WEBVTT 00:00:07.303 --> 00:00:10.144 A 100 méteres magasságot is elérve 00:00:10.144 --> 00:00:16.457 a kaliforniai mamutfenyők jócskán túlnőnek a Föld mintegy 60 000 fafajtáján. 00:00:16.457 --> 00:00:19.262 A párás Sierra Nevada hegységben élnek, 00:00:19.262 --> 00:00:23.822 erős törzsük a világ legmagasabb ismert fáját támasztják alá. 00:00:23.822 --> 00:00:27.386 De úgy tűnik, még ezeknek a behemótoknak is megvannak a maguk határai. 00:00:27.386 --> 00:00:32.653 A feljegyzések szerint nem élt még olyan mamutfenyő, amely meghaladta a 130 métert, 00:00:32.653 --> 00:00:36.289 és sok kutató azt mondja, hogy ezek a fák nem fogják megütni ezt a mércét, 00:00:36.289 --> 00:00:39.254 még ha további évezredekig élnek sem. 00:00:39.254 --> 00:00:43.809 Nos, akkor mi az pontosan, ami meggátolja, hogy ezek a fák a végtelenségig nőjenek? NOTE Paragraph 00:00:43.809 --> 00:00:46.241 A növényi nedvek az alapja mindennek. NOTE Paragraph 00:00:46.241 --> 00:00:47.800 Ahhoz, hogy a fák növekedjenek, 00:00:47.800 --> 00:00:50.964 cukrot kell szállítaniuk, amelyet fotoszintézisből nyernek, 00:00:50.964 --> 00:00:55.368 és tápanyagot, amely a gyökérrendszeren át jut oda, ahol a növekedés történik. 00:00:55.368 --> 00:00:58.233 És ahogy a vér áramlik az emberi testben, 00:00:58.233 --> 00:01:02.794 a fák törzse is kétféle nedv áramoltatására alkalmas, 00:01:02.794 --> 00:01:06.750 melyek az élethez szükséges anyagokat szállítják a fák sejtjeihez. 00:01:06.750 --> 00:01:09.082 Az egyik a háncsrész vagy floém nedv. 00:01:09.082 --> 00:01:12.667 A floém nedv, mely sűrű, mint a méz, tartalmazza a cukrokat, 00:01:12.667 --> 00:01:15.394 melyeket a levelek állítanak elő a fotoszintézis során, 00:01:15.394 --> 00:01:20.327 és lefele áramlik a fa háncsszövetében cukorral látva el az egész növényt. 00:01:20.327 --> 00:01:21.658 Ennek az útnak a végén 00:01:21.658 --> 00:01:25.061 a floém nedv egy vízszerű anyaggá hígul, 00:01:25.061 --> 00:01:27.552 a fatörzs alsó részében, a tőben gyűlik össze. NOTE Paragraph 00:01:27.552 --> 00:01:31.789 Közvetlenül a floém mellett van egy másik szövetfajta: a farész vagy xilém. 00:01:31.789 --> 00:01:37.471 Ez a szövet tele van tápanyaggal és ionokkal, mint kalcium, kálium és vas, 00:01:37.471 --> 00:01:40.155 amelyeket a fa a gyökerein keresztül szív fel. 00:01:40.155 --> 00:01:41.666 Itt a fa tövében 00:01:41.666 --> 00:01:44.958 ezekből az elemekből több van az egyik szövetben, mint a másikban, 00:01:44.958 --> 00:01:48.774 így a háncsrész víztartalma átszivárog a farészbe, 00:01:48.774 --> 00:01:50.865 hogy javítson az egyensúlyon. 00:01:50.865 --> 00:01:53.707 Ez a folyamat, melyet ozmotikus mozgásnak hívnak, 00:01:53.707 --> 00:01:56.306 tápanyag dús farész nedvet hoz létre, 00:01:56.306 --> 00:02:00.585 amely aztán a törzsön keresztül feláramlik és szétosztja a tápanyagot az egész fában. 00:02:00.585 --> 00:02:04.504 De ennek az útnak van egy hatalmas akadálya: a gravitáció. 00:02:04.504 --> 00:02:09.529 Három tényezőn múlik, hogy ezt a herkulesi feladatot a xilém teljesítse: 00:02:09.529 --> 00:02:13.766 kipárolgás, kapillaritás és gyökérnyomás. NOTE Paragraph 00:02:13.766 --> 00:02:19.086 A fotoszintézis során a levelek nyitják és zárják pórusaikat, a gázcsere nyílásokat. 