1
00:00:00,106 --> 00:00:01,530
A gépezet, amiről beszélni fogok önöknek

2
00:00:01,530 --> 00:00:03,204
a legnagyszerűbb gépezet, ami soha sem létezett.

3
00:00:03,204 --> 00:00:05,203
Ezt a gépezetet soha nem építették meg,

4
00:00:05,203 --> 00:00:07,583
viszont meg fogják építeni.

5
00:00:07,583 --> 00:00:09,575
Ezt a gépezetet már jóval az előtt megtervezték,

6
00:00:09,575 --> 00:00:11,926
hogy bárki akár gondolt is volna a számítógépekre.

7
00:00:11,926 --> 00:00:14,075
Ha tudnak valamit a számítógépek történetéről,

8
00:00:14,075 --> 00:00:16,595
akkor tudják, hogy a 30-as és 40-es években

9
00:00:16,595 --> 00:00:19,150
egyszerű számítógépeket készítettek,

10
00:00:19,150 --> 00:00:21,943
amelyek megalapozták napjaink számítástechnikai forradalmát

11
00:00:21,943 --> 00:00:23,229
és önöknek tökéletesen igazuk van,

12
00:00:23,229 --> 00:00:25,711
azzal az apró eltéréssel, hogy nem a megfelelő évszázadra gondolnak.

13
00:00:25,711 --> 00:00:27,351
Az első számítógépet valójában

14
00:00:27,351 --> 00:00:31,023
az 1830-as és 40-es, nam pedig az 1930-as és 40-es években tervezték.

15
00:00:31,023 --> 00:00:33,351
Elkészültek a tervei, és egyes részeinek prototípusa,

16
00:00:33,351 --> 00:00:35,487
ami pedig elkészült belőle az itt van

17
00:00:35,487 --> 00:00:37,480
South Kensingtonban.

18
00:00:37,480 --> 00:00:40,799
A gépet egy bizonyos Charles Babbage készítette.

19
00:00:40,799 --> 00:00:42,555
Én valamiért különösen vonzódom Charles Babbage-hez,

20
00:00:42,555 --> 00:00:45,164
mert a haja mindig, minden egyes képen

21
00:00:45,164 --> 00:00:47,505
tökéletesen fésületlen. (Nevetés)

22
00:00:47,505 --> 00:00:49,352
Ő egy nagyon gazdag ember volt,

23
00:00:49,352 --> 00:00:51,365
a brit arisztokrácia egyik tagja,

24
00:00:51,365 --> 00:00:53,704
és egy szombat este Marylebone-ban,

25
00:00:53,704 --> 00:00:56,135
ha önök a kor "intelligenciájához" tartoztak volna,

26
00:00:56,135 --> 00:00:57,631
meghívta volna önöket a házába

27
00:00:57,631 --> 00:01:00,590
egy estélyre -- ahova meghívott mindenkit:

28
00:01:00,590 --> 00:01:04,022
királyokat, Wellington herceget, sok-sok híres embert --

29
00:01:04,022 --> 00:01:06,543
és megmutatta volna egyikét híres mechanikus gépeinek.

30
00:01:06,543 --> 00:01:09,583
Én igazán kíváncsi lennék erre a korra, amikor

31
00:01:09,583 --> 00:01:11,931
egy estélyen sétálgatva egy mechanikus számítógép

32
00:01:11,931 --> 00:01:13,044
bemutatóján vehetek részt. (Nevetés)

33
00:01:13,044 --> 00:01:16,310
Babbage azonban, Babbage valójában

34
00:01:16,310 --> 00:01:18,044
a 18. század végén született,

35
00:01:18,044 --> 00:01:20,088
és egy igen híres matematikus volt.

36
00:01:20,088 --> 00:01:23,231
Ugyanaz az állása volt, mint annak idején Newtonnak Cambridge-ben,

37
00:01:23,231 --> 00:01:25,743
vagy mint Steven Hawking napjainkban.

38
00:01:25,743 --> 00:01:28,598
Ő azonban náluk kevésbé jól ismert, mivel az ő,

39
00:01:28,598 --> 00:01:31,748
mechanikus számítóeszközök készítésére vonatkozó ötlete

40
00:01:31,748 --> 00:01:34,033
soha sem vált valóra.

41
00:01:34,033 --> 00:01:37,318
Ennek pedig az az oka, hogy ő egy klasszikus "kocka" volt.

