0:00:09.706,0:00:10.790
[Alex] A legutóbbi videónkban

0:00:10.790,0:00:14.224
Don Boudreaux Bob és Anne egyszerű példáját használta

0:00:14.224,0:00:16.080
a viszonylagos versenyelőny bemutatására.

0:00:16.560,0:00:17.610
A következő két videóban

0:00:17.610,0:00:20.120
mélyebben elmerülünk a viszonylagos versenyelőnyben,

0:00:20.120,0:00:21.290
és adunk egy házi feladatot,

0:00:21.290,0:00:24.585
hogy teszteljük, mennyire értik a koncepciót.

0:00:24.585,0:00:25.576
Kezdjük is el!

0:00:30.092,0:00:32.727
A viszonylagos versenyelőny egy kereskedelmi elmélet.

0:00:32.727,0:00:37.153
Elmagyarázza, miért kereskednek az emberek, és milyen árukkal kell kereskedniük,

0:00:37.153,0:00:39.427
ha maximalizálni szeretnék a jólétet.

0:00:40.060,0:00:43.486
A viszonylagos versenyelőny megértéséhez tulajdonképpen hasznos

0:00:43.486,0:00:45.342
egy hamis elmélettel kezdeni,

0:00:45.342,0:00:48.775
a kereskedelem egy nagyon hihető, de helytelen elméletével,

0:00:48.775,0:00:51.080
nevezetesen az abszolút előny elméletével.

0:00:51.464,0:00:53.274
Tekintsünk egy egyszerű modellt.

0:00:53.274,0:00:56.936
Tegyük fel, hogy a termelésben használt egyetlen áru a munka,

0:00:56.936,0:01:00.154
és számítógépeket vagy ingeket gyárthatunk.

0:01:00.154,0:01:04.273
Tegyük fel, hogy Mexikóban 12 egységnyi munkába kerül

0:01:04.273,0:01:06.522
egy számítógép előállítása.

0:01:06.522,0:01:07.865
Ugyancsak Mexikóban

0:01:07.865,0:01:11.723
két egységnyi munkába kerül egy ing előállítása.

0:01:11.723,0:01:14.010
Hasonlítsuk össze az Egyesült Államokkal.

0:01:14.010,0:01:16.700
Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy az Egyesült Államokban

0:01:16.700,0:01:19.983
csak egy egységnyi munkába kerül egy számítógép előállítása,

0:01:19.983,0:01:23.506
és egy egységnyi munkába egy ing előállítása.

0:01:23.915,0:01:28.660
A kereskedelem abszolút előny elméletéből

0:01:28.660,0:01:31.360
nyilvánvalónak tűnhet, hogy tulajdonképpen

0:01:31.360,0:01:32.870
nem lesz itt kereskedelem.

0:01:32.870,0:01:35.601
Nyilvánvalónak tűnhet, hogy az Egyesült Államok

0:01:35.601,0:01:39.785
minden szempontból felülkerekedik Mexikón.

0:01:39.785,0:01:42.258
Végülis ebben a példában az Egyesült Államok

0:01:42.258,0:01:45.387
sokkal hatékonyabb a számítógépek gyártásában

0:01:45.387,0:01:49.159
és sokkal hatékonyabb az ingek gyártásában is, mint Mexikó.

0:01:49.575,0:01:50.980
Ez esetben azt gondolhatnánk,

0:01:50.980,0:01:53.710
hogy az Egyesült Államok annyival jobb

0:01:53.710,0:01:56.340
mind a számítógépek, mind az ingek gyártásában,

0:01:56.340,0:01:58.485
hogy biztosan nincs oka

0:01:58.485,0:02:01.896
az Egyesült Államoknak, hogy Mexikóval,

0:02:01.896,0:02:05.008
kevésbé hatékony szomszédjával kereskedjen.

0:02:06.470,0:02:08.733
Ez az abszolút előny elmélete.

0:02:08.950,0:02:11.909
Nagyon hihető. És nagyon hibás is.

