1
00:00:00,031 --> 00:00:02,635
A 18-ik században komoly kapcsolat

2
00:00:02,635 --> 00:00:04,893
alakult ki az angolok és indiaiak között,

3
00:00:04,893 --> 00:00:06,033
főként

4
00:00:06,033 --> 00:00:08,783
A Brit Kelet-indiai Társaságnál.

5
00:00:08,783 --> 00:00:09,616
Ennek részeként

6
00:00:09,616 --> 00:00:11,381
a nyugati nyelvészek foglalkozni

7
00:00:11,381 --> 00:00:14,597
kezdtek a szanszkrit és véda nyelvekkel.

8
00:00:14,597 --> 00:00:16,389
Mindeközben

9
00:00:16,389 --> 00:00:18,280
egyre inkább tanulmányozták

10
00:00:18,280 --> 00:00:20,735
nemcsak a szanszkrit, de

11
00:00:20,735 --> 00:00:23,685
számos nyugati nyelv, köztük az angol

12
00:00:23,685 --> 00:00:25,779
gyökereit is.

13
00:00:25,779 --> 00:00:28,822
Sir William Jones angol nyelvész

14
00:00:28,822 --> 00:00:30,647
az írott, és főleg történelmi

15
00:00:30,647 --> 00:00:32,331
forrásokból származó írásokat

16
00:00:32,331 --> 00:00:33,773
vizsgálta, és tőle származik

17
00:00:33,773 --> 00:00:35,287
ez az idézet 1786-ból.

18
00:00:35,287 --> 00:00:38,015
Azt írta: "A szanszkrit nyelv nagyon régi

19
00:00:38,015 --> 00:00:40,035
ugyan, de szerkezete

20
00:00:40,035 --> 00:00:41,450
csodálatos.

21
00:00:41,450 --> 00:00:42,539
Jobb, mint a görögé,

22
00:00:42,539 --> 00:00:44,070
gazdagabb a latinénál,

23
00:00:44,070 --> 00:00:46,746
és mindkettőénél finomabb,

24
00:00:46,746 --> 00:00:50,368
ám rokonságot is mutat velük,

25
00:00:50,368 --> 00:00:51,849
főleg az igék gyökereinél,

26
00:00:51,849 --> 00:00:52,781
és a nyelvtanban.

27
00:00:52,781 --> 00:00:56,462
Ez nem lehet véletlen..."

28
00:00:56,462 --> 00:00:57,831
Ezt most hangsúlyoznom kell.

29
00:00:57,831 --> 00:01:00,632
"„Ez nem lehet véletlen."

30
00:01:00,632 --> 00:01:02,418
Azt mondja tehát, hogy sok a közös

31
00:01:02,418 --> 00:01:04,520
a szanszkritban, a latinban és görögben,

32
00:01:04,520 --> 00:01:06,251
tehát erős a rokonság és

33
00:01:06,251 --> 00:01:07,239
a kapcsolat, ami

34
00:01:07,239 --> 00:01:09,522
nem lehet véletlen.

35
00:01:09,522 --> 00:01:10,454
Annyira erős,

36
00:01:10,454 --> 00:01:13,378
hogy egy nyelvész sem vizsgálhatja mind a

37
00:01:13,378 --> 00:01:15,476
hármat úgy, hogy nem gondolná, ugyanarról

38
00:01:15,476 --> 00:01:17,497
tőről származnak.

39
00:01:17,497 --> 00:01:18,868
Ezt itt alá kell húznom.

40
00:01:18,868 --> 00:01:20,647
„Ha nem hisszük, hogy ugyanarról a

41
00:01:20,647 --> 00:01:22,616
közös tőről származnak, amely talán már

42
00:01:22,616 --> 00:01:24,355
nem is létezik,

43
00:01:24,355 --> 00:01:27,954
akkor hasonló, bár kevésbé erős okok miatt

44
00:01:27,954 --> 00:01:31,282
azt is feltételezhetjük, hogy mind a gót,
mind a kelta,

45
00:01:31,282 --> 00:01:33,648
noha más nyelvekkel keveredtek,

46
00:01:33,648 --> 00:01:35,882
a szanszkrittal azonos tőről származik;

47
00:01:35,882 --> 00:01:37,625
és az ősi perzsa is 
bekerült ide."

48
00:01:37,625 --> 00:01:39,369
A Védák és a szanszkrit

49
00:01:39,369 --> 00:01:41,774
vizsgálatakor felismerték,

50
00:01:41,774 --> 00:01:42,607
hogy a nyelvek

51
00:01:42,607 --> 00:01:43,647
kapcsolódhatnak.