00:02:19.086 --> 00:02:23.866 A levél ezen nyílásain keresztül oxigén és szén-dioxid kerül be és ki, 00:02:23.866 --> 00:02:28.109 de a víz elpárologtatására alkalmas nyílások is jönnek létre. 00:02:28.109 --> 00:02:30.926 Ez a párologtatás, melyet vízleadásnak neveznek, 00:02:30.926 --> 00:02:36.476 negatív nyomást hoz létre a farészben, és felemeli a vizes xilém nedvet a fába. 00:02:36.476 --> 00:02:42.025 Ezt az emelést a víz egyik alapvető tulajdonsága, a hajszálcsövesség segíti. 00:02:42.025 --> 00:02:43.431 Vékony csövekben 00:02:43.431 --> 00:02:45.618 a vízmolekulák közötti vonzás 00:02:45.618 --> 00:02:50.828 és a víz és környezete közötti kölcsönhatás legyőzi a gravitációt. 00:02:50.828 --> 00:02:54.528 Ez a kapilláris mozgás érvényesül a farész rostjaiban, 00:02:54.528 --> 00:02:56.772 melyek vékonyabbak az emberi hajszálnál. 00:02:56.772 --> 00:02:59.460 És ahogy ez a két erő felviszi a nedvet, 00:02:59.460 --> 00:03:03.383 az ozmotikus mozgás a fatörzs alsó részében gyökérnyomást hoz létre, 00:03:03.383 --> 00:03:06.233 amely friss xilém nedvet tol a törzsbe. 00:03:06.233 --> 00:03:09.563 Ezek az erők együttesen szédítő magasságokba hajtják fel a nedvet, 00:03:09.563 --> 00:03:13.658 szállítják a tápanyagot és új leveleket növesztenek a fotoszintézishez – 00:03:13.658 --> 00:03:15.864 messze magasan a fák gyökereitől. NOTE Paragraph 00:03:15.864 --> 00:03:18.499 Ám e kifinomult rendszer ellenére, 00:03:18.499 --> 00:03:21.560 minden centiméter küzdelem a gravitáció ellen. 00:03:21.560 --> 00:03:23.719 Ahogy a fák egyre magasabbra nőnek, 00:03:23.719 --> 00:03:26.757 ezeknek a létfontosságú nedveknek a szállítása gyengül. 00:03:26.757 --> 00:03:27.990 Egy bizonyos magasságnál 00:03:27.990 --> 00:03:33.220 a fák nem bírják el a vízveszteséget, mely a fotoszintézis során párolog el. 00:03:33.220 --> 00:03:36.781 És fotoszintézis nélkül, amely a további növekedéshez kellene, 00:03:36.781 --> 00:03:41.324 a fa inkább visszafordítja erőforrásait a már meglévő ágakba. NOTE Paragraph 00:03:41.324 --> 00:03:45.101 Ez a modell "hidraulikus határ hipotézisként" ismert, 00:03:45.101 --> 00:03:49.240 és jelenleg ez a legjobb magyarázatunk, miért vannak korlátai a fák magasságának, 00:03:49.240 --> 00:03:51.864 még tökéletes növekedési feltételek között is. 00:03:51.864 --> 00:03:54.557 Ezzel a modellel, figyelembe véve a fák fejlődés mértékét 00:03:54.557 --> 00:03:57.320 és az ismert tápanyag- és fotoszintézis-szükségletet, 00:03:57.320 --> 00:04:01.436 a tudósok meg tudják adni az egyes fajok magasságkorlátait. 00:04:01.436 --> 00:04:03.502 Mind ez idáig a határok tartják magukat – 00:04:03.502 --> 00:04:08.614 még a világ legmagasabb fája is 15 méterrel marad el a felső határtól. 00:04:08.614 --> 00:04:12.678 A tudósok még mindig kutatják a korlátok lehetséges okait, 00:04:12.678 --> 00:04:16.797 és lehet, hogy nincs egy mindenre érvényes magyarázat, miért nem nőnek tovább a fák. 00:04:16.797 --> 00:04:18.132 De míg többet nem tudunk, 00:04:18.132 --> 00:04:21.368 a fák magassága egy újabb módja a gravitációnak, 00:04:21.368 --> 00:04:25.208 amely szó szerint formálja a földi életet.