42
00:01:37,318 --> 00:01:39,329
Minden alkalommal, amikor támadt egy jó ötlete, azt gondolta:

43
00:01:39,329 --> 00:01:40,777
"Ez remek, máris elkezdem megvalósítani.

44
00:01:40,777 --> 00:01:43,372
Elköltök rá egy csomó pénzt. De van egy még jobb ötletem,

45
00:01:43,372 --> 00:01:45,732
elkezdek ezen is dolgozni. (Nevetés) Inkább ezt valósítom meg."

46
00:01:45,732 --> 00:01:48,612
Ezt addig folytatta, amíg Sir Robert Peel, akkori miniszterelnök,

47
00:01:48,612 --> 00:01:51,076
gyakorlatilag kirúgta őt a Downing Street 10-ből,

48
00:01:51,076 --> 00:01:53,517
és a kirúgás akkoriban kb. így hangzott:

49
00:01:53,517 --> 00:01:56,669
"Ajánlom magam, uram." (Nevetés)

50
00:01:56,669 --> 00:01:58,649
A dolog, amit tervezett ez a szörnyeteg volt itt,

51
00:01:58,649 --> 00:02:02,088
az analitikus gép. Hogy jobban megértsék mi ez,

52
00:02:02,088 --> 00:02:03,960
itt egy felülnézeti kép.

53
00:02:03,960 --> 00:02:07,073
Minden egyes kör itt egy fogaskerék, fogaskerekek kötege,

54
00:02:07,073 --> 00:02:10,309
és az egész dolog együtt akkora,mint egy gőzmozdony.

55
00:02:10,309 --> 00:02:12,300
Tehát miközben mesélek, próbálják maguk elé képzelni

56
00:02:12,300 --> 00:02:14,944
ezt a gigantikus berendezést. Halljuk azokat a csodálatos hangokat,

57
00:02:14,944 --> 00:02:16,704
amelyek ennek a dolognak a működését kísérnék.

58
00:02:16,704 --> 00:02:18,481
Most pedig bemutatom önöknek a gép felépítését

59
00:02:18,481 --> 00:02:19,960
-- amiért ez egy számitógép-architektúra --

60
00:02:19,960 --> 00:02:23,287
és mesélek önöknek erről a gépről, ami valójában egy számítógép.

61
00:02:23,287 --> 00:02:26,690
Kezdjük a memóriával. A memória

62
00:02:26,690 --> 00:02:28,937
nagyon hasonlatos egy mai számítógép memóriájához,

63
00:02:28,937 --> 00:02:31,639
azzal a különbséggel, hogy fémből készült,

64
00:02:31,639 --> 00:02:35,183
fogaskerekek kötegeiből, 30 fogaskerék magasságban.

65
00:02:35,183 --> 00:02:37,253
Képzeljenek el egy ilyen magas, száz meg száz

66
00:02:37,253 --> 00:02:39,008
fogaskerékből álló dolgot.

67
00:02:39,008 --> 00:02:40,898
melyek mindegyikén számok vannak.

68
00:02:40,898 --> 00:02:43,317
Ez egy decimális gép. Minden műveletet decimális alapon végez.

69
00:02:43,317 --> 00:02:44,902
Ő azonban már gondolt a bináris változatra is. A probléma

70
00:02:44,902 --> 00:02:46,620
a binárissal azonban az, hogy a gép már nevetségesen

71
00:02:46,620 --> 00:02:49,937
magas volna. Amint látjuk, már így is óriási.

72
00:02:49,937 --> 00:02:51,996
Rendelkezett tehát memóriával.

73
00:02:51,996 --> 00:02:54,403
A memória ez a kis darab itt.

74
00:02:54,403 --> 00:02:56,733
Itt láthatják az egészet.

75
00:02:56,733 --> 00:03:01,268
Ez a szörnyeteg itt a CPU, a chip, ha úgy tetszik.

76
00:03:01,268 --> 00:03:03,518
Hát igen. Ez ilyen hatalmas.

77
00:03:03,518 --> 00:03:06,431
Teljesen mechanikus elvű. Az egész gép mechanikus működtetésű.

78
00:03:06,431 --> 00:03:10,572
Ez a kép itt a CPU egy részének prototípusáról,

79
00:03:10,572 --> 00:03:12,711
ami a Science Museum-ban látható.

