♪ (zene) ♪

[Tyler] Alex irodája ugyanazon a folyosón van, mint az enyém.

Ő és én együtt írunk blogot,

és már 25 éve vitázunk.

Arra gondoltunk, vitázunk egyet az önök kedvéért.

Ez az oktatásról szól.

Alex úgy gondolja, hogy az oktatás többnyire egy jelzés,

nevezetesen bizonyítjuk a külvilág felé

a tehetségünk alapvető szintjét.

Én viszont azt gondolom, hogy az oktatás többnyire a tanulásról szól.

Tehát Alex, miért nem mesélsz nekünk egy kicsit arról, miben tévedsz?

[Alex] Rendben, de tegyük világossá először, hogy miről vitázunk.

Nagyon egyértelmű, hogy a főiskolát végzett emberek többet keresnek.

Magasabb a jövedelmük.
A kérdés az, hogy miért?

Úgy látom, három alapvető nézet van.

Az első nézet az, hogy a főiskolát végzett emberek egyszerűen okosabbak,

nagyobb az IQ-juk, jobbak a képességeik, valami ilyesmi.

És ez a nézet azt mondja, hogy ha ezek az emberek nem mennének főiskolára,

akkor is többet keresnének a természetes képességeik miatt.

A második nézet, a humántőke-nézet

szerint az emberek tényleg tanulnak valamit a főiskolán,

ami növeli a hatékonyságukat.

Ez a nagyon optimista Tyler nézete.

Ez az én nézetem, igen.
[Nevetés]

És akkor eljutunk a helyes nézethez.

Tehát a helyes nézet, a jelzés nézet az, hogy azáltal, hogy főiskolára mennek,

az emberek egy jelzést küldenek a munkaerőpiacra,

hogy nagyobb az IQ-juk vagy jobbak a képességeik,

de ha nem küldenék ezt a jelet, ha nem mennének főiskolára,

a jövedelmük sokkal alacsonyabb lenne.

Tehát el kell küldenünk a jelzést, hogy megkapjuk a magasabb jövedelmet.

Vicces, de a legtöbb ember, aki a jelzéselméletben hisz,

tulajdonképpen iskolában tanulta azt.

Tanulnunk kell valamit az iskolában.

Itt a meglepő dolog az oktatásról.

Ha még egy emberrel elvégeztetjük a főiskolát,

többet keresnek sok-sok évvel később.

Ez azért van, mert tanultak valamit.

Ha csak egy jelzés lenne, kezdhetnének egy jobb állásban,

de akkor látná a világ, hogy nem sokat tanultak,

és idővel a jövedelmük visszaesne.

Furcsamód te még talán nálam is jobban hiszel abban, hogy a piac hatékonyabb.

Nézd meg a páva farkát, az a jelzés klasszikus példája.

Tehát a páva jelzi, hogy macsó,

hogy sok jó génje van.

Az evolúciónak több százezer éve volt,

hogy kitaláljon erre valami jobb módot.

A páva farka nagy pazarlás.

Ha az evolúció nem tudott kiutat találni

ebből a jelzési problémából,

akkor lehet, hogy a magánpiacok sem tudnak.

A pávák nem tudnak csak úgy elmenni és megírni az SAT-t

vagy bármilyen más standard tesztet.

Ha az oktatás csak a jelzésről szólna, nagyon könnyű lenne kiiktatni

a közvetítőt, a főiskolát, adjunk mindenkinek egy SAT-t vagy IQ-tesztet,

és küldjük el őket a munkahelyre, ahol lenniük kell.

De nem, az embereknek kell a társadalmi kontextus. Meg kell tanulniuk

a kritikus gondolkodást, a kreativitást.

És mindez a felsőoktatásban zajlik.

Nézd, ez nem csak az IQ-ról szól. Mindannyian ismerünk okos embereket,

akinkek sok gondja van, mint munkaerő.

Valójában valami nehezet kell elvégezned. És az nehéz.

A legtöbb ember nem szereti az oktatást, és nehéz nekik diplomát szerezni.

Némi kitartást kell mutatni.

Tehát nem könnyű találni egy módot valamire, ami nehéz.

Nem könnyű a magánpiacoknak módot találni ennek a duplikálására.

Különösen, hogy már mindenki csinálja.

Tényleg furán néz ki manapság, ha egy okos embernek nincs főiskolai végzettsége.

Fizetést adunk neked a George Masonön,

és leginkább azért fizetünk, amit tudsz,

és amit teszel, igaz? Nem azért, mert jeleztél.

A jelzés igaz lehet rövid távon...

az első állásod, van egy menő diplomád...

de idővel a piac kiszűri, ki hatékony és ki nem.

Annyira fontos azonban megszerezni azt az ajánlólevelet.

Manapság már egy utcaseprői álláshoz is

diploma kell.

És ez nem azért van, mert bármit tanulnál az utcaseprésről.

Azért van, mert az emberek igénylik ezt az ajánlólevelet,

és ez megnöveli a fizetésüket.

Egy csomó minden, amit az oktatásban tanulsz, nem csak a tények vagy a tankönyvek,

hanem a társadalmi kontextusról szól.

Arról, hogyan bánjunk különböző személyiségtípusokkal.

Arról, hogyan hajoljunk meg a tekintély előtt.

Arról, hogyan legyünk lelkiismeretesek mindenféle módon.

Tehát amikor a munkaadók diplomát követelnek, igazából van értelme.

Olyan dolgozókhoz jutsz, akik tanultak egy csomó dolgot.

Ha csak beteszed a lábad az ajtón, az már egy óriási része

az egész jövőbeli karrierednek. Képzeljük el,

te a Harvardra jártál, de tegyük fel, nem a Harvardra jártál, jó?

Azt hiszem, jól teljesítenél.

Nagy torzítás van a képességekben, oké?

Újságokba írnál vagy valami olyasmi.

De nem lehettél volna professzor.

Ha nem lett volna a kezedben az az ajánlólevél,

ma nem tanítanál a George Masonön.

Azt hiszem, a jövedelmed alacsonyabb lenne. Akkor is híres lennél,

de a jövedelmed jóval alacsonyabb lenne.

De nézd meg például az egyéni vállalkozókat,

aki jobb oktatást kapott, többet tanul.

És ez nem a beteszed a lábad az ajtón kérdése.

Ezek olyan emberek, akik saját maguknak dolgoznak.

Amit az iskolában tanulsz, annak nagy része a társadalmi kontextusról szól,

a tekintélyről, a kapcsolatteremtésről,

és arról, hogy megértsd az összképet, hogyan működik a világ.

♪ (zene) ♪