelvészek foglalkozni kezdtek

6
00:00:12,174 --> 00:00:14,597
a szanszkrit nyelvekkel és Védákkal.

7
00:00:14,597 --> 00:00:16,389
Mindeközben

8
00:00:16,389 --> 00:00:18,280
egyre inkább tanulmányozták

9
00:00:18,280 --> 00:00:20,735
nemcsak a szanszkrit gyökereit,

10
00:00:20,735 --> 00:00:25,822
de számos nyugati nyelvét, köztük az angolét is

11
00:00:25,822 --> 00:00:28,822
Ez az idézet 1786-ból származik.

12
00:00:28,822 --> 00:00:30,627
Sir William Jones angol filológus

13
00:00:30,627 --> 00:00:32,176
– olyan nyelvtudós, aki az írott nyelveket

14
00:00:32,176 --> 00:00:33,977
főleg történelmi források szövegei alapján vizsgálja –,

15
00:00:33,977 --> 00:00:36,436
Sir William Jones azt írta:

16
00:00:36,436 --> 00:00:39,965
„A szanszkrit nyelv nagyon régi ugyan,

17
00:00:39,965 --> 00:00:41,350
de szerkezete csodálatos.

18
00:00:41,350 --> 00:00:42,539
Tökéletesebb, mint a görögé,

19
00:00:42,539 --> 00:00:44,429
gazdagabb a latinénál,

20
00:00:44,429 --> 00:00:46,782
és mindkettőénél finomabb,

21
00:00:46,782 --> 00:00:50,302
ám rokonságot is mutat velük,

22
00:00:50,302 --> 00:00:51,849
főleg az igék tövénél,

23
00:00:51,849 --> 00:00:52,781
és a nyelvtanban.

24
00:00:52,781 --> 00:00:56,462
Ez nem lehet véletlen..."

25
00:00:56,462 --> 00:00:57,831
Ezt most hangsúlyoznom kell.

26
00:00:57,831 --> 00:01:00,632
„Ez nem lehet véletlen."

27
00:01:00,632 --> 00:01:02,418
Azt mondja tehát, hogy sok a közös

28
00:01:02,418 --> 00:01:04,520
a szanszkritban, a latinban és görögben,

29
00:01:04,520 --> 00:01:06,251
tehát erős a rokonság

30
00:01:06,251 --> 00:01:07,239
és a kapcsolat,

31
00:01:07,239 --> 00:01:09,522
ami nem lehet véletlen.

32
00:01:09,522 --> 00:01:10,454
Annyira erős,

33
00:01:10,454 --> 00:01:12,692
hogy egy nyelvész sem vizsgálhatja

34
00:01:12,692 --> 00:01:15,196
mind a hármat úgy, hogy nem gondolná,

35
00:01:15,196 --> 00:01:17,497
ugyanarról tőről származnak.

36
00:01:17,497 --> 00:01:18,868
Ezt itt alá kell húznom.

37
00:01:18,868 --> 00:01:20,647
„Ha nem hisszük, hogy ugyanarról a

38
00:01:20,647 --> 00:01:22,306
közös tőről származnak,

39
00:01:22,306 --> 00:01:24,355
amely talán már nem is létezik,

40
00:01:24,355 --> 00:01:27,954
akkor hasonló, bár kevésbé erős okok miatt

41
00:01:27,954 --> 00:01:31,282
azt is feltételezhetjük, hogy mind a gót,
mind a kelta,

42
00:01:31,282 --> 00:01:33,648
noha más nyelvekkel keveredtek,

43
00:01:33,648 --> 00:01:35,882
a szanszkrittal azonos tőről származik;

44
00:01:35,882 --> 00:01:39,432
és az ősi perzsa is bekerülhet ide."

45
00:01:39,432 --> 00:01:41,173
Amikor elkezdték tanulmányozni

46
00:01:41,173 --> 00:01:42,914
a Védákat és a szanszkritot,

47
00:01:42,914 --> 00:01:45,363
kezdték felismerni, hogy ezek a nyelvek

48
00:01:45,363 --> 00:01:46,432
kapcsolatban állnak egymással.

49
00:01:46,432 --> 00:01:48,629
Napjaink nyelvészei

50
00:01:48,629 --> 00:01:51,856
minél többet vizsgálják,
annál inkább így látják.

