Mit tudunk a jövőről? Nehéz kérdés, egyszerű válasz: semmit. Nem vagyunk képesek megjósolni a jövőt. Csupán a jövő egy vízióját teremthetjük meg, hogy milyen is lenne, egy víziót, mely formabontó ötleteket tár elénk, mely ösztönző és ez a legfontosabb ok ami a megszokott gondolkodás vezérfonalát megszakítja. Sok ember van, akik a jövőről megalkották saját elképzelésüket. Például, ez itt egy jövőkép a 20. század elejéről. Itt az olvasható, hogy ez lesz a jövő óceánt átutazó repülőgépe. Ennek a gépnek másfél napba telik keresztülrepülni az Atlanti-óceánt. Ma már tudjuk, hogy ez a jövőkép nem vált valóra. Nos a legnagyobb repülőgép, mellyel rendelkezünk, az Airbus A380-as, ami hatalmas nagy, így sok ember elfér benne és technikailag teljesen különbözik attól a látomástól, melyet az imént mutattam Önöknek. Egy Airbusokkal foglalkozó csapatban dolgozom éppen, és megalkottuk a mi víziónkat egy fenntarthatóbb repülési jövőről. Nos a fenntarthatóság rendkívül fontos számunkra, ami magába foglalja nem csupán a közösségi, de a környezeti és gazdasági értékeket is egyaránt. Így hát megalkottunk egy meglehetősen formabontó szerkezetet amely a természetben előforduló csontváz szerkezetet másolja le. Éppen ezért talán egy kicsit szokatlannak tűnhet, különösen azon személyek körében, akik általában szerkezetekkel foglalkoznak. De legalább is ez egyfajta műalkotás mellyel felfedhetjük ötleteinket egy másik jövőről. Kik a jövő fő ügyfelei? Vannak az öregek, vannak a fiatalok, van a női hatalom kiteljesedése, és van egy megatrend, mely mindannyiunkra hatással van. Ez nem más, mint a jövő testméretei. Gyermekeink egyre magasabbak lesznek, de ugyanakkor mi más irányokban növekszünk. Így hát helyre van szükségünk a repülőgépben, egy nagyon zsúfolt területen belül. Ezeknek az embereknek különböző szükségleteik vannak. Ezért azt látjuk, hogy az aktív egészségmegőrzésre egyértelműen szükség van, különösen a korosodóak körében. Azt akarjuk, hogy egyénenként foglalkozzanak velünk. Mi utasok szeretünk tevékenykedni a teljes utazás ideje alatt, és amit a jövőben tenni szándékozunk, az az, hogy a legújabb ember-gép interfészt kívánjuk felhasználni, és ezt integrálni szeretnénk egy kézzelfogható termékben. Ennek érdekében ezeket a szükségleteket kombináltuk a technológia vívmányaival. Így például, feltettük magunknak a kérdést, hogyan hozhatunk létre több fényt? Hogyan engedhetünk több természetes fényt a repülőgépbe? Úgy például, hogy ennek a repülőnek nincsenek már ablakai. Mi a helyzet az adat és kommunikációs szoftverekkel, melyekre a jövőben szükségünk lesz? Véleményem szerint a jövő repülőgépének saját tudata lesz. Sokkal inkább élő organizmus lesz, mint csupán rendkívül komplex technológiák gyűjteménye. Ez nagyon más lesz a jövőben. A repülőgép közvetlenül fog kommunikálni az utassal a saját környezetében. És aztán beszélhetünk az anyagokról, például a szintetikus biológiáról is. És az én véleményem az, hogy egyre több és több új anyag lesz, melyet később a szerkezetekbe építhetünk, mert a szerkezet az egyik súlyponti kérdése a repülőgép tervezésnek. Hasonlítsuk hát össze a régi és az új világot! Csak szeretném itt megmutatni, hogy mit csinálunk ma. Ez egy A380-as legénységi pihenőfülke tartókonzolja. Meglehetősen nehéz, és a hagyományos kivitelezési szabályokat követi. És ez itt egy ekvivalens tartókonzol, ugyanarra a célra. Ez a konzol csontváz szerkezetű. Ez a kivitelezési folyamat teljesen különböző. Az egyik oldalon van egy 1,2 kilogrammos, és a másikon egy 0,6 kilogrammos darab. Így ez a technológia, 3D nyomtatás és új kivitelezési szabályok segítenek nekünk a súly csökkentésében, ami a legnagyobb probléma a repülőgép tervezésénél, mert ez közvetlenül összefüggésben van az üvegház hatású gázok kibocsátásával. Vigyék ezt az ötletet kicsit tovább! A természet hogyan építi fel alkotóelemeit és szerkezeteit? Úgy, hogy a természet nagyon okos. Az összes információt ezekbe a kis építőelemekbe helyezi, melyeket DNS-nek hívunk. És a természet nagy csontvázakat épít belőlük. Itt egy alulról-felfelé irányuló megközelítést látunk, mert minden információ, amint mondottam, a DNS szerkezetén belül található. És ezt kombináljuk egy felülről lefelé irányuló megközelítéssel, mert amit a mindennapi életünkben teszünk az az, hogy edzük izmainkat, edzük csontvázunkat, és az egyre erősebb lesz. És ugyanezt a megközelítést alkalmazhatjuk a technológiánál is. Így hát az építő elemeink például a szén nanocsövek melyekkel nagy, szegecsmentes csontvázakat lehet készíteni a nap végére. Hogy hogyan néz ki ez konkrétan, azt itt láthatják. Képzeljék el, hogy szén nanocsövek növekednek egy 3D nyomtatóban, es ezek egy műanyag mátrix belsejébe vannak ágyazva, és követik az alkotóelemben előforduló erőhatásokat. És ezekből trilliónyi van. Így egy erdőt kialakítva, és ezt az erdőt alapul véve majd morfológiai optimalizálást végezve, így szerkezeteket és alszerkezeteket hozhatunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy elektromos energiát vagy adatokat szállítsunk. És akkor vesszük ezt az anyagot, egyesítjük egy felülről lefelé irányuló megközelítéssel, és egyre nagyobb alkotóelemeket építünk. Nos, hogy nézhet ki a jövő repülőgépe? Nos, nagyon különböző üléseink vannak, melyek alkalmazkodnak a jövő utasának alakjához testalkatának megfelelően. Közösségi terek vannak a repülőgép belsejében melyek átalakulhatnak olyan hellyé, ahol virtuálisan lehet golfozni. És végül, ez a bionikus szerkezet, melyet átlátszó biopolimer membrán takar igazán radikálisan meg fogja változtatni azt, hogy hogyan fogunk a jövőben a repülőgépekre tekinteni. Ezért ahogy Jason Silva mondta, ha el tudjuk képzelni, miért nem valósítjuk meg? Viszlát a jövőben! Köszönöm. (Taps)