♪ (zene) ♪ [Tyler] Alex irodája ugyanazon a folyosón van, mint az enyém. Ő és én együtt írunk blogot, és már 25 éve vitázunk. Arra gondoltunk, vitázunk egyet az önök kedvéért. Ez az oktatásról szól. Alex úgy gondolja, hogy az oktatás többnyire egy jelzés, nevezetesen bizonyítjuk a külvilág felé a tehetségünk alapvető szintjét. Én viszont azt gondolom, hogy az oktatás többnyire a tanulásról szól. Tehát Alex, miért nem mesélsz nekünk egy kicsit arról, miben tévedsz? [Alex] Rendben, de tegyük világossá először, hogy miről vitázunk. Nagyon egyértelmű, hogy a főiskolát végzett emberek többet keresnek. Magasabb a jövedelmük. A kérdés az, hogy miért? Úgy látom, három alapvető nézet van. Az első nézet az, hogy a főiskolát végzett emberek egyszerűen okosabbak, nagyobb az IQ-juk, jobbak a képességeik, valami ilyesmi. És ez a nézet azt mondja, hogy ha ezek az emberek nem mennének főiskolára, akkor is többet keresnének a természetes képességeik miatt. A második nézet, a humántőke-nézet szerint az emberek tényleg tanulnak valamit a főiskolán, ami növeli a hatékonyságukat. Ez a nagyon optimista Tyler nézete. Ez az én nézetem, igen. [Nevetés] És akkor eljutunk a helyes nézethez. Tehát a helyes nézet, a jelzés nézet az, hogy azáltal, hogy főiskolára mennek, az emberek egy jelzést küldenek a munkaerőpiacra, hogy nagyobb az IQ-juk vagy jobbak a képességeik, de ha nem küldenék ezt a jelet, ha nem mennének főiskolára, a jövedelmük sokkal alacsonyabb lenne. Tehát el kell küldenünk a jelzést, hogy megkapjuk a magasabb jövedelmet. Vicces, de a legtöbb ember, aki a jelzéselméletben hisz, tulajdonképpen iskolában tanulta azt. Tanulnunk kell valamit az iskolában. Itt a meglepő dolog az oktatásról. Ha még egy emberrel elvégeztetjük a főiskolát, többet keresnek sok-sok évvel később. Ez azért van, mert tanultak valamit. Ha csak egy jelzés lenne, kezdhetnének egy jobb állásban, de akkor látná a világ, hogy nem sokat tanultak, és idővel a jövedelmük visszaesne. Furcsamód te még talán nálam is jobban hiszel abban, hogy a piac hatékonyabb. Nézd meg a páva farkát, az a jelzés klasszikus példája. Tehát a páva jelzi, hogy macsó, hogy sok jó génje van. Az evolúciónak több százezer éve volt, hogy kitaláljon erre valami jobb módot. A páva farka nagy pazarlás. Ha az evolúció nem tudott kiutat találni ebből a jelzési problémából, akkor lehet, hogy a magánpiacok sem tudnak. A pávák nem tudnak csak úgy elmenni és megírni az SAT-t vagy bármilyen más standard tesztet. Ha az oktatás csak a jelzésről szólna, nagyon könnyű lenne kiiktatni a közvetítőt, a főiskolát, adjunk mindenkinek egy SAT-t vagy IQ-tesztet, és küldjük el őket a munkahelyre, ahol lenniük kell. De nem, az embereknek kell a társadalmi kontextus. Meg kell tanulniuk a kritikus gondolkodást, a kreativitást. És mindez a felsőoktatásban zajlik. Nézd, ez nem csak az IQ-ról szól. Mindannyian ismerünk okos embereket, akinkek sok gondja van, mint munkaerő. Valójában valami nehezet kell elvégezned. És az nehéz. A legtöbb ember nem szereti az oktatást, és nehéz nekik diplomát szerezni. Némi kitartást kell mutatni. Tehát nem könnyű találni egy módot valamire, ami nehéz. Nem könnyű a magánpiacoknak módot találni ennek a duplikálására. Különösen, hogy már mindenki csinálja. Tényleg furán néz ki manapság, ha egy okos embernek nincs főiskolai