51
00:01:51,856 --> 00:01:54,007
A kapcsolatok, a nyelvtan,

52
00:01:54,007 --> 00:01:56,910
a szókincs és a szószerkezet alapján

53
00:01:56,910 --> 00:01:58,562
most úgy vélik,

54
00:01:58,562 --> 00:02:01,188
hogy egyazon közös tőről eredhet

55
00:02:01,188 --> 00:02:02,694
a szanszkrit, a latin,

56
00:02:02,694 --> 00:02:06,026
a germán és a kelta nyelvek

57
00:02:06,026 --> 00:02:07,811
mely ősi nyelvet most úgy hívnak,

58
00:02:07,811 --> 00:02:10,895
hogy proto-indoerurópai, és már kihalt.

59
00:02:10,895 --> 00:02:12,403
Úgy véljük, hogy a szanszkrit

60
00:02:12,403 --> 00:02:16,062
az egyik legrégibb bizonyíték

61
00:02:16,062 --> 00:02:21,366
erre a proto-indoeurópai nyelvre.

62
00:02:21,366 --> 00:02:23,933
A szanszkritból, az ősi nyelvből,

63
00:02:23,933 --> 00:02:26,438
India különböző részein olyan nyelvek jöttek létre,

64
00:02:26,438 --> 00:02:29,169
mint a hindi, a bengáli és a pandzsábi.

65
00:02:29,169 --> 00:02:32,207
A latinból, amely már szintén holt nyelv,

66
00:02:32,207 --> 00:02:34,001
olyanok jöttek létre,

67
00:02:34,001 --> 00:02:36,815
mint a spanyol, az olasz és a francia.

68
00:02:36,815 --> 00:02:38,666
És az angol, amelyet szerkezete alapján

69
00:02:38,666 --> 00:02:40,800
germán nyelvnek tekintünk,

70
00:02:40,800 --> 00:02:44,177
de nagy befolyást tett rá a 
latin és a francia.

71
00:02:44,177 --> 00:02:49,092
Ezek mind ugyanarra a proto-indoeurópai
eredetre vezethetők vissza.

72
00:02:49,092 --> 00:02:52,644
És hogy megértsük, ezek a nyelvészek

73
00:02:52,644 --> 00:02:53,652
miért vélekednek így,

74
00:02:53,652 --> 00:02:55,878
valami hihetetlenül meglepőt

75
00:02:55,878 --> 00:02:57,823
kell megvizsgálnunk.

76
00:02:57,823 --> 00:03:00,640
Pár kapcsolatot mutatok a 
szanszkrit szavak között,

77
00:03:00,640 --> 00:03:04,357
és ha valaki esetleg beszéli a hindi, 
bengáli vagy pandzsábi nyelvet,

78
00:03:04,357 --> 00:03:06,758
vagy bármelyik észak-indiait,
az rögtön látja

79
00:03:06,758 --> 00:03:08,185
a szanszkrittal való kapcsolatot.

80
00:03:08,185 --> 00:03:10,193
És ami meglepő, hogy ezek a szavak

81
00:03:10,193 --> 00:03:12,494
mennyire kötődnek a latinhoz,

82
00:03:12,494 --> 00:03:15,110
és több, a latinból kialakult nyelvhez.

83
00:03:15,110 --> 00:03:16,290
A perzsát beszélők

84
00:03:16,290 --> 00:03:19,249
felismerhetnek pár közös vonást,

85
00:03:19,249 --> 00:03:20,493
és ami talán fontosabb,

86
00:03:20,493 --> 00:03:23,552
hogy ez a nyelv miként kapcsolódik az angolhoz.

87
00:03:23,552 --> 00:03:28,100
Íme néhány szanszkrit szó,

88
00:03:28,100 --> 00:03:29,610
amelyek kísértetiesen hasonlítanak

89
00:03:29,610 --> 00:03:32,069
mind angol, mind latin,

90
00:03:32,069 --> 00:03:33,581
vagy sok esetben csak latin szavakra.

91
00:03:33,581 --> 00:03:35,443
Pár példa.

92
00:03:35,443 --> 00:03:37,823
Itt van a szanszkrit matr,

93
00:03:37,823 --> 00:03:39,591
ami az angol „mother"

94
00:03:39,591 --> 00:03:41,303
és a latin „mater".

95
00:03:41,303 --> 00:03:44,359
Az angol a latinból 
vette át

96
00:03:44,359 --> 00:03:46,545
a „maternity" és „maternal" szavakat is,

97
00:03:46,545 --> 00:03:49,678
melyek mind az anyasággal kapcsolatosak.