80
00:03:12,711 --> 00:03:16,343
A CPU képes lenne elvégezni a négy aritmetikai alapműveletet --

81
00:03:16,343 --> 00:03:18,796
összeadást, szorzást, kivonást, osztást --

82
00:03:18,796 --> 00:03:21,804
már ezt is egy bravúr megvalósítani fémből,

83
00:03:21,804 --> 00:03:24,433
egyúttal tudott valami olyat, amit egy számítógép tud,

84
00:03:24,433 --> 00:03:26,132
egy számológép viszont nem.

85
00:03:26,132 --> 00:03:30,070
Ez a gép képes volt saját memóriáját olvasni és döntést hozni.

86
00:03:30,070 --> 00:03:32,936
Ismerte az "if then" programozási alapműveletet,

87
00:03:32,936 --> 00:03:35,076
és ettől alapvetően számítógéppé vált.

88
00:03:35,076 --> 00:03:39,674
Számítógépként működött. Nem csupán számológépként. Annál sokkal többet tudott.

89
00:03:39,674 --> 00:03:42,355
Ha most ide nézünk, álljunk meg egy percre,

90
00:03:42,355 --> 00:03:44,226
és gondoljunk a mai szilícium-chipekre,

91
00:03:44,226 --> 00:03:48,041
amiknek nem láthatunk a belsejükbe, mert olyan parányiak.

92
00:03:48,041 --> 00:03:49,842
Ám ha mégis belelátnánk, akkor valami

93
00:03:49,842 --> 00:03:51,664
ehhez nagyon hasonlót látnánk.

94
00:03:51,664 --> 00:03:54,611
A CPU-t ez a hihetetlen komplexitás jellemzi,

95
00:03:54,611 --> 00:03:57,303
a memóriát pedig ez a hihetetlen szabályosság.

96
00:03:57,303 --> 00:03:58,965
Ha láttak már elektronmikroszkópos felvételt,

97
00:03:58,965 --> 00:04:00,934
akkor ezt láthatták. Ez mind ugyanígy néz ki,

98
00:04:00,934 --> 00:04:03,500
aztán itt vagy ez a kis rész, ami hihetetlenül bonyolult.

99
00:04:03,500 --> 00:04:07,483
Ez a fogaskerekes mechanizmus itt az csinálja,amit egy számítógép,

100
00:04:07,483 --> 00:04:09,576
de természetesen ezt a dolgot programozni kell, és természetesen

101
00:04:09,576 --> 00:04:12,601
Babbage a korának technológiáját használta,

102
00:04:12,601 --> 00:04:16,247
és azt a technológiát, ami az 50-es, 60-as, 70-es években újra megjelenik,

103
00:04:16,247 --> 00:04:19,116
a lyukkártyákat. Ez a dolog itt

104
00:04:19,116 --> 00:04:21,940
a három lyukkártya-olvasó egyike,

105
00:04:21,940 --> 00:04:25,620
és ezt a programot a Science Museum-ban,

106
00:04:25,620 --> 00:04:30,013
nem messze innen, Charles Babbage készítette,

107
00:04:30,013 --> 00:04:31,881
ott található, -- önök is megnézhetik --

108
00:04:31,881 --> 00:04:34,322
várva, hogy a gép megépüljön.

109
00:04:34,322 --> 00:04:37,742
És ebből nem csak egy van, hanem rengeteg.

110
00:04:37,742 --> 00:04:40,832
Ő programokat készített, feltételezve, hogy ez meg fog történni.

111
00:04:40,832 --> 00:04:42,805
Lyukkártyát azért használt, mert Jacquard

112
00:04:42,805 --> 00:04:44,977
Franciaországban megépítette a Jacquard szövőszéket,

113
00:04:44,977 --> 00:04:47,655
ami képes volt ilyen hihetetlen mintákat szőni lyukkártyás vezérlés alapján,

114
00:04:47,655 --> 00:04:50,287
és ő csupán új célra használta a kor technológiáját,

115
00:04:50,287 --> 00:04:52,392
és mint minden egyéb, amit csinált, kora technológiáit használta,

116
00:04:52,392 --> 00:04:57,139
azaz az 1830-as, 40-es, 50-es évek fogaskerekeit, gőzhajtását,

117
00:04:57,139 --> 00:05:01,077
mechanikai eszközeit. A sors iróniája, hogy Michael Faraday

118
00:05:01,077 --> 00:05:03,249
ugyanabban az évben született mint Charles Babbage,

119
00:05:03,249 --> 00:05:05,926
és ő később mindent forradalmasított

120
00:05:05,926 --> 00:05:08,439
dinamójával, transzformátorával és más hasonló találmányaival.

