♪ (zene) ♪

[Tyler] Alex irodája ugyanazon
a folyosón van, mint az enyém.

Ő és én együtt írunk blogot,

és már 25 éve vitázunk.

Arra gondoltunk,
vitázunk egyet az önök kedvéért.

Ez az oktatásról szól.

Alex úgy gondolja,
hogy az oktatás többnyire egy jelzés,

nevezetesen bizonyítjuk a külvilág felé

a tehetségünk alapvető szintjét.

Én viszont azt gondolom, hogy
az oktatás többnyire a tanulásról szól.

Tehát Alex, miért nem mesélsz nekünk
egy kicsit arról, amiben tévedsz?

[Alex] Rendben, de tegyük
világossá először, hogy miről vitázunk.

Nagyon egyértelmű, hogy a főiskolát
végzett emberek többet keresnek.

Magasabb a jövedelmük.
A kérdés az, hogy miért?

Úgy látom, három alapvető nézet van.

Az első nézet az, hogy a főiskolát végzett
emberek egyszerűen okosabbak,

magasabb az IQ-juk,
jobbak a képességeik, ilyenek.

És ez a nézet azt állítja, hogy ha ezek
az emberek nem mennének főiskolára,

akkor is többet keresnének
a természetes képességeik miatt.

A második nézet, a humántőke-nézet

szerint az emberek tényleg
tanulnak valamit a főiskolán,

ami növeli a hatékonyságukat.

Ez a nagyon optimista Tyler nézete.

Ez az én nézetem, igen.
[Nevetés]

És akkor eljutunk a helyes nézethez.

Tehát a helyes nézet, a jelzés nézet az,
hogy azáltal, hogy főiskolára mennek,

az emberek egy jelzést küldenek
a munkaerőpiacra,

hogy magasabb az IQ-juk
vagy jobbak a képességeik,

de ha nem küldenék ezt a jelet,
ha nem mennének főiskolára,

a jövedelmük sokkal alacsonyabb lenne.

Tehát el kell küldenünk a jelzést,
hogy megkapjuk a magasabb jövedelmet.

Vicces, de a legtöbb ember,
aki a jelzéselméletben hisz,

tulajdonképpen iskolában tanulta azt.

Valamit csak kell tanulnunk az iskolában.

Az a meglepő dolog az oktatásról,

hogy ha még egy emberrel
elvégeztetjük a főiskolát,

többet fog keresni 
sok-sok évvel később is.

Ez azért van, mert tanulunk is valamit.

Ha csak egy jelzés lenne,
kezdhetnénk egy jobb állásban,

de a világ hamar meglátná,
hogy nem sokat tanultunk,

és idővel a jövedelmünk visszaesne.

Furcsamód te még talán nálam is jobban
hiszel abban, hogy a piac hatékonyabb.

Nézd meg a páva farkát,
az a jelzés klasszikus példája.

Tehát a páva jelzi, hogy macsó,

hogy sok jó génje van.

Az evolúciónak több százezer éve volt,

hogy kitaláljon erre valami jobb módot.

A páva farka nagy pazarlás.

Ha az evolúció nem tudott kiutat találni

ebből a jelzési problémából,

akkor lehet,
hogy a magánpiacok sem tudnak.

A pávák nem tudnak csak úgy
elmenni és megírni az SAT-t

vagy bármilyen más standard tesztet.

Ha az oktatás csak a jelzésről szólna,
nagyon könnyű lenne kiiktatni

a közvetítőt, a főiskolát, adjunk
mindenkinek egy SAT-t vagy IQ-tesztet,

és küldjük el őket a munkahelyre,
ahol lenniük kell.

De nem, az embereknek kell
a társadalmi kontextus.

Meg kell tanulniuk 
a kritikus gondolkodást, a kreativitást.

És mindez a felsőoktatásban zajlik.

Nézd, ez nem csak az IQ-ról szól.
Mindannyian ismerünk okos embereket,

akikek munkaerőként sok gondjuk van.

Valójában valami nehezet
kell elvégezned. Tényleg nehezet.

A legtöbb ember nem szereti az oktatást,
és nehéz lediplomázniuk.

Némi kitartás kell hozzá.

Tehát nem könnyű 
végigcsinálni valamit, ami nehéz.

Nem könnyű a magánpiacoknak
módot találni ennek a duplikálására.