52
00:01:43,647 --> 00:01:46,159
Több vizsgálat után ezt napjaink

53
00:01:46,159 --> 00:01:48,377
nyelvészei is így látják.

54
00:01:48,377 --> 00:01:51,779
A kapcsolatok, a nyelvtan, a szókincs és a

55
00:01:51,779 --> 00:01:54,042
szószerkezet alapján most úgy vélik,

56
00:01:54,042 --> 00:01:56,807
hogy a szanszkrit, a latin, a germán és a

57
00:01:56,807 --> 00:02:00,334
kelta nyelvek egyeazon közös tőről

58
00:02:00,334 --> 00:02:02,626
eredhetnek,

59
00:02:02,626 --> 00:02:04,801
mely ősi nyelvet

60
00:02:04,801 --> 00:02:06,165
most úgy hívnak,

61
00:02:06,165 --> 00:02:08,925
hogy proto-indoerurópai, és már kihalt.

62
00:02:08,925 --> 00:02:10,848
Úgy véljük, hogy erre a

63
00:02:10,848 --> 00:02:14,236
proto-indoeurópai nyelvre a szanszkrit

64
00:02:14,236 --> 00:02:17,026
az egyik legrégibb bizonyíték.

65
00:02:17,026 --> 00:02:20,109
A szanszkritból, az ősi nyelvből,

66
00:02:21,343 --> 00:02:24,040
India különböző részein olyan nyelvek 
jöttek létre, mint

67
00:02:24,040 --> 00:02:25,909
a hindi, a bengáli és a pandzsábi.

68
00:02:25,909 --> 00:02:29,157
A latinból, amely már szintén holt nyelv,

69
00:02:29,157 --> 00:02:32,291
olyanok jöttek létre, mint

70
00:02:32,291 --> 00:02:34,521
a spanyol, az olasz és a francia.

71
00:02:34,521 --> 00:02:36,796
És az angol, amelyet szerkezete alapján

72
00:02:36,796 --> 00:02:38,090
germán nyelvnek tekintünk,

73
00:02:38,090 --> 00:02:40,947
de nagy befolyást tett rá a 
latin és a francia.

74
00:02:40,947 --> 00:02:44,092
Ezek mind ugyanarra a proto-indoeurópai
gyökérre vezethetők vissza.

75
00:02:44,092 --> 00:02:49,004
És hogy megértsük, ezek a nyelvészek miért

76
00:02:49,004 --> 00:02:51,092
vélekednek így,

77
00:02:51,092 --> 00:02:53,498
valami hihetetlenül meglepőt

78
00:02:53,498 --> 00:02:55,451
kell megvizsgálnunk.

79
00:02:55,451 --> 00:02:57,777
Pár kapcsolatot mutatok a 
szanszkrit szavak között,

80
00:02:57,777 --> 00:03:00,776
és ha valaki esetleg beszéli a hindi, 
bengáli vagy pandzsábi

81
00:03:00,776 --> 00:03:01,890
nyelvet ,

82
00:03:01,890 --> 00:03:04,013
vagy bármelyik észak-indiait,
az rögtön látja

83
00:03:04,013 --> 00:03:06,315
a szanszkrittal való kapcsolatot.

84
00:03:06,315 --> 00:03:08,173
És ami meglepő, hogy ezek

85
00:03:08,173 --> 00:03:09,464
a nyelvek mennyire kötődnek

86
00:03:09,464 --> 00:03:12,480
a latinhoz, és milyen sok ered abból.

87
00:03:12,480 --> 00:03:15,080
A perzsát beszélők

88
00:03:15,080 --> 00:03:16,289
felismerhetnek pár

89
00:03:16,289 --> 00:03:17,756
közös vonást, és ami

90
00:03:17,756 --> 00:03:19,148
talán fontosabb, hogy ez a

91
00:03:19,148 --> 00:03:20,382
nyelv miként kapcsolódik

92
00:03:20,382 --> 00:03:21,517
az angolhoz.

93
00:03:21,517 --> 00:03:23,513
Néhány szanszkrit szó,
amelyek

94
00:03:23,513 --> 00:03:27,440
kísértetiesen hasonlítanak

95
00:03:27,440 --> 00:03:29,516
mind angol, mind latin, vagy 
néhány

96
00:03:29,516 --> 00:03:32,241
esetben csak latin szavakra.

97
00:03:32,241 --> 00:03:33,433
Pár példa.

98
00:03:33,433 --> 00:03:35,333
Itt van a szanszkrit matr,

99
00:03:35,333 --> 00:03:37,891
ami az angol „mother"

100
00:03:37,891 --> 00:03:39,673
és a latin „mater".

