A kíváncsiság az emberiség egyik
legcsodásabb jellemzője.
Olyan sokat akarunk tudni a körülöttünk
lévő világról, amennyit csak lehet,
azonban, hogy mindent megtudjunk
a minket körülvevő világról,
a szemeink már nem elegendőek.
A mérnöki tudomány erejével képesek
vagyunk megfigyelni azokat a világokat,
amelyek a emberi érzékelés szűk
hatókörén kívül vagy belül vannak.
Láthatjuk a legkisebb életformákat,
a saját sejtjeinket, és még akár
a molekulákat is elektormikroszkópokkal.
Bonyolult gépek teszik láthatóvá
a láthatatlan dolgokat,
s így felfedezhetjük a
világokon belüli világokat.
A nano-szint felfedezése örökre
megváltoztatta, hogy hogyan érzékeljük
a körülöttünk lévő világegyetemet,
és számtalan felfedéshez vezetett.
Másfelől, csak egy pár évszázaddal ezelőtt
a mérnökök eszközöket fejlesztettek ki,
amelyekkel az űr mélyére tekinthetünk,
és az univerzum számtalan csodáját láthatjuk.
Később megjelentek az
űrhajók és a műholdak.
A Hubble-teleszkóp a tudomány egyik ilyen
csodája volt.
Nélküle sosem tudtuk volna meg, hogy a mi
galaxisunk csak egy a sok milliárdból
egy hatalmas univerzumban, és még ennél is
jobb teleszkópok épülnek jelenleg.
Megmutatják nekünk a messzi, messzi
világokat a legapróbb részletekig.
Szóval, van itt még bőven felfedezni való.
Az univerzum hatalmas és még nagyon sokat
tanulhatunk.
A mérnöki tudomány és a
kíváncsiságunk erejével, ki tudja, hogy
mit fogunk felfedezni a jövőben.
„Mérnöki tudomány: az emberek és a természet anyagainak szervezésének és irányításának művészete, az emberi faj haszna érdekében.”
Henry Gordon Stott