0:02:11.909,0:02:14.692
Hogy lássuk, miért hibás, vegyünk egy másik egyszerű példát.

0:02:14.969,0:02:17.757
Ezen a képen Martha Stewart vasalja az ingét.

0:02:18.022,0:02:20.894
Mondjuk ki, hogy Martha Stewartnak

0:02:20.894,0:02:23.711
abszolút előnye van a vasalásban.

0:02:23.975,0:02:27.080
Olyan előnye van a vasalásban, mint az Egyesült Államoknak

0:02:27.080,0:02:29.753
a számítógépek és ingek gyártásában

0:02:29.753,0:02:31.284
az előző példában.

0:02:31.284,0:02:34.027
Más szóval azt mondjuk ki, hogy Martha Stewart

0:02:34.027,0:02:38.762
jobban és rövidebb idő alatt tud kivasalni egy inget, mint bárki más.

0:02:39.265,0:02:43.186
Ha tehát Martha Stewartnak abszolút előnye van a vasalásban,

0:02:43.638,0:02:46.286
vasalja-e ki Martha Stewart a saját ingeit?

0:02:46.870,0:02:49.772
A válasz természetesen az, hogy nem.

0:02:50.080,0:02:51.177
Miért nem?

0:02:51.446,0:02:54.378
Minden óra, amit Martha Stewart

0:02:54.378,0:02:58.017
az ingei vasalásával tölt, egy olyan óra, amit nem

0:02:58.017,0:03:01.045
valami más tevékenységgel tölt, ami még értékesebb,

0:03:01.045,0:03:03.274
például a vállalkozás vezetése,

0:03:03.274,0:03:05.501
a több milliárd dolláros vállalkozás vezetése.

0:03:05.501,0:03:08.238
És valójában Martha Stewart egy híres nyilatkozatában

0:03:08.238,0:03:09.997
- mert ő nagyon bölcs -

0:03:09.997,0:03:13.448
azt mondta: "Nem mindig én csinálom az egész vasalást,

0:03:13.448,0:03:15.387
pedig szeretném, ha megtehetném."

0:03:15.869,0:03:19.261
Vegyük át valamivel részletesebben, miért nincs értelme,

0:03:19.261,0:03:22.046
hogy Martha Stewart kivasalja a saját ingeit.

0:03:22.830,0:03:24.981
A legfontosabb pont, amire emlékeznünk kell,

0:03:24.981,0:03:29.023
hogy a fontos költség az alternatív költség.

0:03:29.489,0:03:32.495
Mi tehát az alternatív költsége annak, hogy Martha Stewart

0:03:32.495,0:03:34.830
eltölt egy órát a saját ingei kivasalásával?

0:03:35.291,0:03:38.233
Lehet, hogy több ezer dollár, legalább.

0:03:38.563,0:03:41.350
Martha Stewart jobban jár,

0:03:41.350,0:03:45.255
ha specializálja magát a tévéműsora gyártására,

0:03:45.255,0:03:47.126
majd köt egy ügyletet másvalakivel,

0:03:47.126,0:03:50.307
akinél a vasalás alternatív költsége kisebb.

0:03:50.307,0:03:52.580
Nincs értelme, hogy Martha Stewart

0:03:52.580,0:03:54.400
vasalja a saját ingeit,

0:03:54.400,0:03:56.927
mert ha így tesz, az megakadályozza,

0:03:56.927,0:04:01.230
hogy olyasmire fordítsa az idejét, ahol ő még értékesebb,

0:04:01.230,0:04:03.161
még jobb,

0:04:03.161,0:04:05.490
és ez a tévéműsor gyártása.

0:04:06.128,0:04:09.255
Martha Stewartnak tehát van egy viszonylagos előnye

0:04:09.255,0:04:12.690
a vállalat vezetésében, illetve kicsit másképp kifejezve

0:04:12.690,0:04:15.826
van egy viszonylagos hátránya a vasalásban.

