0:00:00.000,0:00:05.362
♪ [zene] ♪

0:00:09.252,0:00:11.463
- [Tyler] Ma elkezdünk[br]egy többrészes sorozatot

0:00:11.463,0:00:13.258
az adókról és segélyekről.

0:00:13.258,0:00:15.452
Nem fogunk beszélünk a jövedelemadókról

0:00:15.452,0:00:16.957
és a jövedelemi támogatásokról.

0:00:16.957,0:00:19.872
Ezek általában makroökonómiai témák.

0:00:19.872,0:00:23.486
Ehelyett inkább a javakra kivetett[br]adókról és támogatásokról lesz szó,

0:00:23.486,0:00:26.339
mint a forgalmi adó[br]vagy a búza támogatása.

0:00:26.339,0:00:30.057
Ezeket úgy is nevezik,[br]hogy árucikkek adója és támogatásai.

0:00:30.057,0:00:31.651
Kezdjünk neki.

0:00:35.468,0:00:37.932
Három fontos témakört hangsúlyozunk

0:00:37.932,0:00:39.919
az árucikkek adózásán belül.

0:00:39.919,0:00:42.650
Először is, hogy ki fizeti az adót,[br]nem attól függ,

0:00:42.650,0:00:45.439
hogy ki fizet a kormánynak.

0:00:45.439,0:00:48.635
Tegyük fel például,[br]hogy a kormány megadóztatja az almát.

0:00:48.680,0:00:50.965
A kormány kényszeríthetné az almavásárlót,

0:00:50.965,0:00:53.169
hogy fizessen[br]minden egyes megvásárolt almáért.

0:00:53.169,0:00:56.601
Vagy kérhetné az almák eladóit,[br]hogy fizessenek minden egyes

0:00:56.601,0:00:58.187
eladott alma után.

0:00:58.187,0:01:00.773
Ki fogjuk mutatni,

0:01:00.773,0:01:03.674
hogy a vásárlók vagy eladók[br]szempontjából valójában mindegy,

0:01:03.674,0:01:05.424
hogy az adót kire vetik ki.

0:01:05.424,0:01:08.380
A valós végeredmény ugyanaz lesz.

0:01:08.445,0:01:11.626
Másképp fogalmazva az,[br]hogy gazdasági értelemben

0:01:11.626,0:01:15.276
ki fizeti ténylegesen az adót, nem függ

0:01:15.276,0:01:18.831
a jogi értelemben vett adózástól,[br]vagyis attól, hogy jogilag ki köteles

0:01:18.831,0:01:20.385
fizetni a kormánynak.

0:01:20.385,0:01:23.064
Ez idővel érthetőbbé válik,[br]ahogy tovább haladunk.

0:01:23.064,0:01:25.692
Ne aggódjon, ha még nem világos.

0:01:25.864,0:01:28.625
A második kulcsfontosságú pont:[br]az, hogy ki fizeti az adót,

0:01:28.625,0:01:32.731
függ a kereslet és kínálat[br]viszonylagos rugalmasságától.

0:01:33.113,0:01:36.660
Tulajdonképpen összefoglalhatjuk[br]az első és a második pontot úgy,

0:01:36.680,0:01:40.635
hogy az, hogy ki fizeti az adót,[br]nem a jogszabályoktól függ,

0:01:40.635,0:01:43.561
hanem a kereslet és kínálat törvényétől.

0:01:44.332,0:01:46.648
A harmadik pont az,[br]hogy az árucikkek adózása

0:01:46.648,0:01:49.191
növeli a bevételt, de el is vesz

0:01:49.191,0:01:53.144
valamennyi kereskedelmi hasznot,[br]azaz holtteher-veszteséget okoz.

0:01:53.289,0:01:55.648
Ebben a részben az első pontról beszélünk,

0:01:55.648,0:01:57.966
majd továbbhaladunk a kettes,[br]majd hármas ponthoz

0:01:57.966,0:01:58.973
a későbbiekben.

0:01:58.973,0:02:00.964
Kezdjük tehát az első ponttal.

0:02:01.130,0:02:04.341
Kezdjük az árucikkek adózásának elemzését

0:02:04.341,0:02:07.398
azzal a feltételezéssel,[br]hogy a szállítóknak kell kifizessék

0:02:07.398,0:02:08.796
a kormánynak az adót.

0:02:08.796,0:02:12.478
Vagyis az adó jogi terhe[br]a szállítóra hárul.

