A kíváncsiság az emberiség egyik
legcsodásabb jellemzője.

Olyan sokat akarunk tudni a körülöttünk
lévő világról, amennyit csak lehet,

azonban, hogy mindent megtudjunk
a minket körülvevő világról,

a szemeink már nem elegendőek.

A mérnöki tudomány erejével képesek
vagyunk megfigyelni azokat a világokat,

amelyek a emberi érzékelés szűk
hatókörén kívül vagy belül vannak.

Láthatjuk a legkisebb életformákat,
a saját sejtjeinket, és még akár

a molekulákat is elektormikroszkópokkal.

Bonyolult gépek teszik láthatóvá
a láthatatlan dolgokat,

s így felfedezhetjük a
világokon belüli világokat.

A nano-szint felfedezése örökre
megváltoztatta, hogy hogyan érzékeljük

a körülöttünk lévő világegyetemet,
és számtalan felfedéshez vezetett.

Másfelől, csak egy pár évszázaddal ezelőtt
a mérnökök eszközöket fejlesztettek ki,

amelyekkel az űr mélyére tekinthetünk,

és az univerzum számtalan csodáját láthatjuk.

Később megjelentek az
űrhajók és a műholdak.

A Hubble-teleszkóp a tudomány egyik ilyen
csodája volt.

Nélküle sosem tudtuk volna meg, hogy a mi
galaxisunk csak egy a sok milliárdból

egy hatalmas univerzumban, és még ennél is
jobb teleszkópok épülnek jelenleg.

Megmutatják nekünk a messzi, messzi
világokat a legapróbb részletekig.

Szóval, van itt még bőven felfedezni való.

Az univerzum hatalmas és még nagyon sokat
tanulhatunk.

A mérnöki tudomány és a
kíváncsiságunk erejével, ki tudja, hogy

mit fogunk felfedezni a jövőben.

„Mérnöki tudomány: az emberek és a természet anyagainak szervezésének és irányításának művészete, az emberi faj haszna érdekében.”
Henry Gordon Stott