WEBVTT

00:00:00.106 --> 00:00:01.530
A gépezet, amiről beszélni fogok önöknek

00:00:01.530 --> 00:00:03.204
a legnagyszerűbb gépezet, ami soha sem létezett.

00:00:03.204 --> 00:00:05.203
Ezt a gépezetet soha nem építették meg,

00:00:05.203 --> 00:00:07.583
viszont meg fogják építeni.

00:00:07.583 --> 00:00:09.575
Ezt a gépezetet már jóval az előtt megtervezték,

00:00:09.575 --> 00:00:11.926
hogy bárki akár gondolt is volna a számítógépekre.

NOTE Paragraph

00:00:11.926 --> 00:00:14.075
Ha tudnak valamit a számítógépek történetéről,

00:00:14.075 --> 00:00:16.595
akkor tudják, hogy a 30-as és 40-es években

00:00:16.595 --> 00:00:19.150
egyszerű számítógépeket készítettek,

00:00:19.150 --> 00:00:21.943
amelyek megalapozták napjaink számítástechnikai forradalmát

00:00:21.943 --> 00:00:23.229
és önöknek tökéletesen igazuk van,

00:00:23.229 --> 00:00:25.711
azzal az apró eltéréssel, hogy nem a megfelelő évszázadra gondolnak.

00:00:25.711 --> 00:00:27.351
Az első számítógépet valójában

00:00:27.351 --> 00:00:31.023
az 1830-as és 40-es, nam pedig az 1930-as és 40-es években tervezték.

00:00:31.023 --> 00:00:33.351
Elkészültek a tervei, és egyes részeinek prototípusa,

00:00:33.351 --> 00:00:35.487
ami pedig elkészült belőle az itt van

00:00:35.487 --> 00:00:37.480
South Kensingtonban.

NOTE Paragraph

00:00:37.480 --> 00:00:40.799
A gépet egy bizonyos Charles Babbage készítette.

00:00:40.799 --> 00:00:42.555
Én valamiért különösen vonzódom Charles Babbage-hez,

00:00:42.555 --> 00:00:45.164
mert a haja mindig, minden egyes képen

00:00:45.164 --> 00:00:47.505
tökéletesen fésületlen. (Nevetés)

00:00:47.505 --> 00:00:49.352
Ő egy nagyon gazdag ember volt,

00:00:49.352 --> 00:00:51.365
a brit arisztokrácia egyik tagja,

00:00:51.365 --> 00:00:53.704
és egy szombat este Marylebone-ban,

00:00:53.704 --> 00:00:56.135
ha önök a kor "intelligenciájához" tartoztak volna,

00:00:56.135 --> 00:00:57.631
meghívta volna önöket a házába

00:00:57.631 --> 00:01:00.590
egy estélyre -- ahova meghívott mindenkit:

00:01:00.590 --> 00:01:04.022
királyokat, Wellington herceget, sok-sok híres embert --

00:01:04.022 --> 00:01:06.543
és megmutatta volna egyikét híres mechanikus gépeinek.

NOTE Paragraph

00:01:06.543 --> 00:01:09.583
Én igazán kíváncsi lennék erre a korra, amikor

00:01:09.583 --> 00:01:11.931
egy estélyen sétálgatva egy mechanikus számítógép

00:01:11.931 --> 00:01:13.044
bemutatóján vehetek részt. (Nevetés)

00:01:13.044 --> 00:01:16.310
Babbage azonban, Babbage valójában

00:01:16.310 --> 00:01:18.044
a 18. század végén született,

00:01:18.044 --> 00:01:20.088
és egy igen híres matematikus volt.

00:01:20.088 --> 00:01:23.231
Ugyanaz az állása volt, mint annak idején Newtonnak Cambridge-ben,

00:01:23.231 --> 00:01:25.743
vagy mint Steven Hawking napjainkban.

00:01:25.743 --> 00:01:28.598
Ő azonban náluk kevésbé jól ismert, mivel az ő,

00:01:28.598 --> 00:01:31.748
mechanikus számítóeszközök készítésére vonatkozó ötlete

00:01:31.748 --> 00:01:34.033
soha sem vált valóra.

NOTE Paragraph

00:01:34.033 --> 00:01:37.318
Ennek pedig az az oka, hogy ő egy klasszikus "kocka" volt.