Különösen, hogy már mindenki csinálja.

Tényleg furán néz ki manapság, ha egy
okos embernek nincs főiskolai végzettsége.

Fizetést adunk neked a George Masonön,

és leginkább azért fizetünk, amit tudsz,

és amit teszel, igaz?
Nem azért, mert jeleztél.

A jelzés igaz lehet rövid távon...

az első állásod, van egy menő diplomád...

de idővel a piac kiszűri,
ki hatékony és ki nem.

Annyira fontos azonban megszerezni
azt az ajánlólevelet.

Manapság már egy utcaseprői álláshoz is

diploma kell.

És ez nem azért van,
mert bármit tanulnál az utcaseprésről.

Azért van, mert az emberek
igénylik ezt az ajánlólevelet,

és ez megnöveli a fizetésüket.

Egy csomó minden,
amit az oktatásban tanulsz,

nem csak a tények vagy a tankönyvek,

hanem a társadalmi kontextusról szól.

Arról, hogyan bánjunk
különböző személyiségtípusokkal.

Arról, hogyan hajoljunk meg
a tekintély előtt.

Arról, hogyan legyünk lelkiismeretesek.

Tehát amikor a munkaadók
diplomát követelnek, igazából van értelme.

Olyan dolgozik lesznek, 
akik tanultak egy csomó dolgot.

Ha csak beteszed a lábad az ajtón,
az már egy óriási része

az egész jövőbeli karrierednek.

Ugyan te a Harvardra jártál, de most 
tegyük fel, hogy nem oda jártál, jó?

Azt hiszem, jól teljesítenél.
Nagyon jók a képességeid.

Újságokba írnál vagy valami olyasmi.

De nem lehettél volna professzor.

Ha nem lett volna a kezedben
az az ajánlólevél,

ma nem tanítanál a George Masonön.

A jövedelmed alacsonyabb lenne.

Akkor is híres lennél,
de a jövedelmed jóval alacsonyabb lenne.

De nézd meg például
az egyéni vállalkozót,

aki jobb oktatást kapott, többet tanult.

És ez nem a beteszed a lábad 
az ajtón kérdése.

Ezek olyan emberek,
akik saját maguknak dolgoznak.

Amit az iskolában tanulsz, leginkább
a társadalmi kontextusról szól,

a tekintélyről, a kapcsolatteremtésről,

és arról, hogy megértsd az összképet,
hogyan működik a világ.

Szakmát is szerezhetsz.

Szeretnél olyan hídon átkelni,
amit olyan mérnök épített,

aki nem a Caltechre járt?

- Valószínűleg nem.
- [Alex] Nagyon szép mese,

hogy az oktatás tanítja
ezeket a társadalmi javakat

és az emberekkel való
interakciót.

De vicces, nem, azt mondani,
hogy amit valójában tanítunk,

az olyan anyag,
amit valójában nem tanítunk?

Valójában nem tanítom azokat a képessége-
ket, de a diákokhoz eljut ozmózis útján?

Ez nehezen hihetőnek tűnik.

Vicces, de igaz. És nézd, amikor tanítasz,

félre kellene vonnod a diákjaidat, 
és azt mondanod:

"Nézzék, így működik valójában.

Ilyen a szakma igazából."

De te mélyebb dolgokat kommunikálsz nekik,

mint amit szándékozol
bármely időpontban, ez igaz.

Nem vagyok biztos benne, hogy
ezt mind megteszem. Lehet, hogy te igen.

Hadd adjak egy példát!
- [Tyler] Kevesebbet kéne fizetnünk neked.

Sss. Hadd mondjak egy példát.
Néha, amikor tanítok,

előadást kell tartanom
egy másik egyetemen,

vagy utaznom kell vagy olyasmi,
és azt mondom a diákoknak:

"A jövő heti óra elmarad."

És boldogok, elégedettek, oké?

Lehet, hogy ez egy kicsit kínos nekem,

de furcsának tűnik, nem?

Ha elmennél a boltba,
és kérnél egy farmert,

és kevesebbet adnának,
adnának helyette egy rövidnadrágot,

bosszankodnál. De ha a diákoknak mondod:

"Kevesebb oktatást kaptok",
ők nem bosszankodnak. Nos, miért nem?

Mert tudják, hogy mégis 
meg fogják kapni a diplomát,

és az az, ami számít.

Hadd kérdezzem meg,
mit választanál inkább?