101
00:03:39,673 --> 00:03:40,499
Az angol a latinból 
vette át

102
00:03:40,499 --> 00:03:41,325
a „maternity" és „maternal" szavakat is,

103
00:03:41,325 --> 00:03:43,887
melyek mind az anyasággal kapcsolatosak.

104
00:03:43,887 --> 00:03:46,539
A „matr" vagy „mater" téje

105
00:03:46,539 --> 00:03:49,546
gyakran kicsit átalakul

106
00:03:49,546 --> 00:03:51,072
az angolban.

107
00:03:51,072 --> 00:03:53,712
és a germán nyelvekben.

108
00:03:53,712 --> 00:03:56,324
Ugyanezt látni más esetekben is.

109
00:03:56,324 --> 00:03:57,281
A szanszkrit „pithr"

110
00:03:57,281 --> 00:03:59,340
a latinban „pater", és a latin

111
00:03:59,340 --> 00:04:01,645
közvetítésével vannak a mai angolban

112
00:04:01,645 --> 00:04:04,308
olyan szavak, mint a „paternity" 
és a „paternal".

113
00:04:04,308 --> 00:04:06,782
A germán nyelveket vizsgálva megint csak

114
00:04:06,782 --> 00:04:09,753
itt van a „tha" hang,

115
00:04:09,753 --> 00:04:11,951
amely módosul.

116
00:04:11,951 --> 00:04:13,132
Ezt látjuk akkor is,
ha a

117
00:04:13,132 --> 00:04:14,314
proto-indoeurópai

118
00:04:14,314 --> 00:04:16,055
elméleti nyelvből
indulunk ki,

119
00:04:16,055 --> 00:04:17,401
amely a szanszkrit rokona

120
00:04:17,401 --> 00:04:18,748
Itt a „pa" „fa" lesz

121
00:04:18,748 --> 00:04:20,569
a germán nyelvekben.

122
00:04:20,569 --> 00:04:21,402
A „pithr" is 
átalakul.

123
00:04:21,402 --> 00:04:24,599
Más szavakat is említhetek.

124
00:04:24,599 --> 00:04:26,816
A hindit vagy a bengálit beszélők

125
00:04:26,816 --> 00:04:29,730
felismerik, hogy a szanszkrit „na"

126
00:04:29,730 --> 00:04:33,412
az angol „no".

127
00:04:33,412 --> 00:04:34,379
A „gau" hindi szó

128
00:04:34,379 --> 00:04:37,870
„cow" (tehén)

129
00:04:37,870 --> 00:04:40,663
angolul.

130
00:04:40,663 --> 00:04:42,980
Gau, cow.

131
00:04:42,980 --> 00:04:44,498
A „naama" a „name" (név).

132
00:04:44,498 --> 00:04:46,716
Latinul „nomen".

133
00:04:46,716 --> 00:04:48,162
A „dwar" a „door" (ajtó).

134
00:04:48,162 --> 00:04:49,454
Csak akkor jöttem rá, hogy

135
00:04:49,454 --> 00:04:51,098
ez milyen érdekes, amikor

136
00:04:51,098 --> 00:04:52,915
jobban utánanéztem.

137
00:04:52,915 --> 00:04:54,476
A szanszkrit „anamika" névtelent
„anonymous" jelent.

138
00:04:54,476 --> 00:04:56,210
A szanszkrit „kaal" (idő)

139
00:04:56,210 --> 00:04:57,073
az utódnyelvekben,

140
00:04:57,073 --> 00:04:59,044
mint a hindi és a bengáli,

141
00:04:59,044 --> 00:05:02,711
az idővel kapcsolatos;

142
00:05:04,003 --> 00:05:06,995
„holnap" vagy „tegnap".

143
00:05:06,995 --> 00:05:09,965
Az angolban itt van a naptár (calendar).

144
00:05:09,965 --> 00:05:11,365
A „naas" a szubkontinens

145
00:05:11,365 --> 00:05:14,052
mai nyelveiben is megvan, és ez 
angolul

146
00:05:14,052 --> 00:05:15,209
„nose" (orr).

147
00:05:15,209 --> 00:05:17,789
Itt van a „loc in", és az angolban is

148
00:05:17,789 --> 00:05:20,140
megvan a „loc" előképző.

149
00:05:20,140 --> 00:05:24,145
„location" (hely) „locate" (elhelyez).

150
00:05:24,145 --> 00:05:26,167
Ez itt most nagyon szép.

151
00:05:26,167 --> 00:05:27,750
A szanszkrit lubh vágyat jelent,

152
00:05:28,940 --> 00:05:30,926
és az angolban itt van a love szavunk.