0:04:15.826,0:04:19.532
Annak a költsége, hogy ő vasaljon, nagyon magas,

0:04:19.532,0:04:24.323
pontosan azért, mert annyival hatékonyabb más feladatokban.

0:04:24.659,0:04:27.852
Martha Stewart tehát abban szeretne specializálódni,

0:04:27.852,0:04:30.852
amiben a legjobb,

0:04:30.852,0:04:33.646
ahol viszonylagos előnye van.

0:04:34.114,0:04:37.770
Más emberek majdnem olyan jók vasalásban, mint ő,

0:04:37.770,0:04:42.261
de nem olyan jók abban, hogy saját tévéműsort gyártsanak.

0:04:42.630,0:04:46.099
Ezért nem kellene Martha Stewartnak a saját ingeit vasalnia.

0:04:46.450,0:04:48.520
Menjünk vissza az előző példánkhoz

0:04:48.520,0:04:51.216
az Egyesült Államokkal és Mexikóval.

0:04:51.580,0:04:55.067
A viszonylagos előny kulcsa tehát az alternatív költség megértése.

0:04:55.579,0:04:59.711
Vegyük ezt az előző ábrát egy előző diáról,

0:04:59.711,0:05:02.672
és változtassuk alternatív költség ábrává.

0:05:02.984,0:05:05.659
Emlékezzünk rá, mit mutat ez a felső ábra:

0:05:05.659,0:05:08.184
azt mutatja például, hogy Mexikóban

0:05:08.184,0:05:11.159
12 egységnyi munkába kerül egy számítógépet gyártani,

0:05:11.159,0:05:13.146
és Mexikóban két egységnyi munkába kerül

0:05:13.146,0:05:15.543
egy inget gyártani, stb.

0:05:16.008,0:05:18.676
Az Egyesült Államokban csak egy egységnyi munkába kerül

0:05:18.676,0:05:21.085
egy számítógépet vagy inget gyártani.

0:05:21.400,0:05:24.869
Kezdjük egy egyszerű esettel.

0:05:25.448,0:05:30.055
Mennyi egy számítógép alternatív költsége az Egyesült Államokban?

0:05:30.787,0:05:34.081
Más szóval ahhoz, hogy egy további számítógépet gyártsunk

0:05:34.081,0:05:36.849
az Egyesült Államokban, miről kellene lemondanunk?

0:05:37.887,0:05:39.803
Azért, hogy egy további számítógépre tegyünk szert,

0:05:39.803,0:05:42.118
munkaerőt kellene elvennünk az inggyártásból,

0:05:42.118,0:05:44.705
és áttennünk a számítógépgyártásba.

0:05:45.001,0:05:47.706
Konkrétan egy egységnyi munkaerőt kell elvenni

0:05:47.706,0:05:51.089
az inggyártásból és áttenni a számítógépgyártásba.

0:05:51.606,0:05:56.025
Így eggyel több számítógépünk lesz egy ing árán.

0:05:56.296,0:05:57.713
Tehát egy számítógép alternatív költsége

0:05:57.713,0:06:01.494
az Egyesült Államokban egy ing.

0:06:02.014,0:06:04.200
Mennyi egy ing alternatív költsége?

0:06:04.474,0:06:06.577
Egy ing alternatív költsége,

0:06:06.577,0:06:08.770
amiről le kell mondanunk egy plusz ing gyártásáért,

0:06:08.770,0:06:10.570
az egy számítógép.

0:06:10.834,0:06:13.780
Kicsit nehezebb eset:

0:06:14.062,0:06:18.914
mennyi egy számítógép alternatív költsége Mexikóban?

0:06:19.471,0:06:22.945
Mexikóban annak érdekében, hogy egy további számítógépre tegyünk szert,

0:06:22.945,0:06:24.605
munkaerőt kell átvinni

0:06:24.605,0:06:27.420
az inggyártásból a számítógépgyártásba.

0:06:28.136,0:06:30.273
De hány egységnyi munkaerőt kell átvinni?