98
00:03:49,678 --> 00:03:53,726
A „matr" vagy „mater" téje

99
00:03:53,726 --> 00:03:56,402
gyakran kicsit átalakul az angolban.

100
00:03:56,402 --> 00:03:57,455
és a germán nyelvekben.

101
00:03:57,455 --> 00:03:59,348
Ugyanezt látni más esetekben is.

102
00:03:59,348 --> 00:04:01,624
A szanszkrit „pithr"

103
00:04:01,624 --> 00:04:04,280
a latinban „pater",

104
00:04:04,280 --> 00:04:06,795
és a latin közvetítésével vannak a mai angolban

105
00:04:06,795 --> 00:04:09,678
olyan szavak, mint a „paternity" 
és a „paternal".

106
00:04:09,678 --> 00:04:11,819
A germán nyelveket vizsgálva

107
00:04:11,819 --> 00:04:14,233
megint csak itt van a „tha" hang,

108
00:04:14,233 --> 00:04:15,909
amely módosul.

109
00:04:15,909 --> 00:04:17,404
Ezt látjuk akkor is,

110
00:04:17,404 --> 00:04:20,305
ha a proto-indoeurópai

111
00:04:20,305 --> 00:04:23,065
elméleti nyelvből indulunk ki,

112
00:04:23,065 --> 00:04:24,901
amely a szanszkrit rokona.

113
00:04:24,901 --> 00:04:28,072
Itt a „pa" „fa" lesz

114
00:04:28,072 --> 00:04:29,657
a germán nyelvekben.

115
00:04:29,657 --> 00:04:33,579
A „pithr" is átalakul, 
lesz belőle „father."

116
00:04:33,579 --> 00:04:34,465
Más szavakat is említhetek.

117
00:04:34,465 --> 00:04:36,390
A szanszkrit „na"

118
00:04:36,390 --> 00:04:40,227
– hindit vagy a bengálit beszélők felismerik –,

119
00:04:40,227 --> 00:04:42,792
az angol megfelelője a„no".

120
00:04:42,792 --> 00:04:45,703
A „gau" hindi szó

121
00:04:45,703 --> 00:04:48,109
angolul „cow" (tehén)

122
00:04:48,109 --> 00:04:49,498
Gau, cow.

123
00:04:49,498 --> 00:04:51,154
A „naama" a „name" (név).

124
00:04:51,154 --> 00:04:52,531
Latinul „nomen".

125
00:04:52,531 --> 00:04:54,372
A „dwar" a „door" (ajtó).

126
00:04:54,372 --> 00:04:56,271
Csak akkor jöttem rá,
hogy ez milyen érdekes,

127
00:04:56,271 --> 00:04:58,826
amikor jobban utánanéztem.

128
00:04:58,826 --> 00:05:03,930
A szanszkrit „anamika" névtelent,
„anonymous"-t jelent.

129
00:05:03,930 --> 00:05:07,285
A szanszkrit „kaal" (idő)

130
00:05:07,285 --> 00:05:09,793
az utódnyelvekben,

131
00:05:09,793 --> 00:05:11,303
mint a hindi és a bengáli,

132
00:05:11,303 --> 00:05:14,083
az idővel kapcsolatos kifejezésekben találjuk:

133
00:05:14,083 --> 00:05:15,405
„holnap" vagy „tegnap".

134
00:05:15,405 --> 00:05:17,769
Az angolban pedig a calendar (naptár) szóban.

135
00:05:17,769 --> 00:05:24,149
A „naas" a szubkontinens
mai nyelveiben is megvan mint „naak",

136
00:05:24,149 --> 00:05:25,833
és ez angolul „nose" (orr).

137
00:05:25,833 --> 00:05:28,010
A „loc" szó az angolban is megvan,

138
00:05:28,010 --> 00:05:30,860
mint a „loc" előképző:

139
00:05:30,860 --> 00:05:33,537
pl. „location" (hely) vagy „locate" (elhelyez).

140
00:05:33,537 --> 00:05:35,670
Ez itt most nagyon szép.

141
00:05:35,670 --> 00:05:38,514
A szanszkrit „lubh” vágyat jelent,

142
00:05:38,514 --> 00:05:42,006
és az angolban itt van a „love” szavunk.

