Ebben a videóban megismerünk

egy új módszert, amivel ábrázolni
tudjuk az atomokat.

Ahogy a címből már sejtheted,

a Lewis-diagramokról van szó.

De mielőtt belevágnánk,

ismételjük át röviden, mit is tudunk

a Bohr-modellről!

Vegyünk egy tetszőleges elemet!

Mondjuk legyen a nitrogén.

A nitrogénnek definíció szerint
7 protonja van.

Ha semleges, akkor az elektronjainak
száma is 7 lesz.

Tehát a nitrogén Bohr-modelljében

az első héj úgy fog kinézni,

mint a héliumé, lesz rajta két elektron.

Lerajzolom ennek megfelelően.

A második héjon pedig a többi
öt elektron fog elhelyezkedni.

Először párosítatlanul rajzolom őket:

egy, kettő, három, négy, öt.

Azért csináltam így, mert egy telített

vegyértékhéjon 8 elektron,
azaz 4 pár van.

De ha az elektronok szét tudnak oszlani,

akkor ezt fogják tenni.

Ezért tettem az első négyet külön,

majd az utolsót az egyikkel párba,

hiszen ez már nem mehetett máshova.

Az előbb szóba kerültek
a vegyértékelektronok.

Ezek a legkülső héj elektronjai,

és ezek szoktak a reakciókban részt venni.

Ezért a vegyészek azt mondták:
„Az egyszerűség kedvéért

ahelyett, hogy ezt mindig végig
kellene rajzolni,

mi volna, ha csak a vegyértékelektronokat
ábrázolnánk?”

Végezzük el ezt a nitrogénnél!

A Lewis-diagram tehát,

amit most rajzolni fogok,

egy egyszerűsített ábrázolás,

ahol leírjuk az elem vegyjelét,

és berajzoljuk a vegyértékelektronjait.

Láttuk, hogy a nitrogénnek
öt vegyértékelektronja van,

összesen hét, de csak öt a
vegyértékelektron,

öten vannak a külső héjon.

Szóval egy, kettő, három, négy, öt.

Ez tehát a semleges nitrogénatom
Lewis-diagramja.

Ionokra is megcsinálha tjuk ugyanezt.

Vegyünk egy nitridiont!

A nitridionnak hárommal
több elektronja van (mint a N-atomnak).

Tehát a vegyértékelektronok száma 8.

Ha az öt mellé kapunk még hármat, az 8.

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8.

Mivel 3 elektront vett föl a semleges
állapotból kiindulva,

a töltése -3.

Gyakran így jelölik, hogy

zárójelbe teszik, és melléírják, hogy 3-.

Felvetődhet a kérdés:

„OK, nagyjából értem, hogy tudjuk meg a
nitrogén vegyértékelektronjainak számát.

Van-e valami általános szabály
a periódusos rendszerben?”

Az egyszerű válasz: igen.

Ez a periódusos rendszer egyik haszna.

Látni fogjuk, hogy sok más érdekességet
is tud ezen kívül.

Ha általánosságban véve
nézzük a csoportokat,

egy vegyértékelektronjuk lesz

az első csoport elemeinek,
ez itt a bal szélén.

Két vegyértékelektronjuk lesz

a második csoport elemeinek.

Tudom, mire gondolsz:

„Ennyi? A csoport száma mindig
azonos a vegyértékelektronok számával?”

Sajnos nem pontosan így működik.

Átugrom az átmenetifémeket,

mert ott kicsit bonyolultabb a helyzet.

De ha átugrunk ide, az...

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,

tizenharmadik csoportba, itt
3 vegyértékelektronjuk lesz az atomoknak.

A 14-esben négy, a 15-ösben öt,

ezért láttunk a nitrogénben
öt vegyértékelektront.

A 16. csoportban 6, a 17.-ben 7,

és 18, bocsánat,

nyolc vegyértékelektron a 18.-ban.

Meg lehet jegyezni úgy,

hogy a 13-18. csoportokban

a csoport számából levonunk tizet,

és megkapjuk a vegyértékelektronok számát.

Remélem, érthető volt

a nitrogén vegyértékelektronjainak

példájából kiindulva.