Nyolc mai amerikai állam
régebben Mexikóhoz tartozott.
Üdv a History Lists-nél!
Nézzük, hogyan álltak régen
a dolgok Texastól délre.
A maják
A maják a Yucatán-félszigeten éltek
több, mint 1000 éven keresztül.
A maják fejlett
ismeretekkel rendelkeztek
a csillagászat és
matematika területén.
Az európaiaknál évszázadokkal
korábban ismerték a nulla fogalmát
és az egyetlen Kolumbusz előtti
írásrendszer
is hozzájuk köthető.
Városaik összetettek voltak.
Iskolák, könyvtárak,
kórházak és még sportarénák
is helyet kaptak bennük.
Amitől mindez méginkább
lenyűgöző, az az,
hogy a maják nem rendelkeztek
folyókkal, tavakkal vagy természetes
forrásokkal, mely friss
ivóvizet biztosított volna.
Bonyolult vízvezeték-hálózatot
és földalatti ciszternákat
építettek, hogy elegendő
esővizet tudjanak
összegyűjteni és tárolni.
Furcsa mód azonban, mire a
spanyolok megjelentek az Újvilágban,
meglepetten látták, hogy ezen
városok nagy része
már elhagyatott volt.
Mai napig nem tudjuk biztosan,
mi történt
de valószínűleg betegség,
szárazság
és a környezet kihasználása
vezetett civilizációjuk
összeomlásához.
Beszéljünk az Aztékokról.
Ez a nép 'Mexikának' hívta magát,
melyről Mexikó országa később
a nevét kapta.
"Csinampákra" építkeztek,
vagyis mesterséges szigetekre,
amiket gyökerek,
karók, üledék és valószínűleg
ürülék tartott össze.
Akárcsak a maják, szerettek
csokoládét készíteni,
embereket feláldozni az isteneknek
és 'ulamát' játszani
mely egy olyan sport volt,
ami gyakran végződött sérüléssel
vagy akár halállal, és gyakran
ezzel oldották meg
konfliktusaikat
háborúzás helyett.
Több mint 5 millió ember
tartozott a birodalmukba
mely parttól partig nyúlt
és rengeteg sarcot követelt.
Nem igazán kedvelték
őket alattvalóik
és mikor Cortez megérkezett,
a birodalom nagy részét
ellenük tudta fordítani.
Az Aztékok civilizációjának
3 dolog vetett véget:
éhezés, feketehimlő
és belső árulás.
Csak mondom...
annyi ember feláldozása
után lehetséges, hogy
visszanyalt a fagyi.
Mindez pedig kikövezte az utat a
spanyol kolonizációnak.
Tenocstitlant földdel
tették egyenlővé
és a helyére felépült Nueva
España új fővárosa:
Mexikóváros.
Mivel a tlaxcalan nép
segített legyőzni az aztékokat,
megtarthatták saját neveiket
és hagyományos uralkodásuk
egy részét is.
Más törzsek nem jártak
ilyen jól.
Végtére is Miguel Hidalgo
y Costilla, egy katolikus pap
harcba hívta Nueva
España népeit
országuk függetlenségéért.
Elfogták és kivégezték,
de ez sem akadályozta meg,
hogy Mexikó
1821-ben alkotmányos
monarchiává váljon.
Itt a forradalom ideje!
Az ország gazdasági
virágzásnak indult
Porfirio Diaz stabil de
szörnyen korrupt
diktatúrája alatt.
Azonban a társadalomba
asszimilált bennszülöttek
egyre szegényebbek
és dühösebbek lettek
mivel a saját terményeikből
nem ehettek.
A feltörekvő középosztálynak
szintén nem tetszett
kormányuk korruptsága,
és a két csoport
összefogott a rezsim
megdöntése érdekében.
A diktatúra bukása után
liberális demokráciát hoztak létre
és egy gazdag idealistát,
Francisco Maderót
választották elnöknek.
Nem próbálom szépíteni...
elég hamar merénylet
áldozata lett
mielőtt bármit tehetett volna.
Mexikói-Amerikai háború
Az 1840-es években
Polk amerikai elnök
szemet vetett némi
mexikói területre.
Miután nem akarták
pénzért odaadni neki,
katonákat küldött a
Rio Grande és
Nueces folyók közötti
senki földjére.