0:06:30.273,0:06:32.825
12 egységnyi munkaerőt kell átvinni.

0:06:33.175,0:06:35.300
Annak érdekében, hogy egy számítgépre tegyünk szert,

0:06:35.300,0:06:37.450
ki kell venni 12 egységnyi munkaerőt

0:06:37.450,0:06:38.959
az inggyártásból.

0:06:38.959,0:06:41.116
Az mennyivel kevesebb inget jelent?

0:06:41.629,0:06:44.287
Mivel egy ing gyártása két egységnyi munkába kerül,

0:06:44.287,0:06:47.079
és 12 egységnyi munkaerőt kell átvinni,

0:06:47.079,0:06:51.824
ez azt jelenti, hogy egy számítógép alternatív költsége hat ing.

0:06:52.443,0:06:54.325
Ha egy további számítógépre van szükségünk,

0:06:54.325,0:06:57.330
az abba fog kerülni, hogy hattal kevesebb ing készül,

0:06:57.330,0:06:59.286
hogy az a számítógép elkészülhessen.

0:06:59.997,0:07:03.189
A másik irányban ahhoz, hogy egy további ingre tegyünk szert,

0:07:03.189,0:07:06.567
le kell mondanunk egyhatod számítógépről.

0:07:06.911,0:07:09.773
Megvannak tehát az alternatív költségeink,

0:07:10.040,0:07:11.491
és most tulajdonképpen elég egyszerű,

0:07:11.491,0:07:14.891
mert a viszonylagos előny elmélete azt állítja,

0:07:14.891,0:07:19.170
hogy a legkisebb költséggel kell és lehet termelni.

0:07:19.850,0:07:24.660
Tehát hol lehet a legkisebb költséggel számítógépet gyártani?

0:07:25.672,0:07:27.987
A számítógépgyártás legkisebb költsége

0:07:27.987,0:07:29.442
az Egyesült Államokban van.

0:07:29.442,0:07:32.602
Az Egyesült Államok kis alternatív költségű gyártója

0:07:32.602,0:07:34.006
a számítógépeknek.

0:07:34.497,0:07:38.476
Ki az ingek kis költségű gyártója?

0:07:39.223,0:07:42.562
Hát Mexikó.

0:07:42.825,0:07:46.470
Mexikóban csak egyhatod számítógépről kell lemondanunk,

0:07:46.470,0:07:47.821
hogy egy inget gyártsunk.

0:07:47.821,0:07:49.860
Az USA-ban egy egész számítógépről le kell mondanunk,

0:07:49.860,0:07:51.162
hogy egy inget gyártsunk.

0:07:51.162,0:07:54.304
Tehát sokkal inkább gyártanánk ingeket Mexikóban,

0:07:54.304,0:07:57.559
ahol az alternatív költség kisebb.

0:07:57.858,0:08:00.757
Itt azt tanuljuk,

0:08:00.757,0:08:05.116
hogy Mexikónak a számítógépekre kellene specializálnia magát,

0:08:05.116,0:08:08.240
mert ők a kis költségű gyártók,

0:08:08.240,0:08:09.646
bocsánat, ingekre,

0:08:09.646,0:08:11.840
mert ők az ingek kis költségű gyártói.

0:08:12.120,0:08:16.490
Az Egyesült Államoknak inkább a számítógépek irányába kellene specializálódnia,

0:08:16.490,0:08:19.321
mert ők a számítógépek kis költségű gyártói.

0:08:19.612,0:08:20.995
Nézzük meg részletesebben.

0:08:21.791,0:08:24.033
Igazából néhány részletet önökre fogok hagyni,

0:08:24.033,0:08:25.600
meg néhány házi feladattal kapcsolatos kérdést,

0:08:25.600,0:08:28.188
amelyeket a következő videóban fogunk venni.

