0:00:00.106,0:00:01.530
A gépezet, amiről beszélni fogok önöknek

0:00:01.530,0:00:03.204
a legnagyszerűbb gépezet, ami soha sem létezett.

0:00:03.204,0:00:05.203
Ezt a gépezetet soha nem építették meg,

0:00:05.203,0:00:07.583
viszont meg fogják építeni.

0:00:07.583,0:00:09.575
Ezt a gépezetet már jóval az előtt megtervezték,

0:00:09.575,0:00:11.926
hogy bárki akár gondolt is volna a számítógépekre.

0:00:11.926,0:00:14.075
Ha tudnak valamit a számítógépek történetéről,

0:00:14.075,0:00:16.595
akkor tudják, hogy a 30-as és 40-es években

0:00:16.595,0:00:19.150
egyszerű számítógépeket készítettek,

0:00:19.150,0:00:21.943
amelyek megalapozták napjaink számítástechnikai forradalmát

0:00:21.943,0:00:23.229
és önöknek tökéletesen igazuk van,

0:00:23.229,0:00:25.711
azzal az apró eltéréssel, hogy nem a megfelelő évszázadra gondolnak.

0:00:25.711,0:00:27.351
Az első számítógépet valójában

0:00:27.351,0:00:31.023
az 1830-as és 40-es, nam pedig az 1930-as és 40-es években tervezték.

0:00:31.023,0:00:33.351
Elkészültek a tervei, és egyes részeinek prototípusa,

0:00:33.351,0:00:35.487
ami pedig elkészült belőle az itt van

0:00:35.487,0:00:37.480
South Kensingtonban.

0:00:37.480,0:00:40.799
A gépet egy bizonyos Charles Babbage készítette.

0:00:40.799,0:00:42.555
Én valamiért különösen vonzódom Charles Babbage-hez,

0:00:42.555,0:00:45.164
mert a haja mindig, minden egyes képen

0:00:45.164,0:00:47.505
tökéletesen fésületlen. (Nevetés)

0:00:47.505,0:00:49.352
Ő egy nagyon gazdag ember volt,

0:00:49.352,0:00:51.365
a brit arisztokrácia egyik tagja,

0:00:51.365,0:00:53.704
és egy szombat este Marylebone-ban,

0:00:53.704,0:00:56.135
ha önök a kor "intelligenciájához" tartoztak volna,

0:00:56.135,0:00:57.631
meghívta volna önöket a házába

0:00:57.631,0:01:00.590
egy estélyre -- ahova meghívott mindenkit:

0:01:00.590,0:01:04.022
királyokat, Wellington herceget, sok-sok híres embert --

0:01:04.022,0:01:06.543
és megmutatta volna egyikét híres mechanikus gépeinek.

0:01:06.543,0:01:09.583
Én igazán kíváncsi lennék erre a korra, amikor

0:01:09.583,0:01:11.931
egy estélyen sétálgatva egy mechanikus számítógép

0:01:11.931,0:01:13.044
bemutatóján vehetek részt. (Nevetés)

0:01:13.044,0:01:16.310
Babbage azonban, Babbage valójában

0:01:16.310,0:01:18.044
a 18. század végén született,

0:01:18.044,0:01:20.088
és egy igen híres matematikus volt.

0:01:20.088,0:01:23.231
Ugyanaz az állása volt, mint annak idején Newtonnak Cambridge-ben,

0:01:23.231,0:01:25.743
vagy mint Steven Hawking napjainkban.

0:01:25.743,0:01:28.598
Ő azonban náluk kevésbé jól ismert, mivel az ő,

0:01:28.598,0:01:31.748
mechanikus számítóeszközök készítésére vonatkozó ötlete

0:01:31.748,0:01:34.033
soha sem vált valóra.

0:01:34.033,0:01:37.318
Ennek pedig az az oka, hogy ő egy klasszikus "kocka" volt.