153
00:05:30,926 --> 00:05:33,498
És ez csak példa.

154
00:05:33,498 --> 00:05:35,361
Javaslom, hogy nézz utána jobban, és

155
00:05:35,361 --> 00:05:38,437
meglepődsz, mennyi kapcsolat van a

156
00:05:38,437 --> 00:05:41,867
szanszkrit és az angol között.

157
00:05:41,867 --> 00:05:43,266
Most pedig megmutatom azt,

158
00:05:43,266 --> 00:05:44,561
amelyik szerintem az egyik

159
00:05:44,561 --> 00:05:46,757
legjobb, mert nem pusztán nyelvi,

160
00:05:46,757 --> 00:05:48,771
hanem egyben

161
00:05:48,771 --> 00:05:50,137
spirituális kapcsolat is.

162
00:05:50,137 --> 00:05:51,235
Itt vannak még az égi

163
00:05:51,235 --> 00:05:53,643
isten nevei a különböző hagyományokból.

164
00:05:53,643 --> 00:05:55,087
A Védákban egy
istenre

165
00:05:55,087 --> 00:05:57,974
hivatkoznak, Djausz Pitára

166
00:05:57,974 --> 00:05:59,724
vagyis Djauszra,

167
00:06:00,633 --> 00:06:04,716
amivel az égre utalnak.

168
00:06:05,579 --> 00:06:09,951
Már beszéltem a „pithr"-ről,

169
00:06:09,951 --> 00:06:14,342
ami apát jelent.

170
00:06:14,342 --> 00:06:15,352
Itt tehát az égi

171
00:06:15,352 --> 00:06:16,060
atyára hivatkoznak.
Ezt látva talán

172
00:06:16,060 --> 00:06:16,769
már nagyon izgatott lehetsz.

173
00:06:17,847 --> 00:06:19,715
A görögben is van egy nagyon
hasonló szó,

174
00:06:19,715 --> 00:06:21,172
a Djausz helyett a Zeusz

175
00:06:21,172 --> 00:06:25,590
és a kettő tényleg hasonló.

176
00:06:25,590 --> 00:06:27,421
A leírás különbözhet,

177
00:06:27,421 --> 00:06:29,516
ám a kiejtés

178
00:06:29,516 --> 00:06:32,415
nagyon hasonló.

179
00:06:32,415 --> 00:06:34,055
Djausz, Djausz,

180
00:06:34,055 --> 00:06:35,506
Zeusz,

181
00:06:35,506 --> 00:06:36,423
A Pithr helyett

182
00:06:36,423 --> 00:06:38,036
Pater, és újra itt van az ég,

183
00:06:38,036 --> 00:06:39,555
az égi atya.

184
00:06:39,555 --> 00:06:41,369
rögtön itt.

185
00:06:41,369 --> 00:06:42,340
Ez egy másik kapcsolat,

186
00:06:42,340 --> 00:06:44,117
ami nagyon meglepett.

187
00:06:44,117 --> 00:06:46,117
Először nem is volt világos,

188
00:06:47,685 --> 00:06:49,352
de a latinból a Jupiter,

189
00:06:50,762 --> 00:06:52,907
a római isten

190
00:06:52,907 --> 00:06:54,315
is itt van.

191
00:06:54,315 --> 00:06:55,148
Zeusz helyett megint 
Djausz áll,

192
00:06:55,148 --> 00:06:56,873
A Pater helyett a Pitr.

193
00:06:56,873 --> 00:06:58,611
Djauszpitr helyett van a Jupiter,

194
00:06:58,611 --> 00:06:59,809
Djauszpitr, Jupiter.

195
00:06:59,809 --> 00:07:01,414
Ezek nagyon hasonló szavak,

196
00:07:01,414 --> 00:07:04,293
és az írott alakjuk ugyan más,

197
00:07:04,293 --> 00:07:06,933
de kiejtve már igencsak

198
00:07:06,933 --> 00:07:09,860
hasonlítanak egymásra.

199
00:07:09,860 --> 00:07:12,010
Ez további bizonyíték a szanszkrit,
a görög

200
00:07:12,010 --> 00:07:13,794
és a latin

201
00:07:13,794 --> 00:07:15,519
közelségére.

202
00:07:15,519 --> 00:07:17,527
Újra itt van az égi atya.

203
00:07:17,527 --> 00:07:20,334
És ez itt persze vagy Jupiter, vagy Zeusz

204
00:07:20,334 --> 00:07:23,465
képe, de ezt nehéz eldönteni.

205
00:07:23,465 --> 00:07:26,132
Szerintem Jupitert ábrázolja.