végzettsége. Fizetést adunk neked a George Masonön, és leginkább azért fizetünk, amit tudsz, és amit teszel, igaz? Nem azért, mert jeleztél. A jelzés igaz lehet rövid távon... az első állásod, van egy menő diplomád... de idővel a piac kiszűri, ki hatékony és ki nem. Annyira fontos azonban megszerezni azt az ajánlólevelet. Manapság már egy utcaseprői álláshoz is diploma kell. És ez nem azért van, mert bármit tanulnál az utcaseprésről. Azért van, mert az emberek igénylik ezt az ajánlólevelet, és ez megnöveli a fizetésüket. Egy csomó minden, amit az oktatásban tanulsz, nem csak a tények vagy a tankönyvek, hanem a társadalmi kontextusról szól. Arról, hogyan bánjunk különböző személyiségtípusokkal. Arról, hogyan hajoljunk meg a tekintély előtt. Arról, hogyan legyünk lelkiismeretesek mindenféle módon. Tehát amikor a munkaadók diplomát követelnek, igazából van értelme. Olyan dolgozókhoz jutsz, akik tanultak egy csomó dolgot. Ha csak beteszed a lábad az ajtón, az már egy óriási része az egész jövőbeli karrierednek. Képzeljük el, te a Harvardra jártál, de tegyük fel, nem a Harvardra jártál, jó? Azt hiszem, jól teljesítenél. Nagy torzítás van a képességekben, oké? Újságokba írnál vagy valami olyasmi. De nem lehettél volna professzor. Ha nem lett volna a kezedben az az ajánlólevél, ma nem tanítanál a George Masonön. Azt hiszem, a jövedelmed alacsonyabb lenne. Akkor is híres lennél, de a jövedelmed jóval alacsonyabb lenne. De nézd meg például az egyéni vállalkozókat, aki jobb oktatást kapott, többet tanul. És ez nem a beteszed a lábad az ajtón kérdése. Ezek olyan emberek, akik saját maguknak dolgoznak. Amit az iskolában tanulsz, annak nagy része a társadalmi kontextusról szól, a tekintélyről, a kapcsolatteremtésről, és arról, hogy megértsd az összképet, hogyan működik a világ. Képzettséget is szerezhetsz. Szeretnél olyan hídon átkelni, amit olyan mérnök épített, aki nem a Caltechre járt? - [Tyler] Valószínűleg nem. - [Alex] Nagyon szép mese, hogy az oktatás tanítja ezeket a társadalmi javakat és az emberekkel való interakciót. De vicces, nem, azt mondani, hogy amit valójában tanítunk, az olyan anyag, amit valójában nem tanítunk? Valójában én nem tanítom azokat a képességeket, de a diákokhoz eljut ozmózis útján? Ez nehezen hihetőnek tűnik. Vicces, de igaz. És nézd, amikor tanítasz, félre kellene vonnod a diékjaidat, és azt mondanod: "Nézzék, így működik valójában. Ilyen a szakma igazából." De te mélyebb dolgokat kommunikálsz nekik, mint amit szándékozol bármely időpontban. - [Tyler] Igen, ez igaz. - [Alex] Nem tudom. Nem vagyok biztos benne, hogy teszem mindazt. Lehet, hogy te igen. - [Alex] Hadd adjak egy példát! - [Tyler] Kevesebbet kellene fizetnünk. Sss. Hadd adjak egy példát. Néha, amikor tanítok, előadást kell tartanom egy másik egyetemen, vagy utaznom kell vagy olyasmi, és azt mondom a diákoknak: "A jövő heti óra elmarad." És boldogok, elégedettek, oké? Lehet, hogy ez egy kicsit kínos nekem, de furcsának tűnik, nem? Ha elmennél a boltba, és kérnél egy farmert, és kevesebbet adnának, adnának helyette egy rövidnadrágot, ideges lennél. De ha a diákoknak mondod: "Kevesebb oktatást kaptok", ők nem idegesek. Nos, miért nem? Nem idegesek, mert tudják, hogy mégis meg fogják kapni a diplomát, és az az, ami számít. Hadd kérdezzem meg, mit választanál inkább? A harvardi oktatást diploma