0:01:37.318,0:01:39.329
Minden alkalommal, amikor támadt egy jó ötlete, azt gondolta:

0:01:39.329,0:01:40.777
"Ez remek, máris elkezdem megvalósítani.

0:01:40.777,0:01:43.372
Elköltök rá egy csomó pénzt. De van egy még jobb ötletem,

0:01:43.372,0:01:45.732
elkezdek ezen is dolgozni. (Nevetés) Inkább ezt valósítom meg."

0:01:45.732,0:01:48.612
Ezt addig folytatta, amíg Sir Robert Peel, akkori miniszterelnök,

0:01:48.612,0:01:51.076
gyakorlatilag kirúgta őt a Downing Street 10-ből,

0:01:51.076,0:01:53.517
és a kirúgás akkoriban kb. így hangzott:

0:01:53.517,0:01:56.669
"Ajánlom magam, uram." (Nevetés)

0:01:56.669,0:01:58.649
A dolog, amit tervezett ez a szörnyeteg volt itt,

0:01:58.649,0:02:02.088
az analitikus gép. Hogy jobban megértsék mi ez,

0:02:02.088,0:02:03.960
itt egy felülnézeti kép.

0:02:03.960,0:02:07.073
Minden egyes kör itt egy fogaskerék, fogaskerekek kötege,

0:02:07.073,0:02:10.309
és az egész dolog együtt akkora,mint egy gőzmozdony.

0:02:10.309,0:02:12.300
Tehát miközben mesélek, próbálják maguk elé képzelni

0:02:12.300,0:02:14.944
ezt a gigantikus berendezést. Halljuk azokat a csodálatos hangokat,

0:02:14.944,0:02:16.704
amelyek ennek a dolognak a működését kísérnék.

0:02:16.704,0:02:18.481
Most pedig bemutatom önöknek a gép felépítését

0:02:18.481,0:02:19.960
-- amiért ez egy számitógép-architektúra --

0:02:19.960,0:02:23.287
és mesélek önöknek erről a gépről, ami valójában egy számítógép.

0:02:23.287,0:02:26.690
Kezdjük a memóriával. A memória

0:02:26.690,0:02:28.937
nagyon hasonlatos egy mai számítógép memóriájához,

0:02:28.937,0:02:31.639
azzal a különbséggel, hogy fémből készült,

0:02:31.639,0:02:35.183
fogaskerekek kötegeiből, 30 fogaskerék magasságban.

0:02:35.183,0:02:37.253
Képzeljenek el egy ilyen magas, száz meg száz

0:02:37.253,0:02:39.008
fogaskerékből álló dolgot.

0:02:39.008,0:02:40.898
melyek mindegyikén számok vannak.

0:02:40.898,0:02:43.317
Ez egy decimális gép. Minden műveletet decimális alapon végez.

0:02:43.317,0:02:44.902
Ő azonban már gondolt a bináris változatra is. A probléma

0:02:44.902,0:02:46.620
a binárissal azonban az, hogy a gép már nevetségesen

0:02:46.620,0:02:49.937
magas volna. Amint látjuk, már így is óriási.

0:02:49.937,0:02:51.996
Rendelkezett tehát memóriával.

0:02:51.996,0:02:54.403
A memória ez a kis darab itt.

0:02:54.403,0:02:56.733
Itt láthatják az egészet.

0:02:56.733,0:03:01.268
Ez a szörnyeteg itt a CPU, a chip, ha úgy tetszik.

0:03:01.268,0:03:03.518
Hát igen. Ez ilyen hatalmas.

0:03:03.518,0:03:06.431
Teljesen mechanikus elvű. Az egész gép mechanikus működtetésű.

0:03:06.431,0:03:10.572
Ez a kép itt a CPU egy részének prototípusáról,

0:03:10.572,0:03:12.711
ami a Science Museum-ban látható.