121
00:05:08,439 --> 00:05:11,597
Babbage természetesen bevált technológiákat akart használni,

122
00:05:11,597 --> 00:05:13,150
például a gőzt és a már említett dolgokat.

123
00:05:13,150 --> 00:05:14,823
Szüksége volt még bizonyos kiegészítőkre.

124
00:05:14,823 --> 00:05:16,495
Most már nyilvánvalóan van tehát egy számítógépünk.

125
00:05:16,495 --> 00:05:18,884
Vannak lyukkártyáink, CPU-nk és memóriánk.

126
00:05:18,884 --> 00:05:20,819
Szükségünk van még kiegészítőkre, amiket használni tudunk.

127
00:05:20,819 --> 00:05:22,447
De nem csak ezekre lesz szükségünk.

128
00:05:22,447 --> 00:05:25,275
Mindenek előtt szükség van hangra. Volt egy csengője,

129
00:05:25,275 --> 00:05:27,429
ha valami elromlana -- (Nevetés) --

130
00:05:27,429 --> 00:05:29,774
vagy a gépnek a kezelőre van szüksége,

131
00:05:29,774 --> 00:05:31,744
volt egy csengő, amit meg tudott szólaltatni. (Nevetés)

132
00:05:31,744 --> 00:05:33,280
És valóban ott van az utasítás a lyukkártyán,

133
00:05:33,280 --> 00:05:36,182
ami azt mondja: "Csengess!" Képzelhetik: "Ding!"

134
00:05:36,182 --> 00:05:38,382
Álljunk meg egy pillanatra, és képzeljük el ezeket a zajokat,

135
00:05:38,382 --> 00:05:39,463
ezt az egész dolgot, "Tik, tak, tik tik tik,"

136
00:05:39,463 --> 00:05:42,400
aztán a gőzgép, "Ding'", megvan? (Nevetés)

137
00:05:42,400 --> 00:05:44,835
Kell egy nyomtató is, hiszen mindenkinek szüksége van nyomtatóra.

138
00:05:44,835 --> 00:05:47,843
Ez itt voltaképpen egy nyomtató mechanizmus

139
00:05:47,843 --> 00:05:50,326
egy másik gépéhez, a Differenciálgép 2-höz,

140
00:05:50,326 --> 00:05:52,261
amit soha nem épített meg, de amit a Science Museum

141
00:05:52,261 --> 00:05:54,432
megépített a 80-as és 90-es években.

142
00:05:54,432 --> 00:05:56,707
Ez egy teljesen mechanikus elvű nyomtató.

143
00:05:56,707 --> 00:05:59,405
Csak számokat nyomtat, mert ő megszállottja volt a számoknak,

144
00:05:59,405 --> 00:06:02,922
viszont papírra nyomtat, és még szótörésre is képes,

145
00:06:02,922 --> 00:06:05,694
azaz a sor végére érve képes az elejéről folytatni.

146
00:06:05,694 --> 00:06:07,344
Aztán még grafikára is szükségünk van, ugye?

147
00:06:07,344 --> 00:06:08,900
Mármint ha, ha egyáltalán akarunk bármit csinálni a grafikával,

148
00:06:08,900 --> 00:06:11,496
tehát azt mondta: "Szükségem van egy plotterre. Van egy nagy darab papírom,

149
00:06:11,496 --> 00:06:13,604
tintám, tollam, rajzoljunk."

150
00:06:13,604 --> 00:06:15,434
Tervezett hát egy plottert is,

151
00:06:15,434 --> 00:06:19,359
és ettől aztán, azt hiszem, eljutott egy meglehetősen

152
00:06:19,359 --> 00:06:20,890
kiváló géphez.

153
00:06:20,890 --> 00:06:23,580
Aztán megjelent ez a hölgy, Ada Lovelace.

154
00:06:23,580 --> 00:06:26,301
Most képzeljék el ezeket az estélyeket, eljönnek ezek a nagyszerű emberek.

