(Pénelopé)
(Pénelopé)

- Nem hiányzom?

- Jobban, mint hinnéd.

- Akkor ugorj a vízbe, és csókolj meg!

- Pénelopé, már mondtam neked:

Tudod, hogy félek a víztől.

- Velem biztonságban lehetsz!

Gyere, játssz velem és a lányunkkal!

És figyeljük, ahogy a gyerekünk felnő!

- Szívesen tenném, de

De szenvedve próbálnék nem elsüllyedni.

- Megszabadítanálak a szenvedéstől!

- Bármilyen jól is hangzik, itt is jól megvagyok.

- Megszabadíthatlak a szenvedéstől!

- Tudod, hogy jobban szeretem a száraz talajt!

- Megszabadítalak a szenvedéstől!

- Rendben, de csak ha válaszolsz pár kérdésre.

- Persze!

- Oké, szóval ha esetleg menekülnék, vagy rejtőznék,

Mondjuk, nem is tudom, Poszeidón elől,

Aki, mondjuk, elzárta a hazautat

Hatalmas árral és viharral.

- Ó, ne!

- Hogy kerüljem el?

Hogyan jutok haza?

Melyik utat válasszam?

Merre menjek hát?

- Hegyen-völgyön át fog üldözni,

Hát keress egy helyet, hova sosem menne.

Csak akkor jutsz haza,

Ha ott haladsz, ahol félve jár.

Mondjuk Szkülla barlangján át!

- Ne...

- Csak így juthatsz haza,

Szkülla barlangján át.

- De Szküllának ára van...

- Nos, te kérdezted, most már tudod.

Gyere hát a vízbe!

- Pénelopé, miért?

Tudod, hogy félénk vagyok és rettegek!

- Megszabadítanálak a szenvedéstől!

- Érted meg is halnék, de nem maradhatok szárazon?

- Megszabadíthatlak a szenvedéstől!

- Gyere fel a hajóra, és ugorjunk egyszerre!

- Megszabadítalak a szenvedéstől!

- Hogy én mit meg nem teszek érted!