0:03:12.711,0:03:16.343
A CPU képes lenne elvégezni a négy aritmetikai alapműveletet --

0:03:16.343,0:03:18.796
összeadást, szorzást, kivonást, osztást --

0:03:18.796,0:03:21.804
már ezt is egy bravúr megvalósítani fémből,

0:03:21.804,0:03:24.433
egyúttal tudott valami olyat, amit egy számítógép tud,

0:03:24.433,0:03:26.132
egy számológép viszont nem.

0:03:26.132,0:03:30.070
Ez a gép képes volt saját memóriáját olvasni és döntést hozni.

0:03:30.070,0:03:32.936
Ismerte az "if then" programozási alapműveletet,

0:03:32.936,0:03:35.076
és ettől alapvetően számítógéppé vált.

0:03:35.076,0:03:39.674
Számítógépként működött. Nem csupán számológépként. Annál sokkal többet tudott.

0:03:39.674,0:03:42.355
Ha most ide nézünk, álljunk meg egy percre,

0:03:42.355,0:03:44.226
és gondoljunk a mai szilícium-chipekre,

0:03:44.226,0:03:48.041
amiknek nem láthatunk a belsejükbe, mert olyan parányiak.

0:03:48.041,0:03:49.842
Ám ha mégis belelátnánk, akkor valami

0:03:49.842,0:03:51.664
ehhez nagyon hasonlót látnánk.

0:03:51.664,0:03:54.611
A CPU-t ez a hihetetlen komplexitás jellemzi,

0:03:54.611,0:03:57.303
a memóriát pedig ez a hihetetlen szabályosság.

0:03:57.303,0:03:58.965
Ha láttak már elektronmikroszkópos felvételt,

0:03:58.965,0:04:00.934
akkor ezt láthatták. Ez mind ugyanígy néz ki,

0:04:00.934,0:04:03.500
aztán itt vagy ez a kis rész, ami hihetetlenül bonyolult.

0:04:03.500,0:04:07.483
Ez a fogaskerekes mechanizmus itt az csinálja,amit egy számítógép,

0:04:07.483,0:04:09.576
de természetesen ezt a dolgot programozni kell, és természetesen

0:04:09.576,0:04:12.601
Babbage a korának technológiáját használta,

0:04:12.601,0:04:16.247
és azt a technológiát, ami az 50-es, 60-as, 70-es években újra megjelenik,

0:04:16.247,0:04:19.116
a lyukkártyákat. Ez a dolog itt

0:04:19.116,0:04:21.940
a három lyukkártya-olvasó egyike,

0:04:21.940,0:04:25.620
és ezt a programot a Science Museum-ban,

0:04:25.620,0:04:30.013
nem messze innen, Charles Babbage készítette,

0:04:30.013,0:04:31.881
ott található, -- önök is megnézhetik --

0:04:31.881,0:04:34.322
várva, hogy a gép megépüljön.

0:04:34.322,0:04:37.742
És ebből nem csak egy van, hanem rengeteg.

0:04:37.742,0:04:40.832
Ő programokat készített, feltételezve, hogy ez meg fog történni.

0:04:40.832,0:04:42.805
Lyukkártyát azért használt, mert Jacquard

0:04:42.805,0:04:44.977
Franciaországban megépítette a Jacquard szövőszéket,

0:04:44.977,0:04:47.655
ami képes volt ilyen hihetetlen mintákat szőni lyukkártyás vezérlés alapján,

0:04:47.655,0:04:50.287
és ő csupán új célra használta a kor technológiáját,

0:04:50.287,0:04:52.392
és mint minden egyéb, amit csinált, kora technológiáit használta,

0:04:52.392,0:04:57.139
azaz az 1830-as, 40-es, 50-es évek fogaskerekeit, gőzhajtását,

0:04:57.139,0:05:01.077
mechanikai eszközeit. A sors iróniája, hogy Michael Faraday

0:05:01.077,0:05:03.249
ugyanabban az évben született mint Charles Babbage,

0:05:03.249,0:05:05.926
és ő később mindent forradalmasított

0:05:05.926,0:05:08.439
dinamójával, transzformátorával és más hasonló találmányaival.

