WEBVTT

00:00:00.000 --> 00:00:02.245
Ebben a videóban megismerünk

00:00:02.245 --> 00:00:05.100
egy új módszert, amivel ábrázolni
tudjuk az atomokat.

00:00:05.100 --> 00:00:06.930
Ahogy a címből már sejtheted,

00:00:06.930 --> 00:00:09.570
a Lewis-diagramokról van szó.

00:00:09.570 --> 00:00:11.310
De mielőtt belevágnánk,

00:00:11.310 --> 00:00:13.710
ismételjük át röviden, mit is tudunk

00:00:13.710 --> 00:00:15.450
a Bohr-modellről!

00:00:15.450 --> 00:00:18.570
Vegyünk egy tetszőleges elemet!

00:00:18.570 --> 00:00:20.070
Mondjuk legyen a nitrogén.

00:00:20.070 --> 00:00:23.040
A nitrogénnek definíció szerint
7 protonja van.

00:00:23.040 --> 00:00:26.040
Ha semleges, akkor az elektronjainak
száma is 7 lesz.

00:00:26.040 --> 00:00:28.740
Tehát a nitrogén Bohr-modelljében

00:00:28.740 --> 00:00:31.860
az első héj úgy fog kinézni,

00:00:31.860 --> 00:00:35.700
mint a héliumé, lesz rajta két elektron.

00:00:35.700 --> 00:00:37.860
Lerajzolom ennek megfelelően.

00:00:37.860 --> 00:00:47.880
A második héjon pedig a többi
öt elektron fog elhelyezkedni.

00:00:47.880 --> 00:00:50.220
Először párosítatlanul rajzolom őket:

00:00:50.220 --> 00:00:56.610
egy, kettő, három, négy, öt.

00:00:56.610 --> 00:00:58.560
Azért csináltam így, mert egy telített

00:00:58.560 --> 00:01:03.330
vegyértékhéjon 8 elektron,
azaz 4 pár van.

00:01:03.330 --> 00:01:05.270
De ha az elektronok szét tudnak oszlani,

00:01:05.270 --> 00:01:06.380
akkor ezt fogják tenni.

00:01:06.380 --> 00:01:08.520
Ezért tettem az első négyet külön,

00:01:08.520 --> 00:01:10.470
majd az utolsót az egyikkel párba,

00:01:10.470 --> 00:01:13.920
hiszen ez már nem mehetett máshova.

00:01:13.920 --> 00:01:16.530
Az előbb szóba kerültek
a vegyértékelektronok.

00:01:16.530 --> 00:01:18.750
Ezek a legkülső héj elektronjai,

00:01:18.750 --> 00:01:22.550
és ezek szoktak a reakciókban részt venni.

00:01:22.550 --> 00:01:25.130
Ezért a vegyészek azt mondták:
„Az egyszerűség kedvéért

00:01:25.130 --> 00:01:27.420
ahelyett, hogy ezt mindig végig
kellene rajzolni,

00:01:27.420 --> 00:01:31.500
mi volna, ha csak a vegyértékelektronokat
ábrázolnánk?”

00:01:31.500 --> 00:01:34.590
Végezzük el ezt a nitrogénnél!

00:01:34.590 --> 00:01:37.590
A Lewis-diagram tehát,

00:01:37.590 --> 00:01:39.870
amit most rajzolni fogok,

00:01:39.870 --> 00:01:42.930
egy egyszerűsített ábrázolás,

00:01:42.930 --> 00:01:45.780
ahol leírjuk az elem vegyjelét,

00:01:45.780 --> 00:01:48.210
és berajzoljuk a vegyértékelektronjait.

00:01:48.210 --> 00:01:50.790
Láttuk, hogy a nitrogénnek
öt vegyértékelektronja van,

00:01:50.790 --> 00:01:53.370
összesen hét, de csak öt a
vegyértékelektron,

00:01:53.370 --> 00:01:56.460
öten vannak a külső héjon.

00:01:56.460 --> 00:02:04.020
Szóval egy, kettő, három, négy, öt.