00:01:37.318 --> 00:01:39.329
Minden alkalommal, amikor támadt egy jó ötlete, azt gondolta:

00:01:39.329 --> 00:01:40.777
"Ez remek, máris elkezdem megvalósítani.

00:01:40.777 --> 00:01:43.372
Elköltök rá egy csomó pénzt. De van egy még jobb ötletem,

00:01:43.372 --> 00:01:45.732
elkezdek ezen is dolgozni. (Nevetés) Inkább ezt valósítom meg."

00:01:45.732 --> 00:01:48.612
Ezt addig folytatta, amíg Sir Robert Peel, akkori miniszterelnök,

00:01:48.612 --> 00:01:51.076
gyakorlatilag kirúgta őt a Downing Street 10-ből,

00:01:51.076 --> 00:01:53.517
és a kirúgás akkoriban kb. így hangzott:

00:01:53.517 --> 00:01:56.669
"Ajánlom magam, uram." (Nevetés)

NOTE Paragraph

00:01:56.669 --> 00:01:58.649
A dolog, amit tervezett ez a szörnyeteg volt itt,

00:01:58.649 --> 00:02:02.088
az analitikus gép. Hogy jobban megértsék mi ez,

00:02:02.088 --> 00:02:03.960
itt egy felülnézeti kép.

00:02:03.960 --> 00:02:07.073
Minden egyes kör itt egy fogaskerék, fogaskerekek kötege,

00:02:07.073 --> 00:02:10.309
és az egész dolog együtt akkora,mint egy gőzmozdony.

00:02:10.309 --> 00:02:12.300
Tehát miközben mesélek, próbálják maguk elé képzelni

00:02:12.300 --> 00:02:14.944
ezt a gigantikus berendezést. Halljuk azokat a csodálatos hangokat,

00:02:14.944 --> 00:02:16.704
amelyek ennek a dolognak a működését kísérnék.

00:02:16.704 --> 00:02:18.481
Most pedig bemutatom önöknek a gép felépítését

00:02:18.481 --> 00:02:19.960
-- amiért ez egy számitógép-architektúra --

00:02:19.960 --> 00:02:23.287
és mesélek önöknek erről a gépről, ami valójában egy számítógép.

NOTE Paragraph

00:02:23.287 --> 00:02:26.690
Kezdjük a memóriával. A memória

00:02:26.690 --> 00:02:28.937
nagyon hasonlatos egy mai számítógép memóriájához,

00:02:28.937 --> 00:02:31.639
azzal a különbséggel, hogy fémből készült,

00:02:31.639 --> 00:02:35.183
fogaskerekek kötegeiből, 30 fogaskerék magasságban.

00:02:35.183 --> 00:02:37.253
Képzeljenek el egy ilyen magas, száz meg száz

00:02:37.253 --> 00:02:39.008
fogaskerékből álló dolgot.

00:02:39.008 --> 00:02:40.898
melyek mindegyikén számok vannak.

00:02:40.898 --> 00:02:43.317
Ez egy decimális gép. Minden műveletet decimális alapon végez.

00:02:43.317 --> 00:02:44.902
Ő azonban már gondolt a bináris változatra is. A probléma

00:02:44.902 --> 00:02:46.620
a binárissal azonban az, hogy a gép már nevetségesen

00:02:46.620 --> 00:02:49.937
magas volna. Amint látjuk, már így is óriási.

00:02:49.937 --> 00:02:51.996
Rendelkezett tehát memóriával.

00:02:51.996 --> 00:02:54.403
A memória ez a kis darab itt.

00:02:54.403 --> 00:02:56.733
Itt láthatják az egészet.

NOTE Paragraph

00:02:56.733 --> 00:03:01.268
Ez a szörnyeteg itt a CPU, a chip, ha úgy tetszik.

00:03:01.268 --> 00:03:03.518
Hát igen. Ez ilyen hatalmas.

00:03:03.518 --> 00:03:06.431
Teljesen mechanikus elvű. Az egész gép mechanikus működtetésű.

00:03:06.431 --> 00:03:10.572
Ez a kép itt a CPU egy részének prototípusáról,

00:03:10.572 --> 00:03:12.711
ami a Science Museum-ban látható.