nélkül vagy inkább a harvardi diplomát, a darab papírt az oktatás nélkül? Nézd, nem az a kérdés, hogy egyik vagy másik. Ha megnézed az adatokat, a skandináv országokban megváltozott a törvény, és az embereknek még egy iskolaévet kellett teljesíteni, ami nem tűnt ki egyszerűen az önéletrajzukból, mégis évekkel később is többet kerestek, mert többet tanultak. Nézd meg a gazdasági növekedés csodáit: Dél-Korea, Szingapúr, Kína. Befektettek a humántőkébe, nagyon tehetséges munkaerőt képeztek. Lehetne Szingapúrnak vezető szerepe a biomedikai technológiában jó oktatási intézmények nélkül? Semmiképpen sem. Ezek az országok már akkor növekedtek, mielőtt elkezdtek befektetni az oktatásba. [Tyler] És felsőbb szintre tudtak lépni, mert azután oktattak. Van sok olyan ország is, ahol óriási mértékű oktatásba fektettek be, mégsem növekedtek egyáltalán. Afrikában mi történt? Afrikában egy csomót fektettek az oktatásba, és nem növekedtek. Ez a masszív nyomás itt az Egyesült Államokban, hogy mindenkinek legyen főiskolai végzettsége, azt hiszem, ez valójában egy probléma. Mert igazából az történik, hogy kényszerrel vagy nyomás hatására mindenkinek lesz főiskolai végzettsége, megemeljük a bérüket, igen, de azon emberek kárára, akik nem akarnak főiskolai oktatást vagy nincsenekmeg azok a képességeik. Tehát részben negatív externália van ott. Olyan sok emberre nyomást gyakorlunk, hogy legyen főiskolai végzettsége, ez azt jelenti, hogy a többieknek csökkentjük a bérét. És gondolnunk kell azokra a másik emberekre is. Egyetértek, ez gyakran probléma, de nagyrészt azért, mert az ovitól érettségiig tartó rendszer néha vacak. Tehát valójában az a probléma, hogy nincs elég oktatás a korábbi szinteken. Nézzük Dél-Koreát, talán a valaha volt legnagyobb gazdasági növekedési csoda a világon. A dél-koreaiak 80%-a végez valamilyen felsőoktatási diplomával. És látod az eredményeket a gazdaságukban. Persze, Dél-Korea nagyszerű, de van egy csomó ország, ahol, mint mondtam, befektettek az oktatásba, és nem lett jobb nekik. Több kell, mint csupán az oktatás, ez igaz. De az oktatás potenciális kihatása... Megint a mágikus nézet: Valami más kell... Valami kombináció... Szükség van jó infrastruktúrára. Szükség van jó kormányzatra, ugye? Nem csak az oktatás, ezt senki nem állította soha. De nézd, amikor mész és tényleg belemerülsz a részletekbe, mire emlékeznek a diákok? Arra sem emlékeznek, amit egy éve tanultak. Tehát hoyan tudja az, amit a diákok ma tanulnak, növelni a hatékonyságukat 20 év múlva, ha arra sem emlékeznek, amit egy éve tanultak? Megtanulták a kritikus gondolkodást. Megtanulták a kreativitást. Megtanulták a társadalmi kontextust. Ezt magukkal viszik még akkor is, ha nem emlékeznek rá, mit tanítottunk nekik a keresleti görbe rugalmasságáról. "Rugalmas, rugalmatlan, melyik melyik? Te jó ég!" De lehet, hogy nem ezt kell tudniuk. Ez egy gondolkodásmód, a világ megközelítésének egy módja. Egy kulturálódás. Egy módja annak, hogy előrelépjünk egy magasabb társadalmi-gazdasági rétegbe. És legtöbbször működik... ha jó. [Narrátor] Ön mit gondol? Kattintson a szavazáshoz. Többet megtudhat a humántőkéről és a jelzésről, ha megnézi a Mikroökonómia tanfolyamunkat. Szeretne több ilyen videót? Kattintson a feliratkozáshoz, és szerezzen tudomást elsőként az új anyagainkról minden kedden. ♪ (zene) ♪