0:02:13.117,0:02:15.614
Mit okoz a szállítók adóztatása?

0:02:15.614,0:02:17.771
Úgy is gondolhatunk a szállítók adójára,

0:02:17.771,0:02:19.820
mint a költségeik emelésére.

0:02:19.820,0:02:22.412
Ez el fogja tolni[br]a kínálati görbét felfelé

0:02:22.412,0:02:25.135
az adó összegével, tehát a kínálati görbe

0:02:25.135,0:02:26.864
felfelé mozdul így.

0:02:27.379,0:02:30.034
Úgy is gondolkodhatunk erről,[br]ha felidézzük,

0:02:30.034,0:02:33.113
hogy a kínálati görbe elárulja[br]azt a minimális összeget,

0:02:33.113,0:02:36.284
amelyre a szállítóknak szükségük van,[br]hogy egy bizonyos mennyiséget

0:02:36.284,0:02:38.078
kínáljanak a piacon.

0:02:38.078,0:02:42.253
Az adó megnöveli azt a minimális összeget,[br]amelyre a szállítóknak

0:02:42.253,0:02:45.742
szükségük van, hogy az adott mennyiséget[br]kínálják a piacon.

0:02:46.294,0:02:50.181
Megemeli azt a minimálisan szükséges[br]összeget pontosan

0:02:50.181,0:02:51.445
az adó összegével.

0:02:51.845,0:02:55.015
Az új kínálati görbével[br]új egyensúlyt kapunk.

0:02:55.081,0:02:58.311
A piaci egyensúly A pontból[br]B pontba mozdul el.

0:02:58.664,0:03:02.090
Természetesen azt látjuk,[br]hogy az elcserélt mennyiség

0:03:02.090,0:03:04.635
csökken, továbbá az ár, amit a

0:03:04.635,0:03:06.743
vevők fizettek, felmegy.

0:03:06.747,0:03:08.699
Mennyit kapnak a szállítók?

0:03:08.699,0:03:12.598
A szállítók beszedik ezt az összeget,[br]a vevők által fizetett árat,

0:03:12.598,0:03:15.191
de most ebből oda kell adniuk[br]egy bizonyos mennyiséget,

0:03:15.191,0:03:16.862
az adót, a kormánynak.

0:03:16.862,0:03:21.069
A szállítók végül ekkora összeget kapnak[br]az adózás után, mint ez.

0:03:21.335,0:03:24.801
Más szóval az adó azt jelenti,[br]hogy a vevők

0:03:24.801,0:03:27.347
többet fizetnek, mint korábban,[br]és az eladók

0:03:27.347,0:03:29.221
kevesebbet kapnak, mint korábban.

0:03:29.221,0:03:32.121
Mindenféle adó nélkül az ár,[br]amit a vevők fizetnek,

0:03:32.121,0:03:35.109
megegyezik azzal, amit a szállító kap.

0:03:35.221,0:03:38.002
Az adóval a vevők[br]egy bizonyos árat fizetnek,

0:03:38.002,0:03:40.047
de az eladók kevesebbet kapnak annál.

0:03:40.047,0:03:43.563
Annyit kapnak, amennyit a vevők fizetnek,[br]mínusz természetesen az adó.

0:03:43.935,0:03:46.726
Ez a helyzet,[br]mikor a szállítók fizetik az adót,

0:03:46.726,0:03:49.888
vagyis a szállítóknak kell fizetnie[br]a kormánynak.

0:03:49.888,0:03:52.542
Nézzük, mi történik, ha a vevőknek

0:03:52.542,0:03:54.602
kell fizetnie a kormánynak.

0:03:55.367,0:03:58.061
Most megnézzük azt az helyzetet,[br]amikor a jogi teher

0:03:58.061,0:03:59.602
a vevőkre hárul.

0:03:59.602,0:04:03.476
Mint az előbb, most is[br]az adók nélküli egyensúllyal kezdünk.

0:04:03.476,0:04:05.717
Nincs adó sem az eladókon, sem a vevőkön.

0:04:05.717,0:04:08.153
Az egyensúly ismét az A pontban van.

0:04:08.153,0:04:10.677
Elhelyeztem itt ezt a kínálati görbét is.

0:04:10.677,0:04:13.934
Ez az a kínálati görbe,[br]amikor az adó a szállítókat terheli.