0:05:08.439,0:05:11.597
Babbage természetesen bevált technológiákat akart használni,

0:05:11.597,0:05:13.150
például a gőzt és a már említett dolgokat.

0:05:13.150,0:05:14.823
Szüksége volt még bizonyos kiegészítőkre.

0:05:14.823,0:05:16.495
Most már nyilvánvalóan van tehát egy számítógépünk.

0:05:16.495,0:05:18.884
Vannak lyukkártyáink, CPU-nk és memóriánk.

0:05:18.884,0:05:20.819
Szükségünk van még kiegészítőkre, amiket használni tudunk.

0:05:20.819,0:05:22.447
De nem csak ezekre lesz szükségünk.

0:05:22.447,0:05:25.275
Mindenek előtt szükség van hangra. Volt egy csengője,

0:05:25.275,0:05:27.429
ha valami elromlana -- (Nevetés) --

0:05:27.429,0:05:29.774
vagy a gépnek a kezelőre van szüksége,

0:05:29.774,0:05:31.744
volt egy csengő, amit meg tudott szólaltatni. (Nevetés)

0:05:31.744,0:05:33.280
És valóban ott van az utasítás a lyukkártyán,

0:05:33.280,0:05:36.182
ami azt mondja: "Csengess!" Képzelhetik: "Ding!"

0:05:36.182,0:05:38.382
Álljunk meg egy pillanatra, és képzeljük el ezeket a zajokat,

0:05:38.382,0:05:39.463
ezt az egész dolgot, "Tik, tak, tik tik tik,"

0:05:39.463,0:05:42.400
aztán a gőzgép, "Ding'", megvan? (Nevetés)

0:05:42.400,0:05:44.835
Kell egy nyomtató is, hiszen mindenkinek szüksége van nyomtatóra.

0:05:44.835,0:05:47.843
Ez itt voltaképpen egy nyomtató mechanizmus

0:05:47.843,0:05:50.326
egy másik gépéhez, a Differenciálgép 2-höz,

0:05:50.326,0:05:52.261
amit soha nem épített meg, de amit a Science Museum

0:05:52.261,0:05:54.432
megépített a 80-as és 90-es években.

0:05:54.432,0:05:56.707
Ez egy teljesen mechanikus elvű nyomtató.

0:05:56.707,0:05:59.405
Csak számokat nyomtat, mert ő megszállottja volt a számoknak,

0:05:59.405,0:06:02.922
viszont papírra nyomtat, és még szótörésre is képes,

0:06:02.922,0:06:05.694
azaz a sor végére érve képes az elejéről folytatni.

0:06:05.694,0:06:07.344
Aztán még grafikára is szükségünk van, ugye?

0:06:07.344,0:06:08.900
Mármint ha, ha egyáltalán akarunk bármit csinálni a grafikával,

0:06:08.900,0:06:11.496
tehát azt mondta: "Szükségem van egy plotterre. Van egy nagy darab papírom,

0:06:11.496,0:06:13.604
tintám, tollam, rajzoljunk."

0:06:13.604,0:06:15.434
Tervezett hát egy plottert is,

0:06:15.434,0:06:19.359
és ettől aztán, azt hiszem, eljutott egy meglehetősen

0:06:19.359,0:06:20.890
kiváló géphez.

0:06:20.890,0:06:23.580
Aztán megjelent ez a hölgy, Ada Lovelace.

0:06:23.580,0:06:26.301
Most képzeljék el ezeket az estélyeket, eljönnek ezek a nagyszerű emberek.