0:08:28.460,0:08:31.822
Első kérdés: tegyük fel, hogy Mexikónak és az Egyesült Államoknak

0:08:31.822,0:08:34.128
egyaránt 24 egységnyi munkaereje van,

0:08:34.128,0:08:36.480
és mindegyik 12 egységnyi munkaerőt szán

0:08:36.480,0:08:37.786
a számítógépgyártásra

0:08:37.786,0:08:40.311
és 12 egységnyit az inggyártásra.

0:08:40.577,0:08:44.039
Ez lesz az alapforgatókönyvünk. A kérdés:

0:08:44.039,0:08:47.228
Mennyi a világ össztermelése ezzel a forgatókönyvvel?

0:08:47.228,0:08:48.626
Ez az első kérdés.

0:08:48.626,0:08:49.860
Második kérdés.

0:08:49.860,0:08:53.770
Tegyük fel, hogy Mexikó annak a gyártására specializálódik,

0:08:53.770,0:08:56.380
amit a legkisebb alternatív költséggel gyárt,

0:08:56.380,0:08:58.410
láttuk, hogy ezek az ingek voltak,

0:08:58.410,0:09:01.657
és tegyük fel, hogy az USA áttesz két egységnyi munkaerőt

0:09:01.657,0:09:04.698
az ingektől abba a gyártásba,

0:09:04.698,0:09:07.503
amelynek a legkisebb az alternatív költsége, és az a számítógép.

0:09:07.847,0:09:11.334
Mennyi ekkor a világ össztermelése?

0:09:12.030,0:09:15.556
Végül növelheti-e a kereskedés mindkét ország jólétét?

0:09:15.556,0:09:19.182
És itt azt szeretném, hogy adjanak egy konkrét példát

0:09:19.182,0:09:23.290
arra, hány egységgel kell kereskedni, honnan hova,

0:09:23.290,0:09:25.080
hogy mindkét ország jobban járjon,

0:09:25.080,0:09:26.963
ha az a gyakorlatban lehetséges.

0:09:27.483,0:09:29.177
Hogy egy kis segítséget adjak,

0:09:29.177,0:09:30.927
tudom, hogy ez nagy falat volt,

0:09:30.927,0:09:33.681
nézzünk rá erre egy diagram alapján.

0:09:34.680,0:09:37.455
Hogy segítsek, azt szeretném, hogy töltsék ki ezeket a táblázatokat.

0:09:37.680,0:09:38.682
Az alapvető táblázatunk,

0:09:38.682,0:09:41.980
amelyből adatokat fognak nyerni, itt van fent.

0:09:41.980,0:09:44.800
Ha mindkét országnak 24 egységnyi munkaereje van,

0:09:44.800,0:09:47.930
fele a számítógépre, fele az ingekre szánva, nincs kereskedelem,

0:09:47.930,0:09:49.941
tehát a termelés egyenlő a fogyasztással

0:09:49.941,0:09:53.584
ebben az első példában, mennyi lesz a termelés?

0:09:54.111,0:09:57.350
Mexikóban 12 egységnyi munkaerő a számítógépeknél, 12 az ingeknél.

0:09:57.350,0:09:59.170
Hány számítógép, hány ing?

0:09:59.170,0:10:00.440
Ugyanez az Egyesült Államokra.

0:10:00.440,0:10:02.000
Hány számítógép? Hány ing?

0:10:02.000,0:10:04.546
Mennyi a világ össztermelése?

0:10:04.546,0:10:06.560
Ezután tegyük fel, hogy specializáció van,

0:10:06.560,0:10:08.074
mennyi lesz a termelés?

0:10:08.074,0:10:12.668
Mexikóban nulla egységnyi munkaerő van a számítógépeknél, 24 az ingeknél.

0:10:12.668,0:10:17.190
Az Egyesült Államoknak 14 egységnyi munkaereje van a számítógépeknél, 10 az ingeknél.

0:10:17.190,0:10:18.705
Mennyi a termelés az egyes esetekben?

0:10:18.705,0:10:20.800
Mennyi a világméretű összeg?