NOTE Paragraph

00:03:12.711 --> 00:03:16.343
A CPU képes lenne elvégezni a négy aritmetikai alapműveletet --

00:03:16.343 --> 00:03:18.796
összeadást, szorzást, kivonást, osztást --

00:03:18.796 --> 00:03:21.804
már ezt is egy bravúr megvalósítani fémből,

00:03:21.804 --> 00:03:24.433
egyúttal tudott valami olyat, amit egy számítógép tud,

00:03:24.433 --> 00:03:26.132
egy számológép viszont nem.

00:03:26.132 --> 00:03:30.070
Ez a gép képes volt saját memóriáját olvasni és döntést hozni.

00:03:30.070 --> 00:03:32.936
Ismerte az "if then" programozási alapműveletet,

00:03:32.936 --> 00:03:35.076
és ettől alapvetően számítógéppé vált.

00:03:35.076 --> 00:03:39.674
Számítógépként működött. Nem csupán számológépként. Annál sokkal többet tudott.

NOTE Paragraph

00:03:39.674 --> 00:03:42.355
Ha most ide nézünk, álljunk meg egy percre,

00:03:42.355 --> 00:03:44.226
és gondoljunk a mai szilícium-chipekre,

00:03:44.226 --> 00:03:48.041
amiknek nem láthatunk a belsejükbe, mert olyan parányiak.

00:03:48.041 --> 00:03:49.842
Ám ha mégis belelátnánk, akkor valami

00:03:49.842 --> 00:03:51.664
ehhez nagyon hasonlót látnánk.

00:03:51.664 --> 00:03:54.611
A CPU-t ez a hihetetlen komplexitás jellemzi,

00:03:54.611 --> 00:03:57.303
a memóriát pedig ez a hihetetlen szabályosság.

00:03:57.303 --> 00:03:58.965
Ha láttak már elektronmikroszkópos felvételt,

00:03:58.965 --> 00:04:00.934
akkor ezt láthatták. Ez mind ugyanígy néz ki,

00:04:00.934 --> 00:04:03.500
aztán itt vagy ez a kis rész, ami hihetetlenül bonyolult.

NOTE Paragraph

00:04:03.500 --> 00:04:07.483
Ez a fogaskerekes mechanizmus itt az csinálja,amit egy számítógép,

00:04:07.483 --> 00:04:09.576
de természetesen ezt a dolgot programozni kell, és természetesen

00:04:09.576 --> 00:04:12.601
Babbage a korának technológiáját használta,

00:04:12.601 --> 00:04:16.247
és azt a technológiát, ami az 50-es, 60-as, 70-es években újra megjelenik,

00:04:16.247 --> 00:04:19.116
a lyukkártyákat. Ez a dolog itt

00:04:19.116 --> 00:04:21.940
a három lyukkártya-olvasó egyike,

00:04:21.940 --> 00:04:25.620
és ezt a programot a Science Museum-ban,

00:04:25.620 --> 00:04:30.013
nem messze innen, Charles Babbage készítette,

00:04:30.013 --> 00:04:31.881
ott található, -- önök is megnézhetik --

00:04:31.881 --> 00:04:34.322
várva, hogy a gép megépüljön.

00:04:34.322 --> 00:04:37.742
És ebből nem csak egy van, hanem rengeteg.

00:04:37.742 --> 00:04:40.832
Ő programokat készített, feltételezve, hogy ez meg fog történni.

NOTE Paragraph

00:04:40.832 --> 00:04:42.805
Lyukkártyát azért használt, mert Jacquard

00:04:42.805 --> 00:04:44.977
Franciaországban megépítette a Jacquard szövőszéket,

00:04:44.977 --> 00:04:47.655
ami képes volt ilyen hihetetlen mintákat szőni lyukkártyás vezérlés alapján,

00:04:47.655 --> 00:04:50.287
és ő csupán új célra használta a kor technológiáját,

00:04:50.287 --> 00:04:52.392
és mint minden egyéb, amit csinált, kora technológiáit használta,

00:04:52.392 --> 00:04:57.139
azaz az 1830-as, 40-es, 50-es évek fogaskerekeit, gőzhajtását,

00:04:57.139 --> 00:05:01.077
mechanikai eszközeit. A sors iróniája, hogy Michael Faraday

00:05:01.077 --> 00:05:03.249
ugyanabban az évben született mint Charles Babbage,

00:05:03.249 --> 00:05:05.926
és ő később mindent forradalmasított

00:05:05.926 --> 00:05:08.439
dinamójával, transzformátorával és más hasonló találmányaival.