0:06:26.301,0:06:29.393
A hölgy nem más, mint az őrült, gonosz

0:06:29.393,0:06:31.815
és veszélyes ismeretség hírében álló Lord Byron lánya,

0:06:31.815,0:06:34.335
és az anyja, aki egy kicsit aggódott amiatt, hogy esetleg

0:06:34.335,0:06:37.192
örökölt valamint Lord Byron őrültségéből és gonoszságából,

0:06:37.192,0:06:40.430
azt gondolta: "Tudom a megoldást: A matematika segíteni fog.

0:06:40.430,0:06:43.379
Matematikára fogjuk tanítani. Az majd megnyugtatja."

0:06:43.379,0:06:47.135
(Nevetés) Mert hiszen

0:06:47.135,0:06:51.050
sosem láttunk még matematikust, aki megbolondult volna,

0:06:51.050,0:06:53.451
így hát ez biztosan segíteni fog. (Nevetés)

0:06:53.451,0:06:56.789
Minden rendben lesz. Miután megkapta hát ezt a matematikai képzést,

0:06:56.789,0:06:59.527
anyjával együtt ment el az egyik ilyen estélyre,

0:06:59.527,0:07:02.317
ahol Charles Babbage, mint tudjuk, előrukkolt a masinájával.

0:07:02.317,0:07:04.151
Wellington hercege is ott van,

0:07:04.151,0:07:05.723
előkerül a gépezet, megtörténik a bemutató,

0:07:05.723,0:07:09.474
Ada rögtön megérti a lényeget. Valójában Babbage egész életében ő az egyetlen,

0:07:09.474,0:07:10.766
aki azt mondta: "Értem mit csinál,

0:07:10.766,0:07:12.973
és látom ennek a gépnek a jövőbeli felhasználását."

0:07:12.973,0:07:16.060
És rettentő hálával tartozunk neki, mert miatta

0:07:16.060,0:07:19.037
tudunk rengeteget a gépről,

0:07:19.037,0:07:20.640
amit Babbage szándékozott megépíteni.

0:07:20.640,0:07:23.397
Manapság sokan őt tartják az első programozónak.

0:07:23.397,0:07:26.783
Ez itt egyike az általa lefordított írásoknak.

0:07:26.783,0:07:29.694
Ez egy bizonyos módon megírt program.

0:07:29.694,0:07:33.263
Bár történetileg nézve nem teljesen helytálló, hogy ő az első programozó,

0:07:33.263,0:07:35.316
valójában egy ennél sokkal lenyűgözőbb dolgot hajtott végre.

0:07:35.316,0:07:36.886
Ahelyett, hogy egyszerűen programozó lett volna,

0:07:36.886,0:07:39.058
felismert valamit, amit Babbage nem.

0:07:39.058,0:07:42.242
Babbage megszállottja volt a matematikának.

0:07:42.242,0:07:46.191
Egy matematikai célú gépezetet készített,

0:07:46.191,0:07:49.450
amire Lovelace azt mondta: "Ez a gépezet matematikai feladványok megoldásánál

0:07:49.450,0:07:52.285
sokkal többre képes." És ahogy önöknek,

0:07:52.285,0:07:53.910
úgy mindenkinek ebben a teremben van már számítógépe,

0:07:53.910,0:07:55.964
hiszen mindenkinek van telefonja.

0:07:55.964,0:07:58.192
Ha közelebbről megnézzük, egy telefon, egy számítógép

0:07:58.192,0:08:00.207
vagy bármely más számítógépes eszköz elemeit,

0:08:00.207,0:08:02.288
akkor matematikát találunk. Végső soron minden a számokra épül.

0:08:02.288,0:08:06.981
Legyen az videó, szöveg, zene vagy hang, mindennek az alapjai

0:08:06.981,0:08:10.961
a számok, matematikai függvények,

0:08:10.961,0:08:13.066
és Lovelace azt mondta: "Az, hogy matematikai

0:08:13.066,0:08:16.388
függvényekkel és szimbólumokkal foglalkozunk,

0:08:16.388,0:08:18.635
nem jelenti azt, hogy ezek a dolgok nem jelenthetnek

0:08:18.635,0:08:21.988
más valós dolgokat, mint például zenét."

