Ez egy paradicsompalánta. Ez pedig egy levéltelű, ami lassan megöli a palántát azzal, hogy kiszívja a nedvet a leveleiből. A paradicsom felveszi a harcot, fizikai és kémiai fegyvereit bevetve veri vissza a rovarok támadását. De ez csak a kezdet. A paradicsom, egy olyan vegyületet is kibocsát, ami jelzi a közeli palántáknak, hogy bocsássák ki a saját rovarirtó szerüket. A növényeket folyamatos támadások érik. Veszélyt jelentenek már a mikroszkopikus gombák és baktériumok is, az apró növényevők, mint a tetvek, hernyók és szöcskék, és a nagyobbak is, mint a teknősök, koalák és elefántok. Mind arra vágynak, hogy a növényeket felfalva hozzájussanak a leveleikben, sejtjeikben, terméseikben és magjaikban lévő bőséges tápanyaghoz és vízhez. Azonban a növények számos külső és belső fegyverrel is védekeznek, amik egy kevésbé vonzó, sőt akár halálos vacsorává teszik őket. A növények védekezése a felületükön kezdődik. A fák törzsét befedő kéreg ligninben gazdag, ami egy nehezen megrágható, a kórokozók számára áthatolhatatlan, merev, összetett vegyület. A leveleket egy viaszos réteg, a kutikula védi, ami elriasztja a rovarokat és mikrobákat. Néhány növény még többet vet be: fájdalmat okozó felépítésükkel rettentik el a lehetséges ragadozókat. Tüskék és tövisek ijesztik el a nagyobb növényevőket. Hogy a kisebb kártevőkkel is elbánjanak, egyes növények leveleit éles fedőszőrök, úgynevezett trichómák borítják. A veteménybabon apró kampócskák vannak, amik megragadják a poloskák és más rovarok lábait. Néhány faj fedőszőrei irritáló anyagokat termelnek. A csalán hisztamin és más méreganyagok keverékét bocsátja ki, ami érintkezés után fájdalmat és gyulladást okoz. Más növényi fajok esetében, a fájdalom az első falat után jelentkezik. A spenót, kiwi, ananász, fukszia, és a rebarbara, mind mikroszkopikus, tűszerű kristályokat, raphidokat termel. Ezek apró sebeket okoznak az állatok szájában, amiken keresztül szívódnak fel a méreganyagok. A mimóza növénynek egy különleges stratégiája van, amivel megelőzi, hogy akár csak egyet is harapjon belőle egy növényevő. A speciális mechanoreceptor sejtek érzékelik az érintést, és elektromos jelet küldenek a levélen át a tőhöz, így késztetve a sejteket, hogy kibocsássák töltéssel rendelkező részecskéiket. A töltések felhalmozódása kiszívja a nedvet a levelekből, amik ezért összezsugorodnak, és a levél összezárul. Ez a mozzanat elriasztja a rovarokat, és az összeaszott levelek a nagyobb állatoknak is kevésbé tűnnek kívánatosnak. Ha ezeket a külső védekezéseket mégis áttörik, a növény immunrendszere lép akcióba. A növényeknek nincs külön immunrendszere, mint az állatoknak, ehelyett minden sejtje képes arra, hogy érzékelje és visszaverje a támadókat. A speciális érzékelősejtek felismerik a veszélyes mikrobák és rovarok jelenlétét jelző molekulákat. Válaszul az immunrendszer védekező műveletek sorozatát indítja be. Hogy még több kórokozó bejutását megakadályozza, a viaszos kutikula megvastagszik és a sejtfalak megerősödnek. A védekező sejtek lezárják a levelek pórusait. Ha a mikrobák felfalták a növény egy részét, az érintett sejtek önmaguk elpusztításával izolálják el a fertőzést. Mikrobák és rovarok elleni mérgező vegyületeket is termelnek, gyakran a konkrét fenyegetésre szabva. A növényi molekulák nagy része, amit az emberek gyógyszerként, orvosságként és fűszerként használnak, a növények immunrendszerének részét képezik, mivel mikroba- vagy rovarirtó hatásúak. Egy támadás alatt lévő növényi rész, más területeket is riaszt hormonok, levegőben továbbított anyagok, esetleg elektromos jelek segítségével. Amikor a növény más részei veszik ezeket a jeleket, felgyorsítják a ellenanyagok termelését. Néhány faj esetében, például a paradicsomnál, ez a korai riasztó rendszer a szomszédokat is figyelmezteti. Néhány növény szövetségeseket toboroz, hogy erős ellenállást tanúsítson leendő támadóival szemben. A gyapot, hernyó-ostrom alatt egy tíz-tizenkét vegyi anyagból álló koktélt bocsát ki. A keverék vonzza az élősködő darazsakat, amik a hernyók belsejében petéznek le. A növények talán nem tudnak elmenekülni a támadás helyszínéről, vagy karmokkal és fogakkal leküzdeni a ragadozókat, viszont erős fegyverzettel, egy jól felszerelt vegyi arzenállal, őrséggel körbevéve és a fajok közti szövetségekkel, egy növény nem mindig könnyű préda.