00:05:08.439 --> 00:05:11.597
Babbage természetesen bevált technológiákat akart használni,

00:05:11.597 --> 00:05:13.150
például a gőzt és a már említett dolgokat.

NOTE Paragraph

00:05:13.150 --> 00:05:14.823
Szüksége volt még bizonyos kiegészítőkre.

00:05:14.823 --> 00:05:16.495
Most már nyilvánvalóan van tehát egy számítógépünk.

00:05:16.495 --> 00:05:18.884
Vannak lyukkártyáink, CPU-nk és memóriánk.

00:05:18.884 --> 00:05:20.819
Szükségünk van még kiegészítőkre, amiket használni tudunk.

00:05:20.819 --> 00:05:22.447
De nem csak ezekre lesz szükségünk.

NOTE Paragraph

00:05:22.447 --> 00:05:25.275
Mindenek előtt szükség van hangra. Volt egy csengője,

00:05:25.275 --> 00:05:27.429
ha valami elromlana -- (Nevetés) --

00:05:27.429 --> 00:05:29.774
vagy a gépnek a kezelőre van szüksége,

00:05:29.774 --> 00:05:31.744
volt egy csengő, amit meg tudott szólaltatni. (Nevetés)

00:05:31.744 --> 00:05:33.280
És valóban ott van az utasítás a lyukkártyán,

00:05:33.280 --> 00:05:36.182
ami azt mondja: "Csengess!" Képzelhetik: "Ding!"

00:05:36.182 --> 00:05:38.382
Álljunk meg egy pillanatra, és képzeljük el ezeket a zajokat,

00:05:38.382 --> 00:05:39.463
ezt az egész dolgot, "Tik, tak, tik tik tik,"

00:05:39.463 --> 00:05:42.400
aztán a gőzgép, "Ding'", megvan? (Nevetés)

NOTE Paragraph

00:05:42.400 --> 00:05:44.835
Kell egy nyomtató is, hiszen mindenkinek szüksége van nyomtatóra.

00:05:44.835 --> 00:05:47.843
Ez itt voltaképpen egy nyomtató mechanizmus

00:05:47.843 --> 00:05:50.326
egy másik gépéhez, a Differenciálgép 2-höz,

00:05:50.326 --> 00:05:52.261
amit soha nem épített meg, de amit a Science Museum

00:05:52.261 --> 00:05:54.432
megépített a 80-as és 90-es években.

00:05:54.432 --> 00:05:56.707
Ez egy teljesen mechanikus elvű nyomtató.

00:05:56.707 --> 00:05:59.405
Csak számokat nyomtat, mert ő megszállottja volt a számoknak,

00:05:59.405 --> 00:06:02.922
viszont papírra nyomtat, és még szótörésre is képes,

00:06:02.922 --> 00:06:05.694
azaz a sor végére érve képes az elejéről folytatni.

NOTE Paragraph

00:06:05.694 --> 00:06:07.344
Aztán még grafikára is szükségünk van, ugye?

00:06:07.344 --> 00:06:08.900
Mármint ha, ha egyáltalán akarunk bármit csinálni a grafikával,

00:06:08.900 --> 00:06:11.496
tehát azt mondta: "Szükségem van egy plotterre. Van egy nagy darab papírom,

00:06:11.496 --> 00:06:13.604
tintám, tollam, rajzoljunk."

00:06:13.604 --> 00:06:15.434
Tervezett hát egy plottert is,

00:06:15.434 --> 00:06:19.359
és ettől aztán, azt hiszem, eljutott egy meglehetősen

00:06:19.359 --> 00:06:20.890
kiváló géphez.

NOTE Paragraph

00:06:20.890 --> 00:06:23.580
Aztán megjelent ez a hölgy, Ada Lovelace.

00:06:23.580 --> 00:06:26.301
Most képzeljék el ezeket az estélyeket, eljönnek ezek a nagyszerű emberek.