206
00:07:27,014 --> 00:07:29,181
És ami még érdekes,

207
00:07:29,181 --> 00:07:32,040
hogy a Védákban

208
00:07:32,040 --> 00:07:33,478
Djauszpitr

209
00:07:33,478 --> 00:07:35,745
Indra apja.

210
00:07:35,745 --> 00:07:37,406
Őt tartják az istenek
királyának.

211
00:07:37,406 --> 00:07:39,567
A hinduizmus talán legnagyobb

212
00:07:39,567 --> 00:07:41,260
istenének.

213
00:07:41,260 --> 00:07:42,093
Indra benne van a

214
00:07:43,309 --> 00:07:45,436
Védákban,

215
00:07:45,436 --> 00:07:47,485
ahol a leggyakrabban említett
isten.

216
00:07:47,485 --> 00:07:48,925
Sok olyan tulajdonsága van

217
00:07:48,925 --> 00:07:51,190
melyeket a római és görög hagyományokban

218
00:07:51,190 --> 00:07:52,675
Zeusszal és Jupiterrel kapcsolunk 
össze.

219
00:07:52,675 --> 00:07:54,326
Indra égi isten, aki

220
00:07:54,326 --> 00:07:57,275
villámokat szór.

221
00:07:57,275 --> 00:07:59,112
Nagy a hasonlóság az 
északiak istenével, Thorral.

222
00:07:59,112 --> 00:08:02,537
Az északi emberek is indo-európaiak
voltak.

223
00:08:02,537 --> 00:08:05,286
Indra jogarral harcol,

224
00:08:05,286 --> 00:08:06,892
és legyőzi ezeket a szörnyeket.

225
00:08:06,892 --> 00:08:08,175
Minden Thorra emlékeztet.

226
00:08:08,175 --> 00:08:12,152
Amikor ezeket megismertem,

227
00:08:12,152 --> 00:08:16,367
akkor jöttem rá, hogy a világban

228
00:08:16,367 --> 00:08:18,433
minden mennyire összekapcsolódik,

229
00:08:18,433 --> 00:08:20,028
és szabályokat kezdtem 
keresni ott,

230
00:08:20,028 --> 00:08:22,540
ahol addig nem vettem észre őket.

231
00:08:22,540 --> 00:08:23,781
Ez jól mutatja, hogy 
ezek

232
00:08:23,781 --> 00:08:24,838
a civilizációk,

233
00:08:24,838 --> 00:08:27,618
amelyek között látszólag semmi kapcsolat

234
00:08:27,618 --> 00:08:29,734
nem volt, a feltételezéseink szerint

235
00:08:29,734 --> 00:08:31,215
ugyanarról a helyről erednek

236
00:08:31,215 --> 00:08:35,007
és származnak.

237
00:08:35,007 --> 00:08:37,340
Napjaink történészei és nyelvészei úgy

238
00:08:38,637 --> 00:08:39,511
gondolják, hogy

239
00:08:39,511 --> 00:08:41,165
kaukázusi népek beszélhették ezt a

240
00:08:41,165 --> 00:08:44,088
proto-indoeurópai nyelvet,

241
00:08:44,088 --> 00:08:46,393
de ebben nem vagyunk

242
00:08:46,393 --> 00:08:49,524
igazán biztosak.

243
00:08:49,524 --> 00:08:51,704
És úgy véljük, hogy elvándoroltak,

244
00:08:51,704 --> 00:08:54,547
mint ahogy a Germán törzsek is

245
00:08:54,547 --> 00:08:57,828
Észak-Európába vonultak.

246
00:08:57,828 --> 00:08:59,864
A kelták is

247
00:08:59,864 --> 00:09:01,028
Európában
kötöttek ki.

248
00:09:01,028 --> 00:09:03,595
Beszélhetünk az itáliai,

249
00:09:03,595 --> 00:09:06,602
a latin törzsekről,

250
00:09:06,602 --> 00:09:07,671
a görög törzsekről, és

251
00:09:07,671 --> 00:09:09,463
beszélni lehet még az indo-árja

252
00:09:09,463 --> 00:09:12,886
törzsekről is,

253
00:09:12,886 --> 00:09:14,918
amelyek végül Perzsiában telepedtek le,

254
00:09:14,918 --> 00:09:16,094
és Észak-Indiában.

255
00:09:16,094 --> 00:09:18,076
Mind kapcsolatban lehetnek egymással.

256
00:09:18,076 --> 00:09:19,649


257
00:09:19,649 --> 00:09:22,022


258
00:09:22,022 --> 00:09:24,298


259
00:09:24,298 --> 00:09:25,662


260
00:09:25,662 --> 00:09:28,579