155
00:06:26,301 --> 00:06:29,393
A hölgy nem más, mint az őrült, gonosz

156
00:06:29,393 --> 00:06:31,815
és veszélyes ismeretség hírében álló Lord Byron lánya,

157
00:06:31,815 --> 00:06:34,335
és az anyja, aki egy kicsit aggódott amiatt, hogy esetleg

158
00:06:34,335 --> 00:06:37,192
örökölt valamint Lord Byron őrültségéből és gonoszságából,

159
00:06:37,192 --> 00:06:40,430
azt gondolta: "Tudom a megoldást: A matematika segíteni fog.

160
00:06:40,430 --> 00:06:43,379
Matematikára fogjuk tanítani. Az majd megnyugtatja."

161
00:06:43,379 --> 00:06:47,135
(Nevetés) Mert hiszen

162
00:06:47,135 --> 00:06:51,050
sosem láttunk még matematikust, aki megbolondult volna,

163
00:06:51,050 --> 00:06:53,451
így hát ez biztosan segíteni fog. (Nevetés)

164
00:06:53,451 --> 00:06:56,789
Minden rendben lesz. Miután megkapta hát ezt a matematikai képzést,

165
00:06:56,789 --> 00:06:59,527
anyjával együtt ment el az egyik ilyen estélyre,

166
00:06:59,527 --> 00:07:02,317
ahol Charles Babbage, mint tudjuk, előrukkolt a masinájával.

167
00:07:02,317 --> 00:07:04,151
Wellington hercege is ott van,

168
00:07:04,151 --> 00:07:05,723
előkerül a gépezet, megtörténik a bemutató,

169
00:07:05,723 --> 00:07:09,474
Ada rögtön megérti a lényeget. Valójában Babbage egész életében ő az egyetlen,

170
00:07:09,474 --> 00:07:10,766
aki azt mondta: "Értem mit csinál,

171
00:07:10,766 --> 00:07:12,973
és látom ennek a gépnek a jövőbeli felhasználását."

172
00:07:12,973 --> 00:07:16,060
És rettentő hálával tartozunk neki, mert miatta

173
00:07:16,060 --> 00:07:19,037
tudunk rengeteget a gépről,

174
00:07:19,037 --> 00:07:20,640
amit Babbage szándékozott megépíteni.

175
00:07:20,640 --> 00:07:23,397
Manapság sokan őt tartják az első programozónak.

176
00:07:23,397 --> 00:07:26,783
Ez itt egyike az általa lefordított írásoknak.

177
00:07:26,783 --> 00:07:29,694
Ez egy bizonyos módon megírt program.

178
00:07:29,694 --> 00:07:33,263
Bár történetileg nézve nem teljesen helytálló, hogy ő az első programozó,

179
00:07:33,263 --> 00:07:35,316
valójában egy ennél sokkal lenyűgözőbb dolgot hajtott végre.

180
00:07:35,316 --> 00:07:36,886
Ahelyett, hogy egyszerűen programozó lett volna,

181
00:07:36,886 --> 00:07:39,058
felismert valamit, amit Babbage nem.

182
00:07:39,058 --> 00:07:42,242
Babbage megszállottja volt a matematikának.

183
00:07:42,242 --> 00:07:46,191
Egy matematikai célú gépezetet készített,

184
00:07:46,191 --> 00:07:49,450
amire Lovelace azt mondta: "Ez a gépezet matematikai feladványok megoldásánál

185
00:07:49,450 --> 00:07:52,285
sokkal többre képes." És ahogy önöknek,

186
00:07:52,285 --> 00:07:53,910
úgy mindenkinek ebben a teremben van már számítógépe,

187
00:07:53,910 --> 00:07:55,964
hiszen mindenkinek van telefonja.

188
00:07:55,964 --> 00:07:58,192
Ha közelebbről megnézzük, egy telefon, egy számítógép

189
00:07:58,192 --> 00:08:00,207
vagy bármely más számítógépes eszköz elemeit,

190
00:08:00,207 --> 00:08:02,288
akkor matematikát találunk. Végső soron minden a számokra épül.

191
00:08:02,288 --> 00:08:06,981
Legyen az videó, szöveg, zene vagy hang, mindennek az alapjai

192
00:08:06,981 --> 00:08:10,961
a számok, matematikai függvények,

193
00:08:10,961 --> 00:08:13,066
és Lovelace azt mondta: "Az, hogy matematikai

194
00:08:13,066 --> 00:08:16,388
függvényekkel és szimbólumokkal foglalkozunk,

195
00:08:16,388 --> 00:08:18,635
nem jelenti azt, hogy ezek a dolgok nem jelenthetnek

196
00:08:18,635 --> 00:08:21,988
más valós dolgokat, mint például zenét."

