(Pénelopé)
(Pénelopé)
- Nem hiányzom?
- Jobban, mint hinnéd.
- Akkor ugorj a vízbe, és csókolj meg!
- Pénelopé, már mondtam neked:
Tudod, hogy félek a víztől.
- Velem biztonságban lehetsz!
Gyere, játssz velem és a lányunkkal!
És figyeljük, ahogy a gyerekünk felnő!
- Szívesen tenném, de
De szenvedve próbálnék nem elsüllyedni.
- Megszabadítalak a szenvedéstől!
- Bármilyen jól is hangzik, itt is jól megvagyok.
- Megszabadítalak a szenvedéstől!
- Tudod, hogy jobban szeretem a száraz talajt!
- Megszabadítalak a szenvedéstől!
- Rendben, de csak ha válaszolsz pár kérdésre.
- Persze!
- Oké, szóval ha esetleg menekülnék, vagy rejtőznék,
Mondjuk, nem is tudom, Poszeidón elől,
Aki, mondjuk, elzárta a hazautat
Hatalmas árral és viharral.
- Ó, ne!
- Hogy kerüljem el?
Hogyan jutok haza?
Melyik utat válasszam?
Merre menjek hát?
- Hegyen-völgyön át fog üldözni,
Hát keress egy helyet, hova sosem menne.
Csak akkor jutsz haza,
Ha ott haladsz, ahol félve jár.
Mondjuk Szkülla barlangján át!
- Ne...
- Csak így juthatsz haza,
Szkülla barlangján át.
- De Szküllának ára van...
- Nos, te kérdezted, most már tudod.
Gyere hát a vízbe!
- Pénelopé, miért?
Tudod, milyen félénk vagyok, és hogy rettegek.
- Megszabadítalak a szenvedéstől!
- Érted meg is halnék, de nem maradhatok szárazon?
- Megszabadítalak a szenvedéstől!
- Gyere fel a hajóra, és ugorjunk egyszerre!
- Megszabadítalak a szenvedéstől!
- Hogy én mit meg nem teszek érted!