00:02:04.020 --> 00:02:07.830
Ez tehát a semleges nitrogénatom
Lewis-diagramja.

00:02:07.830 --> 00:02:10.860
Ionokra is megcsinálha tjuk ugyanezt.

00:02:10.860 --> 00:02:15.860
Vegyünk egy nitridiont!

00:02:15.860 --> 00:02:19.020
A nitridionnak hárommal
több elektronja van (mint a N-atomnak).

00:02:19.020 --> 00:02:21.810
Tehát a vegyértékelektronok száma 8.

00:02:21.810 --> 00:02:23.850
Ha az öt mellé kapunk még hármat, az 8.

00:02:23.850 --> 00:02:31.950
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8.

00:02:31.950 --> 00:02:35.070
Mivel 3 elektront vett föl a semleges
állapotból kiindulva,

00:02:35.070 --> 00:02:38.010
a töltése -3.

00:02:38.010 --> 00:02:39.930
Gyakran így jelölik, hogy

00:02:39.930 --> 00:02:45.810
zárójelbe teszik, és melléírják, hogy 3-.

00:02:45.810 --> 00:02:48.147
Felvetődhet a kérdés:

00:02:48.147 --> 00:02:51.970
„OK, nagyjából értem, hogy tudjuk meg a
nitrogén vegyértékelektronjainak számát.

00:02:51.970 --> 00:02:54.750
Van-e valami általános szabály
a periódusos rendszerben?”

00:02:54.750 --> 00:02:56.820
Az egyszerű válasz: igen.

00:02:56.820 --> 00:02:59.310
Ez a periódusos rendszer egyik haszna.

00:02:59.310 --> 00:03:03.330
Látni fogjuk, hogy sok más érdekességet
is tud ezen kívül.

00:03:03.330 --> 00:03:05.820
Ha általánosságban véve
nézzük a csoportokat,

00:03:05.820 --> 00:03:08.190
egy vegyértékelektronjuk lesz

00:03:08.190 --> 00:03:11.430
az első csoport elemeinek,
ez itt a bal szélén.

00:03:11.430 --> 00:03:13.680
Két vegyértékelektronjuk lesz

00:03:13.680 --> 00:03:15.570
a második csoport elemeinek.

00:03:15.570 --> 00:03:16.597
Tudom, mire gondolsz:

00:03:16.597 --> 00:03:19.890
„Ennyi? A csoport száma mindig
azonos a vegyértékelektronok számával?”

00:03:19.890 --> 00:03:23.790
Sajnos nem pontosan így működik.

00:03:23.790 --> 00:03:25.800
Átugrom az átmenetifémeket,

00:03:25.800 --> 00:03:29.100
mert ott kicsit bonyolultabb a helyzet.

00:03:29.100 --> 00:03:31.530
De ha átugrunk ide, az...

00:03:31.530 --> 00:03:36.336
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,

00:03:36.336 --> 00:03:41.280
tizenharmadik csoportba, itt
3 vegyértékelektronjuk lesz az atomoknak.

00:03:41.280 --> 00:03:46.980
A 14-esben négy, a 15-ösben öt,

00:03:46.980 --> 00:03:50.880
ezért láttunk a nitrogénben
öt vegyértékelektront.

00:03:50.880 --> 00:03:55.470
A 16. csoportban 6, a 17.-ben 7,

00:03:55.470 --> 00:03:58.020
és 18, bocsánat,

00:03:58.020 --> 00:04:02.430
nyolc vegyértékelektron a 18.-ban.

00:04:02.430 --> 00:04:03.990
Meg lehet jegyezni úgy,

00:04:03.990 --> 00:04:06.750
hogy a 13-18. csoportokban

00:04:06.750 --> 00:04:09.060
a csoport számából levonunk tizet,

00:04:09.060 --> 00:04:11.520
és megkapjuk a vegyértékelektronok számát.

00:04:11.520 --> 00:04:13.290
Remélem, érthető volt

00:04:13.290 --> 00:04:15.060
a nitrogén vegyértékelektronjainak

00:04:15.060 --> 00:04:18.000
példájából kiindulva.