[Előadó] Más videókban néhány
igazán ősi kínai
dinasztiáról beszélünk, a Sangról és a
Csouról,
és ahogy a Csou-dinasztia a végéhez
ér,
Kínában megkezdődik a Hadakozó
fejedelemségek kora,
amely igazán gyötrelmes az ország
számára.
Ami viszont jó, hogy ebben az időben
születik
meg a Száz gondolat
iskolája, amelyből
kifejlődik a konfucianizmus,
a
a taoizmus és
a legizmus is.
Most azonban arra koncentrálunk,
hogyan alakul ki az igazi, birodalmi
Kína a névadó
Csin-dinasztia uralkodása alatt.
Az i.sz. előtti harmadik században
járunk,
és Kínának megvan az első igazi
uralkodója, Csin Si Huang-ti,
és itt van a később Csin néven
ismertté vált dinasztia,
amely rövid életű, ám ez az első,
amely
igazából egyesítette Kínát.
Úgy gondoljuk, hogy a Kína név
is tőlük származik,
a Csin-dinasztiától.
A dinasztia a meglehetősen
nyers uralmáról
ismert a legizmus kialakulásakor.
Az abból a korból fennmaradt
emlékekkel kapcsolatban
talán hallottatok az
Agyaghadseregről, amelyet
Csin Si Huang-ti sírjába temettek el.
A Csin-dinasztia leginkább a
Hadakozó fejedelemségek
korának a lezárásáról és Kína
egyesítéséről ismert, és
a kínai aranykor alapjainak
megteremtéséről,
amely kor a Han-dinasztia alatt
jön el.
A Han-dinasztia úgy i.e. 200-tól
nem sokkal i.sz. 200 utánig
áll fenn.
Gondolatban picit a
Római birodalomhoz hasonlítom.
A nyugati Han-dinasztia 200 éve
úgy a Római Köztársaság idejének
felel meg, és
ha a keleti Han-dinasztiát vizsgáljuk, az
igazából a Római Birodalom
fénykorára esik.
És az a Kínai Birodalom fénykora is,
amikor a művészetekkel a
konfucianizmus is kezd
gyökeret verni Kínában, ahol
a bürokrácia és a hivatali élet
része lesz.
A Han-dinasztia olyan sikeresen
egyesítette Kínát
kulturális és nyelvi szempontból,
hogy ma a kínaiak 92 %-a
etnikailag Hannak vallja magát.
A Han szó időnként a Han-dinasztiára
utal, de más esetekben
a Han etnikai csoportra, amely
igazából
a Han-dinasztia alatti egyesítés
során jött létre.
A Han-dinasztia, ahogy itt látjuk,
az i.sz. 3. század elején megszűnik,
és utána Kína
újra több dinasztiára
aprózódik fel.
Ezt a körülbelül 360 évet
nem jelöltem be az idővonalon, de nem
azért, mert semmi nem
történt, hanem mert Kína
nem volt egységes.
Ennek érzékeltetésére
itt van Kína a három királyság
korában a harmadik században,
nem sokkal a Han-dinasztia bukása után.
Itt láthatjátok a Csin-dinasztiát a
negyedik században,
a Hat dinasztia koraként ismert,
körülbelül 360 éves időszakban
a széttagolt Kínában.
És itt van az északi és déli
dinasztiák kora a hatodik században.
Kína végül újra egyesül, a Szuj-dinasztia
uralma alatt.
Szuj Ven-ti uralkodása
alatt, ő a dinasztia névadója,
és a dinasztia arról ismert, hogy
egy zavaros időszakban egyesítették
végleg Kínát.
A Szujok etnikailag Hanok, és ők
fektették le egy újabb kínai
aranykor alapjait a Tang- és Szung-
dinasztiák alatt.
A Tang-dinasztia itt van, és a kínai
aranykort tekintve olyan, mint a Han.
Ekkor fejlődnek ki igazán a művészetek
és a tudomány.
Egy érdekesség a Hat dinasztia
idejéből,
amely kaotikus időszak,
hogy a buddhizmus akkor jelenik
meg Kínában,
Közép-Ázsiából jön, de eredetileg
Indiából, és
a Szujok és a Tangok idejére megerősödik.
Az egyik legfontosabb újdonság
a Tang-kori Kínában
a tömbnyomtatás használata.
Az egyik legelső nyomtatott könyv
a Gyémánt szútra.
Most, hogy 907-ben a Tang-dinasztia
letűnik, történelmi léptékben
rövid idejű káosz jön újra.
50 körül, szerintem pont 53-ban
beköszönt az
Öt dinasztia és a 10 királyság kora, ám
utána Kína újra egyesül
a Szung-dinasztia uralma alatt.
A Szung-dinasztia képes bizonyos
mértékben ott folytatni, ahol
a Tang-dinasztia abbahagyta.
Uralmuk vége felé egyre nagyobb
ellenállás mutatkozik
a buddhizmussal szemben,
amiről más videókban lesz szó,
a neokonfucianizmus pedig megerősödik,
és a Szung-dinasztia alatt lesz igazán az,
de ezt más videókban taglaljuk.
A Szung-dinasztia arról is ismert,
hogy rengeteget
tettek a közszolgálatokért és
a közigazgatásért, és a neokonfucianizmus
alapján az érdemeket nézték elsősorban.
Ez a fontos találmányok ideje is.
Az egyik az iránytű, amelyet már a
Han-dinasztia korában is
használtak, ám a Szung-dinasztia
idejében nyeri el mai formáját,
és főleg a hajózásban használják.
Az új kínai hajók, a dzsunkák
is a Szung-dinasztia alatt jelennek meg.
Ennek a dinasztiának az idejében
fejlesztették tovább a Tang
tömbnyomtatást,
de már cserélhető betűkkel,
így a munka sokkal gyorsabb.
És talán a legjelentősebb
újítás, amely megváltoztatta
a világot, habár nem mindig
előnyére, a
puskapor használata volt. Már a Tang
korban is alkalmazták,
de a technika a Szung-dinasztia idején
válik tökéletessé.
A Szung-dinasztiát végül a mongolok
döntik meg
a 13-ik században.
Megalapítják a Jüan-dinasztiát,
melynek első
uralkodója Kubiláj kán,
Dzsingisz kán unokája.
Uralmukat végül a Ming-dinasztia
dönti meg
a 14-ik században.
Etnikai szempontból a Ming-dinasztia
is Han,
és a komoly kínai látványosságok
közül is tőlük származik néhány.
Ilyen a Tiltott város, a
császár palotája Pekingben
a Ming- és a Csing-dinasztiák
idejében.
Ez a kínai nagy fal.
És bár a nagy fal története
jóval korábbra nyúlik vissza, a
Csou időkbe és a Hadakozó fejedelemségek
korába, az építés nagy része
Mind-dinasztia idejében történt.
Az utolsó igazi dinasztia Kínában
a Csing.
Ez bizonyos fokig megint idegen
uralmat jelent.
A Mandzsúriából érkező
mandzsukét,
ez a tartomány itt van, és ők
képesek megdönteni a
Ming-dinasztiát, hogy Kínában
egészen a 20-ik század elejéig
uralkodjanak, amikor is
a Kínai Köztársaság dönti meg
hatalmukat.