0:08:21.988,0:08:24.722
Ez egy óriási ugrást jelentett, mert Babbage erre azt mondta:

0:08:24.722,0:08:26.944
"Kiszámíthatnánk ezeket a gyönyörű függvényeket, és nyomtathatnánk

0:08:26.944,0:08:30.612
belőlük számtáblákat és diagramokat" -- (Nevetés) --

0:08:30.612,0:08:32.508
Lovelace erre így felelt: "Nézze,

0:08:32.508,0:08:34.984
ez a dolog akár zeneszerzésre is képes lehet, ha

0:08:34.984,0:08:38.532
számok formájában leképezzük neki a zenét."

0:08:38.532,0:08:40.101
Ezt nevezem én "Lovelace-ugrás"-nak.

0:08:40.101,0:08:43.838
Igazunk van, ha azt mondjuk,hogy ő egy programozó,

0:08:43.838,0:08:46.975
de sokkal fontosabb, hogy ő mondta ki, hogy a jövő

0:08:46.975,0:08:49.171
ennél sokkal de sokkal többről fog szólni.

0:08:49.171,0:08:51.350
Száz évvel később bukkan fel ez a fickó,

0:08:51.350,0:08:56.803
Alan Turing, és 1936-ban újra feltalálja a számítógépet.

0:08:56.803,0:08:59.380
Ahogy Babbage gépe teljes egészében mechanikus volt,

0:08:59.380,0:09:01.911
úgy Turing gépezete teljes egészében elméleti.

0:09:01.911,0:09:04.702
Mindketten matematikai irányból közelítettek,

0:09:04.702,0:09:07.255
ám Turing adott nekünk valami nagyon fontosat.

0:09:07.255,0:09:10.190
Ő fektette le a számítástudomány alapjait,

0:09:10.190,0:09:12.303
és azt mondta, hogy

0:09:12.303,0:09:15.490
"Teljesen mindegy hogyan építjük meg a számítógépet."

0:09:15.490,0:09:17.368
Teljesen mindegy, hogy a számítógép mechanikus,

0:09:17.368,0:09:21.778
mint Babbage gépe, vagy elektronikus, mint napjaink számítógépei,

0:09:21.778,0:09:24.582
vagy akár sejt-alapú, vagy majd

0:09:24.582,0:09:27.728
a nanotechnológia világában ismét mechanikai elvű.

0:09:27.728,0:09:29.765
Akár visszatérhetünk Babbage gépéhez,

0:09:29.765,0:09:32.341
és miniatürizálhatjuk azt. Ezek a dolgok mind-mind számítógépek.

0:09:32.341,0:09:33.973
Ez bizonyos értelemben a számítástudomány lényege.

0:09:33.973,0:09:35.978
Ezt hívjuk Church-Turing-tézis.

0:09:35.978,0:09:38.645
És ezen a ponton jutunk el ahhoz a felismeréshez, hogy

0:09:38.645,0:09:40.868
ez a dolog, amit Babbage épített, valóban számítógép volt.

0:09:40.868,0:09:43.693
Gyakorlatilag mindazt tudta, amire a mai

0:09:43.693,0:09:48.525
számítógépeket használjuk, csak rettentő lassan. (Nevetés)

0:09:48.525,0:09:50.631
A lassúság érzékeltetésére elmondom,

0:09:50.631,0:09:54.470
hogy kb. 1kB memóriával rendelkezett.

0:09:54.470,0:09:57.388
Lyukkártyákat használt, amiket betápláltak,

0:09:57.388,0:10:03.148
és amelyek feldolgozása 10 000-szer lassabb volt, mint az első ZX81-es.

0:10:03.148,0:10:04.751
A gép rendelkezett saját RAM modullal.

0:10:04.751,0:10:07.930
Memóriája tetszőlegesen bővíthető, ha arra van szükség.