0:04:13.934,0:04:16.639
Ez az előző eset kínálati görbéje.

0:04:16.639,0:04:18.679
Ennél az esetnél nem releváns.

0:04:18.679,0:04:21.442
Azért tettem ide, hogy emlékeztessen, hol

0:04:21.442,0:04:24.259
volt az egyensúly az előző esetben.

0:04:24.259,0:04:27.488
Úgy is gondolhat erre,[br]mint egy szellem kínálati görbére.

0:04:27.488,0:04:30.260
Ez, az előző eset kínálati görbéje,

0:04:30.260,0:04:32.245
visszatér, hogy kísértsen bennünket.

0:04:32.245,0:04:35.211
Hogyan hat tehát az adó az igénylőkre?

0:04:35.211,0:04:37.016
Gondolkodjunk így:

0:04:37.016,0:04:40.475
tegyük fel, hogy a legtöbb,[br]amit fizetne egy almáért, $1.

0:04:40.475,0:04:43.036
Még egyszer: a legtöbb,[br]amit fizetne azért az almáért,

0:04:43.036,0:04:44.066
egy dollár, nem több.

0:04:44.066,0:04:46.743
Tegyük fel, hogy megtudja,[br]hogy a kormány bevezetett

0:04:46.743,0:04:48.197
egy új adót.

0:04:48.197,0:04:51.596
Minden megvett alma után[br]most fizetnie kell 25 centet

0:04:51.596,0:04:52.763
a kormánynak.

0:04:52.763,0:04:54.280
Most mennyit hajlandó fizetni

0:04:54.280,0:04:56.821
a szállítóknak azért az almáért?

0:04:56.821,0:04:59.570
Csak ennyit hajlandó fizetni,[br]a maximális összeg,

0:04:59.570,0:05:01.638
amit hajlandó lesz fizetni a szállítóknak,

0:05:01.638,0:05:04.126
most 75 cent.

0:05:04.126,0:05:06.752
A maximális összeg,[br]amennyit az alma ért önnek,

0:05:06.752,0:05:07.902
egy dollár.

0:05:07.902,0:05:10.230
Ha tudja, hogy meg lesz adóztatva[br]25 centtel,

0:05:10.230,0:05:11.432
ha megveszi azt az almát,

0:05:11.432,0:05:14.220
akkor a legtöbb,[br]amit hajlandó lesz fizetni a szállítónak,

0:05:14.220,0:05:18.617
az 75 cent,[br]mert 75 cent plusz a 25 cent adó

0:05:18.617,0:05:20.904
a kormánynak, az $1.

0:05:20.904,0:05:23.366
Ez a legtöbb,[br]amit hajlandó fizetni az almáért.

0:05:23.366,0:05:25.903
Más szóval[br]az adó azt teszi az igénylőkkel,

0:05:25.903,0:05:28.160
hogy csökkenti a fizetési hajlandóságukat,

0:05:28.160,0:05:30.614
és ez azt jelenti,[br]hogy a keresleti görbe elmozdul.

0:05:30.614,0:05:34.344
Milyen irányba? A keresleti görbe[br]lefelé mozdul el az adó összegével.

0:05:34.978,0:05:36.402
Toljuk el tehát.

0:05:36.402,0:05:39.690
Az adó pontosan ugyanaz az összeg,[br]mint korábban volt.

0:05:39.690,0:05:43.280
Toljuk el a keresleti görbét[br]lefelé az adó összegével.

0:05:43.654,0:05:45.521
Azt találjuk most, hogy az új egyensúly

0:05:45.521,0:05:47.007
a B pontnál van.

0:05:47.007,0:05:50.035
Vegyük észre először is,[br]hogy a mennyiség csökkent.

0:05:50.035,0:05:53.916
Az elcserélt mennyiség[br]pont olyan mértékben csökkent,

0:05:53.916,0:05:56.398
mint korábban, az előző esetben.

0:05:57.125,0:05:59.732
Mi a helyzet az árral,[br]amit az eladók kapnak?

0:05:59.732,0:06:01.976
Az eladók most ennyit keresnek.

0:06:01.976,0:06:05.165
Lássuk csak: ez ugyanaz az összeg,

0:06:05.165,0:06:06.587
mint azelőtt.

0:06:07.104,0:06:09.506
Mi a helyzet a vevők által fizetett árral?