0:10:20.800,0:10:23.559
Végül tudunk-e

0:10:23.559,0:10:25.651
termeléssel, specializációval,

0:10:25.651,0:10:28.131
tudunk-e most találni egy módot, hogy úgy kereskedjünk,

0:10:28.131,0:10:30.653
hogy mindkét ország jobban járjon?

0:10:30.653,0:10:34.070
És mi a pontos árarány,

0:10:34.070,0:10:35.672
amelynél a kereskedés létrejön?

0:10:35.955,0:10:38.220
Ezt fogjuk venni a következő videóban.

0:10:38.220,0:10:40.950
Végül hadd térjek rá néhány záró megjegyzésre

0:10:40.950,0:10:42.539
a viszonylagos versenyelőnyről.

0:10:43.249,0:10:44.870
Egy figyelmeztetéssel szeretném zárni

0:10:44.870,0:10:47.590
és a viszonylagos versenyelőny átfogó nézetével.

0:10:48.165,0:10:50.651
A két országos / személyes példákban, amelyekkel dolgoztam,

0:10:50.651,0:10:52.588
hogy elmagyarázzam az elméletet,

0:10:52.588,0:10:54.476
a kereskedelemmel mindenki jobban jár.

0:10:55.074,0:10:58.800
Nagyobb példákban a kereskedelem növelni fogja az összvagyont,

0:10:58.800,0:11:01.189
de előfordulhat, hogy néhány egyén rosszabbul jár.

0:11:01.450,0:11:02.802
És ez teljesen érthető.

0:11:02.802,0:11:06.343
Végülis ha A és B kereskedtek,

0:11:06.343,0:11:08.190
naztán azért, mert csökkennek a vámok

0:11:08.190,0:11:10.230
vagy mert csökkennek a szállítási költségek,

0:11:10.230,0:11:14.290
ha A elkezd C-vel kereskedni, akkor B rosszabbul járhat

0:11:14.290,0:11:17.760
annak ellenére, hogy A, B és C összesített vagyona nagyobb.

0:11:17.760,0:11:19.873
Ez tehát csak egy észben tartandó figyelmeztetés.

0:11:20.170,0:11:21.810
Az átfogó nézet.

0:11:21.810,0:11:24.655
A viszonylagos versenyelőny vonatkozik emberekre,

0:11:24.655,0:11:26.308
csoportokra, országokra.

0:11:26.308,0:11:29.344
Nevezik néha a társulás törvényének.

0:11:29.344,0:11:31.273
És nem csak egy gyönyörű elmélet,

0:11:31.273,0:11:34.033
egy nagyon pozitív és optimista elmélet,

0:11:34.033,0:11:37.250
mert azt állítja, hogy a kereskedelem mindannyiunknak hasznot hoz.

0:11:37.250,0:11:42.210
Azt állítja, hogy ha összedolgozunk, növelhetjük az összvagyont.

0:11:43.208,0:11:46.689
Sőt meg tudjuk, illetve én szeretem ezt politikailag korrekt

0:11:46.689,0:11:50.460
szlogenként megfogalmazni: "A sokféleség erő."

0:11:50.460,0:11:52.556
Ezt a szlogent valószínűleg már hallották.

0:11:52.828,0:11:55.440
A viszonylagos versenyelőny azt teszi ehhez hozzá,

0:11:55.440,0:11:59.613
hogy a sokféleség erő, ha kereskedelemmel kombináljuk,

0:11:59.613,0:12:04.360
a kereskedelem változtatja erővé a sokféleséget.

0:12:04.360,0:12:07.182
Ez igazából a viszonylagos versenyelőny lényege.

0:12:07.182,0:12:09.209
Folytatjuk a következő videókban.

0:12:09.209,0:12:10.239
Köszönöm.

0:12:11.509,0:12:12.779
- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,

0:12:12.779,0:12:14.343
kattintson a kérdésekre.

0:12:15.163,0:12:18.391
Ha pedig készen áll a folytatásra,[br]kattintson a következő videóra.