143
00:05:42,006 --> 00:05:43,398
És ez csak egy válogatás.

144
00:05:43,398 --> 00:05:44,827
Javaslom, hogy nézz utána jobban,

145
00:05:44,827 --> 00:05:46,977
és meglepődsz, mennyi kapcsolat van

146
00:05:46,977 --> 00:05:48,715
a szanszkrit és az angol között.

147
00:05:48,715 --> 00:05:50,056
Most pedig megmutatom

148
00:05:50,056 --> 00:05:51,681
a szerintem egyik legtutibbat.

149
00:05:51,681 --> 00:05:53,627
mert nem pusztán nyelvi,

150
00:05:53,627 --> 00:05:55,111
hanem egyben

151
00:05:55,111 --> 00:05:57,287
spirituális kapcsolat is.

152
00:05:57,287 --> 00:06:02,623
Itt vannak az égi isten nevei

153
00:06:02,623 --> 00:06:05,503
a különböző hagyományokból.

154
00:06:05,503 --> 00:06:09,972
A Védákban találunk utalást egy istenre,

155
00:06:09,972 --> 00:06:11,654
Djausz Pitára.

156
00:06:11,654 --> 00:06:15,416
A Djausz szóval szó szerint

157
00:06:15,416 --> 00:06:17,810
az égre utalnak.

158
00:06:17,810 --> 00:06:19,557
Már beszéltem a „pithr"-ről,

159
00:06:19,557 --> 00:06:21,165
ami apát jelent.

160
00:06:21,165 --> 00:06:25,602
Itt tehát az égi atyára hivatkoznak.

161
00:06:25,602 --> 00:06:29,610
Ezt látva talán már nagyon izgatott lehetsz.

162
00:06:29,610 --> 00:06:32,408
A görögben is van egy nagyon
hasonló szó,

163
00:06:32,408 --> 00:06:34,208
a Djausz helyett a Zeusz

164
00:06:34,208 --> 00:06:35,471
és a kettő tényleg hasonló.

165
00:06:35,471 --> 00:06:36,647
A leírás különbözhet,

166
00:06:36,647 --> 00:06:38,359
ám a kiejtés

167
00:06:38,359 --> 00:06:39,258
nagyon hasonló.

168
00:06:39,258 --> 00:06:41,568
Djausz, Djausz,

169
00:06:41,568 --> 00:06:42,669
Zeusz,

170
00:06:42,669 --> 00:06:44,256
A Pithr helyett Pater

171
00:06:44,256 --> 00:06:48,559
és újra itt van az ég,

172
00:06:48,559 --> 00:06:52,780
az égi atya.

173
00:06:52,780 --> 00:06:54,373
Van egy másik kapcsolat,

174
00:06:54,373 --> 00:06:55,107
ami nagyon meglepett.

175
00:06:55,107 --> 00:06:57,080
Először nem is volt világos,

176
00:06:57,080 --> 00:06:58,677
de a latinból a Jupiter,

177
00:06:58,677 --> 00:06:59,932
a római isten

178
00:06:59,932 --> 00:07:01,260
is itt van.

179
00:07:01,260 --> 00:07:04,883
Zeusz helyett Ju áll,

180
00:07:04,883 --> 00:07:07,016
A Pater helyett a Pitr.

181
00:07:07,016 --> 00:07:09,796
Djauszpitr helyett van a Jupiter,

182
00:07:09,796 --> 00:07:11,944
Djauszpitr, Jupiter.

183
00:07:11,944 --> 00:07:14,079
Ezek nagyon hasonló szavak,

184
00:07:14,079 --> 00:07:15,458
és az írott alakjuk ugyan más,

185
00:07:15,458 --> 00:07:17,535
de kiejtve már igencsak

186
00:07:17,535 --> 00:07:20,875
hasonlítanak egymásra.

187
00:07:20,875 --> 00:07:25,405
Ez további bizonyíték a szanszkrit,

188
00:07:25,405 --> 00:07:29,149
a görög és a latin közelségére.

189
00:07:29,149 --> 00:07:32,135
Újra itt van az égi atya.

190
00:07:32,135 --> 00:07:34,489
És ez itt persze vagy Jupiter, vagy Zeusz

191
00:07:34,489 --> 00:07:37,620
képe, de ezt nehéz eldönteni.

192
00:07:37,620 --> 00:07:40,287
Szerintem Jupitert ábrázolja.