0:06:09.506,0:06:12.510
A vevők most annyit fizetnek,[br]amennyit a szállítóknak fizettek,

0:06:12.510,0:06:15.184
plusz adót kell fizetniük a kormánynak.

0:06:15.184,0:06:17.325
Ez a távolság az adó.

0:06:17.325,0:06:20.820
Lám a vevők által fizetett adó után az ár

0:06:20.820,0:06:23.633
ismét pontosan ugyanaz, mint amikor az adó

0:06:23.633,0:06:25.567
a szállítókat terhelte.

0:06:26.169,0:06:29.623
Ha az adó a vevőket terheli,[br]a vevők többet fizetnek a korábbinál.

0:06:29.623,0:06:32.005
Az eladók kevesebbet kapnak a korábbinál

0:06:32.005,0:06:34.023
pontosan ugyanannyival.

0:06:34.023,0:06:36.878
A mennyiség is ugyanannyival csökken.

0:06:37.729,0:06:39.996
A nettó ár, illetve a teljes ár,

0:06:39.996,0:06:42.156
amit a vásárlók fizetnek, ugyanaz.

0:06:42.156,0:06:45.451
A teljes ár, amit az eladók kapnak,[br]ugyanaz.

0:06:45.760,0:06:48.933
Most, hogy ismerik az elvet,[br]meg fogok mutatni egy egyszerűbb módot

0:06:48.933,0:06:50.128
a bizonyításra.

0:06:50.128,0:06:52.519
Az előbb kimutattuk, hogy nem számít,

0:06:52.519,0:06:54.398
hogy a szállítók kell befizessék

0:06:54.398,0:06:57.148
a kormánynak,[br]vagy az igénylők kell befizessék

0:06:57.148,0:06:59.813
a kormánynak az adót.

0:06:59.850,0:07:02.114
Más szóval elemezhetjük az adót

0:07:02.114,0:07:04.557
a kínálat görbét feljebb tolva vagy

0:07:04.557,0:07:06.389
a keresleti görbét lejjebb tolva.

0:07:06.681,0:07:09.427
Amíg ugyanakkora összegű adót elemzünk,

0:07:09.427,0:07:11.963
ugyanazt a végeredményt kapjuk.

0:07:11.963,0:07:15.446
Ugyanaz lesz az eredmény,[br]bármilyen adófajtát választunk.

0:07:15.911,0:07:18.284
Egyszerűbben is értelmezhetjük mindezt.

0:07:18.782,0:07:21.301
Úgy is gondolhatunk erre,[br]hogy mit tesz egy ilyen adó,

0:07:21.301,0:07:23.791
hogy éket ver aközé, amit a vevő fizet

0:07:23.791,0:07:25.621
és amit az eladók kapnak.

0:07:25.621,0:07:27.701
Ha nincs adó, amennyit a vevők fizetnek,

0:07:27.701,0:07:30.853
annyit kapnak az eladók, de ha van adó,

0:07:30.853,0:07:33.771
akkor a vevők többet fizetnek,[br]mint amennyit az eladók kapnak.

0:07:33.771,0:07:35.830
A különbséget kapja a kormány.

0:07:35.830,0:07:38.268
A különbség az adó összege.

0:07:38.289,0:07:40.756
Tehát gondoljunk erre úgy,[br]mint egy adóékre.

0:07:41.055,0:07:44.979
Mondjuk ez az adóék, ez az oldal,[br]mondjuk egy dollár.

0:07:45.120,0:07:48.013
Az adó elemzésének másik módja,[br]hogy berajzoljuk ezt az éket

0:07:48.013,0:07:50.767
a diagramba, amíg az ék teteje

0:07:50.767,0:07:53.283
eléri a keresleti görbét, és az ék alja

0:07:53.283,0:07:55.373
éppen érinti a kínálati görbét.

0:07:55.421,0:07:56.774
Nézzük meg.

0:07:56.795,0:07:58.415
Be fogom rajzolni az éket.

0:07:58.415,0:08:00.887
Ez azt mondja nekünk,[br]hogy a vevő által fizetett ár

0:08:00.887,0:08:03.008
itt lesz, a B pontnál.

0:08:03.008,0:08:06.217
A szállítók által kapott ár lesz a D pont.

0:08:06.217,0:08:08.234
A különbség az adó.

0:08:08.234,0:08:11.866
Például,[br]ha a vevők végül $2,65-t fizetnek,

0:08:11.866,0:08:16.138
akkor az eladóknak $1,65-t kell kapniuk,[br]ha az adó egy dollár.