00:06:26.301 --> 00:06:29.393
A hölgy nem más, mint az őrült, gonosz

00:06:29.393 --> 00:06:31.815
és veszélyes ismeretség hírében álló Lord Byron lánya,

00:06:31.815 --> 00:06:34.335
és az anyja, aki egy kicsit aggódott amiatt, hogy esetleg

00:06:34.335 --> 00:06:37.192
örökölt valamint Lord Byron őrültségéből és gonoszságából,

00:06:37.192 --> 00:06:40.430
azt gondolta: "Tudom a megoldást: A matematika segíteni fog.

00:06:40.430 --> 00:06:43.379
Matematikára fogjuk tanítani. Az majd megnyugtatja."

00:06:43.379 --> 00:06:47.135
(Nevetés) Mert hiszen

00:06:47.135 --> 00:06:51.050
sosem láttunk még matematikust, aki megbolondult volna,

00:06:51.050 --> 00:06:53.451
így hát ez biztosan segíteni fog. (Nevetés)

00:06:53.451 --> 00:06:56.789
Minden rendben lesz. Miután megkapta hát ezt a matematikai képzést,

00:06:56.789 --> 00:06:59.527
anyjával együtt ment el az egyik ilyen estélyre,

00:06:59.527 --> 00:07:02.317
ahol Charles Babbage, mint tudjuk, előrukkolt a masinájával.

00:07:02.317 --> 00:07:04.151
Wellington hercege is ott van,

00:07:04.151 --> 00:07:05.723
előkerül a gépezet, megtörténik a bemutató,

00:07:05.723 --> 00:07:09.474
Ada rögtön megérti a lényeget. Valójában Babbage egész életében ő az egyetlen,

00:07:09.474 --> 00:07:10.766
aki azt mondta: "Értem mit csinál,

00:07:10.766 --> 00:07:12.973
és látom ennek a gépnek a jövőbeli felhasználását."

00:07:12.973 --> 00:07:16.060
És rettentő hálával tartozunk neki, mert miatta

00:07:16.060 --> 00:07:19.037
tudunk rengeteget a gépről,

00:07:19.037 --> 00:07:20.640
amit Babbage szándékozott megépíteni.

NOTE Paragraph

00:07:20.640 --> 00:07:23.397
Manapság sokan őt tartják az első programozónak.

00:07:23.397 --> 00:07:26.783
Ez itt egyike az általa lefordított írásoknak.

00:07:26.783 --> 00:07:29.694
Ez egy bizonyos módon megírt program.

00:07:29.694 --> 00:07:33.263
Bár történetileg nézve nem teljesen helytálló, hogy ő az első programozó,

00:07:33.263 --> 00:07:35.316
valójában egy ennél sokkal lenyűgözőbb dolgot hajtott végre.

00:07:35.316 --> 00:07:36.886
Ahelyett, hogy egyszerűen programozó lett volna,

00:07:36.886 --> 00:07:39.058
felismert valamit, amit Babbage nem.

NOTE Paragraph

00:07:39.058 --> 00:07:42.242
Babbage megszállottja volt a matematikának.

00:07:42.242 --> 00:07:46.191
Egy matematikai célú gépezetet készített,

00:07:46.191 --> 00:07:49.450
amire Lovelace azt mondta: "Ez a gépezet matematikai feladványok megoldásánál

00:07:49.450 --> 00:07:52.285
sokkal többre képes." És ahogy önöknek,

00:07:52.285 --> 00:07:53.910
úgy mindenkinek ebben a teremben van már számítógépe,

00:07:53.910 --> 00:07:55.964
hiszen mindenkinek van telefonja.

00:07:55.964 --> 00:07:58.192
Ha közelebbről megnézzük, egy telefon, egy számítógép

00:07:58.192 --> 00:08:00.207
vagy bármely más számítógépes eszköz elemeit,

00:08:00.207 --> 00:08:02.288
akkor matematikát találunk. Végső soron minden a számokra épül.

00:08:02.288 --> 00:08:06.981
Legyen az videó, szöveg, zene vagy hang, mindennek az alapjai

00:08:06.981 --> 00:08:10.961
a számok, matematikai függvények,

00:08:10.961 --> 00:08:13.066
és Lovelace azt mondta: "Az, hogy matematikai

00:08:13.066 --> 00:08:16.388
függvényekkel és szimbólumokkal foglalkozunk,

00:08:16.388 --> 00:08:18.635
nem jelenti azt, hogy ezek a dolgok nem jelenthetnek

00:08:18.635 --> 00:08:21.988
más valós dolgokat, mint például zenét."