197
00:08:21,988 --> 00:08:24,722
Ez egy óriási ugrást jelentett, mert Babbage erre azt mondta:

198
00:08:24,722 --> 00:08:26,944
"Kiszámíthatnánk ezeket a gyönyörű függvényeket, és nyomtathatnánk

199
00:08:26,944 --> 00:08:30,612
belőlük számtáblákat és diagramokat" -- (Nevetés) --

200
00:08:30,612 --> 00:08:32,508
Lovelace erre így felelt: "Nézze,

201
00:08:32,508 --> 00:08:34,984
ez a dolog akár zeneszerzésre is képes lehet, ha

202
00:08:34,984 --> 00:08:38,532
számok formájában leképezzük neki a zenét."

203
00:08:38,532 --> 00:08:40,101
Ezt nevezem én "Lovelace-ugrás"-nak.

204
00:08:40,101 --> 00:08:43,838
Igazunk van, ha azt mondjuk,hogy ő egy programozó,

205
00:08:43,838 --> 00:08:46,975
de sokkal fontosabb, hogy ő mondta ki, hogy a jövő

206
00:08:46,975 --> 00:08:49,171
ennél sokkal de sokkal többről fog szólni.

207
00:08:49,171 --> 00:08:51,350
Száz évvel később bukkan fel ez a fickó,

208
00:08:51,350 --> 00:08:56,803
Alan Turing, és 1936-ban újra feltalálja a számítógépet.

209
00:08:56,803 --> 00:08:59,380
Ahogy Babbage gépe teljes egészében mechanikus volt,

210
00:08:59,380 --> 00:09:01,911
úgy Turing gépezete teljes egészében elméleti.

211
00:09:01,911 --> 00:09:04,702
Mindketten matematikai irányból közelítettek,

212
00:09:04,702 --> 00:09:07,255
ám Turing adott nekünk valami nagyon fontosat.

213
00:09:07,255 --> 00:09:10,190
Ő fektette le a számítástudomány alapjait,

214
00:09:10,190 --> 00:09:12,303
és azt mondta, hogy

215
00:09:12,303 --> 00:09:15,490
"Teljesen mindegy hogyan építjük meg a számítógépet."

216
00:09:15,490 --> 00:09:17,368
Teljesen mindegy, hogy a számítógép mechanikus,

217
00:09:17,368 --> 00:09:21,778
mint Babbage gépe, vagy elektronikus, mint napjaink számítógépei,

218
00:09:21,778 --> 00:09:24,582
vagy akár sejt-alapú, vagy majd

219
00:09:24,582 --> 00:09:27,728
a nanotechnológia világában ismét mechanikai elvű.

220
00:09:27,728 --> 00:09:29,765
Akár visszatérhetünk Babbage gépéhez,

221
00:09:29,765 --> 00:09:32,341
és miniatürizálhatjuk azt. Ezek a dolgok mind-mind számítógépek.

222
00:09:32,341 --> 00:09:33,973
Ez bizonyos értelemben a számítástudomány lényege.

223
00:09:33,973 --> 00:09:35,978
Ezt hívjuk Church-Turing-tézis.

224
00:09:35,978 --> 00:09:38,645
És ezen a ponton jutunk el ahhoz a felismeréshez, hogy

225
00:09:38,645 --> 00:09:40,868
ez a dolog, amit Babbage épített, valóban számítógép volt.

226
00:09:40,868 --> 00:09:43,693
Gyakorlatilag mindazt tudta, amire a mai

227
00:09:43,693 --> 00:09:48,525
számítógépeket használjuk, csak rettentő lassan. (Nevetés)

228
00:09:48,525 --> 00:09:50,631
A lassúság érzékeltetésére elmondom,

229
00:09:50,631 --> 00:09:54,470
hogy kb. 1kB memóriával rendelkezett.

230
00:09:54,470 --> 00:09:57,388
Lyukkártyákat használt, amiket betápláltak,

231
00:09:57,388 --> 00:10:03,148
és amelyek feldolgozása 10 000-szer lassabb volt, mint az első ZX81-es.

232
00:10:03,148 --> 00:10:04,751
A gép rendelkezett saját RAM modullal.

233
00:10:04,751 --> 00:10:07,930
Memóriája tetszőlegesen bővíthető, ha arra van szükség.