193
00:07:40,287 --> 00:07:42,454
És ami még érdekes,

194
00:07:42,454 --> 00:07:45,313
hogy a Védákban

195
00:07:45,313 --> 00:07:46,751
Djauszpitr

196
00:07:46,751 --> 00:07:49,018
Indra apja.

197
00:07:49,018 --> 00:07:50,679
Őt tartják az istenek
királyának.

198
00:07:50,679 --> 00:07:52,840
A hinduizmus talán legnagyobb

199
00:07:52,840 --> 00:07:54,533
istenének.

200
00:07:54,533 --> 00:07:55,366
Indra benne van a

201
00:07:55,366 --> 00:07:57,493
Védákban,

202
00:07:57,493 --> 00:07:59,542
ahol a leggyakrabban említett
isten.

203
00:07:59,542 --> 00:08:00,982
Sok olyan tulajdonsága van

204
00:08:00,982 --> 00:08:03,247
melyeket a római és görög hagyományokban

205
00:08:03,247 --> 00:08:04,732
Zeusszal és Jupiterrel kapcsolunk 
össze.

206
00:08:04,732 --> 00:08:06,383
Indra égi isten, aki

207
00:08:06,383 --> 00:08:09,332
villámokat szór.

208
00:08:09,332 --> 00:08:11,169
Nagy a hasonlóság az 
északiak istenével, Thorral.

209
00:08:11,169 --> 00:08:14,594
Az északi emberek is indo-európaiak
voltak.

210
00:08:14,594 --> 00:08:17,343
Indra jogarral harcol,

211
00:08:17,343 --> 00:08:18,949
és legyőzi ezeket a szörnyeket.

212
00:08:18,949 --> 00:08:20,232
Minden Thorra emlékeztet.

213
00:08:20,232 --> 00:08:24,209
Amikor ezeket megismertem,

214
00:08:24,209 --> 00:08:28,424
akkor jöttem rá, hogy a világban

215
00:08:28,424 --> 00:08:30,490
minden mennyire összekapcsolódik,

216
00:08:30,490 --> 00:08:32,085
és szabályokat kezdtem 
keresni ott,

217
00:08:32,085 --> 00:08:34,597
ahol addig nem vettem észre őket.

218
00:08:34,597 --> 00:08:35,838
Ez jól mutatja, hogy 
ezek

219
00:08:35,838 --> 00:08:36,895
a civilizációk,

220
00:08:36,895 --> 00:08:39,675
amelyek között látszólag semmi kapcsolat

221
00:08:39,675 --> 00:08:41,791
nem volt, a feltételezéseink szerint

222
00:08:41,791 --> 00:08:43,272
ugyanarról a helyről erednek

223
00:08:43,272 --> 00:08:47,064
és származnak.

224
00:08:47,064 --> 00:08:49,397
Napjaink történészei és nyelvészei úgy

225
00:08:49,397 --> 00:08:50,271
gondolják, hogy

226
00:08:50,271 --> 00:08:51,925
kaukázusi népek beszélhették ezt a

227
00:08:51,925 --> 00:08:54,848
proto-indoeurópai nyelvet,

228
00:08:54,848 --> 00:08:57,153
de ebben nem vagyunk

229
00:08:57,153 --> 00:09:00,284
igazán biztosak.

230
00:09:00,284 --> 00:09:02,464
És úgy véljük, hogy elvándoroltak,

231
00:09:02,464 --> 00:09:05,307
mint ahogy a Germán törzsek is

232
00:09:05,307 --> 00:09:08,588
Észak-Európába vonultak.

233
00:09:08,588 --> 00:09:10,624
A kelták is

234
00:09:10,624 --> 00:09:11,788
Európában
kötöttek ki.

235
00:09:11,788 --> 00:09:14,355
Beszélhetünk az itáliai,

236
00:09:14,355 --> 00:09:17,362
a latin törzsekről,

237
00:09:17,362 --> 00:09:18,431
a görög törzsekről, és

238
00:09:18,431 --> 00:09:20,223
beszélni lehet még az indo-árja

239
00:09:20,223 --> 00:09:23,646
törzsekről is,

240
00:09:23,646 --> 00:09:25,678
amelyek végül Perzsiában telepedtek le,

241
00:09:25,678 --> 00:09:26,854
és Észak-Indiában.

242
00:09:26,854 --> 00:09:28,836
Mind kapcsolatban lehetnek egymással.