0:10:07.930,0:10:10.256
(Nevetés) De mit jelent ez számunkra manapság?

0:10:10.256,0:10:11.864
Vannak terveink.

0:10:11.864,0:10:14.797
Swindon-ban, a Science Museum archívumában,

0:10:14.797,0:10:16.491
Charles Babbage terveinek százait és feljegyzéseivel

0:10:16.491,0:10:19.960
teli oldalak ezreit találjuk, melyek mind az analitikus gépről szólnak.

0:10:19.960,0:10:23.921
Ezek egyike az általunk 28-as Tervnek hívott terv,

0:10:23.921,0:10:26.075
és ez egyúttal annak az alapítványnak is a neve,

0:10:26.075,0:10:28.809
amit közösen indítottunk Doron Swade-del, a Science Museum

0:10:28.809,0:10:31.048
számítástechnikai kurátorával, aki felvetette hogy indítsunk

0:10:31.048,0:10:32.478
egy projektet a differenciálgép megépítésére,

0:10:32.478,0:10:35.036
aminek nyomán bele is vágtunk a feladatba.

0:10:35.036,0:10:38.902
Itt, South Kensingtonban fogjuk a gépet megépíteni.

0:10:38.902,0:10:40.904
A projekt számos részből áll.

0:10:40.904,0:10:43.424
Egyike ezeknek a Babbage archívum beszkennelése.

0:10:43.424,0:10:45.346
Ez megtörtént. A másik a létező tervek átnézése

0:10:45.346,0:10:48.456
és annak meghatározása, hogy mit is építsünk meg.

0:10:48.456,0:10:52.900
A harmadik feladat a gépezet számítógépes szimulációja,

0:10:52.900,0:10:55.823
majd végül a gép tényleges megépítése a Science Museum-ban.

0:10:55.823,0:10:58.399
Amikor elkészül, végre képesek leszünk megérteni, hogyan működik egy számítógép,

0:10:58.399,0:11:00.233
mert ahelyett, hogy egy apró chipet nézegetnénk,

0:11:00.233,0:11:02.843
ez a "gigantikus" dolog lesz előttünk, és azt mondhatjuk:

0:11:02.843,0:11:06.178
"Ó, látom, hogyan működik a memória, látom dolgozni a CPU-t,

0:11:06.178,0:11:10.045
hallom, ahogy működik. Talán érzem is a szagát." (Nevetés)

0:11:10.045,0:11:12.644
De mindeközben egy szimulációt is akarunk végezni.

0:11:12.644,0:11:14.401
Babbage maga azt írta, hogy

0:11:14.401,0:11:16.019
amint megszületik az analitikus gép,

0:11:16.019,0:11:19.723
meghatározó lesz a tudomány jövőbeli fejlődése szempontjából.

0:11:19.723,0:11:21.568
Ő maga természetesen sohasem építette meg, mert folyton

0:11:21.568,0:11:23.650
újabb tervekkel vacakolt, ám amikor végre megépült

0:11:23.650,0:11:27.160
az 1940-es években, akkor természetesen minden megváltozott.

0:11:27.160,0:11:28.983
Most pedig adnék egy kis ízelítőt abból, hogy hogy néz ki mindez

0:11:28.983,0:11:31.616
mozgás közben, ennek a videónak a segítségével, ami bemutatja

0:11:31.616,0:11:36.210
a CPU-mechanizmus egy részének működését.

0:11:39.210,0:11:42.209
Ez itt mindössze három fogaskerék-köteg,

0:11:42.209,0:11:45.031
melyek összeadást fognak végezni. Az összeadó mechanizmust látjuk

0:11:45.031,0:11:47.688
működés közben, és ebből elképzelhető ez a gigantikus masina.

0:11:47.688,0:11:48.847
Adjanak nekem öt évet.

0:11:48.847,0:11:51.191
Ígérem, 2030. előtt működni fog.

0:11:51.191,0:11:54.161
Köszönöm a figyelmet. (Taps)