234
00:10:07,930 --> 00:10:10,256
(Nevetés) De mit jelent ez számunkra manapság?

235
00:10:10,256 --> 00:10:11,864
Vannak terveink.

236
00:10:11,864 --> 00:10:14,797
Swindon-ban, a Science Museum archívumában,

237
00:10:14,797 --> 00:10:16,491
Charles Babbage terveinek százait és feljegyzéseivel

238
00:10:16,491 --> 00:10:19,960
teli oldalak ezreit találjuk, melyek mind az analitikus gépről szólnak.

239
00:10:19,960 --> 00:10:23,921
Ezek egyike az általunk 28-as Tervnek hívott terv,

240
00:10:23,921 --> 00:10:26,075
és ez egyúttal annak az alapítványnak is a neve,

241
00:10:26,075 --> 00:10:28,809
amit közösen indítottunk Doron Swade-del, a Science Museum

242
00:10:28,809 --> 00:10:31,048
számítástechnikai kurátorával, aki felvetette hogy indítsunk

243
00:10:31,048 --> 00:10:32,478
egy projektet a differenciálgép megépítésére,

244
00:10:32,478 --> 00:10:35,036
aminek nyomán bele is vágtunk a feladatba.

245
00:10:35,036 --> 00:10:38,902
Itt, South Kensingtonban fogjuk a gépet megépíteni.

246
00:10:38,902 --> 00:10:40,904
A projekt számos részből áll.

247
00:10:40,904 --> 00:10:43,424
Egyike ezeknek a Babbage archívum beszkennelése.

248
00:10:43,424 --> 00:10:45,346
Ez megtörtént. A másik a létező tervek átnézése

249
00:10:45,346 --> 00:10:48,456
és annak meghatározása, hogy mit is építsünk meg.

250
00:10:48,456 --> 00:10:52,900
A harmadik feladat a gépezet számítógépes szimulációja,

251
00:10:52,900 --> 00:10:55,823
majd végül a gép tényleges megépítése a Science Museum-ban.

252
00:10:55,823 --> 00:10:58,399
Amikor elkészül, végre képesek leszünk megérteni, hogyan működik egy számítógép,

253
00:10:58,399 --> 00:11:00,233
mert ahelyett, hogy egy apró chipet nézegetnénk,

254
00:11:00,233 --> 00:11:02,843
ez a "gigantikus" dolog lesz előttünk, és azt mondhatjuk:

255
00:11:02,843 --> 00:11:06,178
"Ó, látom, hogyan működik a memória, látom dolgozni a CPU-t,

256
00:11:06,178 --> 00:11:10,045
hallom, ahogy működik. Talán érzem is a szagát." (Nevetés)

257
00:11:10,045 --> 00:11:12,644
De mindeközben egy szimulációt is akarunk végezni.

258
00:11:12,644 --> 00:11:14,401
Babbage maga azt írta, hogy

259
00:11:14,401 --> 00:11:16,019
amint megszületik az analitikus gép,

260
00:11:16,019 --> 00:11:19,723
meghatározó lesz a tudomány jövőbeli fejlődése szempontjából.

261
00:11:19,723 --> 00:11:21,568
Ő maga természetesen sohasem építette meg, mert folyton

262
00:11:21,568 --> 00:11:23,650
újabb tervekkel vacakolt, ám amikor végre megépült

263
00:11:23,650 --> 00:11:27,160
az 1940-es években, akkor természetesen minden megváltozott.

264
00:11:27,160 --> 00:11:28,983
Most pedig adnék egy kis ízelítőt abból, hogy hogy néz ki mindez

265
00:11:28,983 --> 00:11:31,616
mozgás közben, ennek a videónak a segítségével, ami bemutatja

266
00:11:31,616 --> 00:11:36,210
a CPU-mechanizmus egy részének működését.

267
00:11:39,210 --> 00:11:42,209
Ez itt mindössze három fogaskerék-köteg,

268
00:11:42,209 --> 00:11:45,031
melyek összeadást fognak végezni. Az összeadó mechanizmust látjuk

269
00:11:45,031 --> 00:11:47,688
működés közben, és ebből elképzelhető ez a gigantikus masina.

270
00:11:47,688 --> 00:11:48,847
Adjanak nekem öt évet.

271
00:11:48,847 --> 00:11:51,191
Ígérem, 2030. előtt működni fog.

272
00:11:51,191 --> 00:11:54,161
Köszönöm a figyelmet. (Taps)