00:08:21.988 --> 00:08:24.722
Ez egy óriási ugrást jelentett, mert Babbage erre azt mondta:

00:08:24.722 --> 00:08:26.944
"Kiszámíthatnánk ezeket a gyönyörű függvényeket, és nyomtathatnánk

00:08:26.944 --> 00:08:30.612
belőlük számtáblákat és diagramokat" -- (Nevetés) --

00:08:30.612 --> 00:08:32.508
Lovelace erre így felelt: "Nézze,

00:08:32.508 --> 00:08:34.984
ez a dolog akár zeneszerzésre is képes lehet, ha

00:08:34.984 --> 00:08:38.532
számok formájában leképezzük neki a zenét."

00:08:38.532 --> 00:08:40.101
Ezt nevezem én "Lovelace-ugrás"-nak.

00:08:40.101 --> 00:08:43.838
Igazunk van, ha azt mondjuk,hogy ő egy programozó,

00:08:43.838 --> 00:08:46.975
de sokkal fontosabb, hogy ő mondta ki, hogy a jövő

00:08:46.975 --> 00:08:49.171
ennél sokkal de sokkal többről fog szólni.

NOTE Paragraph

00:08:49.171 --> 00:08:51.350
Száz évvel később bukkan fel ez a fickó,

00:08:51.350 --> 00:08:56.803
Alan Turing, és 1936-ban újra feltalálja a számítógépet.

00:08:56.803 --> 00:08:59.380
Ahogy Babbage gépe teljes egészében mechanikus volt,

00:08:59.380 --> 00:09:01.911
úgy Turing gépezete teljes egészében elméleti.

00:09:01.911 --> 00:09:04.702
Mindketten matematikai irányból közelítettek,

00:09:04.702 --> 00:09:07.255
ám Turing adott nekünk valami nagyon fontosat.

00:09:07.255 --> 00:09:10.190
Ő fektette le a számítástudomány alapjait,

00:09:10.190 --> 00:09:12.303
és azt mondta, hogy

00:09:12.303 --> 00:09:15.490
"Teljesen mindegy hogyan építjük meg a számítógépet."

00:09:15.490 --> 00:09:17.368
Teljesen mindegy, hogy a számítógép mechanikus,

00:09:17.368 --> 00:09:21.778
mint Babbage gépe, vagy elektronikus, mint napjaink számítógépei,

00:09:21.778 --> 00:09:24.582
vagy akár sejt-alapú, vagy majd

00:09:24.582 --> 00:09:27.728
a nanotechnológia világában ismét mechanikai elvű.

00:09:27.728 --> 00:09:29.765
Akár visszatérhetünk Babbage gépéhez,

00:09:29.765 --> 00:09:32.341
és miniatürizálhatjuk azt. Ezek a dolgok mind-mind számítógépek.

00:09:32.341 --> 00:09:33.973
Ez bizonyos értelemben a számítástudomány lényege.

00:09:33.973 --> 00:09:35.978
Ezt hívjuk Church-Turing-tézis.

NOTE Paragraph

00:09:35.978 --> 00:09:38.645
És ezen a ponton jutunk el ahhoz a felismeréshez, hogy

00:09:38.645 --> 00:09:40.868
ez a dolog, amit Babbage épített, valóban számítógép volt.

00:09:40.868 --> 00:09:43.693
Gyakorlatilag mindazt tudta, amire a mai

00:09:43.693 --> 00:09:48.525
számítógépeket használjuk, csak rettentő lassan. (Nevetés)

00:09:48.525 --> 00:09:50.631
A lassúság érzékeltetésére elmondom,

00:09:50.631 --> 00:09:54.470
hogy kb. 1kB memóriával rendelkezett.

00:09:54.470 --> 00:09:57.388
Lyukkártyákat használt, amiket betápláltak,

00:09:57.388 --> 00:10:03.148
és amelyek feldolgozása 10 000-szer lassabb volt, mint az első ZX81-es.

00:10:03.148 --> 00:10:04.751
A gép rendelkezett saját RAM modullal.

00:10:04.751 --> 00:10:07.930
Memóriája tetszőlegesen bővíthető, ha arra van szükség.

NOTE Paragraph

00:10:07.930 --> 00:10:10.256
(Nevetés) De mit jelent ez számunkra manapság?

