[Előadó] Más videókban néhány igazán ősi kínai dinasztiáról beszélünk, a Sangról és a Csouról, és ahogy a Csou-dinasztia a végéhez ér, Kínában megkezdődik a Hadakozó fejedelemségek kora, amely igazán gyötrelmes az ország számára. Ami viszont jó, hogy ebben az időben születik meg a Száz gondolat iskolája, amelyből kifejlődik a konfucianizmus, a a taoizmus és a legizmus is. Most azonban arra koncentrálunk, hogyan alakul ki az igazi, birodalmi Kína a névadó Csin-dinasztia uralkodása alatt. Az i.sz. előtti harmadik században járunk, és Kínának megvan az első igazi uralkodója, Csin Si Huang-ti, és itt van a később Csin néven ismertté vált dinasztia, amely rövid életű, ám ez az első, amely igazából egyesítette Kínát. Úgy gondoljuk, hogy a Kína név is tőlük származik, a Csin-dinasztiától. A dinasztia a meglehetősen nyers uralmáról ismert a legizmus kialakulásakor. Az abból a korból fennmaradt emlékekkel kapcsolatban talán hallottatok az Agyaghadseregről, amelyet Csin Si Huang-ti sírjába temettek el. A Csin-dinasztia leginkább a Hadakozó fejedelemségek korának a lezárásáról és Kína egyesítéséről ismert, és a kínai aranykor alapjainak megteremtéséről, amely kor a Han-dinasztia alatt jön el. A Han-dinasztia úgy i.e. 200-tól nem sokkal i.sz. 200 utánig áll fenn. Gondolatban picit a Római birodalomhoz hasonlítom. A nyugati Han-dinasztia 200 éve úgy a Római Köztársaság idejének felel meg, és ha a keleti Han-dinasztiát vizsgáljuk, az igazából a Római Birodalom fénykorára esik. És az a Kínai Birodalom fénykora is, amikor a művészetekkel a konfucianizmus is kezd gyökeret verni Kínában, ahol a bürokrácia és a hivatali élet része lesz. A Han-dinasztia olyan sikeresen egyesítette Kínát kulturális és nyelvi szempontból, hogy ma a kínaiak 92 %-a etnikailag Hannak vallja magát. A Han szó időnként a Han-dinasztiára utal, de más esetekben a Han etnikai csoportra, amely igazából a Han-dinasztia alatti egyesítés során jött létre. A Han-dinasztia, ahogy itt látjuk, az i.sz. 3. század elején megszűnik, és utána Kína újra több dinasztiára aprózódik fel. Ezt a körülbelül 360 évet nem jelöltem be az idővonalon, de nem azért, mert semmi nem történt, hanem mert Kína nem volt egységes. Ennek érzékeltetésére itt van Kína a három királyság korában a harmadik században, nem sokkal a Han-dinasztia bukása után. Itt láthatjátok a Csin-dinasztiát a negyedik században, a Hat dinasztia koraként ismert, körülbelül 360 éves időszakban a széttagolt Kínában. És itt van az északi és déli dinasztiák kora a hatodik században. Kína végül újra egyesül, a Szuj-dinasztia uralma alatt. Szuj Ven-ti uralkodása alatt, ő a dinasztia névadója, és a dinasztia arról ismert, hogy egy zavaros időszakban egyesítették végleg Kínát. A Szujok etnikailag Hanok, és ők fektették le egy újabb kínai aranykor alapjait a Tang- és Szung- dinasztiák alatt. A Tang-dinasztia itt van, és a kínai aranykort tekintve olyan, mint a Han. Ekkor fejlődnek ki igazán a művészetek és a tudomány. Egy érdekesség a Hat dinasztia idejéből, amely kaotikus időszak, hogy a buddhizmus akkor jelenik meg Kínában, Közép-Ázsiából jön, de eredetileg Indiából, és a Szujok és a Tangok idejére megerősödik. Az egyik legfontosabb újdonság a Tang-kori Kínában a tömbnyomtatás használata. Az egyik legelső nyomtatott könyv a Gyémánt szútra. Most, hogy 907-ben a Tang-dinasztia letűnik, történelmi léptékben rövid idejű káosz jön újra. 50 körül, szerintem pont 53-ban beköszönt az Öt dinasztia és a 10 királyság kora, ám utána Kína újra egyesül a Szung-dinasztia uralma alatt. A Szung-dinasztia képes bizonyos mértékben ott folytatni, ahol a Tang-dinasztia abbahagyta. Uralmuk vége felé egyre nagyobb ellenállás mutatkozik a buddhizmussal szemben, amiről más videókban lesz szó, a neokonfucianizmus pedig megerősödik, és a Szung-dinasztia alatt lesz igazán az, de ezt más videókban taglaljuk. A Szung-dinasztia arról is ismert, hogy rengeteget tettek a közszolgálatokért és a közigazgatásért, és a neokonfucianizmus alapján az érdemeket nézték elsősorban. Ez a fontos találmányok ideje is. Az egyik az iránytű, amelyet már a Han-dinasztia korában is használtak, ám a Szung-dinasztia idejében nyeri el mai formáját, és főleg a hajózásban használják. Az új kínai hajók, a dzsunkák is a Szung-dinasztia alatt jelennek meg. Ennek a dinasztiának az idejében fejlesztették tovább a Tang tömbnyomtatást, de már cserélhető betűkkel, így a munka sokkal gyorsabb. És talán a legjelentősebb újítás, amely megváltoztatta a világot, habár nem mindig előnyére, a puskapor használata volt. Már a Tang korban is alkalmazták, de a technika a Szung-dinasztia idején válik tökéletessé. A Szung-dinasztiát végül a mongolok döntik meg a 13-ik században. Megalapítják a Jüan-dinasztiát, melynek első uralkodója Kubiláj kán, Dzsingisz kán unokája. Uralmukat végül a Ming-dinasztia dönti meg a 14-ik században. Etnikai szempontból a Ming-dinasztia is Han, és a komoly kínai látványosságok közül is tőlük származik néhány. Ilyen a Tiltott város, a császár palotája Pekingben a Ming- és a Csing-dinasztiák idejében. Ez a kínai nagy fal. És bár a nagy fal története jóval korábbra nyúlik vissza, a Csou időkbe és a Hadakozó fejedelemségek korába, az építés nagy része Mind-dinasztia idejében történt. Az utolsó igazi dinasztia Kínában a Csing. Ez bizonyos fokig megint idegen uralmat jelent. A Mandzsúriából érkező mandzsukét, ez a tartomány itt van, és ők képesek megdönteni a Ming-dinasztiát, hogy Kínában egészen a 20-ik század elejéig uralkodjanak, amikor is a Kínai Köztársaság dönti meg hatalmukat.