Nyolc mai amerikai állam régebben Mexikóhoz tartozott. Üdv a History Lists-nél! Nézzük, hogyan álltak régen a dolgok Texastól délre. A maják A maják a Yucatán-félszigeten éltek több, mint 1000 éven keresztül. A maják fejlett ismeretekkel rendelkeztek a csillagászat és matematika területén. Az európaiaknál évszázadokkal korábban ismerték a nulla fogalmát és az egyetlen Kolumbusz előtti írásrendszer is hozzájuk köthető. Városaik összetettek voltak. Iskolák, könyvtárak, kórházak és még sportarénák is helyet kaptak bennük. Amitől mindez méginkább lenyűgöző, az az, hogy a maják nem rendelkeztek folyókkal, tavakkal vagy természetes forrásokkal, mely friss ivóvizet biztosított volna. Bonyolult vízvezeték-hálózatot és földalatti ciszternákat építettek, hogy elegendő esővizet tudjanak összegyűjteni és tárolni. Furcsa mód azonban, mire a spanyolok megjelentek az Újvilágban, meglepetten látták, hogy ezen városok nagy része már elhagyatott volt. Mai napig nem tudjuk biztosan, mi történt de valószínűleg betegség, szárazság és a környezet kihasználása vezetett civilizációjuk összeomlásához. Beszéljünk az Aztékokról. Ez a nép 'Mexikának' hívta magát, melyről Mexikó országa később a nevét kapta. "Csinampákra" építkeztek, vagyis mesterséges szigetekre, amiket gyökerek, karók, üledék és valószínűleg ürülék tartott össze. Akárcsak a maják, szerettek csokoládét készíteni, embereket feláldozni az isteneknek és 'ulamát' játszani mely egy olyan sport volt, ami gyakran végződött sérüléssel vagy akár halállal, és gyakran ezzel oldották meg konfliktusaikat háborúzás helyett. Több mint 5 millió ember tartozott a birodalmukba mely parttól partig nyúlt és rengeteg sarcot követelt. Nem igazán kedvelték őket alattvalóik és mikor Cortez megérkezett, a birodalom nagy részét ellenük tudta fordítani. Az Aztékok civilizációjának 3 dolog vetett véget: éhezés, feketehimlő és belső árulás. Csak mondom... annyi ember feláldozása után lehetséges, hogy visszanyalt a fagyi. Mindez pedig kikövezte az utat a spanyol kolonizációnak. Tenocstitlant földdel tették egyenlővé és a helyére felépült Nueva España új fővárosa: Mexikóváros. Mivel a tlaxcalan nép segített legyőzni az aztékokat, megtarthatták saját neveiket és hagyományos uralkodásuk egy részét is. Más törzsek nem jártak ilyen jól. Végtére is Miguel Hidalgo y Costilla, egy katolikus pap harcba hívta Nueva España népeit országuk függetlenségéért. Elfogták és kivégezték, de ez sem akadályozta meg, hogy Mexikó 1821-ben alkotmányos monarchiává váljon. Itt a forradalom ideje! Az ország gazdasági virágzásnak indult Porfirio Diaz stabil de szörnyen korrupt diktatúrája alatt. Azonban a társadalomba asszimilált bennszülöttek egyre szegényebbek és dühösebbek lettek mivel a saját terményeikből nem ehettek. A feltörekvő középosztálynak szintén nem tetszett kormányuk korruptsága, és a két csoport összefogott a rezsim megdöntése érdekében. A diktatúra bukása után liberális demokráciát hoztak létre és egy gazdag idealistát, Francisco Maderót választották elnöknek. Nem próbálom szépíteni... elég hamar merénylet áldozata lett mielőtt bármit tehetett volna. Mexikói-Amerikai háború Az 1840-es években Polk amerikai elnök szemet vetett némi mexikói területre. Miután nem akarták pénzért odaadni neki, katonákat küldött a Rio Grande és Nueces folyók közötti senki földjére.