0:08:16.584,0:08:21.897
Hasonlóképpen, ha az eladók[br]$1.65-t kapnak, és az adó egy dollár,

0:08:21.897,0:08:24.998
a vevőknek $2,65-t kell fizetniük.

0:08:24.998,0:08:27.725
Ezzel az ékkel leolvashatjuk a diagramról

0:08:27.725,0:08:31.258
a vevő által fizetett árat,[br]az eladó által kapott árat,

0:08:31.258,0:08:33.154
és az elcserélt mennyiséget.

0:08:33.193,0:08:35.212
Még a görbéket sem kell elmozgatni.

0:08:35.212,0:08:37.971
Csak beillesztjük az éket a diagramba.

0:08:38.382,0:08:40.280
Végezzünk egy alkalmazást.

0:08:40.280,0:08:41.708
Az Egyesült Államokban

0:08:41.708,0:08:45.039
az Államközi Biztosítási[br]Hozzájárulási Határozat (FICA) szerint

0:08:45.039,0:08:49.033
a megszerzett jövedelem 12,4%-át[br](egy bizonyos éves limitig)

0:08:49.033,0:08:54.580
be kell fizetni a társadalombiztosításnak,[br]és 2,9%-ot, további 2,9%-ot

0:08:54.580,0:08:56.953
be kell fizetni a Medicare-be.

0:08:56.953,0:09:00.059
Ennek az összegnek a felét[br]közvetlenül az alkalmazott fizeti.

0:09:00.059,0:09:02.354
A saját fizetési kimutatásán[br]is látható ez.

0:09:02.354,0:09:05.250
Ez a FICA adó, és az összeg fele

0:09:05.250,0:09:06.820
a munkaadótól jön.

0:09:06.820,0:09:10.393
A kérdés az: az a tény,[br]hogy két félbe van osztva,

0:09:10.393,0:09:12.512
számít-e valamit?

0:09:12.512,0:09:15.388
Jelenti-e például azt, hogy mivel a felét

0:09:15.388,0:09:20.012
a munkaadó fizeti, ez szükségszerűen[br]jó üzlet a munkavállalónak?

0:09:20.012,0:09:22.059
Nem, nem jelenti azt.

0:09:22.059,0:09:25.736
Most már tudjuk, hogy fizethetné

0:09:25.736,0:09:29.824
az adó 100%-át a munkavállaló vagy 100%-át

0:09:29.824,0:09:32.267
a munkaadó.

0:09:32.267,0:09:35.386
Ez nem változtatna semmin, [br]sem a béreken, sem az árakon,

0:09:35.386,0:09:37.068
semmin sem.

0:09:37.068,0:09:39.852
Megváltoztatná az adó jogi esedékességét,

0:09:39.852,0:09:43.265
de nem változtatna a végső gazdaságin.

0:09:43.841,0:09:46.756
Még nem mondtam itt,[br]hogy ténylegesen ki fizeti az adót.

0:09:46.756,0:09:48.484
Erről fogunk beszélni

0:09:48.484,0:09:49.769
a következő előadásban.

0:09:49.769,0:09:52.336
Itt azt mondtam, hogy nem számít,

0:09:52.336,0:09:55.030
ki fizeti az adót jogi szempontból,

0:09:55.030,0:09:57.380
illetve ki köteles a pénzt eljuttatni.

0:09:57.380,0:10:00.280
Tehát a jogi esedékességnek,[br]ismét, nincs köze ahhoz,

0:10:00.280,0:10:02.684
hogy gazdaságilag ki viseli az adóterhet.

0:10:03.377,0:10:05.517
A következő előadásban[br]arról fogunk beszélni,

0:10:05.517,0:10:09.060
hogy mi határozza meg[br]az adó gazdasági esedékességét.

0:10:09.398,0:10:12.814
Kiderül hogy[br]a kereslet és kínálat rugalmassága,

0:10:12.814,0:10:15.650
és ezt vesszük a következő előadásban.

0:10:15.650,0:10:17.454
Köszönöm még egyszer a figyelmet.

0:10:18.517,0:10:21.794
[Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,[br]kattintson a kérdésekre.

0:10:22.389,0:10:25.720
Ha pedig készen áll a folytatásra,[br]kattintson a következő videóra.

0:10:25.720,0:10:30.798
♪ [zene] ♪