A harvardi oktatást diploma nélkül

vagy inkább a harvardi diplomát,
a darab papírt

az oktatás nélkül?

Nézd, nem az a kérdés,
hogy egyik vagy másik.

Ha megnézed az adatokat,
a skandináv országokban

megváltozott a törvény, és az embereknek
még egy iskolaévet kellett teljesíteni,

ami nem is látszott meg 
az önéletrajzukban,

mégis évekkel később
is többet kerestek, mert többet tanultak.

Nézd meg a gazdasági növekedés csodáit:
Dél-Korea, Szingapúr, Kína.

Befektettek a humántőkébe,
nagyon tehetséges munkaerőt képeztek.

Lehetne Szingapúrnak vezető szerepe
a biomedikai technológiában

jó oktatási intézmények nélkül?
Semmiképpen sem.

Ezek az országok már akkor növekedtek,
mielőtt elkezdtek befektetni az oktatásba.

És felsőbb szintre tudtak lépni,
mert azután oktattak.

Van sok olyan ország is, ahol
óriási mértékű oktatásba fektettek be,

mégsem növekedtek egyáltalán.
Afrikában mi történt?

Afrikában egy csomót fektettek
az oktatásba, és nem növekedtek.

Ez a masszív nyomás
itt az Egyesült Államokban,

hogy mindenkinek legyen
főiskolai végzettsége,

azt hiszem, ez valójában probléma.
Mert igazából az történik,

hogy kényszerrel vagy nyomás hatására
mindenkinek lesz főiskolai végzettsége,

megemeljük a bérüket, igen,
de azon emberek kárára,

akik nem akarnak főiskolai oktatást
vagy nincsenek meg azok a képességeik.

Tehát részben negatív externália van ott.

Sok emberre nyomást gyakorlunk,
hogy legyen főiskolai végzettsége,

ez azt jelenti,
hogy a többieknek csökkentjük a bérét.

És gondolnunk kell
arra a többi emberre is.

Egyetértek, ez gyakran probléma,
de nagyrészt azért,

mert az ovitól érettségiig
tartó rendszer néha vacak.

Tehát valójában az a probléma, hogy
nincs elég oktatás a korábbi szinteken.

Nézzük Dél-Koreát,

talán a valaha volt legnagyobb
gazdasági növekedési csoda a világon.

A dél-koreaiak 80%-a végez
valamilyen felsőoktatási diplomával.

És látod az eredményeket a gazdaságukban.

Persze, Dél-Korea nagyszerű,
de van egy csomó ország,

ahol, mint mondtam, befektettek
az oktatásba, és nem lett jobb nekik.

Több kell, mint csupán az oktatás,
ez igaz.

De az oktatás potenciális kihatása...

Megint a mágikus nézet:

Valami más kell...
Valami kombináció...

Kell a jó infrastruktúra.
Kell a jó kormányzat, ugye?

Nem csak az oktatás,
ezt senki nem állította soha.

De nézd, amikor mész
és tényleg belemerülsz

a részletekbe, mire emlékeznek a diákok?

Arra sem emlékeznek,
amit egy éve tanultak.

Tehát hogyan tudja az,
amit a diákok ma tanulnak,

növelni a hatékonyságukat 20 év múlva,

ha arra sem emlékeznek,
amit egy éve tanultak?

Tanultak kritikusan gondolkodni.
Tanultak a kreativitást,

és a társadalmi kontextust.

Ezt magukkal viszik még akkor is,
ha nem emlékeznek rá,

mit tanítottunk nekik
a keresleti görbe rugalmasságáról.

"Rugalmas, rugalmatlan,
melyik melyik? Te jó ég!"

De lehet, hogy nem ezt kell tudniuk.

Ez egy gondolkodásmód,
a világ megközelítésének egy módja.

Kulturálódás.

Annak módja, hogy előreléphessünk
egy magasabb társadalmi-gazdasági rétegbe.

És legtöbbször működik... ha jó.

[Narrátor] Ön mit gondol?
Kattintson a szavazáshoz.

Többet megtudhat a humántőkéről
és a jelzésről,

ha megnézi a Mikroökonómia tanfolyamunkat.

Szeretne több ilyen videót?
Kattintson a feliratkozáshoz,

és értesüljön elsőként az új
anyagainkról minden kedden.

♪ (zene) ♪