00:10:10.256 --> 00:10:11.864
Vannak terveink.

00:10:11.864 --> 00:10:14.797
Swindon-ban, a Science Museum archívumában,

00:10:14.797 --> 00:10:16.491
Charles Babbage terveinek százait és feljegyzéseivel

00:10:16.491 --> 00:10:19.960
teli oldalak ezreit találjuk, melyek mind az analitikus gépről szólnak.

00:10:19.960 --> 00:10:23.921
Ezek egyike az általunk 28-as Tervnek hívott terv,

00:10:23.921 --> 00:10:26.075
és ez egyúttal annak az alapítványnak is a neve,

00:10:26.075 --> 00:10:28.809
amit közösen indítottunk Doron Swade-del, a Science Museum

00:10:28.809 --> 00:10:31.048
számítástechnikai kurátorával, aki felvetette hogy indítsunk

00:10:31.048 --> 00:10:32.478
egy projektet a differenciálgép megépítésére,

00:10:32.478 --> 00:10:35.036
aminek nyomán bele is vágtunk a feladatba.

00:10:35.036 --> 00:10:38.902
Itt, South Kensingtonban fogjuk a gépet megépíteni.

NOTE Paragraph

00:10:38.902 --> 00:10:40.904
A projekt számos részből áll.

00:10:40.904 --> 00:10:43.424
Egyike ezeknek a Babbage archívum beszkennelése.

00:10:43.424 --> 00:10:45.346
Ez megtörtént. A másik a létező tervek átnézése

00:10:45.346 --> 00:10:48.456
és annak meghatározása, hogy mit is építsünk meg.

00:10:48.456 --> 00:10:52.900
A harmadik feladat a gépezet számítógépes szimulációja,

00:10:52.900 --> 00:10:55.823
majd végül a gép tényleges megépítése a Science Museum-ban.

NOTE Paragraph

00:10:55.823 --> 00:10:58.399
Amikor elkészül, végre képesek leszünk megérteni, hogyan működik egy számítógép,

00:10:58.399 --> 00:11:00.233
mert ahelyett, hogy egy apró chipet nézegetnénk,

00:11:00.233 --> 00:11:02.843
ez a "gigantikus" dolog lesz előttünk, és azt mondhatjuk:

00:11:02.843 --> 00:11:06.178
"Ó, látom, hogyan működik a memória, látom dolgozni a CPU-t,

00:11:06.178 --> 00:11:10.045
hallom, ahogy működik. Talán érzem is a szagát." (Nevetés)

00:11:10.045 --> 00:11:12.644
De mindeközben egy szimulációt is akarunk végezni.

NOTE Paragraph

00:11:12.644 --> 00:11:14.401
Babbage maga azt írta, hogy

00:11:14.401 --> 00:11:16.019
amint megszületik az analitikus gép,

00:11:16.019 --> 00:11:19.723
meghatározó lesz a tudomány jövőbeli fejlődése szempontjából.

00:11:19.723 --> 00:11:21.568
Ő maga természetesen sohasem építette meg, mert folyton

00:11:21.568 --> 00:11:23.650
újabb tervekkel vacakolt, ám amikor végre megépült

00:11:23.650 --> 00:11:27.160
az 1940-es években, akkor természetesen minden megváltozott.

NOTE Paragraph

00:11:27.160 --> 00:11:28.983
Most pedig adnék egy kis ízelítőt abból, hogy hogy néz ki mindez

00:11:28.983 --> 00:11:31.616
mozgás közben, ennek a videónak a segítségével, ami bemutatja

00:11:31.616 --> 00:11:36.210
a CPU-mechanizmus egy részének működését.

00:11:39.210 --> 00:11:42.209
Ez itt mindössze három fogaskerék-köteg,

00:11:42.209 --> 00:11:45.031
melyek összeadást fognak végezni. Az összeadó mechanizmust látjuk

00:11:45.031 --> 00:11:47.688
működés közben, és ebből elképzelhető ez a gigantikus masina.

NOTE Paragraph

00:11:47.688 --> 00:11:48.847
Adjanak nekem öt évet.

00:11:48.847 --> 00:11:51.191
Ígérem, 2030. előtt működni fog.

NOTE Paragraph

00:11:51.191 --> 00:11:54.161
Köszönöm a figyelmet. (Taps)